Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
lyyi. íeoruar zj. IVCIChiVlilgJ m ui A helyi közélet esélyei KELT. EGY PROGRAM... / Élettérhez jutni falun INTERJÚ NAGY TAMÁS AL, AZ AGRÁRSZÖVETSÉG ELNÖKÉVEL Az egy héttel ezelőtti nyíregyházi naggyűlés alkalmával, a kongresszusi előkészületek kapcsán kérdeztük az Agrárszövetség országos elnökét, Nagy Tamást, a legutóbbi hetek politikai történéseiről és az ezekkel kap- csolatos álláspontjáról. — Paktumot kötött-e az Agrárszövetség a Kisgazdapárttal? — Úgy látszik, mi csak szélsőségekben tudunk gondolkodni. Nem ez történt, tehát nem paktum köttetett. A Kisgazdapárttal az első találkozónk jött létre, amelynek a témája egyrészt az általános politikai helyzet elemzése volt, másrészt pedig ettől sokkal fontosabb kérdésként, az Agrárszövetség kárpótlási csomagterét tárgyaltuk meg. — Miben értett egyet és miben nem az eddig tűz és vízként ismert két szervezet? Találkozunk a faluban — Abban, hogy a kárpótlási jegynek sokkal értékesebbnek kéne lenni, mint amilyen az eredeti tervezetben található. Egyetértettünk abban, hogy az Agrárszövetség elfogadja, hogy a helyben lakók kapják vissza száz százalékban a földtulajdonukat. Viszont nem értettünk egyet abban, hogy mindenki, bárhol is lakik visszakaphassa. A kisgazdák azt mondják, hogy ezt így kell érvényesülni hagyni. Mi pedig úgy vélekedünk, hogy nem, mert ebből az következik majd, hogy a szövetkezeti tagok, akik ma földtulajdonnal nem rendelkeznek, de évtizedek óta művelik ezt a földet, gyakorlatilag egy négyzetméter, földhöz sem juthatnak. — Végül is tulajdonít-e egyáltalán jelentőséget a pártközi tárgyalásoknak? —- A legfontosabb ebben az volt, hogy a két szervezet tárgyalni kezdett egymással. Én azt gondolom, hogy ez nagyon fonMa összet t Budapesten az Agrárszövetség I. kongresszusa azzal a céllal, hogy programot indítson el a hazai mezőgazdaság hosszú távú agrárpolitikájának kidolgozásává, megfelelő politikai érdekképviseletet is biztosítva a mezőgazdasági termelők, a falun élők számára. Továbbá abból a célból, hogy létrehozzon egy működ» .épes pártprogramot, és olyan alapszabályt alkoss -n, amely a lehető legrugalmasabb, de szélsőségektől mentes pártpolitizálást képes megvalósítani. tos és talán üzenet jellege van mások számára is. Én nem hiszek abban, hí y egy ilyen mélységes vá ság idején bármilyen politikai párt bármelyikkel szemben fenntarthat hidegháborús állapotokat. Én nem hiszem, hogy ez a nép, amikor szavazott, bárkire is voksolt, erre szavazott volna. Azt tudomásul vettük a kisgazdákkal együtt, hogy bármilyen kárpótlási törvény születik, a végrehajtása során találkozunk a faluban. Amikor majd dönteni kell, hogy mondjuk a „Fácános rét” kié lesz. Ehhez kétféleképpen lehet érkezni. Úgy, hogy vicsorgunk és egymást szidjuk, vagy pedig úgy. hogy eszmét cseréltünk és a szakértők folyamatosan tárgyalnak az ügyekről, megpróbálják a görcsöt oldani, civilizált módon politizálni. — A kárpótlási törvény átfogó agrárgazdasági koncepció nélkül nem sokat ér, hangzott el Vargáné Piros Ildikónak a szövetség egyetlen képviselőjének parlamenti hozzászólásában. Készül-e agrárprogramma előrukkolni az agrárértelmiség? — Nyilvánvalóan a mostani kongresszusunk ebben a kérdésben is dönteni fog. A mi javaslatunk az lesz, hogy a közeli időHASONLOSÁG ,,Európában csupán Albániáról és Nagy-Britanniá- ról mondható el, hogy nincs állami sorsjégyirodájuk. Egyéb hasonlóságöt még nem derítettek ki.” P. P., angol közgazda Szövegelés LÁTSZAT ,,A jó politikusok képessége, hogy titkolni tudják intelligenciájukat. A rossz politikusok ugyanezt a megtévesztésig élethűen teszik.” T. Weigel, német pénzügy- miniszter ben, amint a sarkalatos törvények megjelennek és kijelölik az útirányt, azonnal szervezzük meg az első országos agrárkonferenciát. Ez intézeteknek, tudósoknak a bevonásával megoldást kellene, találjon agrárprogramot kell, hogy készítsen. — Mi történik, ha a parlamentben végül is nem fogják helyben lakáshoz kötni a földtulajdon visszaadását? — Ez azt fogja jelenteni, hogy kritikus helyzet alakulhat ki a szövetkezetekben, azoknak a körében — és itt százezrekről van szó —, akik ma ezt a termelést folytatják. Ezért mi azt követeljük, hogy ha ezt a ______ megoldást választják, akkor egy olyan garanciális elemet építsenek be a törvénybe, amely egy visszamaradó földalapot biztosít a szövetkezeti tagok számára. Politikamentesen — Térjünk át egy kicsit erre az országrészre. Mi lesz a sorsuk a gazdaságilag lehetetlen helyzetbe került Szabolcs megyei termelő- szövetkezeteknek? — Először is politikától mentesen kezelendő a kérdés. Nem arról kell beszélni, hogy ki mekkora „marha", ki ellenség, hanem arról, miként lehetne megmenteni az értékeket, és azt arra fordítani, hogy az ott élő emberek újra élettérhez jussanak. Szigorú közgazdasági érték- elemzés alapján szabad csak dönteni. — Milyen kérdőjelek rajzolódnak Önben az országos kongresz- szusuk előtt? — Megmondom őszintén, nem tudóin mit fognak a saját környezetemben ítéletként mondani arról, hogy úgymond a tűz és víz elkezdett egymással beszélgetni. Azt kell mondjam, hogy ha ezt valaki nem érti meg, annak én nem tudok mit mondani. Én ugyanis nem fogok támogatni egy olyan programot, amely kiélezi a helyzetet és közben megoldást nem hoz. Százezrek érdekei — Mi a véleménye a korábbi támadások általában vett igazságtalansága ellenére itt-ott mégis- csak fellelhető vezetői harácsolás- ról, hatalommal való visszaélésről? — El kell dönteni, hogy százezrek érdekeit képviseljük-e, vagy csak néhány tucat ember érdekeit, ismételten. Én azon a véleményen vagyok, hogy Magyarországon nagyon sok helyen -még formális csupán a változás. Minden közösségnek el kellene azonban hinnie, hogy a gazembereket érdemes elküldeni, ehhez joguk van. Ahol pedig ilyen jellegű negatívumok vannak, azt legjobb lenne nekünk feltárni és nem elhatárolódni tőle, mert rossz fényt vet mindenkire. Szomorú lennék, néhány gazember árnyékot vetne nagyon tisztességes emberekre is. Galambos Béla Sokan ma még azt is vitatják, hogy van-e egyáltalán helyi társadalom, helyi közélet. Az elmúlt négy évtized túlzottan centralizált társadalomirányítása, a formalizált szervezetek létrejötte, működése, nem jeleníthette meg a magyar társadalom, egy-egy régió, a szűkebb környezet sokszínűségét. A közelmúltban alakult társadalmi, politikai szervezetek, pártok sokáig identitászavarokkal küzdöttek, miközben egy széles társadalmi réteg továbbra sem került olyan helyzetbe, hogy befolyásolni tudná a döntési folyamatokat. Az emberek egy része azt hiszi, ki lehet vonulni a társadalomból, a helyi közéletből. Bizonyára ismerősen hangzik mások számára is, „hagyjanak engem békén, csak a családnak, a szakmának kívánok élni”. Midez addig kivitelezhető, míg a családot, a szűkebb környezetet, a szakmát érintő döntések valamilyen formában nem korlátozzák az egyén érvényesülését. Amint ez bekövetkezik, az ej>yén keresi az érvényesülés lehetőségét, tartozni akar valahová, ahol meghallgatják, tanácsot adnak neki, megvédik. Mindez persze a civil társadalom, a helyi közélet létét, megszerveződését, működését feltételezi, melynek létalapja a tulajdonruil rendelkező polgár, az önállóan gondolkodó, cselekvő ember. Vajon napjainkban biztosítottak-e ezek a feltételek? A társadalom egy aktívabb része baráti beszélgetések során hiányolja azokat a szervezeteket, amelyek segíthetnék az egyén társadalmi elszigeteltségének leküzdését, a különböző érdekek és meggyőződések erősítését, a szervezethez tartozó tagok lelki gondozását, egyéni és csoportcélok elérését. Hiányolja létét, de nem sokat tesz a hiány megszüntetéséért, éveken át azt szokta meg, hogy mások döntöttek helyette és felette. Ugyanakkor közrejátszik ebben az is, hogy egy-egy szervezet létrehozásának, működésének nem csekély a kockázata. Azt azonban bizton feltételezhetjük, hogy egy-egy politikai társulásban való részvétel ma még kevesebb kockázattal jár, mint egy gazdasági, kereskedelmi társulás (kft.), hiszen itt az állampolgár vagyonának egy részét is kockáztatja. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a politikai társulás hatására emberek sokasága lép ki önmagából, bármennyire különböznek egymástól korban, felkészültségben, va- gyonilag, az önként vállalt társulásuk közelíti őket egymáshoz, kapcsolatot létesít közöttük. Ma a politikai társulások válnak olyan ingyenes iskolává, ahová az érdeklődő azért jár, hogy megízlelje a társulás általános elméletét, majd gyakorlatát. Miután tapasztalatra tesz szert, vállalja vagy elfordul attól a szervezettől, amely számára a társulás lehetőségét kínálta. Ennek a tanulásnak a folyamata zajlik most a magyar társadalomban, ezért találkozhatunk szűkebb környezetünkben is olyan emberekkel, akik már a harmadik-negyedik szervezettel próbálkoznak, s nem biztos, hogy megtalálják a nekik megfelelő formát. Ugyanez a tanulási folyamat a gazdasági társulások esetében súlyos pénzösszegek elvesztésével járhat. Ma még a települések, a helyi hatalmi mechanizmusok — településtípustól függően — lényegében azonos elvek szerint és feltételek között működnek. A képviseleti demokrácia játékszabályai formalizáltak, az önkormányzatok mozgásterét behatárolja a felülről leosztott hatáskör, a pénz mennyisége, illetve a polgár megsarcolhatóságának foka. A civil társadalom léte nagyobb mozgásszabadságot biztosítana a társult felek számára, s ezáltal az önkormányzat önmagát nem elkülönült szervként, hanem társult tagként jeleníthetné meg. A helyi döntések egy része továbbra is korlátozott döntés. Az államigazgatási szervek dominanciájának oldódását az állampolgár alig érzékeli, számára nem szolgáltat az az ügyintéző, aki megvárakoztatja, tartja a határidőt, nem segíti személyes gondjai megoldását. Ugyanakkor a felgyülemlett társadalmi feszültségek megoldásának anyagi fedezete nem változott. Hogyan is változhatott volna egyik napról a másikra az ügyintézés. A helyi nyilvánosság az információáramlás hiánya, vagy visz- szatartása aktivizálhatja, vagy közömbössé teheti a lakosságot. Ezért a helyi társadalom meg- szerveződésében növekszik a helyi — községi, városi — lapok, városi televíziók szerepe, de ehhez az szükséges, hogy ezeket a sajtóorgánumokat helyiek írják, „profi” szerkesztők segítségével, s a hírek, információk frissek legyenek, ezért legalább hetente jelenjenek meg a lapok, naponta sugározzon műsort a városi televízió. Igaz, ennek tetemes anyagi kihatásai is vannak. Mikor érezzük majd, hogy jól működik a helyi társadalom, van helyi közélet? Akkor, ha lesznek olyan döntések, amelyekben érdekeltek a helyiek, s a döntéseknek kialakulnak az intézményesített formái; ha egyre több olyan helyi csoport lesz, amely döntést hoz, s rendelkezik olyan eszközzel, amellyel kikényszeríti a döntés végrehajtását, s a helyiek elfogadják ezeket a csoportokat helyi hatalomként; ha a lakosság egyre nagyobb hányada tudatosan feladatot vállal, részt vesz a helyi közéletben. Végh Béla szociológus Nagy a forgalom Nyíregyházán a Szabadság téri patikában. A betegek főleg a tél végi meghűléses betegségek kezelésére vásárolnak gyógyszereket, de az egyéb bajok kikúrálására szolgáló készítmények közül jelenleg sajnos mintegy negyvenfajta hiánycikknek számít. (Trifonov Éva felvétele) Hálózati fűtéshez hőmérséklet-szabályzót gyártanak a Ganz Műszermüvek nvírbélteki gyárában. Az új termékből előreláthatólag mintegy százezer darab készül ebben az évben. (Elek Emil felvétele)
