Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

1991. február 25. Kelet-Magyarország 3 Á nyíregyházi 12 pont MDF-javaslat a helyhatósági munkához Nyíregyháza lakóinak élete, munkája, közérzete mostantól kezdve igencsak függ attól, miként tevé­kenykedik az önkormányzati képviselőtestület. A helyhatósági munka megszervezésétől kezdve a lakás- gazdálkodáson, az oktatáson át a közbiztonság javí­tásáig tengernyi dolog adódik elő. Ehhez a munká­hoz kíván segítséget nyújtani az MDF képviselői frakciója, tizenkét témakört részleteiben érintő javas­lataival, amelyet Hamvas László frakcióvezető aláí­rásával nyújtottak át. Az alapos, elemző tanulmány­ból terjedelmi okok miatt itt csupán a lényeget igyekszünk kiragadni. Korok, építészeti stílusok Nyírlugos főutcáján, (elek) Biztonság az üzemnek — Szabad kapacitás a polgári életnek Munkahely helyett páncélosok? Nem hivatalos értesüléseink szerint fel­számolják 1200 szabolcsi ember munkahe­lyét. A döntő többségében kvalifikált elek­tronikai műszerészeket foglalkoztató üzem, a Magyar Honvédség nyírteleki javítóbá­zisa, amely a hírek szerint a Dunántúlra költözik és helyette egy ottani páncélos dandár települ Nyírtelekre. Igaz-e ez az ér­tesülés? — ennek néztek utána munkatár­saink a település polgármesteri hivatalá­ban, a bázis parancsnokságán és a Honvé­delmi Minisztérium illetékeseinél. POLGÁRI DEMOKRÁCI­ÁK politikai kultúráját vet­ték alapul a nemzeti liberalizmus és humaniz­mus értékeivel együtt, ha­tározott elképzeléseiket tole­ranciával és kompromisz- szumra is kész gesztussal ajánlották fel a köz javára. Az önkormányzati testület működésével kapcsolatban a legfontosabbnak a tiszta közélet kialakítását tartják, amelynek lesznek személyi következményei — többek között szükségesnek látják felülvizsgálni legalább az utóbbi három évre vissza­menően az intézett állam- polgári ügyeket. Konkrét vizsgálatokat kérnek az ön- kormányzati vagyonról, a bénleti jogviszonyról, a vá­rosi tulajdonról. Ma az egyik -fogas kérdés, hogyan és miből gazdálkod­janak a helyhatósági testüle­tek? Az MDF álláspontja szerint a vállalkozó, gazdál­kodó, haszonra törekvő szemlélet és magatartás a követendő, azzal együtt, hogy nem kerülhet veszély­be a lakossági alapellátás. Annak a lehetőségnek a ki­aknázását támogatják, hogy az önkormányzat ne csak saját vállalatok, intézmé­nyek hálózatán keresztül lássa el a lakosság szükség­leteiből adódó és a jogsza­bályokban rögzített felada­tait, hanem vásároljon szol­gáltatásokat, támogasson alapítványokat, vállalkozáso­kat. A GAZDASÁGI ÉLET te­rületén az MDF-szervezet olyan programot ajánl, amely főként a kormány gazdaságpolitikájának helyi megvalósítását szolgálja, azonban befolyást akar gyakorolni a kormány gaz­dasági tevékenységére a helyi ötletek és tapasztala­tok felhasználásával. Sürge­tik a privatizációt és a vál­lalkozásélénkítő intézkedé­sek meghozatalát. Eszerint a város arányos és össze­hangolt, ütemes de reális, bevételközpontú és nagy­mértékben önerőre támasz­kodó fejlesztését képzelik el. Az iparban a kis- és kö­zépüzemek létesítését, a me­zőgazdaságban a magángaz­dálkodás és a szövetkezetek párhuzamos továbbélését látják eélszerűnek, a ke­reskedelemiben pedig — úgy vélik — jobban ki lehetne használni Nyíregyháza föld­rajzi fekvését, illetve az Európa gazdasági térképé­nek változásaiból eredő