Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. február 12 Kárpótlás később (Folytatás az'l. oldalról) hogy lehetővé kell tenni az egyetemek és a főisko­lák közötti átjárhatóságot. Ugyancsak javasolta, hogy a nyolcosztályos gimnázium bevezetésével együtt gon­doskodni szükséges minél hamarabb magasan kvali­fikált tanárokról. Az Országgyűlés a részle­ges kárpótlási törvény álta­lános vitáját a jövő héten folytatja. A foglalkoztatás elősegíté­séről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényja­vaslat részletes vitájának le­zárásával fejeződött be az Országgyűlés hétfői munka­napja. A törvényjavaslatról várhatóan kedden hoz hatá­rozatot a tisztelt Ház. Ak­kor kezdik meg a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását, valamint határozatot hoznak az idei vagyonpolitikáról. Támadás a homokvihar elfftt Tekintettel a hadműveleti térségben március elejétől várható homokviharokra, a földi harcok addig megkez­dődnek — tűnik ki a szaúd- arábiai főparancsnokság szó­vivőjének hétfői tájékoztatá­sából. Richard Neal tábornok közölte, hogy az időjárási tényezőt nagy mértékben fi­gyelembe veszik a tervezés­nél. A szóvivő egyébként elis­merte, hogy a légibombázá- sök az iraki polgári lakos­ságnak is károkat okozhat­nak, de ez elkerülhetetlen, mivel az iraki vezetés tuda­tosan helyez el katonai léte­sítményeket. fegyverraktára­kat és egyéb célpontokat vá­rosok lakónegyedeiben. Ez a helyzet Baszrában is. amely lényegében katonai város, flottatámaszponttal, vegyi- fegyver-raktárakJkal, — mon­dotta. A bombázásoknál egyébként nagy — és sike­res — erőfeszítéseket tesz­nek a polgári kárók elkerü­lésére. ám ez maradéktalanul nem lehetséges. BRAZÍLIA: A minden év­ben megrendezésre kerülő riói karnevál látványos forgatagának egy pillanata. 1956 Alapítvány Alulírott alapítók kinyilvánít­ják azon elhatározásukat, hogy alapítványt tesznek a PTK 74/A paragrafusa alapján. Az alapítvány neve: 1956 Ala­pítvány. Az alapítvány célja: segély­alap létrehozása az 1953-os for­radalom és szabadságharc és az azt követő megtorlás áldozatai­nak rászorultságuk szerinti ese­tenkénti segélyezésére és gyógy­kezeltetésébe, valamint kegyeleti felhasználásokra; serkenteni és támogatni az 1956-os forrada­lommal és szabadságharccal összefüggő kutató és művészi alkotómunkát '56-os díj létesíté­sével. Az alapítvány székhelye és címe: 1054 Budapest, Zoltán u. 16. Az alapítvány induló vagyo­na: 40 000 Ft. A készpénzvagyon a Budapest Bank RT.-nél kerül elhelyezés­re értékmegőrző jelleggel, ka­matozó betétszámlán. Az alapít­vány célját szolgáló segélyezés­re az évi kamathozam 70 száza­léka, díjazásra pedig 30 százalé­ka használható fel. Az alapítvány nyitott, ahhoz minden magyar, vagy külföldi állampolgár és jogi személy csatlakozhat, de csatlakozási szándékát nem kötheti feltétel­hez. Az alapítványt az alapítók ál­tal megbízott kuratórium kezeli* a hatályos jogszabályok szerint. A kuratórium dönt a segélyek elosztásáról, a díjak odaítélésé­ről és új kuratóriumi tagok kooptálásáról. Ülése határozat- képes, ha legalább a tagok fele jelen van, és döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A kurató­rium évente ad ki tájékoztatást a csatlakozókról, a befolyt ösz- szegről és kezelői munkájáról. A kuratórium tagja csak olyan ’56-os (vagy annak egyenesági leszármazottja) lehet, akit bör­tönbüntetésre ítéltek az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy azzal kapcsolatos tevé­kenysége miatt. Az alapítvány jogi személy, külső viszonylatban az elnök, vagy az általa kijelölt személy képviseli. Az alapítványt az ala­pító tagok határozatlan időre hozzák letre. Megszűnése esetén a vagyon elosztásáról a kuratóri­um dönt az alapítók szándéká­nak megfelelően. Budapest, 1990. szeptember 8. Alapító tagok: Bácsi József, Balás Piri László, György Ist­ván, Horváth János, Karászy János, Király Ferenc, Kiss Ta­más, Koroly T. György, Kovács Sándor, Márton András^ Rácz Sándor István, Réti János, Stelcz Gyula, Tajti Ferenc, Tan­kó Tibor, Tittmami József, Fa- nek Béla, Varga Tibor. (Befizetési csekkek a Történel­mi Igazságtétel Bizottság megyei (szervezeténél kérhetők.) Cím: Hősök tere 5. Megyeháza. Ügyészi vélemény — kérdőjelekkel Az 1991. február 3-i számban dr. Kovács András főügyész­helyettes tájékoztatóját olvas- Ixaittuk az alapítványok, törvé­nyességi felügyelete során szerzett tapasztalatairól. A j ogs zaibály sér tő alapítványok­ra példaként a Magyar Szív­alapítvány került terítékre, nemcsak a jelen újságcikkben, hanem az előző napi helyi rádió- és televízióadásban egy­szerre. Ez utóbbiakban egye­nesen megkérdőjelezte a fő­ügyészhelyettes alapítványunk létezését. Történt mindez az alapítványokról általánosság­ban szóló tájékoztatás kere­tében, minden esetben egyedül és kizárólagosan a Magyar Szívalapítvány kiemelésével. Mindezt nem sérelmezhetnénk akkor, ha a legfőbb ügyész által tett óvás előterjesztésé­re a Legfelsőbb Bíróság ma­rasztaló döntést hozott volna. Hiszen egy olyan eljárás után, melyben védekezésünket az ellenünk felliozottakra el­mondhatjuk, és azt az erre felhatalmazott szerv mindkét fél meghallgatása után el­döntötte, semmi kifogásunk nem lehetne még az éllen sem, ha hetekig minden napi­lap címoldalán kellene ezen ügy kapcsán szerepelni. Mindemellett a cikk tar­talmával sem értünk egyet; a jogi érvelésből az alapítvá­nyokkal kapcsolatos nzon elv tűnik ki, mely szerint maga a vagyon rendelkezik jogi személyiséggel. Ebbe a képbe beleillik az a felfogás iß, hogy az alapítványrende­lés után az alapítónak már semmi köze sincs az alapít­ványhoz. így nem jelölhet olyan kezelő szervet, amely­ben személyesen maga is ben­ne van, nem módosíthatja az alapító okiratot, nem szóihat bele az alapítvány gazdálko­dásába Btb. Ugyanakkor mind a Polgári Törvénykönyv, mind az alapítvány gazdálko­dásával kapcsolatos jogsza­bály azon az elven alapul, hogy az alapítvány, mint szer­vezet a jogi személy. Az ala­pítónak végig az alapítvány fennállása alatt meghatározó szerepe van annak működésé­ben. Meghatározhatja a vál­lalkozói és alapítványi tevé­kenység arányát, felhasználá­sát. Ugyanakkor a cikkben vázolt felfogásba még a jog­szabály alapján biztosított vállalkozói tevékenysége sem férne be. Ez azonban a jogi felfogá­sok ütközésén túl nem terjesz­kedhetne a nyilvánosság előtt, semmiképpen sem lehet sérelmére egy, az alapítvá­nyi célokat töretlenül megva­lósító alapítványnak, főleg úgy, hogy annak működése ezáltal lehetetlenné váljon, így lehetetlenné váljon a pol­gári szívmentés programjának elterjesztése. az országos szűrőállomások kialakítása, és az a folyamatos külföldről jövő támogatás a magyar egészségügy részére, melynek szervezését az alapítványunk felvállalta. Dr. Bíró Zsuzsa Budapesti 78. sz. Ügyvédi Munkaközösség jogtanácsosa li bír az OlP-föl (Folytatás az 1. oldalról) Csak ha eladják, akkor azonban új lakás építésére, illetve az utólagos hőszigete­lésre vett csak fel kölcsönt az adós, (tehát nincs felújítá­si, korszerűsítési kölcsöne), akikor az utólagos hőszigete­lésre nyújtott kölcsön után is meg kell fizetni az 1500 fo­rintot, tehát kétszer 1500 fo­rint a kötelezettsége 1991- ben. Ezek a változások lényeges könnyebbséget jelentenek töbh adósnak, hiszen jó né­hány esetben nem kell külön- külön fizetni az 1500 forintot. Az OTP kéri, hogy az érintett ügyfelek — elegendő levél­ben is — értesítsék az illeté­kes fiókot, hogy melyik csek­ken fizetik az 1500 forintot, így csak arra a hitelre lesz előírva ez az összeg. (bojté) Adóköteles az ingyen kapott értékpapír gyeimen kívül kell hagyni az 1. sorban és a 6. sorban leírt ma­gyarázatból a halasztott adóra vonatkozó részt, valamint a 15. sorhoz leirt eligazítás ingyenes szövetkezeti értékpapírokra vo­natkozó részét. A halasztott adó bevallására szolgáló ,,A” tábla tll. és 116. sorát üresen kell hagyni, így az útmutató 21. és 25. oldalán az Ingyenes érték­papírok halasztott adójára vo­natkozó részt sem kell figye­lembe venni. Mindez összességé­ben azt jelenti, hogy az 53. sz. nyomtatvány 65. sorának össze­gében az ingyenes értékpapí­rokkal kapcsolatos halasztott adót nem kell szerepeltetni. Az Országgyűlés 1990. decemberi ülésén az adótörvények 1988. I. l-jétől érvényes, visszamenőleges hatályú változtatásokat foga­dott el, amelyek az 1990. évi adóbevallást is befolyásolhatják. A mostani adóbevallást érintő változás lényege, hogy az úgyne­vezett ingyenes értékpapírokkal kapcsolatos bonyolult szabályo­zás lényegesen egyszerűbb lett, megszűnt az ilyen értékpapírok különféle szempontok szerinti megkülönböztetése és az ezzel összefüggő halasztott adó is. Ez a változás mindazokat érin­ti. akik szövetkezeti tagként In­gyenesen kaptak üzletrészt, va­gyonrészt, vagyoni értéket stb., és azokat is, akik a munkáltató­juktól ingyenesen vagy kedvez­ményesen jutottak vagyonjegy­hez. dolgozói részvényhez. Eze­ket a vagyoni juttatásokat ezen­túl egységesen Ingyenes értékpa­pírnak nevezi a törvény függet­lenül attól, hogy ki. mikor és milyen forrás terhére bocsátot­ta ki, s attól is, hogy korábban a törvényben milyen elnevezésű volt (pl. szövetkezeti ingyenes értékpapír). A környezi megyéket A tervezett debreceni atomfűtőmű is érintve volt a Duna-kör által a hétvégén Budapesten szervezett kör­nyezetvédelmi demonstrá­ción. „Nincs szükség az atomenergia hasznosításá­nak magyarországi bővíté­sére” — hangoztatták a tün­tetés résztvevői. Illés Zoltán, a környezet- védelmi tárca viharos kö­rülmények között leváltott helyettes államtitkára két alapvető szempontra hivat­kozott. amikor arra kértük meg, hogy indokolja a kör­nyezetvédők álláspontját. — Magyarország ma sok­szor annyi villamosenergiát használ, mint például Auszt­ria. A mi iparszerkezetünk energiapazarló. Aki ma ener­giakapacitást akar növelni, az ezt a pazarló energiastruk­túrát konzerválja. Ha bővít­jük a kapaciást, akkor az energiaigényes technikákat is indukáljuk. Ezek a techni­kák a legyártott termékek­ben árnövelő tényezők, s ezért nem versenyképesek a nyugat-európai piacon, így konzerváljuk iparszerkeze­tünket. az ország lemaradá­sát. — Ezek szerint elegendő energiával rendelkezne az ország? — Az amerikai Betelle La­boratory elemzése szerint, ha Magyarország 2030-ig ugyan­annyi energiát termelne, mint 1990-ben, s ugyanez idő alatt végrehajtana egy teljes ipari rekonstrukciót, akkor hazánkban is a nyu­gat-európai vagy amerikai gazdasági normák érvénye­sülnének. — Von erre pénzünk? — Mielőtt helyettes állam­titkár lettem, Washington­ban dolgoztam, mint a Vi­lágbank kelet-európai kör­nyezetvédelmi szakértője. Én aztán igazán tudom, hogy a Világbank ipari rekonstruk­ciót, energiaracionalizálási is illik negkérdezni programot kíván támogatni és nem atomerőművek, atomfűtőművek építését. — S mi a véleménye az atomenergia hasznosításának biztonsági kérdéseiről? — A két szlovák erőműről mást sem halottunk. mint hogy a legbiztonságosabbak. Ehhez képest tűz ütött ki az elosztóállomáson, és le kel­lett ezeket állítani. De ve­gyük a debreceni példát. Itt egy olyan fűtőművet tervez­nek. amelyhez hasonló még sehol sem működik a vilá­gon. Legfeljebb kísérleti jel­leggel . .. Vagy gondoljuk vé­gig, hogy ez a fűtőmű — bármekkora is legyen — 35— 40 évig üzemelhet. A szerke­zeti elemek ennyit bírnak. De mi lesz utána? Hiszen on­nantól kezdve a reaktor te­re magas radioaktív szennye- zettségű. Az urán felezési ideje 800—900 év. azaz eny- nyi időre ez ott fog maradni. — Mint örök veszélyjor- rás? — Arra szeretnék választ kapni, hogy miiként védik majdan azt a szarkofágot, miként biztosítják, hogy ne történjen ott majdan valami katasztrófa. Hogy egy ter­rortámadás .során ne legyen ott egy stratégiai célpont, egy potenciális atombomba — évszázadokon keresztül; Hova helyezik, merre szállít­ják az atomhulladékot? Ki állja az eszméletlen járulé­kos költségeket? Nehéz kér­dések sorozata. Hiszen min­denkinek állampolgári joga, hogy milyen kockázatokat fogad el a környezetében. Egy atomfűtőmű létesítése esetén az égvilágon minden­ről tájékoztatni kell a lakos­ságot. S dönteni is Debrecen város lakóinaik kell! Sőt. Il­lik megkérdezni a szomszé­dos településeket, megyéket is... (bp. szerk. — dombrovszky) Ha adózó a felsorolt Ingyenes vagyoni értékek bármelyikéhez hozzájutott, az 1990. évi adóbe­vallása (53. sz. nyomtatvány) el­készítésekor a következőképpen kell eljárnia: A bevallásában az ingyenes ér­tékpapír formájában megszerzett jövedelem után csak akkor kell adóznia, ha azt 1990-ben elidege­nítette, vagy ha az nincs a bir­tokában (tehát az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem tudja igazolni, hogy az birtoká­ban van. illetőleg, hogy a jog­gal rendelkezik). Ha az ingyenes értékpapír juttatója 1990-ben jog­utód nélkül megszűnt, az adót meg kell fizetni. Ha átalakulás miatt az ingye­nes értékpapírja fejében vagyo­ni részesedést kapott a kibocsátó gazdálkodó szervezetből átalakult jogutód társaságnál. nem kell adóznia mindaddig. amíg nem vonja ki e vagyoni részesedését (illetőleg ameddig az előzőekben felsorolt feltételek bármelyike be nem következik). Az új szabályok szerint ezek­kel az ingyenes juttatásokkal ösz- szefüggésben nem kell kiszámol­ni a halasztott adót sem. Fontos változás, hogy elidege­nítéskor stb. az értékpapír jutta­táskori névértéke után 20 száza­lék adót kell megfizetni. 20 szá­zalékos adó alapját más jöve­delmekkel természetesen nem •kell összevonni, de azt és adó­ját az adóbevallásban szerepel­tetni kell. Ez azt is jelenti, hogy ilyen esetben mindenképpen be­vallást kell benyújtania, tehát a munkáltatóval történő leszámo­lás kizárt. Az új szabályok miatt tehát az 1990. évi adóbevallási nyomtat­vány és útmutató néhány pon­ton módosul. Az adóbevaUáshoz készült út­mutatóban az ingyenes értékpa­pírokkal kapcsolatban leírtakat nem kell alkalmazni. így fi­Lapunk tegnapi számában tudósítást közöltünk a Ma­gyar Szocialista Párt megyei értekezletéről. Kiss Gábor, az MSZP újonnan megvá­lasztott megyei elnöke a tu­dósítás egy kitételének — mely nevéhez kötődik — pontosabbá tételét, illetve ki­egészítését kérte. A tanács­kozáson elhangzott szöveg a következő: „A társadalomban benne van egy baloldali pnpulizmus veszé­lye is. de ellentétben azzal, amit ellenfeleink mondanak, hogy ez a veszély az MSZP-ben elsösor­Az új szabályozás előírja, hogy az Ingyenes értékpapír elidegenítéséből származó jöve­delmet minden esetben be kell vallani. Kérjük, hogy amennyi­ben ilyen címen 1990-ben adó­kötelezettsége keletkezett, azt az 53. sz. nyomtatvány 62. sorának összegében tüntesse fel. annak ellenére, hogy e sor elnevezése erre nem utal. Ennek megfele­lően az útmutató 17. oldalán a 62. sorhoz irt szövegrész kiegé­szítéseként a következőket is vegye figyelembe: „Ha ön az ingyenes értékpa­pírt 1990-ben elidegenítette, ak­kor a juttatáskori névértéket (dolgozói részvény esetében a juttatáskori névértéknek az ön által megfizetett összeggel csök­kentett részét), valamint az erre számított 20%-os adó összegét is .itt kell feltüntetnie. Ha árfo­lyamnyereségből származó, be­vallandó jövedelme is van. (ide­értve az ingyenes értékpapír ár­folyamnyereségének a teljes összegét is) ennek összegét is írja a 62. sor a) oszlopába. A 20%-os adó együttes összegét a 62. sor b) oszlopába kell szere­peltetni, mégpedig az ingyenes értékpapír elidegenítése eseté­ben attól függetlenül, hogy azt a kifizető tevonta-e vagy sem, Illetőleg ön megflzette-e vagy sem. Magyarázatra szorul az 53. sz. nyomtatvány 92—93. sorához adott eligazítás is. Nagyon fontos, hogy a 62. sor­nál jelzett ingyenes értékpapír elidegenítésekor stb. a megfize­tett. vagy levont adóelőleget (adót) a fizetés módjától függő­en a 92.. vagy a 93. sor össze­gében tüntesse fel. Akinek 1989-ré az ingyenes ér­tékpapír miatt halasztott adója van. azt az adóhatóság hivatal­ból rendezi. SZABOLCS-SZATMÄK-BEREG MEGYEI ADÖFELUGYELÖSEG ban és az MSZMP-ben van je­len, azt keli mondanom, hogy nem. Ez a pártokon kívül van jelen. Azoknak a körében, akik­nek az élethelyzete nagyon meg­romolhat. és akik azt mondhat­ják: „pokolba ezzel a dumáló bagázzsal, le kell váltani, és már holnapra kell eredményeket el­érni.” Mert mindenfajta popu- lizmus a közvetlen elintézésnek és „haszonszerzésnek” a remé­nyével szokott fellépni. Es ha egyetlen politikai párt sem tud­ja, még csak érintőlegesen sem, ezeket a tömegmozgásokat ha­tása alá vonni, Magyarország­ra súlyos napok várhatnak. Ezért a Szocialista Pártnak is igen komoly politikai felelőssége van, de természetesen ezt a problémát egymaga nem tudja megoldani.” Kerékpározzon! — mert olcsó, három tankolás árából egy kerékpárt vehet — mert a helyi közlekedésben gyors — mert nincs parkolási gondja és költsége — mert környezetbarát — mert egészséges — mert KERÉKPÁROZNI ÖRÖM HAZAI ÉS IMPORT KERÉKPÁROK NAGY VÁLASZTÉKBAN. KERÉKPÁRSZAKÜZLET Nyíregyháza, Országzászló tér 10. (IBUSZ mellett) (339) Szó szerint AtantflmG—a szomszédban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom