Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

4 Ketet-Magyaroniáf 1991. január 30, Parlamenti interpellációk (Folytatás az 1. oldalról) belül írásban ad az interpel­lációra. Kuncze Gábor (SZDSZ) a lakáscélú kölcsönök kama­tainak ügyében interpellált a pénzügyminiszterhez. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár közölte: termé­szetszerűleg tudomása van erről az intézkedésről, amely teljes összhangban áll a jogi normákkal. Az államtitkár szerint egyébként a parlament gon­doskodott a nehéz helyzetbe kerülő emberekről, amikor jóváhagyott egy kétmilliárd forintos — fejenként 200 fo­rint összegű — summát az önkormányzatok támogatási kerete számára. Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy egy idei tárcarende­let 20 forint 40 fillérben maximálta a fehér kenyér fogyasztói árát. A költségve­tési törvényben viszont a fo­gyasztói árkiegészítésben ré­szesülő termékek között nem szerepel a fehér kenyér. A sütőipari vállalatokat ezért semmi nem ösztönzi e ható­sági áras termék előállítására. Ennek tudható be, hogy pél­dául Borsod boltjaiból eltűnt a 20,40-es fehér kenyér. A képviselők érdeklődtek: a miniszter milyen lehetőséget lát a hatósági áras fehér ke­nyér költségvetési támogatá­sára. Pásztor Gyula, Zsíros Géza (FKgP), Pelcsinszki Bolesz- láv és Futaki Géza (SZDSZ) a természeti csapás sújtotta területeken felvett lakáscélú hitelek visszafizetése tárgyá­ban fordultak a pénzügymi­niszterhez. Szabó Tamás államtitkár közölte: a kormány hamaro­san megvizsgálja miként le­hetne a költségvetési tarta­lékok ilyen irányú felszaba­dításával pótlólagos támoga­tásban részesíteni a termé­szeti csapások súlytotta terü­letek önkormányzatait. A keddi ülésnap utolsó momentumaként a képvise­lők elfogadták azt az ország­gyűlési határozati javaslatot, amely öt társadalmi szerve­zetnek — a Magyar Vörös- keresztnek, a Hallássérültek, a Mozgáskorlátozottak, vala - mint a Vakok és Gyengénlá- tók Országos Szövetségeinek és a Magyarok Világszövet­ségének — adja meg a fo­lyamatos tevékenységükhöz szükséges összeg első részét. AZRAQ, JORDÁNIA: Szudánl (B), vietnami <K) és Szo­máliái menekültek sétálnak \jiz Amman közelében felállí­tott sátorokban január 29-ikén. Az öbölben kitört hábo­rú miatt főként Irakból idemenekült különböző nemzeti­ségű férfiak, asszonyok és gyerekek azt remélik, hogy hazaszállítják őket eredeti hazájukba. Kit véneim a Mim biztosítási adósságokról Az Országos Társada­lombiztosítási Igazgatóság hétfőn nyilvánosságra hoz­ta azoknak a vállalatoknak és magánszemélyeknek a listáját, akik több mint három hónapja egymillió forintnál nagyobb összeg­gel adósok a társadalom­biztosítási járulék befize­tésével. lorayán komra televízió „Mintha egy nyilas számonkérőszék előtt álltam volna...” Amint azt bizonyára sokan látták, vasárnap este, a Hét mű­sorában ugyancsak megizzasztotta egymást Torgyán József és a televízió két riportere. A diskurzusnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelenet azt az érzést kelthette a szemlélőben, hogy itt a jó-rossz hírnévnek örvendő kisgazdapárti politikus lehetetlenné tétele, lejáratása a tét. (Erről tegnapi számunkban már kritikát irtunk. A szerk.) Ám az állításokat cáfolatok követték, a cáfolato­kat újabb állítások, mígnem a bíró-műsorvezető Moldo- ványi Ákos — igaz, már a hosszabbításban — döntetlen eredmény mellett le nem fújta a „mérkőzést”. E furcsa jelenet után kér­deztük Torgyán Józsefet, a Kisgadapárt palamenti frak­ciójának a vezetőjét, hogyan érzi magát: — Először is legyen szabad megjegyeznem, hogy engem udvariasan felkértek telefo­non arra, hogy fáradjak be a Hét stúdiójába, ahol egy riportot akarnak velem ké­szíteni. Én befáradtam, és amint ön is láthatta, hallhat­ta, ott az elképzelhető leg­durvább módon nékem ron­tottak, mindenáron le akar­tak járatni, kifejezetten va­lótlan tényeket próbáltak meg igazságiként feltüntetni. Meg kell. hogy mondjam, az egész olyan volt — ahogyan az egyik felháborodott telefoná­ló megjegyezte —. mintha egy nyilas számonkérőszék előtt álltam volna. — Mit gondol, mi adta en­nek a beszélgetésnek az ap­ropóját? — Ennek egyetlenegy apropó­ja lehetett, méghozzá az, ami most már huzamosabb ideje folyik, hogy engem minden­áron lejárassanak. Én azt hiszem, pontosan fordított eredményt értek el vele, tud­niillik ilyen egységesen a la­kosság még nem lépett fel televíziós műsor ellen, mint ahogy a Hét adása után tör­tént. Vannak, akik olyan kezdeményezést indítottak útjára, hogy ezt a két ripor­tert távolítsák el a Televízi­óból, és általában a TV el­len óriási felháborodás ke­letkezett. Mások a kormány felelősségét vetették fel az ügyben, mert megítélésük szerint a TV egyes csatorná­ja a kormányzat befolyása alatt áll, illetőleg az egyes kormánytényezők szerepét feltételezték ebben a konkrét ügyben. — De hiszen ön az egyik kormánypárt tagja... — Igen, de amint tudja, én a kormánynak tagja nem vagyok, csak parlamenti kép- viselő és frakcióvezető, s ebben a minőségemben igen élesen kritizálom a kor­mányt. Erre fel megpróbál- nák lejáratni, ahelyett, hogy teljesítenék a nép követelé­seit, tehát megtörténnék a rendszerváltás, eltávolítanák a volt állampárti vezetőket a hatalom csúcsáról; ahelyett, hogy meggátolnák a hatalom volt birtokosait és kegyeltje­it az ország kifosztásában. — Mindezt figyelembe vé­ve, valamint azt szem előtt tartva, hogy a legutóbbi tisz- újító kisgazdapárti ülésen nem kapott tisztséget a párt­vezetésben, nem érzi úgy, hogy szorul a hurok, és elöbb-utóbb sikerül eltávolí­tani önt a politika porond­járól? — Nyilvánvalóan ez a cél. Ami a tisztújítást illeti, nem hiszem, hogy az az egy. na­gyon is vitatható szavazat, amivel alulmaradtam, azt jelentené, hogy nekem nincs elég támogatóm a párton be­lül. — Állja tehát a sarat, és megpróbál küzdeni? — Nem, hogy állom a sa­rat, de biztos vagyok benne. hogy ez az általam képviselt irányvonal fog végül felül­kerekedni. — Akkor tehát ön jóné­ven veszi az újabb önkényes földfoglalásokat? — Azt világosan látni kell, hogy a földnek a pa­rasztságtól való elvétele tör­vénytelen volt. A tolvaj so­hasem szerezhet tulajdonjo­got, tehát ezeknek az embe­reknek a tulajdonjoga válto­zatlanul fennáll, függetlenül a telekkönyvi állapotoktól. — Mi a véleménye a bel­ügyminiszter sajtótájékozta­tóján elhangzottakról, amely szerint a rendőrség eljárást kezdeményez az önkényes földfoglalókkal szemben, ha a jelenlegi tulajdonos, vagy nevezzük így: használó fel­jelentést tesz? — Mint jogász, azt mon­dom, minden sérelmet egyén­re szólóan, a tények ismere­tében kell megvizsgálni. Minden esetre igen szomorú­nak tartanám, ha a belügy­miniszter úr a szegény, ki­semmizett emberekkel szem­ben használná fel a rendőr­séget. ahelyett, hogy az igazi bűnözők ellen fordulna. (bpszerk. — Sinka Zoltán) N em szerepelhet Juszt László és Franka Ti­bor január 30. és március 31. között a Ma­f yar Televízió műsoraiban, gy szól az a levél, amelyet Pálfy G. István, a Hét fő- szerkesztője kedden kapott Hankiss Elemér tévéelnök­től — tudta meg az MTI munkatársa kedden Bányai Gábor ügyvezető-igazgató­tól. A levél a két újságíró Torgyán Józseffel készített interjúja nyomán született. A riporterek sértően táma­dó fellépése, illetve szak­mai felkészületlensége le­járatta, mind Torgyán Jó­zsefet, mind a televízió hír­nevét. A Bányai Gáborral foly­tatott beszélgetés során az is kiderült: február végé­vel megszűnik a Hírháttér című műsor. Csütörtök esti „helyét” más belpolitikai műsor foglalja majd el. A váltásra Feuer Andrásnak, a Hirháttér felelős szer­kesztőjének a kezdeménye­zésére kerül sor. Ezzel kapcsolatban kí­váncsiak voltunk a Magyar Gazdasági Kamara állás­pontjára. Kovács Katalin, az MGK főtitkárhelyettese el­mondta, hogy a társadalom- biztosítási járulék jelenlegi összegét a Kamara túlságo­san megterhelőnek tartja a vállalati szféra számára. Kívánatos lenne a társada­lombiztosítási rendszer mi­előbbi átalakítása, úgy, hogy az megfeleljen egy, a gazda­sági fejlődés útján éppen csak elindult ország igénye­inek és lehetőségeinek. A Magyar Gazdasági Ka­mara egyébként fenntartja azt a tavaly ősszel napvilá­got látott állásfoglalását, amelyben a szervezet akkor egy hasonló akció ellen til­takozott. Az állásfoglalás lényege, hogy nem lehet ki­ragadott szempontok alap­ján minősíteni az adósokat, különösen nem egy olyan időszakban, amikor a „sor­ban állás immár körben állássá alakult át. Az adósok nagyobb része számára ez pellengérre állítással, mél­tatlan meghurcolással egyen­lő, indokolatlanul kerülnek azonos elbírálás alá a hír­hedt adósokkal, vagyis üz­leti megbízhatóságuk, hitel- képességük alapvetően meg­rendül.” Fekete Sándor, a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese sze­rint ezek az adatok nem titkosak, ezért szó sem lehet törvényszegésről azok nyil­vánosságra hozatalával'. A főigazgatóság figyelemfel­hívásnak szánta az akciót, annál is inkább, mert a jo­gi eszközeik a hátralékok behajtására igencsak korlá­tozottak, viszont ebben az évben jelentős terhek há­rulnak a tb-alapra. (bpszerk. — s_ z.) A tejágazatért A MEZŐGAZDASÁG­BAN DOLGOZOK hagyo­mányos türelmüket, min­dennapos (ünnepeken is végzett) munkájukat tün­tetésre, tiltakozásra csak kivételes esetekben adják fel. Most, január 31-én a Parlament előtt erre kerül sor, a már elviselhetetlen­né vált tejügyben rendez­nek demonstrációt. Az 1972. évi, a szarvas­marha-ágazat fejlődését se­gítő kormányprogram nyo­mán nűgy szorgalommal, jelentős anyagi befekteté­sekkel, úgy a közös, mint az egyéni gazdaságok nem­zetközileg is elismert ered­ményeket értek el. Egy év­tized alatt a tej mennyisé­ge 54 százalékkal, a fajla­gos hozam 6? százalékkal nőtt. Elértük, hogy 1987- ben már az egy főre jutó tejfogyasztás 197 liter volt. Sajnos, az utóbbi két év­ben a tej fogyasztói árá­nak több mint kétszeresére emelése és egyéb rontó kö­rülmények nyomán a bel­földi fogyasztás 22 száza­lékkal csökkent, összeom­lott az exportpiac. A tejipar egyoldalúan felbontotta a több évre szó­ló értékesítési szerződése­ket. A termelőknél mint­egy 500—700 millió liter tejfelesleg keletkezett, amelynek megszüntetésé­hez kénytelenek lesznek 100—140 ezer tehenet le­vágni. Ennek beláthatatlan következményei lennének. Sürgős szükség van egy új ágazati programra. A maximált ár bevezeté­sével a legkisebb termelői biztonság sincs meg A tej­ipar az előző évi mennyi­ségnek az 50—70 százalé­kára tett szerződési í avas­latot. Az e fölötti mennyi­séget — ha átveszi — csak az export értékesülés ará­nyában fizetik, amely idő­ben és összegszerűségében bizonytalan. A TERMELÉS KÖLTSÉ­GEI Állandóan emel­kednek, ugyanakkor a tejipari vállalatok több hó­napos késedelemmel fizet­nek. Ezáltal a termelők a saját termelésüket és a tej- feldolgozás költségeit is kénytelenek finanszírozni. A nagyarányú állatlevágás következtében az épületek, berendezések kapacitás-ki­használatlansága miatt újabb veszteségek kelet­keznek. (Több nagyüzem sok tíz milliós rekonstruk­ciót hajtott végre, a kis­termelők újrakezdési hi­telből építettek, vásároltak tehenet, fejőgépet.) Az ál­latállomány csökkenése to­vább súlyosbítja a foglal­koztatási gondokat. A tejágazatra eddig komplex intézkedések nem történtek. Ezért 1991. janu­ár 1-jétől egyedüli teher­viselő a tejtermelő. A demonstráció javasla­ta lesz, hogy a tejváiság terheit az állam, a feldol­gozó és a termelő egyenlő arányban viseljék. A termelők 10 százalékos értékesítés-csökkentést vál­lalnak az 1990. évi értéke­sített mennyiséghez képest Garantált minimum felvá­sárlási árat kell megálla­pítani és ezzel összhang­ban maximálni a fogyasz­tói árat. Ha sor kerül rá, a tehénkivágást támogatni kell. Szükséges átütemezni az állományfejlesztési hi­telek visszafizetését. Átme­netileg a foglalkoztatási alap terhére részesítsék jö­vedelem-kiegészítésben a termelést felszámolókat. LEHETŐVÉ KELI, TEN­NI a tejipar meglévő kész­leteinek egyszeri finanszí­rozását az intervenciós alapból. A legjobban rá­szoruló fogyasztók segítése érdekében szociális jutta­tásként szükséges megszer­vezni a kedvezményes tej-, tejtermékvásárlást. A tejválság enyhítése ér­dekében a termelők petí­ciójának mondandója a fentieken alapul. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők megyei Szövetsége A háború és a terror miatt Csökkent az idegenforgalom Jelentősen visszaesett az utazási irodák forgalma az elmúlt hetekben. Az idegen- forgalmi szakemberek szerint az emberek félnek az öböl­háborút kísérő terrorizmus­tól, illetve sokan úgy dön­tenek: célszerűbb ha az idei üdülés helyett inkább OTP tartozásukat rendezik. Az év első hónapjában a tavaly ja­nuári forgalomnak mintegy 70—75 százalékát érték csak el az irodák, várhatóan e ked­vezőtlen irányzat még to­vább erősödik a következő időszakban. Az elmúlt években hazánk népszerű volt mind az egye­sült államokbeli mind a ja­pán turisták körében, akik nagy számban látogattak Ma­gyarországra. E tendencia most megtorpant, az Öböl­háború kitörése után leg­többen e tengerentúli orszá­gokból mondták vissza az utazási szerződéseiket. Dráguló távhívás Mint már többször hírül adtuk, február elsejétől jelentősen megnövekednek a távközlési szolgálta­tások díjai. Az új díjak február 1-jétől a következőképpen alakul­nak: a háromperces helyi te­lefonbeszélgetés 2 forintos dí­ja 5 forintra emelkedik, vi­szont bővül a kedvezményes időszak, mivel péntek este 6 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá minden fizetett ün­nepen ugyanezért az összeg­ért kétszer annyi ideig — hat percig — lehet telefonálni. A távhívóforgalom díja átlago­san 40 százalékkal emelke­dik, a helyi díjhoz hasonlóan a kedvezményes időszak itt is bővül. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal, viszont megszűnik a munka­napokon 8 és 14 óra között al­kalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak közül a forint leértékelése miatt emelkedik az európai és a mediterrán országokba irá­nyuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. A távdíjaknál a távirat el­ső öt szavának minimális dí­ja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja 10-ről 15 forintra módo­sul. Az előfizetési díjak átlago­san 100 százalékkal növeked­nek. Ennek mértéke a közü- leteknél kisebb, míg a lakos­ságnál a gépi kapcsolású köz­pontok előfizetői esetén — el­éri a 150 százalékot. Fontos tudnivalók azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyide­jűleg a gépi központba kap­csolt magánelőfizetők a fel­emelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhat­nak. A februári számlán már az új alapdíj, de még a régi árakon elszámolt beszélgetési díj szerepel, a márciusi szám­lák már viszont az új árakat tartalmazzák. Az árváltozások miatt 18 ezer nyilvános távbeszélő­állomást kell átalakítani, il­letve kicserélni, ami hosszabb időt vesz igénybe. Ahol az átállás megtörtént, és öt­forintos érmével lehet tele­fonálni, a fülkében jól lát­ható felhívást helyeznek el. Ahol ez a tájékoztató még nem látható, ott az átállás időpontjáig még a régi áron lehet telefonálni. Juszt, Franka - szilencium

Next

/
Oldalképek
Tartalom