le­hetőségeket. Ha lesz világkiállítás, azt térségünk fejlesztésének előremozdítására kelléne ki­használni — elsősorban az idegenforgalom, a szolgálta­tások és az infrastruktúra terén. Fellendülhetne a gyógy-idegenforgalom a Sós­tó valódi értékeinek feltárá­sával, továbbá beláthatatlan előnyöket kínál a repülőtér polgári célú hasznosítása, valamint a múzeumok és az idegenforgalom kapcsolatá­nak újfajta értelmezése. Az idegenforgalom növelése miatt még a száz százalék­ban külföldi tőkével megva­lósuló fejlesztéseket is tá­mogatják. SARKALATOS KÉRDÉ­SEK az önkormányzatok számára: hogyan gazdál­kodjanak a lakással, milyen legyen az oktatás, a kultúra, az egészségügy- kérdéseinek kezelése? Igen sok javasla­tot ad az MDF-frakció, ezek közül a legérdeke­sebbeket emeljük ki: köte­lességünk a fiatalokat la­káshoz juttatni; — szüksé­ges az iskolaszék létrehozá­sa, illetve a tanintézettől független vizsgabizottságok rendszerének kialakítása; — szorgalmazza az MDF a me­zőgazdasági főiskola új pro­filjának előkészítését; — kulturális téren olyan kez­deményezéseket szabad tá­mogatni, amelyek egyszer­re szolgálják az értékterem­tést, értékközvetítést és a közönségigényt; — az egész­ségügyben, azzal együtt, hogy felszámolják a hála- pénzrendszert, két pilléren nyugvó ellátás kialakítását támogatják: az egyik a ma­gas szakmai színvonalú há­ziorvosi rendszer létrehozá­sa, a másik az alapellátással szoros kapcsolatot fenntartó kórházi intézményhálózat. Vannak speciálisan nyír­egyházi környezetvédelmi feladatok, amire az MDF feLhívja a figyelmet — ilyen egyebek között az, hogy egyes frekventált helyeken állandóan mérni kellene a levegő szennyezettségét, il­letve folyamatosan rekons­truálni szükséges a város tüdejét, a sóstói erdőt. Vé­gezetül a közbiztonság ja­vításához ad ötleteket az összeállítás, amelyből ket­tőt idézünk: — legyenek rendőrőrsök a lakókörze­tekben; — szervezzük meg a lakosság, a fiatalok bevo­násával a polgárőrséget, mely segíthetné a közterü­letek csendjének, biztonsá­gának megőrzését. A 12 PONTOS JAVASLAT akár példa értékűnek is te­kinthető: nem megsértődik az a párt, amelyet más pártok a helyihatósági vá­lasztásokon megelőztek, ha­nem a párt érdekei fölé he­lyezi a nagyobb közösség, a város lakóinak érdekét. Mi, városlakók pedig reméljük, hogy a mi helyi képviselő­ink tevékenységét nem fog­ják pártviszályok befolyá­solni. Baraksó Erzsébet — Hivatalos információnk nincs sem a bázis felszámo­lásáról, sem páncélosok ide­telepítéséről — mondja Ka­rászi József Nyírtelek jegy­zője. — És ez azért is meg­nyugtató, mert amikor elbo­csátások voltak, tájékoztat­tak róla bennünket. Eddig körülbelül 200 dolgozót en­gedtek el. A nagyközségnek nem jelent ekkora terhet, mert az elbocsátottaknak csak 20—25 százaléka hely­beli. Ez persze nem azt je­lenti, hogy nem okoz fejtö­rést a polgármesteri hivatal­nak, hiszen ilyen jellegű szakemberek elhelyezkedé­sére itt helyben más lehető­ség aligha akad. lelentös átszervezés Kiss Ferenc alezredes, a bázis gazdasági igazgatója pontos adatokkal szolgált. El­mondta: február elsejétől a nyírteleki elektrotechnikai javítóüzem jelentős átszerve­zést és létszámcsökkentést hajtott végre: elengedtek 180 polgári alkalmazottat. A határozott időre szóló szer­ződéssel alkalmazott dolgozók egy részét pedig várhatóan a szerződés lejártát követően nem tudjuk foglalkoztatni. Teljes körű átszervezést haj­tottunk végre. Az elbocsátott dolgozók között ugyanúgy szerepelnek takarítónők, mint mérnökök, viszont többségük kvalifikált munkaerő, jó szakember. Ennek ellenére számukra igen nehéz lesz más munkahelyen elhelyez­kedni. és polgári célokat szolgáló megrendeléseink is. Arról is hallottunk: nem elég, hogy elbocsátották az embereket, a titoktartás mi­att még külföldre sem utaz­hatnak. Igaz ez? — Az üzemhez kerülő em­berek kötelezettséget vállal­tak a szolgálati titok meg­tartására. Ezt akor is meg kell őrizniük, ha elkerülnek az üzemből. Útlevéllel a pol­gári alkalmazottak és a hiva­tásos tisztek is rendelkeznek, a világ bármely országába utazhatnak, ha vízumuk van és nincs korlátozás mint korábban. Felére csökkentek Megkerestük a nyírteleki javítóbázis ügyével ár. Fe­hérvári Tamás mérnök-ezre­dest, a Honvédelmi Minisz­térium fegyverzettechnikai szolgálatának főnökhelyette­sét. Neki is elmondtuk, ná­lunk milyen hírek járnak, s tőle is megkérdeztük, mi lesz a bázis sorsa. — Kétségtelen, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól kapott megrendelések az idén reálértékben, mintegy felére csökkentők. Ennek oka, hogy fegyverrendszerek kerültek kivonásra, ráadásul a Varsói Szerződés tagálla­mai részére tervezett export- javítási feladatok is elma­radtak. Mindez azt jelenti, hogy a hadieszközök gyártá­sára. javítására és ellenőrzé­sére megcsappant az igény. Bár a bázis árbevételének harminc százalékát polgári vállalatoknak végzett mun­kákkal szerzik, mindez együttvéve sem elegendő a korábbi létszám foglalkozta­tására. Ha pedig nincs ele­gendő munka, veszteséges lesz az üzem, amely egyéb­ként az 1975-ös alapítás óta folyamatosan nyereséges. Ha teljesen megszűnik a HM-től leadott megrendelés és erre a Varsói Szerződés megszűnésének ismeretében könnyen számítani lehet, el­képzelhető-e, hogy a téglási példa alapján ez a bázis is civil vállalattá alakul? — Egyelőre szó sincs a megrendelések elmaradásá­ról. A HM továbbra is finan­szírozza a javítási költsége­ket, ugyanis nincs pénzügyi fedezet modernebb technika vásárlására. Ez egyfajta biz­tonságot jelent az üzem szá­mára, ugyanakkor a szabad kapacitást polgári célú mun­kavállalásra fordíthatják. Ezenkívül önálló vállalko­zásba kezdhetnek. Ilyen a polgári célú műszerjavítás, hitelesítés, külső és belső té­ri vagyonvédelmi eszközök gyártása, telepítése. Nem el­képzelhetetlen azonban,hogy a jövőben vállalati gazdál­kodási formában működik az üzem. n szóbeszéd nem igaz Nem megy tehát az üzem és nem jönnek a páncélosok. A szóbeszéd szerencsére nem igaz, nem kell új munkahe­lyet keresni több száz dolgo­zónak. És ha egyszer mégis közeledne valamilyen átszer­vezés a nyírteleki bázison, akkor a Honvédelmi Minisz­tériumnak legalább a szom­széd megyéhez hasonló meg­oldást kell találnia. Ezért is jó, hogy a laktanyába, a ha­ditechnikai bázisra is betört a polgári technika. B. J.—M. Cs. ma inyitom a rádiót — de JL minek. Ki a fene kí­váncsi arra, hogy va­laki azt mondja: ősbolsevik az, aki olyasmit hangoztat, hogy azé a föld, aki meg­műveli. Szóval kinyitom a rádiót, de minek. Anélkül is hallanám a híreket, ha soha sem kapcsolnám be a rádióm. Megvert a sors a szövetkezeti lakásommal és a szomszédommal, Stoha- nekkel. A lakás fala vé­kony, a Stohanek süket. Ha odaát szól a rádió, mindent hallok. Sőt még többet is. Hallom, ha a szomszéd át­kiabál: — Mi az, hogy ősbolse­vik? — Mi lenne? Cinóber vö­rössel átitatott ősember, aki a Neandervölgyben először vert kihegyezett karót a szomszédjába birtokháborí­tás okán. — Mit mond?! — Ne üvöltsön! Halkítsa le a rádiót, aztán megérti. Szóval az ősbolsevik az, aki földművelési szándék­kal földet foglalt magának. Valószínű, azt gondolta: enyém a föld, mert én mű­velem ... — Várjon. Ne folytassa. Átugrom egy pofa kisüstire, mert nagyon érdekel ez a téma . .. Na tessék. Most vegyem elő a tarpai pálinkát, rak­jam át a macskát a fotel­ból a kanapéra, nehogy a szomszéd ráüljön, nyissak ajtót, és legyek udvarias. Az vagyok. Udvarias. Fa­nyar mosollyal háromszor is újratöltöm a szomszéd po­harát és belerúgok a macs­kába, mert az én helyemre akar lefeküdni. Stohanek kedélyes: — Szóval az ősbolsi — mondja negédesen — a Ne­andervölgyben földet fog­lalt. De kinek a földjét? Ez itt a kérdés? — Senkinek a földjét. Ak­kor még több volt a föld, mint ember. Csak később lett több ember, mint föld. — Értem. Szóval az az ősbolsevik, Neandervölgyi elvtárs, senkinek sem ártott azzal, hogy karót hegyezett, földet foglalt és kijelentet­te, enyém a föld, mert én ■ művelem. Zavaromban, mert hirte­len nem tudok mit monda­ni, újra töltök Stohaneknek. Sajnálom. Mármint a pá­linkát, de addig is kon­centrálhatok. — Szóval az ősbolsi, meg a földfoglalása, meg a gon­dolkodása. Igen. A neander­völgyi nyugodtan verhette le a karót, és gondolhatott bármit, mert akkor még nem volt törvény. Most vi­szont van törvény ... — Törvény is van, kihe­gyezett karó is van, és tör­vénytelen földfoglalás is van. — Nem egészen úgy igaz, ahogy mondja. Aki most karót hegyez és földet fog­lal, az az ősi jussát veszi vissza. — Értem. A Neandervöl­gyi ősbolsitól a gazember fickók elvették a földet, mert azt mondta, enyém a föld, mert megművelem. Most viszont az ősök visz- szakarózzák a földet, de nem mondják, hogy meg­művelik. Hiszen ha mon­danák, hogy miénk a föld és megműveljük, akkor ők is ősbolsik lennének. Már csak azt szeretném tudni... — Kuss! Mindennap meglátoga­tom a kettes belgyógyászati osztályon a Stohaneket. Vi­szek neki narancsot, banánt, néha virágot is. Már nem haragszik. Az ősbolseviz- mussal nagyon kiborított. Sajnos eléggé durván zár­tam le a vitát. Vigasztaló ebben az orvos véleménye: a tettlegesség nyolc napon belül gyógyuló. Seres Ernő — A létszámcsökkentés a tiszti állományt is érinti — folyta'tta Kiss Ferenc alezre­des. — Az elbocsátott tisz­tek több mint fele nyugdíjba vonult, a többiek áthelyezé­süket kérték, illetve tartalék - állományba kerültek. Szá­mukra is felkínáltunk más beosztást, választhattak akár a szomszéd alakulat, akár az ország más részein lévő egy­ségek közül, de ajánlataink többnyire nem feleltek meg igényüknek és képzettségük­nek. A nyugdíjazott tisztek többsége egyébként őrnagy és alezredes rendfokozatú és ötven éven felüli. Hárman leszereltek, és a polgári élet­ben keresnek maguknak munkahelyet. Várhatók-e további elbo­csátások ? — A jelenlegi megrende­lések alapján a megmaradt létszámot foglalkoztatni tud­Feiújították a ruházati áruházat Vásárosnamény központ- juk. Munkáink nagy részét jában. Hétfőn nyílik. Képünkön: telnek a polcok, (hp) a HM adja, vannak katonai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom