Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

1991. február 13. Kelet-Magyarország 11 Pénzedtől nem szabadulhatsz Úgy érzem, hogy a tapasz­talataimat, bosszúságaimat nem lehet elhallgatni', mivel ez nem csak engem érint, gondo­lom sok embert, aki az adóssá­gaitól szeretne megszabadulni. Ugyanis arról van szó, hogy az OTP-nél fennálló kölcsöntar­tozásom 50 százalékának befi­zetése miatt kerestem fel az OTP nyíregyházi Damjanich utcai fiókját, mivel két héttel ezelőtt nyilatkoztam, hogy az OTP kölcsönöm 50 százalékát kifizetem február 28-ig. Saj­nos, nem így történt, nem megy ez ilyen könnyen. A do­lognak az egyik neheze, hogy hogyan is szedje össze az em­ber azt a bizonyos 50 százalé­kot, s mire nehezen összejön (KST, szülőktől kölcsön stb.) akkor szomorúan az tapasztal­ható, hogy a pénztől szabadul­ni vágyó ember nem szabadul­hat meg egykönnyen az adós­ságtól. Ugyanis munkaidőben, kilépővel igyekszem, hogy az OTP-nél lévő ügyemet elintéz­zem, ahol azt a választ kap­tam, hogy sajnos, nem fizethe­tem be addig, amíg csekket nem kapok, vagyis várjam meg a postán kiközölt egyen­leget. Erre kértem az ügyinté­zőt, hogy már ha itt vagyok, mégis nem fizethetném-e be, már ha keservesen összejött az a kis pénz, mire ő elküldött az emeletre, ahol az osztályveze­tőnő közölte, hogy sajnos, olyan megterheltek, hogy ké­résemet nem tudják teljesíteni. Azonban még a földszinti ügyintézőhöz újból vissza­mentem, hogy esetleg ne kel­lene még egy fél napot szán­nom az ügyintézésre, szíves­kedjen valamilyen formában lehetővé tenni a befizetést. Mire ő elküldött egy férfi ve­zetőhöz — aki éppen egyik helyiségből a másikba tartott —, és őt is megkérdeztem, hogy nem volna-e lehetőség a befizetésre, de ő is azt közölte, hogy nem áll módjában segíte­ni, mert igen sokan vannak így, hogy még a csekk postán történő kézhezvétele előtt be­fizetni szeretnének. Mindeze­ket figyelembe véve, meggyő­ződésem, hogy amíg egyik helyről a másikra, a harmadik­ra küldözgették az embert, egyszerűbb lett volna az első embernek azt mondani, hogy azonnal megnézem az egyen­legét — mivel az ott eltöltött idő alatt azt láttam, hogy nem volt éppen nagy a megterhelt- ség, tumultus —, s nem be­szélve arról, ha már az ügyfél ott van és kifizetné az adóssá­got. Mindenesetre nem szaba­dulhat meg az ember egyköny- nyen az adósságától, sőt még talán felvenni könnyebb volt, mert akkor nem küldtek el, csak a soromat kellett kivárni. Azt hiszem, ha akkor elutasí­tottak volna, nem esett volna ilyen rosszul, hogy „majd jöj­jek máskor”. Egy adós a sok közül, Nyíregyháza Nagycsalád - de milyen áron? Egy rendelet fonákja Egy gyerek nem gyerek, mondták eleink, de hozzátették, ahol sok a gyerek, gyakran üres a tál. Ma is, amikor pedig családi pótlék jár alanyi jogon a gyermekek után, általában ugyanez a tapasztalat. Kivételek persze vannak, olyan né­pes családok, ahol az önhibájából munkanélküli apa, anya, vagy mindkettő is megél a gyermekeknek szánt állami tá­mogatásból... Szerkesztői üzenetek Nyíregyháza kültelki része, inkább falucska, szőlősdombok­ról lefutó utcácskákkal. Itt lak­nak M.-ék tíz fiúgyermekükkel, málló vakolatú, szoba-konyhás épületrészben. A magas, tágas konyhában M.-né épp mosni készül, a kövön szétszórt ruhák hevernek. A piszkosfehér mennyezetről csupasz villany­körte szitálja sárga fényét, jóté­kony homályba burkolva a raga­dós mocskot. A falak avas szagot lehelnek, beleívódtak már örökre a pár bútordarabba: a lógó ajtajú konyhaszekrénybe, a két asztal­ba, és székbe; de tatán a kister­metű, mélyen ülő szemű asszony sápadt bőrébe is. Lábtól alusznak Megdiderget a szegénység és a hideg. A sarokban álló csikó­tűzhelyben rég nem loboghatott tűz. — Nem hozták meg a szenet tavaly, fával tüzelünk — siet az asszony a kérdés elébe, és hogy időt nyerjen, gondosan megköti álla alatt a rózsás kendőt. — Tessék nézni, a hűtőszekrényt nemrég vettem, mutassam a számlát? — készségeskedik az ellenőrző körútját végző szociál­politikai előadónak. Tavaly ugyanis majd’ százezer forint elmaradt családi pótlékot kaptak meg egyszerre. Mészre, festésre, úgy látszik, már nem futotta be­lőle. — Most ezeket vettem a bizományiban — hajtja föl büsz­kén a szobaajtót helyettesítő dur­va pokrócot, és rámutat a szobát telezsúfoló négy ágyból kettőre — kihúzhatósak! Megfoghatatlan, hogy férnek el ennyi ágyban tizenfetten, leg­feljebb lábtól-fejtől feküdve, összegömbölyödve... A szobá­ban szól a tévé, három siheder fiú nézi kimeredt szemmel a ka­landfilmet. Lábuk alatt rongyos­sá foszlott szőnyeg, fejük fölött törött, egykaros csillár, köröttük pókhálós, piszkos, légypettyes falak. Könyv, újság, ceruza se­hol. G. L. NYÍR- EGYHÁZI OLVASÓNK olyan tanácsi bérházban la­kik, amelynek lakásait a bér­lők megvásá­rolták, így az társasházzá ala­kult át. Korábban minden bérlő rendelkezett egy-egy elkülönített pincerésszel, de a pincét a vásár­lással egyidőben egy kft. foglalta el, a lakóknak meg nincs hová tenniük azokat a holmikat, ami­ket ott tároltak. A lakás megvé­telével együtt megmarad-e a pin­cerész használati joga vagy nem? —- fordult lapunkhoz a lakókö­zösség érdekében olvasónk. Az egyes épületek társasházzá való nyilvánításával egyidejűleg el kell készíteni a társasházi ala­pító okiratot, amelyben rögzíteni kell az egyes lakásokhoz tartozó, és a tulajdonosok kizárólagos tu­lajdonát képező helyiségeket, valamint a közös tulajdonba ke­rülő helyiségeket és azok tulaj­doni arányát. Ebből egyértel­műen következik, hogy a társas- házzá alakuláskor az egyes lakók (tulajdonostársak) közös tulajdo­— A legnagyobbik értelmi fogyatékos — int fejével az asz- szony az egyik pelyhedző állú fiú felé. Meg a kicsi is az, de ő nincs itt. Erre a kettőre felemelt családi pótlékot kapok, a tízre összesen huszonháromezer-hét- száz forintot. Az én szociális já­radékommal, az uram pénzével, mer’ most alkalmi munkán dol­gozik... összejön, na harminc­ezer! — Nem sokra futhatja belőle tizenkettejüknek. — Tessék nézni, én rendesen beosztom, nem iszok. Az uram régebben ivott, de már nem, mert belátta mi van. Aztán, megmon­dom én őszinteséggel, van itten egy kis föld a ház körül, az étel­maradék kikerül, tudok jószágot tartani — és, hogy bizonyítson, szélesre tátja a kamra ajtaját. A földön ruhadarabok, krumplihé­jak közt magot csipeget két, ki­csi japántyúk... A gyerekekből élnek M.-né gyermekei tápláló ételt az óvodában, napköziben esznek. O ebédre rántott leveseket főz, néha megvesz egy-egy kiló pan­zert, húsos csontot. Ruhát állító­lag a Tokaji úti piacon vásárol, meg azt hordják a fiúk, amit kö- nyörületből odaajándékoznak nekik a jószívű szomszédok. Az asszony sosem dolgozott, a férje már régebben megunta a rend­szeres munkát. Elhelyezkedhet­ne — de minek? A gyerekei ter­mészetesnek veszik, hogy az apa jogán eltartatja magát velük. El­vesz a nekik adott állami pénz­ből, ahelyett, hogy hozzátenne, mint más szülők. — És ők még a rendesebbek közé tartoznak — mondja Bódi Andrásné, a polgármesteri hiva­tal szociálpolitikai csoportveze­tője. — Elborzasztóak a tapasz­talataink, ezért értünk egyet az­zal a két országgyűlési képvise­lővel, akik azt javasolták, négy lyozm kell. Olvasónk leveléből az tűnik ki, hogy a kft. a társasházzá ala­kulás után költözött be a pince- helyiségekbe, tehát elképzelhető, hogy azt a társasház bevételei­nek megnövelése céljából a tár­sasház közös megbízottja adta bérbe. De ez a bérbeadás termé­szetesen nem sértheti az egyes tulajdonostársak érdekeit, tehát olvasónk, illetve a lakóközösség a bíróságtól kérhet jogorvoslatot, ha a közös megbízott sem haj­landó részükre a továbbiakban az ingyenes pincehasználatot bizto­sítani. J. L. SZINTÉN NYÍR­EGYHÁZÁRÓL kereste meg szerkesztőségünket. O egy olyan társasház közös képviselője, amely korábban állami bérház .volt, de a bérlők többsége a laká­sát megvásárolta. Van azonban három lakás, amelyet a bérlők nem kívánnak megvásárolni, így az ezekre eső tulajdoni hányad az önkormányzat tulajdonában, és a Nyír-Gesztor Kft. kezelésé­ben maradt. A társasház közgyűlése az 1977. évi 11. számú tvr. előírásai gyermek után már ne adjanak családi pótlékot. így ugyanis további szülésekre ösztönözzük azokat, akik nem teremtenek a gyermekeiknek olyan körülmé­nyeket, amelyek emberi jogon megilletnék őket. Ezekből a gyermekekből felnőttkorukra ál­talában eltartottak lesznek, ifjan rokkantnyugdíjasok, kórházla­kók, mert táplálkozásuk silány, lelkileg sem törődnek velük, az iskolában bukdácsolnak. Emberi körülmények szükségesek Sokuk végig intézetben nevel­kedik, el kell vinni őket a nemtö­rődöm szülőktől, hogy ne pi­szokban, igénytelenségben cse­peredjenek fel. Másként kellene a nagycsaládosokat segíteni! A keserű valóság ezt látszik igazolni. Talán helyi forrásokból lehetne kellőképp támogatni az arra érdemes nagycsaládosokat. És akkor ők sem mondanák fel­háborodva: miért vesznek min­ket egy kalap alá a munkakerülő, csavargó szülőkkel? szerint meghatározta a fizetendő havi közösköltség összegét. A kft. azonban a közgyűlési határo­zatban leírtakat csak részben haj­landó teljesíteni, a felújítási költ­séget arra való hivatkozással nem akarja megfizetni, hogy ál­lami szervezetre nem vonatkozik ez a fizetési kötelezettség. Az üzemelési költséget pedig csak számla ellenében hajlandók fi­zetni. Levélírónk tanácsot kér, hogyan lehetne a gondot orvo­solni, hiszen — az állami laká­sok eladása miatt — a jövőben bizonyára megszaporodnak az ehhez hasonló panaszok. A társasházakrói szóló 1977. évi 11. számú tvr. 11. § 2. bekez­dése felhatalmazta a pénzügymi­nisztert, hogy a társasházak fel­újítási alapképzését szabályozza. Ennek alapján látott napvilágot a 10/1977. (VII. 1.) PM. számú rendelet a társasházak kötelező felújítási alapképzéséről és fel- használásáról. Az említett rende­let 1. § 2. bekezdése kimondja, hogy a „vegyes tulajdonú társas­házban az állami tulajdonban lévő társasház-öröklakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek kezelője az 1. bekezdés­ben említett felújítási alap-kép­BODORI MIHÁLYNÉ, NYÍRBÁTOR: Sajnos, a kéz­től, magánforgalomban vásá­rolt lakáshoz szociálpolitikai kedvezmény igénybevételére nincs lehetőség, régen sem volt. Az OTP válasza szerint a tervezett lakásvásárlásához a helyi önkormányzati támogatás és a munkáltatói támogatás mellett ötéves lejáratú lakóin­gatlan-vásárlási hitel nyújtha­tó. Ennek mértéke a család jö­vedelmétől függ, évi 32+1 szá­zalék kamatozású. JUHÁSZ SÁNDOR. NYÍR­EGYHÁZA: Véleményével egyetértünk, reméljük, hogy a heíyzet megváltozik. NAGYHALÁSZI KIS­TERMELŐNKNEK: Forduljon panaszával a nyíregyházi pol­gármesteri hivatal termelésel­látás-felügyelettel foglalkozó osztályához! Az egyéni vállal­kozó iránti vizsgálatot önnek kell kezdeményeznie. Átok sújtja a belvizes építési kölcsönt felverteket — írta elke­seredetten egy ófehértói olva­sónk. Neki kétszázezer forintos kamatmentes és ötvenezer forint alacsony kamatozású hitelt ad­tak, mindkettőt egy szerződésen, zésre nem köteles; a felújítási munkák költségeinek a tulajdoni hányad szerinti ráeső részét azonban a munka elvégzésekor meg kell fizetnie.” Ez a rendelet az 1. § 1. bekezdésében megha­tározza a felújítási alap négyzet- méterre eső minimumösszegét, amely a lakás ellátottságától füg­gően 2—4 Ft/négyzetméter kö­zött van meghatározva. Ez a jogi szabályozás tehát annyiban köti a Nyír-Gesztor Kft.-t, hogy nem kötelezhető fel­újítási alap képzésére, de utóla­gos vásárlás esetén az arra a tu-, lajdoni hányadra eső felújítási hányadot a társasház egyszámlá­jára át kell utalnia. Olvasónknak arra a panaszára, hogy a kft. csak számla ellenében hajlandó az üzemelési költséget is fizetni, a válaszom egyértelműen az, hogy a gazdálkodó szervek kifizetése­ket csak számla ellenében telje­síthetnek, tehát a közös képvise­lő kötelessége, hogy a társasház üzemeltetési költségeinek egy 'hónapra eső összegéről a számlát a kezelőnek megküldje, és azt a kezelő köteles kiegyenlíteni. Dr. Kovács Mihály KISS JÁNOSNÉ, KISLÉ- TA: Örülünk, hogy gondja megoldódott, természetesen szívesen segítettünk. „EGY LAKÁSTALAN ”, PÁTROHA: Megértjük keserű­ségét. Sajnos, ha az ember el­mulasztja a lehetőségeit, azo­kat újra nagyon nehéz megsze­rezni. Fájó ez így is, hát még, amikor másnak köszönheti. Talán mégis segíthet Önnek a helyi polgármester, javasoljuk, keresse fel gondjával. KUCSNYERIK MI­HÁLYNÉ. KISVÁRDA: Az a dolgozó no, aki legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezik, a munkáltatójánál legalább 5 éve dolgozik, ötvenéves kora után — a munkáltató engedélyével — kérheti a korengedményes nyugdíjaztatást. hogy felépíthesse házát. A ka­matemelés elrendelése után négy befizetési utalványt kapott, ösz- szesen hatezer forintról. Ennyi a fizetése, miből vásároljon ételt a gyermekeinek ezek után? Bizonyára nagy öröm volt neki az OTP megyei igazgatósá­gának válasza, ugyanis a kamat­mentes és az alacsony kamatozá­sú belvizes építési kölcsön után, amit egy szerződéssel vett fel, „csak havi ezerötszáz forint ka­matemelést kell fizetnie. Egy fontos teendője van ennek érde­kében: a két számlaszám pontos megjelölésével pár soros kérel­met kell írnia az OTP — Nyír­egyháza, Damjanich u. 4—6. szám alatt lévő — körzeti fiókjá­nak. Ott a kérelem kézhezvétele után intézkednek a hitelek meg­jelöléséről, és a további feldol­gozás során csak egyszer ezer­ötszáz forint befizetését fogják havonta kérni. Engedmény adható, de... F. M. nyíregyházi levélírónk is régóta az OTP ügyfele. Tavaly mésfélszázezer forint változó kamatozású hitelt vett fel tolda­léképület építésére. A törlesztés megfizetéséhez az államtól har­minc százalék törlesztési támo­gatást kapott. Aztán nehéz mun­kával összeszedett annyi pénzt/ amennyiből a tartozását visszafi­zethette. A barátjától azonban nemrég azt hallotta, hogy aki 1990. december 31-ig kifizette az összes tartozását, azt megilleti huszonöt százalék kedvezmény, kérje tehát!). Sajnos, olvasónk — mint az gyakran megesik —r, hiányos tá­jékoztatást kapott. Az OTP me­gyei igazgatósága pontosította a baráttól hallott információt. A kölcsön visszafizetésének idő­pontjában érvényes előírások ér­telmében, az 1988. december 31- ig érvényes feltételekkel kötött szerződésekkel létrejött kamat­mentes és kedvezményes kama­tozású (1—3,5%) hitelek határ­idő előtti visszafizetése, vagyis rendkívüli törlesztés esetén hu­szonöt százalékos mértékű en­gedmény elszámolható. Feltétel persze, hogy egyéb kizáró ok ne legyen. Csakhogy levélírónk 1988. december 31. után kötött szerző­dést, ezért nem jogosult a hu­szonöt százalékos engedményre, mivel az csak az 1988. december 31. előtt megkötött kölcsön* er- ződésekre vonatkozik. Tóth M. Ildikó A lakosság kényelmét szolgáló OTP-fiókot nyitottak Nyíregyhá­zán, a Jósavárosban. Szolgáltatásaik: betételhelyezés, értékpa­pír-értékesítés, totó-lottó ügyintézés, kölcsönök folyósítása. (T. É.) A JOGASZ TANACSAI Társasházi pincevita nú helyiséghasználatát is szabá­(tmi) EZT MONDJA AZ ILLETÉKES A belvizes kölcsönről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom