Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

1991. január 8. Kelet-Magyarország 7 Disznótorok időszaka Az elmúlt év végén 9,5 millió sertés volt Magyarországon, ennek 53 százaléka a kistermelő gazdaságokban. A kistermelők közel fele csak saját vágásra hizlalja jószágát. A házi disznótorosok ideje december és január, így van ez Vállajon is. Reményi Józsefék még decemberben levágták a hízót és a nem mindennapi eseményre hazaérkeztek a rokonok is. A képen a kolbásztöltésben Szamosi István, az unoka segít, aki Mátészalkáról érkezett a nagyiékhoz. (Baján Erzsébet felvétele.) BIRALAT UTÁN A PINCEBEN Borsavtalanítás házilag A szőlősgazda november második felében, decemberben gyakran meg­fordult a pincében, hűvös kamrában: fi - gyelte miként változik a zavaros murci opálossá, és egyre inkább csillogó, tük­röző itallá, s jó komájával ízlelgették az űj bort, ami aztán karácsonykor, János- vagy István-nap alkalmából, no meg óévbúcsúztatóként az asztalra is került. Ez a családi, ünnepi borkínálat jócskán megapasztja a hordókat. Ez természe­tes is, hiszen arra való... Fontosabb az, hogy kiderül: milyen íze van a bornak. Általában kistermelői boraink ezen a vidéken a korai szüret következtében savanyúak szoktak lenni. Azért nem mondtam savasat, mert egy harmoni­kus, akár félédes tokaji bornak is maga­sabb lehet a savtartalma, mint a nyírségi nedűnek, és az előbbit mégsem érezzük savanyúnak. Ha még nem fejtettük le savas borun­kat, akkor keverjük fel a seprőjét, s míg újra letisztul a bor, savartalma termé­szetes úton csökken. Amennyiben sa­vas és zavartalan, lágy borunk is van, házasítsuk őket. Az előbbi lágyabbá, az utóbbi jobban eltarthatóvá válik ekkép­pen. Érdemes a házasításhoz próbát csinálni. Egyik üvegbe 1/3 és 2/3-ad, a másikba fele-fele, a harmadikba 2/3-ad és 1/3-ad arányban töltsük a kétféle bort, s jól összekeverve kóstoljuk meg, melyik a legmegfelelőbb szájunk íze szerint és akképpen végezzük el a háza- sítást. Ha túl savas a borunk, meg is édesíthetjük, ha literenként egy-másfél dekagramm kristálycukrot adunk a HIDEG NAPOK A IIAZIKERTBEN Mit csipeget a széncinege? Városon is megszokott dolog már, hogy a tél beköszöntővel köze­lebb kerül a házakhoz — a már „háziasodott” többi madár mellett — a feketerigó, a széncinege. Ha ablak közeli fán sikerül megfigyel­ni a cinegét, látjuk, milyen serényen ugrál és láthatatlan valamiket csipeget a vesszőkön, ágakon. Ezek a valamik a többi között a milli­méter tört része nagyságú levéltetű-to- jások. Egy-egy múlt évi levéltetű által fertőzött területen az alma, őszibarack, szilva.és más gyümölcsfákon hallatlan tömegű áttelelő tojás található. Szak­emberek egy erősen fertőzött almásban — /ekordként — egy 8 milliméter át­mérőjű, égycentis hajtásrészen 280 levéltetűtojást számoltak meg. Nos' az énekesmadarak, köztük a széncinegék a.téli időben ezzel a tojás­gyűjtéssel segítik a kertészt, a biológiai védekezést^ Egy cinegepár évente 8-12 fiókát nevel. Megfigyelték, hogy na­ponta ilyenkor 300-350 fordulóval 600-1000 hernyót, lepkét vittek kicsi­nyeiknek, És ők maguk is esznek: na­ponta csaknem saját súlyuknak megfe­lelő rovarmennyiséget. Téleú-nyáron egyformán segítőink az énekes madarak, azok is, amelyek költeni jönnek és azok is, amelyek itt telelnek. Télidőben segíteni rajtuk madárodúval, etetőkkel, olajos mag­vakkal, másoknak zöld konyhahulla­dékkal, gyümölccsel — nem más, mint segíteni a kertészkedőknek, segíteni a természet egyensúlyának fenntartását. Az alma- és a körtefák, de akár a szőlő metszését is végezhetjük enyhe, fagymentes téli napokon. A csonthéja­sokkal meg kell vámunk a kikeletet, a rügyfakadás idejét. A házikertekben nem hajt bennünket a tatár, és számos hibát is elkerülhetünk, ha nem ugrunk neki a téli metszésnek. Ilyen hiba a ke­zünkkel hagyott fagyfolt a vesszőkön, szőlőben már nem tudjuk korrigálni a téli fagykárt, az ónos eső hatását stb. Viszont kiválóak a munkára alkal­mas téli napok a fatörzsek ápolására. És még örülhetünk is a kemény időnek, mert a hideg nagyban pusztítja a vacku­kon megzavart rovarkártevőket. A fa­törzsek, vastagabb ágak kéregrepedé­sei kiváló helye az áttelelő rovaroknak, hernyóiknak, tojásaiknak. Ilyenek a kéregmoly, az üvegszámyú almafalep- ke hernyója, a pajzstetvek, a lombosfa- fehérmoly áttelelő hernyói, a vértetűte- lepek, a gyapjaspille tojáscsomói és számos más megbúvó kártevő. A száraz, beteg, korhadt részek levá­gása után a fatörzseket kaparóvassal, drótkefével tisztítsuk, ügyelve arra. hogy ne sértsük meg az eleven részeket. A kártevőkkel fertőzött odvas részeket tisztítsuk ki, éles késsel vágjuk körül si­mára, és a felületet kenjük be sebkezelő anyaggal, pl. Ceheiddel. A vastag ágak­ról, a törzsről lekerülő kéreghulladékot körültekintően szedjük össze, és éges­sük el a rajta lévő kártevőkkel együtt. Vége a karácsonynak, megkezdő­dött az új esztendő. A divatnak és az igénynek megfelelően sokan vásárol­tak földlabdás, cserepes fenyőfácská- kat, többnyire azzal a szándékkal, hogy a karácsonyi ünnepeket követően majd a szabadban elültessék őket, hiszen ugyancsak borsos árat kell fizetni egy- egy ilyen gyökeres fenyőért. Ha tény­leg elégséges és egészséges gyökérze­tük van, s öntözték, hűvös szobában tartották az ünnepek alatt, akkor meg­van a lehetősége annak, hogy majd kint a kertben is megeredjen, fejlődjön, gyö­nyörködtesse a családot uy. ezüst- vagy a lucfenyő. Az ilyen cserepes fenyőt — különö­sen, ha már korábban elterveztük a sor­sát, kijelöltük a kertben a helyét és az ültetőgödröt is kiástuk — nulla, mínusz 2 fokos hőmérsékleten is kiültethetjük végleges helyére. Csak arra ügyeljünk, hogy a gödörbe kerülő föld ne legyen fagyott. Ellenkező esetben szoktassuk a lakás leghűvösebb helyiségéhez, álta­lában hetenként öntözzük meg és majd kikeletkor ültessük ki a kertbe. Aki vágyat, „elhivatottságot” érez a bonsai, atörpe fák világa iránt, annak jó alkalom lehet e szenvedély kifejleszté­sére egy cserepes’ fenyőfácska korláto­zott körülmények között történő neve­lése, a bonsai, vagyis a törpe fa kialakí­tása. És kezdeti siker után, a szakiroda- lom segítségével jöhetnek a többi fe­nyőfélék, de a lomblevelűek is, például a cseresznyétől egészen a hatalmas tölgyfáig — persze mindez a törpék, a bonsai különös világában. Samu András Sok a tej, kevés a fogyasztó? Nagycserkeszen és környékén a tanya­bokrokban nagy hagyományai vannak az állattartásnak. Mindeddig, ha nem is nagy, de elfogadható jövedelmet adott a sertés- és marhahizlalás, a tejtermelés. Tejből például több mint hatezer hektoli­tert értékesítettek a kisgazdák. Mára az állattartásnak minden ága vál­ságba került, az állattartás mértéke mere­deken csökken. Garai László ennek okát a saját példáján keresztül szemléltette. Tehéntartásra vállalkozott, először há­rom üszőt állított be, aztán még kettőt ahhoz, hogy kialakítsa tejgazdaságát. Mire a pénzt és energiáját nem kímélve mindez megtörtént, kiderült, nincs szük­ség a tejre. A tejipar a megtermelt tejnek csak a 70 százalékát veszi át készpénzfi­zetéssel, a tej 30 százalékát bizománybán viszi el. Vagy lesz belőle pénz, vagy nem. Ha a fogyasztás tovább csökken, kevés a remény. A tehéntartók többsége, közöttük Ga­rai László is azon gondolkodik, hogy fel­számolja, illetve csökkenti tehénállomá­nyát. Mindezt csak ráfizetéssel tehetik, hiszen nincs ára sem a vemhes üszőknek, sem a tejelő teheneknek. A gazdák szíve szakad meg, ha a tejelő tehenet vágóra kell eladni, viszont más megoldás nincs: ^ Felvételünk Nagycserkeszen, a tej- csarnokban készült (H. P.) borhoz. A korcos bor borkősavát szén­savas mésszef is leköthetjük, hektolite­renként egy-két dekagrammot számít­va. A kellemes ízű bor lefejtésének is itt az ideje, hogy a seprőben lévő vad­élesztők ne rontsák a minőséget. A tele hordóban, üvegballonban a káros gom­bák nem tudnak elszaporodni. Darabban lévő hordóban, lágy, ala­csony alkoholszintű bor esetében gyakran fellép a pimpósodás, a borvi­rág. A virágélesztők fogyasztják a bor alkoholtartalmát, csökkentik a fontos savtartalmat — az ital zavaros, gusz­tustalan és ecetes lesz. A pimpó, vagy virághártyát úgy távolíthatjuk el, ha hosszú szárú tölcsérrel átütjük a hár­tyát, teljesen tele töltjük a hordót, hogy a pimpó kifolyjon. A másik mód az át­fejtés kisebb hordóba, edénybe úgy, hogy az mindig tele legyen. S. A. ASALATA HAJTATÁSA A fejes saláta az egyik legkedveltebb hajtatott zöldségfélénk. Téli vitamin­szegény időszakban C-vitamin-tartal- mánál fogva, táplálkozási értéke és je­lentősége egyre nő. Minden száz grammjában 30-40 milligramm C-vita- min, jelentősnek mondható a B-vita- min, valamint karotin és ásványi sók. A táplálkozásbiológiával foglalkozó or­vosok véleménye megegyezik abban, hogy a saláta sajátos ízanyagai kedvező hatással vannak a gyomor működésére. Hajtatásra alkalmas fajtái közül: a Budai hajtató, a Tavaszi hajtató, a So­roksári hajtató, valamint a szép egyen­letes fejeket fejlesztő Ventura a legked­veltebb. Fólia alatti hideg hajtatása, de biztonságosabb — trágyatalpon törté­nő — meleg hajtatása nagy figyelmet és gondosságot igényel. Vetését tápkók- kába, szaporítóládába vagy akár a fó­liasátor talajába is elvégezhetjük. Ha a salátát tűzdelés nélkül kívánjuk termeszteni, úgy négyzetméterenként 2 gramm, ha viszont tűzdeléssel akar­juk nevelni, úgy 6 gramm vetőmagra van szükség. Gondos munkával vetés­től kelésig: 3-6 napot, vetéstől-tűzdelé- sig 3-4 hetet, vetéstől ültetésig 6-8 he­tet, illetve vetéstől szedésig 10-14 he­tet, illetve munkanapot igényel. A legnagyobb odafigyelést a hőmér­séklet szabályozása kívánja. Vetéstől kelésig 16-20 C-fokra, vetéstől tűzde- lésig 8-12 C-fokra (éjjel 6-7-C fokra), tűzdelés után 12-16 C-fokra (éjjel 10- 14 C-fokra), neveléskor 10-14 C-fokra (éjjel 6-10 C-fokra), az edzés során pe­dig 6-8-fokra van szükség. Kapálni, öntözni s permetezni (Orthociddal 0,25 százalékban a peronoszpóra ellen!) a salátát igényei szerint szükséges. Sz. Cs. VÁLASZLEVÉL Rakamazra, húsügyben Még 1990. december közepén érkezett Rakamazról az a levél, amelyben Lakatos Mihály és La­katos János nyugíjas állattartók el­panaszolták gondjaikat, és választ kértek néhány kérdésre. „Most, amikor ezer forint egy mázsa kukorica ára, a takarmány drága, most, amikor mindennek az ára több, mint tavaly, akkor a borjú olcsóbb, mint egy éve...” írták a rakamaziak, és kérdezték, nem kevés keserű iróniával: „Nem kel­lene jobban vigyázni a szarvas­marhatartó, jószágtartó, jószágne­velő, koszos parasztra?” További kérdések: ,,Igaz-e, hogy 1991-ben 40 százalékos áremelkedés lesz? Mi lesz az állattartókkal, ha már senki sem fog velük törődni? Ha már nincs is haszon a jószágtartá­son, legalább a munkadíj térüljön meg, ne legyen teljesen ráfizetéses a hizlalás! Reszket a kezünk, mert mindenre ráfizetünk. Akkor hát mibe fogjunk?” A levélírók a lap hasábjain őszinte és nyílt választ vártak, il­letve várnak. Mindenekelőtt a vár­ható áremelkedésekről. A külön­böző információs csatornákon el­hangzottak ugyan előrejelzések, de a jelenlegi gazdasági helyzet­ben semmi sem biztos. Másrészt a felvásárlási és fogyasztói ár között nagy a különbség. Márpedig a prognózist 1991-re a szakértők nem a felvásárlási árakra adták. Hogy mennyiben változik a sertés- és szarvasmarhahús felvásárlási ára 1991-ben, arra jelenleg nincs megbízható információ. Tény vi­szont, hogy a megyei húsipari vál­lalat sertéshústermelésben jelen­tős csökkenéssel számol. Amíg hat esztendeje 300 ezer volt a vágóser­tés Szabolcs-Szatmár és Bereg megyében, addig 1989-ben 270 ezer, 1990-ben már csak 250 ezer, és az idei évben a vállalat 200 ezer vágósertéssel számol. (Adat: A vágóállat és hústermelés című 1990/12-es tájékoztatóból.) Ag­gasztó a helyzet a szarvasmarha­tartásban és -felvásárlásban is. Eddig a megyében 36-40 ezer vá­gómarhát vásároltak fel évente. Ez már 1990-ben jelentősen csök­kent, és idén további mérséklődés várható. Sajnos, ennek alapanyag­termelői háttere is van. Mert csök­ken a tejfelvásárlás, csökkent a tehéntartás, mérséklődött az elle- tés, kevesebb a borjú? Ez egy ne­hezen megállapítható folyamat. Beláthatatlan károkat okozhat. Bármennyire is nehéz leírni, a piaci gazdálkodásnak kegyetlen törvényei vannak. A piacra történő árutermelés nem vesz és nem vehet figyelembe szociális jellegű kér­déseket. Az, hogy a nyugdíjasok­nak, avagy másnak is, a jelenlegi takarmányárak mellett nem érde­mes jószágot tartani, nem számít. A fizetőképes kereslet a lényeg. Ha nő a fogyasztás, növekszik az árutermelés, emelkedhet a felvá­sárlási ár. Jelenleg éppen a fordí­tottja történik. A fogyasztás csök­ken. A bérből és fizetésből élőnek nincs annyi pénze, hogy az egyre drágább tejet és tejterméket, a húst a szokásos mennyiségben megve­gye. A feldolgozóiparnak tehát nincs szüksége a korábbi áru- mennyiségre, nem növelheti, in­kább csökkenti a felvásárlást, ez nyomja rá a bélyegét a felvásárlási árakra is. A termelők szerint egy kilogramm sertéshúst 74 forintért, egy kilogramm marhahúst 80 fo­rintért tudnak előállítani. Adódik ez a takarmányárak miatt. A fel­dolgozóipar — hacsak nem emeli a saját árait — a felvásárlási árakban ezt a ráfordítási költséget egyelőre nem tudja elismerni. Még akkor sem, ha az élelmiszerárak idén vár­hatóan 30-40 százalékkal növe­kednek, hiszen ez a növekedés 30- 40 százalékos keresletcsökkenés­sel járhat. Mit lehet tenni? Akinek van még tűrőképessége, az nem szá­molja fel az állatállományt. Nagy a valószínűsége annak, hogy a piac élénkülni fog, és a lakossági ellá­tás érdekében történik valami, ami kihat majd a hústermelésre is, ja­vulni fog a jövedelmezőség. Eh­hez azonban idő kell. Seres Ernő A fikusz téli gondozása ÉRZÉKENYEK A HIDEGRE Közkedvelt dísznövényünk a fikusz, vagy ahogy őshazájában nevezik, a „gumifa”. Kelet-In- diában haszonnövényként ter­mesztették, sajátos, ragadós tej­nedvét megcsapolták, s régebben gumit gyártottak belőle. Hazánk­ban szép, nagy, színén fényesen sötétzöld, fonákán világoszöld, tojásdad, kihegyezett, kemény tapintású leveleiért levéldísznö­vényként tartják, nevelik. A fiatal fa még fejletlen leveleit, pirosas Szegfű a fólia alatt Váltásként, zöldség helyett Nagy a bizonytalanság, de a szatmári térség kistermelői — köztük Szabó Károly fehérgyar­mati kertész — nem adják fel. Az év fordulóján is a fólia adja a leg­fontosabb teendőt. A Fehérgyar­mat és Vidéke ÁFÉSZ szakcso­portjának tagjaként 1990-ben is sokat tett a térség paprikával, pa­radicsommal, uborkával való el­látásáért. Alig egy éve újabb kísér­letbe fogott: az Óbuda Tsz-től szegfútoveket vásárolt, s váltás­ként, a 70 Id ség helyére virág ke­rült. Mát megkezdték a többi fó­liában Rí á talajmunkákat. A fer­tőtlenítés, trágyázás, szántás jelzi, bíznak abban, hogy lesz piacképes kereslet zöldségre, virágra. Szabó Károly úgy számolja, jobban jár, ha Hajdúböszörményben 8-10 hetes palántákat vásárol, s azt ül­teti majd ki a ma is álló fóliák alá. A tervek szerint 500 négyzetméter paprikával próbál szerencsét. Molnár Károly Az oldalt összeállította: színű hártya burkolja. A kifejlő­dött levelek bőmeműek, és egy­más fölött 8-10 centiméterre szórt állásban helyezkednek el. Tapasztalt kertészek szerint a fikusz tápanyagban gazdag, jó víz- és levegőgazdálkodású, kissé agyagos melegágyi és lombföld keverékében tenyészik a legszeb­ben. A növény a „túlöntözésre” igen érzékeny. Szakszerűtlen ke­zelése, nagyobb és túl gyakori öntözése — különösen télen — a levelek hirtelen sárgulását idézhe­ti elő. Mivel télen e növény nálunk csak „vegetál”, de nem fejlődik, ezért vízigénye jelentősen lecsök­ken. Talaja bár nyirkos legyen, de nem lehet túl vizes. Ezért nagyon ügyeljünk arra, hogy a cserép alatt lévő tányérjában pangó víz sose legyen. Télen a hidegre rendkívül érzé­kenyen reagálnak a növények, s hamar „megfáznak”. Ilyenkora levelek először megfonnyadnak, s a levelek fonákán, rendszerint a szélek mentén, szinte öltésszerű párás foltok alakulnak ki. A beteg részek párásodnak, és az elválto­zásokat egyre növekvő sárga ud­var veszi körül. E kórkép a 10— 12 C-fokos helyiségekben, ahideg és huzat hatására minden esetben bekövetkezhet. Szellőztetéskor takarással óv­juk a növényeket. A parásodott levelek a különböző szintekről rendszertelenül lehullanak. A leg­jobb védelem, ha a fikuszokat olyan helyiségekben tartjuk, ahol télen is a 18—20 C-fokos hőmér­séklet egyenletesen tartható és nem következik be váratlan hő­mérséklet-ingadozás. Dr. Széles Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom