Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

4 Kelet-Mjfgyarorsrág 1991. január 11 Hány nap még Magyarország és az Öböl Milyen károkat okozhat a hahóra? a béke? (Folytatás -az l. oldalról) többsége áltál jövéndőltnél — véli. a londoni Nomura kutatóintézet. . . Az üzleti ólet zsugorodó bizalmának hanyatlása leg­szembeötlőbb, 'az Egyesült Államokban, a5ol az; öböl­válság egyetlen lövés eldör- dülése nélkül recesszióba ta­szította a gazdaságot. A Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy hónapon beiül nátraai- cot kényszerült végrehajtani az amerikai gazdasági kon­junktúrára vonatkozó előre­jelzésében, oly mértékben megváltozott egyik napról a másikra a fogyasztók es a vállalatok magatartása az Egyesült Államokban. Ha az emberek bizonyta­lannak érzik a jövőt, keve­sebbet költenek, ami az el­adások, a beruházások csök­kenését, a munkanélküliség növekedését vonja maga után. A kontinentális Euró­pát és Japánt ez az ördögi kör még nem ragadta magá­val, ám ezek is egyre sebez­hetőbbek. A már idézett Nő- mura szakértői szerint nem lenne meglepő, ha például Olaszország és Spanyolország recesszióba süllyedne 1991- ben. Amennyiben az öbölben kitör a háború, az rendkívül kedvezőtlenül érintene a magyar gazdaságot — mondta az MTI érdeklődésére Martonyi János, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Az olajárak minden bi­zonnyal ugrásszerűen megnő­nének, s Magyarország szá­mára minden 1 dollár/barrel árváltozás éves szinten 100 millió dolláros kihatást je­lent. így például 10 dolláros emelkedés 1 milliárd dolláros többletkiadást okozna. Mind­azonáltal biztató az a szak­értői számításokon alapuló megállapítás, miszerint az olajár tartósan nem mehet 25 dollár fölé. Egyébként most jelentősek, legalább egyhónaposak a magyar olaj- tartalékok. Az Öböl-háború következ­tében az arab piac felvevő- képessége minden bizonnyal megroppanna, s így veszély­be kerülne az ez évi mint­egy 200—300 millió dolláros exportpiac. Irak és Kuvait után a töb­bi között Jordániába, Szíriá­ba, Szaúd-Arábiába és talán az Izraelbe irányuló magyar szállítások is megtorpanná­nak. Az esetleges háború miatt kialakuló recesszió következ­tében várhatóan lelassulna a külföldi tőke bejövetele Ma­gyarországra, s ez kedvezőt­lenül hatna a privatizációra is. Amennyiben pedig a nemzetközi pénzpiac a ka­matlábak emelésével reagál­na a háborúra, akkor az or­szág külső pénzügyi egyen­súlyában is zavarok kelet­kezhetnének. Martonyi János arról is szólt, hogy az öböl-háború a prognózisok szerint 1—2 szá­zalékkal csökkenti a ' ilág- kereskedelmet, ám a vissza­esés ennél minden bizonnyal nagyobb mértékben érintené a keleti piacot. Az elmúlt évben 29 százalékkal részese­dett ez a régió a magyar kül­kereskedelemben, az idén pe­dig, a dollárelszámolásra való áttérés miatt már csak mintegy 20 százalékkal szá­mol a minisztérium. Am a háború negatív gazdasági ha­tásai a többi volt szocialis­ta országot sem kerülhetik el, s így még jobban zsugorod­hat a kereskedelem e régió­val. A legkedvezőbb természete­sen az lenne, ha az utolsó pillanatban politikai megol­dás születne az Öbölben. An­nál is inkább, mert akkor rö­vid időn belül 20 dollár/bar­rel körül stabilizálódhatna a kőolaj világpiaci ára, ami je­lentősen csökkentené az or­szág importterheit — muta­tott rá az államtitkár. (MTI) A gyógyszálló helyének kérdése is felvetődött tegnap délelőtt Nyíregyházán azon a megbeszélésen, amelyen dr. Papp Mihály, a Debreceni ErdöfelügyelŐ9ég vezetője tá­jékoztatta felbermann Endre alpolgármestert az erdőfel­ügyelőség munkájáról. . Mint közismert, az eredeti élképzelések szerint a strand­fürdővel szemben lévő töl­gyeserdőben jelölték ki a szakemberek a szálló he­lyét, dr. Papp Mihály sze­rint azonban szerencsésebb lenne új tárgyalások esetén á közelben lévő FEFAG- üdülő környékét ajánlani, mert ott erdőirtás nélkül megoldható lenne a gyógy­szálló építése. A tanácskozáson az is el­hangzott, hogy tavaly Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 1,8—2 ezer hektár er­dőt telepítettek az alacsony aranykorona-értékű terüle­teken. Mivel az erdőfelügye­lőségnek további állami pénzeszközök állnak a ren­delkezésére — közel 250 mil­lió forint — a megyében újabb erdők telepítésére le­het számítani. A FEFAG-központ mögött lévő, egykori MSZMP-va- dászüdülő szintén szóba ke­rült. A vadászüdülőt jelen­leg Özön Panzió néven a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola üze­melteti. Napirenden van az épület és környékének fel­újítása. azonban kiderült, hogy a terület az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tu­lajdona. A fejlesztés érdeké­ben az önkormányzat szeret­né megkapni a területet, s az erdöfelügyelőség vezetőjének ígérete szerint erre minden lehetőség megvan. A január 9-ikén felrobbant szovjet harckocsi roncsai he­vernek széjjelszóródva a csehországi Teplice közelében lé­vő szovjet laktanyában. A szerencsétlenség következtében 15 szovjet katona életét vesztette, többen megsebesültek. (MTI telefotó) Már Puskin is... Olvasom a Kelet-Magyarország 1991. fan. 2-i számában megye- székhelyünk megváltoztatott ut­ca- és térelnevezéseit, s Lévén nem tősgyökeres nyíregyházi,, esetenként sem a régi, sem az új név nem vált ki bennem a pusz­ta tudomásul vételen túl emóció­kat. Csályl Ferencről, Soltész Mlhályról, Lőwy Sándorról ed­dig sem tudtam sókat, azt pedig, hogy városunkban Laczkovszky J. u. is van, nem Is sejtettem. Természetesen mindez az én oda nem figyelésem, tájékozatlansá­gom. történelmi (város- és hely- történeti) felkészületlenségem hiá­nyosságaival magyarázható. Böngészve a mai és új nevek fel­sorolását, mégis megüti szeme­met egy számomra meghökkentő változtatás. Űj elnevezést (felté­telezhetően : az egykor már voltat) kapott a Puskin utca Is. A tudósító (cs. k.) szerint ,,a vá­Buszozni luxus lesz? (Folytatás az 1. oldalról) A nyíregyházi buszjegyek és bérletek árának emelésé­re két változatot dolgoztak ki, az alábbiakban ezt ismer­tetjük: jelenlegi ár 1. változat 2. változat egyvonalas bérlet 160,— S50,— 320,— összvonatas bérlet 230,— 460,— 420,— tanuló-, nyugd. bérlet 60,— 115,— 105,— vonaljegy 8,— 14,— 14,— helyi különjárat 21,— 30,—/km 30,— km Ezentúl nem éri meg blic­celni sem, ugyanis a jegy vagy bérlet nélkül utazók büntetése 450 forintra emel­kedik, ha harminc nap múl­va sem fizeti be ezt az ille­tő, még nyolcszáz forintja bánja. Aki viszont csak ott­hon felejtette a bérletét, és később bemutatja, 20 helyett 25 forintért teheti meg. Ta­lán a legolcsóbb a rendbon­tás, mások zavarása útköz­ben — ez csak 150 forintba kerül. Január 14-i ülésén tár­gyalja ezt az anyagot Nyír­egyháza közgyűlése, és min­den bizonnyal nehéz szívvel emelik majd kezüket bár­melyik változatra is, hiszen egyik nagyobb méretű ár­emelést tartalmaz, mint a másik. Ráadásul a Volán sze­retné — s ezt számításokkal támasztja alá — ha az első változatot szavaznák meg, mint azt Siető Andrástól, a Szabolcs Volán személyfor­galmi osztályának vezetőjé­től megtudtuk. Ugyanis az így keletkező bevétel is gya­korlatilag csak a költségek emelkedését kompenzálja, a minimális nyereségből pedig legalább a tíz évnél öregebb buszokat szeretnék kicserél­ni, valamint a buszvezetők 25 százalékos bérfejlesztését megoldani. Bruttó átlagkere­setük ugyanis nem éri el a kilencezer forintot, viszont rengeteget túlóráznak áldat­lan munkakörülmények kö­zött. Felmerül a kérdés, mi van akkor, ha az önkormányza­tok úgy döntenek, nem fo­gadják el az emelésre tett javaslatot. A Volán válasza. kénytelenek lesznek csök­kenteni a járatok sűrűségét, és új buszokat nem tudnak beszerezni. Ráadásul a hely­közi díjtételeket — közpon­tilag — mindentől és min­denkitől függetlenül, a ter­vek szerint, úgyis emelik feb­ruár elsejétől. Minden bizonnyal lesznek majd olyanok, akik meggon­dolják a jövőben, buszra szálljanak-e . vagy gyalogol­nak inkább. Hisz dráguló életünkben a lábunkra leg­alább még régi áron számít­hatunk. A korábbi évek — áremelések — tapasztalata alapján a Volán arra számít, 20 százalékkal kevesebb lesz a menetjegyes utas, és tíz százalék körüli lesz a „lemor­zsolódás” a bérletesek kö­zött. (cs. k.) roslakók nagyobbik részét öröm­mel tölti el a változás” ... ,,ugyanis az ő véleményüket is kikérték az illetékesek a döntés előtt”. Én, ezek szerint, a meg nem kérdezettek és a nem ör- vendezők közé tartozom, de hát ez újfent az én bajom, magán­ügyem. És mégis! Régi emlékek tolulnak fel bennem, meglódul a memória-gépezet, kutatni kez­dek újságkivágásaim több kiló- nyi halmazában, s hamarosan rábukkanok egy megsárgult fec­nire, melyen — wastagbetűs cím alatt — rövid híranyag olvasha­tó: „Sanghajban ledöntötték Puskin szobrát”. A hatvanas évek közepe táján — amikor magyar—orosz szakos egyetemi hallgatóként Debrecenben éltem és tanultam — a kínai kulturális forradalom gyakran értelmezhe­tetlen hírek közül (bár ennél sokkal drasztikusabb tartalmü- akat is lehetett olvasni és halla­ni akkoriban) ez döbbentett meg legjobban, vagy legalább olyan mértékben, mint amikor azt kö­zölték rideg tényszerűséggel: a pekingi könyvmáglyákon ham­vadnak — Tolsztoj és Doszto­jevszkij „társaságában” — Mó­ricz Zsigmond, Szabó Pál és Ve­res Péter regényei is. Forgatom kezemben a kis pa­pírdarabot, s töprengek: mi le­het veled a „baj”, Alekszandr S zerge j évi cs!? Mi lehet szemé­lyedben — életművedben — nem comme U faut, te nem is „echt"- orosz, lánglelkű poéta, mi (ki?) véteti le neved utcatábláit a 90- es évek Magyarországán, Nyír­egyházán? Nem tudok szabadulni érzelmeimtől (nem is akarok!), nem tudok értelmes, racionális választ adni. Csak nézegetem a régi papirost, s mormolgatom csöndesen Tatjána levelének kezdő60ralt, s várom. hogy a költő neve mihamarabb vissza­kerüljön városunk utoanévjegy- zékébe. Kállai János Békés földosztás Harcias földfaglalás helyett (Budapesti tudósítónktól) E hét elején nem kis ér­deklődést váltott ki a hír, mely egy Pest megyei falu­ban a Független Kisgazda- párt áldásával lebonyolított, jogszerűtlen földfoglalásról tudósított. Vajon a türelmü­ket vesztett kisgazdák ez­után is így jussolnak a ter­mőföldből? Cseh Sándor, a Kisgazda- párt országos alelnöfke vála­szol: — A Pest megyében történ­teket nem kívánom minősíte­ni. Mindenesetre hiba lenne azt gondolni, hogy a Kisgaz­dapárt érdekei érvényesíté­sére erőszakos, a hatályos jogszabályokba ütköző esz­közöket kíván alkalmazni. Ennek ékes bizonyítékát szolgáltatjuk a közeljövőben két hajdú-bihari községben. Nyíracsádon és Vámospér- csen. E két helyen — s ter­veink szerint hamarosan máshol is — ünnepélyes jel­legű falugyűléseken ismer­tetjük a községek polgár- mestereivel. a helyi mező- gazdasági üzemek vezetőivel, az érdekelt tulajdonosokkal kialakított, a mostani föld­törvény által is biztosított birtokibaadási megoldást. — Ezek szerint a küzdő fe­lek — a Kisgazdák és a tsz-ek — elásták a csatabárdot? — Ha volt is csata, senki sem halt bele. Mi megragad­juk azt a lehetőséget, hogy a tagi tulajdonban, de tsz- használatban lévő földet a tulajdonos visszaigényelheti a szövetkezettől. Mostaná­ban egyre több helyen ta­pasztaljuk. hogy a nagyüze­mek vezetői felismerték, ezt a kolhoz-szövetkezetet fel kell váltania egy olyan kol­lektív földművelési társulási rendszernek, amely teret biztosit a magánkezdeménye­zésnek. — A vélemények közeledése azt jelenti, bogy a Kisgazda- párt enged céljaiból? — Erről szó sincs. Éppen ellenkezőleg, azt kell kijelen­teni. hogy a magyar mező- gazdaság virágzóvá tételére kidolgozott programunk ki- teljesítésében számíthatunk arra a kiemelkedő szellemi potenciálra, amely a nagy­üzemi szakemberek birtoká­ban van. (krecx) H szocialista párt tj-ifcsÉgc D kárpótlásról A szocialista párt országos elnöksége megvitatta a volt tulaj­donosok kárpótlásának ügyét. A kérdés azért időszerű, mert a kormány egyfajta kárpótlási törvénytervezetet már benyújtott az Országgyűlésnek, továbbá mert a rendezés módjának és mér­tékének mélyreható társadalmi, gazdasági és politikai jelentősé­ge van. Az elnökség az ügyben a következő állásfoglalást alakí­totta ki: 1. A szocialisták támogatják a részleges kárpótlásra irányul* szándékokat. A megoldásnak azonban a társadalmi esélyegyerih lőség érvényesülése irányába kell hatnia. A kárpótlás nem hat újkeletű társadalmi egyenlőtlenségek forrásává. 2. Szem előtt tartva az ország politikai és gazdasági stabilitá- sáhak fontosságát, a kárpótlás csak a nemzetgazdaság mindenko­ri teherbíró képességével összhangban, fokozatosan történhet. 3. A kárpótlás nem korlátozódhat a volt tulajdonosokra, kár­pótolni kell a munkavállalókat is, akik munkáját évtizedeken keresztül mélyen értéken alul fizették meg. A munkavállalók az őket ért sérelem kárpótlásaként kapjanak részvényvásárlási je­gyet. 4. A kárpótlás anyagi fedezetét alapvetően állami forásból kell biztosítani. A földtulajdonosok kárpótlása okán a termelőszövet­kezetek nem hozhatók lehetetlen helyzetbe. 5. A kárpólás ügye csak előzetes társadalmi konszenzussal rendezhető megnyugtatóan. Ezért a kérdés átfogó rendezésébe be kell vonni az érdekképviseleti szervezeteket is. A kárpótlás, ügye érdemben csak akkor tárgyalható, ha az elő­zőekben megfogalmazottak alapján előkészített és megvitatott törvénytervezetként kerül az Országgyűlés elé. Mint ismeretes, a kormány még nem nyújtotta be a privatizációs törvényterveze­tet sem. A két kérdés közötti nyilvánvaló összefüggések miatt azok nem tárgyalhatok elkülönítetten. Mindezek alapján további átfogó jogi, gazdasági és pénzügyi vizsgálatokat tartunk szüksé­gesnek a kárpótlás kérdéséről. Kárpótlás és nemzetbiztonság (Folytatás az 1. oldalról) nak, továbbá vállalják a föld termelési célú haszno­sítását, és öt évig nem ide­genítik el földtulajdonukat. A kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvény ja­vaslatát is. A most második olvasatban tárgyalt jogsza­bályjavaslatot az Országgyű­lés elé terjeszti. A jogsza­bálycsomag lényege, hogy át­fogóan, egységes szerkezet­ben, áttekinthetően tartal­mazza mindazokat az elő­írásokat, amelyek a nemzet- biztonsággal kapcsolatos te­vékenységet szabályozzák. A rögzített alapelvek közé tar­tozik, hogy a nemzetbizton­Kezet csókolt a rabló Szokatlanul udva­rias rabló támadta meg a 38 éves salz­burgi taxisofőrnőt, Hannelore M.-et. A tettes egy 23 éves villanyszerelő a pá­lyaudvaron szállt be hozzá. Az utas egy darabig nyugodtan ült, aztán hirtelen pisztolyt rántott, s pénzt követelt a ve­zetőtől, meg azt, hogy szálljon ki az autóból. A támadá­sokra felkészített asszony nem állt el­len, azonnal átnyúj­totta a levéltárcáját, és kiszállni készült. A Gernot kereszt­névre hallgató fegy­veres rabié megszá­molta a pénzt. Ami­kor a taxisofőrnö jö­vedelméről kezdtek beszélni, hirtelen — érthetetlen (?) — együttérzés szállta meg. A tárcában ta­lált 4 ezer schilling felét visszaadta áldo­zatának és útjára bocsátotta. Még­hozzá kézcsókkal. Udvariasságát egy­általán nem méltá­nyolva, percekkel később elfogta őt a rendőrség. ságban érintett szerveknek, a két katonai és a két polgári titkosszolgálatnak egyaránt politikai irányult­ságtól mentesen kell végez­niük munkájukat. Munkatársaik nem tartoz­hatnak egyetlen párthoz sem. A törvényjavaslat megteremti a nemzetbiztonsági szerveze­tek alkotmányos kontrolljának szabályait, kijelöli működé­sük pontos hatásköreit, egy­ben rendezi a különleges tit­kosszolgálati eszközök alkal­mazásának lehetőségét is. Eszerint ilyen módszereket és eszközöket csak független bí­róság engedélye alapján használhatnak a titkosszolgá­latok. Mindazok az állam­polgárok, akik úgy érzik, hogy ellenük jogtalan módon alkalmaztak titkosszolgálati eszközöket, jogorvoslati pa­nasszal élhetnek. A jogsza­bálycsomag elfogadásával megszületik hazánk első nemzetbiztonsági törvénye. Kérdésekre válaszolva László Balázs elmondta, hogy a csütörtöki kormányülés nem foglalkozott személyi kérdésekkel. A Gerbovits Je­nő tárca nélküli miniszter felmentésével kapcsolatos hí­reket ennélfogva a kor­mányszóvivő sem megerősí­teni, sem cáfolni nem tudta. Felújítják az Ózon Panziót Gyógyszállót erdőirtás nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom