Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
4 Ketet-Magyaroniáf 1991. január 30, Parlamenti interpellációk (Folytatás az 1. oldalról) belül írásban ad az interpellációra. Kuncze Gábor (SZDSZ) a lakáscélú kölcsönök kamatainak ügyében interpellált a pénzügyminiszterhez. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár közölte: természetszerűleg tudomása van erről az intézkedésről, amely teljes összhangban áll a jogi normákkal. Az államtitkár szerint egyébként a parlament gondoskodott a nehéz helyzetbe kerülő emberekről, amikor jóváhagyott egy kétmilliárd forintos — fejenként 200 forint összegű — summát az önkormányzatok támogatási kerete számára. Felhívták a figyelmet arra, hogy egy idei tárcarendelet 20 forint 40 fillérben maximálta a fehér kenyér fogyasztói árát. A költségvetési törvényben viszont a fogyasztói árkiegészítésben részesülő termékek között nem szerepel a fehér kenyér. A sütőipari vállalatokat ezért semmi nem ösztönzi e hatósági áras termék előállítására. Ennek tudható be, hogy például Borsod boltjaiból eltűnt a 20,40-es fehér kenyér. A képviselők érdeklődtek: a miniszter milyen lehetőséget lát a hatósági áras fehér kenyér költségvetési támogatására. Pásztor Gyula, Zsíros Géza (FKgP), Pelcsinszki Bolesz- láv és Futaki Géza (SZDSZ) a természeti csapás sújtotta területeken felvett lakáscélú hitelek visszafizetése tárgyában fordultak a pénzügyminiszterhez. Szabó Tamás államtitkár közölte: a kormány hamarosan megvizsgálja miként lehetne a költségvetési tartalékok ilyen irányú felszabadításával pótlólagos támogatásban részesíteni a természeti csapások súlytotta területek önkormányzatait. A keddi ülésnap utolsó momentumaként a képviselők elfogadták azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely öt társadalmi szervezetnek — a Magyar Vörös- keresztnek, a Hallássérültek, a Mozgáskorlátozottak, vala - mint a Vakok és Gyengénlá- tók Országos Szövetségeinek és a Magyarok Világszövetségének — adja meg a folyamatos tevékenységükhöz szükséges összeg első részét. AZRAQ, JORDÁNIA: Szudánl (B), vietnami <K) és Szomáliái menekültek sétálnak \jiz Amman közelében felállított sátorokban január 29-ikén. Az öbölben kitört háború miatt főként Irakból idemenekült különböző nemzetiségű férfiak, asszonyok és gyerekek azt remélik, hogy hazaszállítják őket eredeti hazájukba. Kit véneim a Mim biztosítási adósságokról Az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság hétfőn nyilvánosságra hozta azoknak a vállalatoknak és magánszemélyeknek a listáját, akik több mint három hónapja egymillió forintnál nagyobb összeggel adósok a társadalombiztosítási járulék befizetésével. lorayán komra televízió „Mintha egy nyilas számonkérőszék előtt álltam volna...” Amint azt bizonyára sokan látták, vasárnap este, a Hét műsorában ugyancsak megizzasztotta egymást Torgyán József és a televízió két riportere. A diskurzusnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelenet azt az érzést kelthette a szemlélőben, hogy itt a jó-rossz hírnévnek örvendő kisgazdapárti politikus lehetetlenné tétele, lejáratása a tét. (Erről tegnapi számunkban már kritikát irtunk. A szerk.) Ám az állításokat cáfolatok követték, a cáfolatokat újabb állítások, mígnem a bíró-műsorvezető Moldo- ványi Ákos — igaz, már a hosszabbításban — döntetlen eredmény mellett le nem fújta a „mérkőzést”. E furcsa jelenet után kérdeztük Torgyán Józsefet, a Kisgadapárt palamenti frakciójának a vezetőjét, hogyan érzi magát: — Először is legyen szabad megjegyeznem, hogy engem udvariasan felkértek telefonon arra, hogy fáradjak be a Hét stúdiójába, ahol egy riportot akarnak velem készíteni. Én befáradtam, és amint ön is láthatta, hallhatta, ott az elképzelhető legdurvább módon nékem rontottak, mindenáron le akartak járatni, kifejezetten valótlan tényeket próbáltak meg igazságiként feltüntetni. Meg kell. hogy mondjam, az egész olyan volt — ahogyan az egyik felháborodott telefonáló megjegyezte —. mintha egy nyilas számonkérőszék előtt álltam volna. — Mit gondol, mi adta ennek a beszélgetésnek az apropóját? — Ennek egyetlenegy apropója lehetett, méghozzá az, ami most már huzamosabb ideje folyik, hogy engem mindenáron lejárassanak. Én azt hiszem, pontosan fordított eredményt értek el vele, tudniillik ilyen egységesen a lakosság még nem lépett fel televíziós műsor ellen, mint ahogy a Hét adása után történt. Vannak, akik olyan kezdeményezést indítottak útjára, hogy ezt a két riportert távolítsák el a Televízióból, és általában a TV ellen óriási felháborodás keletkezett. Mások a kormány felelősségét vetették fel az ügyben, mert megítélésük szerint a TV egyes csatornája a kormányzat befolyása alatt áll, illetőleg az egyes kormánytényezők szerepét feltételezték ebben a konkrét ügyben. — De hiszen ön az egyik kormánypárt tagja... — Igen, de amint tudja, én a kormánynak tagja nem vagyok, csak parlamenti kép- viselő és frakcióvezető, s ebben a minőségemben igen élesen kritizálom a kormányt. Erre fel megpróbál- nák lejáratni, ahelyett, hogy teljesítenék a nép követeléseit, tehát megtörténnék a rendszerváltás, eltávolítanák a volt állampárti vezetőket a hatalom csúcsáról; ahelyett, hogy meggátolnák a hatalom volt birtokosait és kegyeltjeit az ország kifosztásában. — Mindezt figyelembe véve, valamint azt szem előtt tartva, hogy a legutóbbi tisz- újító kisgazdapárti ülésen nem kapott tisztséget a pártvezetésben, nem érzi úgy, hogy szorul a hurok, és elöbb-utóbb sikerül eltávolítani önt a politika porondjáról? — Nyilvánvalóan ez a cél. Ami a tisztújítást illeti, nem hiszem, hogy az az egy. nagyon is vitatható szavazat, amivel alulmaradtam, azt jelentené, hogy nekem nincs elég támogatóm a párton belül. — Állja tehát a sarat, és megpróbál küzdeni? — Nem, hogy állom a sarat, de biztos vagyok benne. hogy ez az általam képviselt irányvonal fog végül felülkerekedni. — Akkor tehát ön jónéven veszi az újabb önkényes földfoglalásokat? — Azt világosan látni kell, hogy a földnek a parasztságtól való elvétele törvénytelen volt. A tolvaj sohasem szerezhet tulajdonjogot, tehát ezeknek az embereknek a tulajdonjoga változatlanul fennáll, függetlenül a telekkönyvi állapotoktól. — Mi a véleménye a belügyminiszter sajtótájékoztatóján elhangzottakról, amely szerint a rendőrség eljárást kezdeményez az önkényes földfoglalókkal szemben, ha a jelenlegi tulajdonos, vagy nevezzük így: használó feljelentést tesz? — Mint jogász, azt mondom, minden sérelmet egyénre szólóan, a tények ismeretében kell megvizsgálni. Minden esetre igen szomorúnak tartanám, ha a belügyminiszter úr a szegény, kisemmizett emberekkel szemben használná fel a rendőrséget. ahelyett, hogy az igazi bűnözők ellen fordulna. (bpszerk. — Sinka Zoltán) N em szerepelhet Juszt László és Franka Tibor január 30. és március 31. között a Maf yar Televízió műsoraiban, gy szól az a levél, amelyet Pálfy G. István, a Hét fő- szerkesztője kedden kapott Hankiss Elemér tévéelnöktől — tudta meg az MTI munkatársa kedden Bányai Gábor ügyvezető-igazgatótól. A levél a két újságíró Torgyán Józseffel készített interjúja nyomán született. A riporterek sértően támadó fellépése, illetve szakmai felkészületlensége lejáratta, mind Torgyán Józsefet, mind a televízió hírnevét. A Bányai Gáborral folytatott beszélgetés során az is kiderült: február végével megszűnik a Hírháttér című műsor. Csütörtök esti „helyét” más belpolitikai műsor foglalja majd el. A váltásra Feuer Andrásnak, a Hirháttér felelős szerkesztőjének a kezdeményezésére kerül sor. Ezzel kapcsolatban kíváncsiak voltunk a Magyar Gazdasági Kamara álláspontjára. Kovács Katalin, az MGK főtitkárhelyettese elmondta, hogy a társadalom- biztosítási járulék jelenlegi összegét a Kamara túlságosan megterhelőnek tartja a vállalati szféra számára. Kívánatos lenne a társadalombiztosítási rendszer mielőbbi átalakítása, úgy, hogy az megfeleljen egy, a gazdasági fejlődés útján éppen csak elindult ország igényeinek és lehetőségeinek. A Magyar Gazdasági Kamara egyébként fenntartja azt a tavaly ősszel napvilágot látott állásfoglalását, amelyben a szervezet akkor egy hasonló akció ellen tiltakozott. Az állásfoglalás lényege, hogy nem lehet kiragadott szempontok alapján minősíteni az adósokat, különösen nem egy olyan időszakban, amikor a „sorban állás immár körben állássá alakult át. Az adósok nagyobb része számára ez pellengérre állítással, méltatlan meghurcolással egyenlő, indokolatlanul kerülnek azonos elbírálás alá a hírhedt adósokkal, vagyis üzleti megbízhatóságuk, hitel- képességük alapvetően megrendül.” Fekete Sándor, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese szerint ezek az adatok nem titkosak, ezért szó sem lehet törvényszegésről azok nyilvánosságra hozatalával'. A főigazgatóság figyelemfelhívásnak szánta az akciót, annál is inkább, mert a jogi eszközeik a hátralékok behajtására igencsak korlátozottak, viszont ebben az évben jelentős terhek hárulnak a tb-alapra. (bpszerk. — s_ z.) A tejágazatért A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZOK hagyományos türelmüket, mindennapos (ünnepeken is végzett) munkájukat tüntetésre, tiltakozásra csak kivételes esetekben adják fel. Most, január 31-én a Parlament előtt erre kerül sor, a már elviselhetetlenné vált tejügyben rendeznek demonstrációt. Az 1972. évi, a szarvasmarha-ágazat fejlődését segítő kormányprogram nyomán nűgy szorgalommal, jelentős anyagi befektetésekkel, úgy a közös, mint az egyéni gazdaságok nemzetközileg is elismert eredményeket értek el. Egy évtized alatt a tej mennyisége 54 százalékkal, a fajlagos hozam 6? százalékkal nőtt. Elértük, hogy 1987- ben már az egy főre jutó tejfogyasztás 197 liter volt. Sajnos, az utóbbi két évben a tej fogyasztói árának több mint kétszeresére emelése és egyéb rontó körülmények nyomán a belföldi fogyasztás 22 százalékkal csökkent, összeomlott az exportpiac. A tejipar egyoldalúan felbontotta a több évre szóló értékesítési szerződéseket. A termelőknél mintegy 500—700 millió liter tejfelesleg keletkezett, amelynek megszüntetéséhez kénytelenek lesznek 100—140 ezer tehenet levágni. Ennek beláthatatlan következményei lennének. Sürgős szükség van egy új ágazati programra. A maximált ár bevezetésével a legkisebb termelői biztonság sincs meg A tejipar az előző évi mennyiségnek az 50—70 százalékára tett szerződési í avaslatot. Az e fölötti mennyiséget — ha átveszi — csak az export értékesülés arányában fizetik, amely időben és összegszerűségében bizonytalan. A TERMELÉS KÖLTSÉGEI Állandóan emelkednek, ugyanakkor a tejipari vállalatok több hónapos késedelemmel fizetnek. Ezáltal a termelők a saját termelésüket és a tej- feldolgozás költségeit is kénytelenek finanszírozni. A nagyarányú állatlevágás következtében az épületek, berendezések kapacitás-kihasználatlansága miatt újabb veszteségek keletkeznek. (Több nagyüzem sok tíz milliós rekonstrukciót hajtott végre, a kistermelők újrakezdési hitelből építettek, vásároltak tehenet, fejőgépet.) Az állatállomány csökkenése tovább súlyosbítja a foglalkoztatási gondokat. A tejágazatra eddig komplex intézkedések nem történtek. Ezért 1991. január 1-jétől egyedüli teherviselő a tejtermelő. A demonstráció javaslata lesz, hogy a tejváiság terheit az állam, a feldolgozó és a termelő egyenlő arányban viseljék. A termelők 10 százalékos értékesítés-csökkentést vállalnak az 1990. évi értékesített mennyiséghez képest Garantált minimum felvásárlási árat kell megállapítani és ezzel összhangban maximálni a fogyasztói árat. Ha sor kerül rá, a tehénkivágást támogatni kell. Szükséges átütemezni az állományfejlesztési hitelek visszafizetését. Átmenetileg a foglalkoztatási alap terhére részesítsék jövedelem-kiegészítésben a termelést felszámolókat. LEHETŐVÉ KELI, TENNI a tejipar meglévő készleteinek egyszeri finanszírozását az intervenciós alapból. A legjobban rászoruló fogyasztók segítése érdekében szociális juttatásként szükséges megszervezni a kedvezményes tej-, tejtermékvásárlást. A tejválság enyhítése érdekében a termelők petíciójának mondandója a fentieken alapul. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők megyei Szövetsége A háború és a terror miatt Csökkent az idegenforgalom Jelentősen visszaesett az utazási irodák forgalma az elmúlt hetekben. Az idegen- forgalmi szakemberek szerint az emberek félnek az öbölháborút kísérő terrorizmustól, illetve sokan úgy döntenek: célszerűbb ha az idei üdülés helyett inkább OTP tartozásukat rendezik. Az év első hónapjában a tavaly januári forgalomnak mintegy 70—75 százalékát érték csak el az irodák, várhatóan e kedvezőtlen irányzat még tovább erősödik a következő időszakban. Az elmúlt években hazánk népszerű volt mind az egyesült államokbeli mind a japán turisták körében, akik nagy számban látogattak Magyarországra. E tendencia most megtorpant, az Öbölháború kitörése után legtöbben e tengerentúli országokból mondták vissza az utazási szerződéseiket. Dráguló távhívás Mint már többször hírül adtuk, február elsejétől jelentősen megnövekednek a távközlési szolgáltatások díjai. Az új díjak február 1-jétől a következőképpen alakulnak: a háromperces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos díja 5 forintra emelkedik, viszont bővül a kedvezményes időszak, mivel péntek este 6 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá minden fizetett ünnepen ugyanezért az összegért kétszer annyi ideig — hat percig — lehet telefonálni. A távhívóforgalom díja átlagosan 40 százalékkal emelkedik, a helyi díjhoz hasonlóan a kedvezményes időszak itt is bővül. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak közül a forint leértékelése miatt emelkedik az európai és a mediterrán országokba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. A távdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja 10-ről 15 forintra módosul. Az előfizetési díjak átlagosan 100 százalékkal növekednek. Ennek mértéke a közü- leteknél kisebb, míg a lakosságnál a gépi kapcsolású központok előfizetői esetén — eléri a 150 százalékot. Fontos tudnivalók azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magánelőfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A februári számlán már az új alapdíj, de még a régi árakon elszámolt beszélgetési díj szerepel, a márciusi számlák már viszont az új árakat tartalmazzák. Az árváltozások miatt 18 ezer nyilvános távbeszélőállomást kell átalakítani, illetve kicserélni, ami hosszabb időt vesz igénybe. Ahol az átállás megtörtént, és ötforintos érmével lehet telefonálni, a fülkében jól látható felhívást helyeznek el. Ahol ez a tájékoztató még nem látható, ott az átállás időpontjáig még a régi áron lehet telefonálni. Juszt, Franka - szilencium
