Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
Az év első sütése A nyíregyházi kenyérgyár száz mázsa kenyérrel gyártott kevesebbet a szokásos napi 350 mázsához képest január első napján. Ez is bizonyítja, hogy bőséges volt az ellátás szilveszter előtt. Képünkön az év első sütése. (Harasztosi Pál (elvétele) Január 7-től Drágul a kenyér Az elmúlt napokban több információ látott napvilágot az idei áremelésekről, köztük a kenyér és péksütemények árának növeléséről is. Horváth Zoltánt, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat főkönyvelőjét kérdeztük, miként alakul ez megyénkben. — Az 1990-ben bekövetkezett nagyarányú energiaáremelkedés és az idei évre a partnereinktől kapott ár- közlések hatásaként — válaszolta — a sütőipari termékek árait átlagosan 30 százalékkal kényszerültünk növelni, s ezek az új árak 1991. január 7-től lépnek életbe a vállalatunkhoz tartozó 17 üzemből kikerülő termékeknél. Közelebbről: a fehér kenyér árát a „hatóság" állapítja meg, s ez most nem változik. marad kilogrammonként 14,80 forint. Ezzel szemben például a félbarna kenyér ára 25, a házi- és az Alföldi kenyerek ára 32 forint lesz kilogrammonként. A zsemle, a kifli ára hétfőtől 2,50. Kiegészítésül csupán annyit: a boltoknak küldött árjegyzékeinkben a példaként felhozott árak ajánlott fogyasztói árakként szerepelnek, s ez már — a kenyérfélék esetében — magában foglalja a 15 és fél százalékos, illetve az édesipari termékeknél (a linzer, az isler stb.) a 10,3 százalékos kereskedelmi árrést is. Ettől — amennyiben a kereskedelmi egységeknek módjuk van rá — olcsóbban is árusíthatják. Ha hétfő, akkor áremelés Rákapcsolt az infláció Bár január 2-án nem egy üzletben még tavalyi árakon lehetett hozzájutni az élelmiszerekhez, csak napok, legfeljebb hetek kérdése az általános drágulás. Az élelmiszeripari vállalatok döntő többsége ugyanis már tájékoztatta a kereskedelmet az — egyébként szabadáras — árucikkek úgynevezett ajánlott fogyasztói áráról, s a megnövekedett költségeket a kereskedelemre, végső soron a vevőkre hárítják. Az már csak technikai kérdés, hogy egy két héttel előbb, vagy később jelennek meg a magasabb árak az üzletekben. Annyi már bizonyos, hogy az év első két- három hónapjában szinte minden hét elején számíthatunk kellemetlen meglepetésekre. A szinte egész Budapestet ellátó Alfa Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese Hajdú György az MTI kérdi' sére elmondta, hogy január másodikétól szállítják drágábban a lisztet, a cukrot és néhány vegyiárut, de már most dolgoznak azon az árlistán, amely a január 21-ei áremeléseket tartalmazza. A kávén kívül egyébként nem is tudott olyan terméket megnevezni, amelynek drágulását ne jelezték volna már eddig a termelők. Elmondta azt is, hogy a cég forgalma az áremelkedések miatt már tavaly is mintegy 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, s attól tart, hogy ez a tendencia az idén tovább tofytatódik. A vállalat a termelői árak növekedéséből semmit nem tud vállalni, hiszen saját költségeik is fo- lyamatosan növekednek. Naponta 300 gépkocsival szállít- . ják az élelmiszereket a budapesti és vidéki üzletekbe, s az üzemanyagköltségek emelkedését csak az tudná I ellensúlyozni, ha a forgalmat növelhetnék. Erre azonban a jelenlegi és a várható árak ismeretében nincs kilátás. Várhatóan a jövő hét elején mintegy 12—15 forinttal drágul a motorbenzin literenkénti fogyasztói ára, miután az Országgyűlés elfogadta a benzin fogyasztási adójának növelését, s ezen kívül — az MTI értesülése szerint — termelői áremelés is előkészületben van. Kardos Antalné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy ae 1991. évi költségvetési törvény, amelynek része a benzin fogyasztási adójának növelése, csak a jóvő hét elején jelenik meg a Magyar Közlönyben, így az üzemanyagot forgalmazó vállalatoknak csak azt követően kell befizetniük a literenkénti 33 forintos fogyasztási adót, amely tartalmazza az eddig külön tételként szerepelt útalapot és biztosítási díjat is. A fogyasztási adó emelkedése literenként mintegy 8 forintos árnövekedést okoz, amit a forgalmazó vállalatoknak nem kötelező áthárítani a fogyasztóra, hiszen január elsejétől liberalizált az üzemanyag behozatala, forgalmazása és ára, ám ekkora költségnövekedést várhatóan sem az Afor, sem a többi cég nem tud magára vállalni. Tovább drágítja a motorbenzin fogyasztói árát, hogy a 8 forintos adóemelésen felül az MTI információi szerint az OKGT benzinfajtánként mintegy 4—7 forintos termelői áremelést tervez. A kormány január elsejétől — a liberalizációval egyidejűleg — megszüntette a dollárelszámolású kőolajimport költségvetési támogatását is. Az energiahordozó forgalmazói (így az OKGT is) vásárlásaikért piaci árat fizetnek, miként az eladásaikért is. Két érára megbénult az élet Makacs masiniszták Sztrájkoltak az év első munkanapján, január 2-án hajnali 5-től 7-ig a mozdonyvezetők. Amint azt a híradásokból megtudtuk, a készülődés már korábban megkezdődött, a munkabeszüntetés így nem érte váratlanul az utasokat, bár fennakadást azért jócskán okozott. Megyénk két legnagyobb vasúti csomópontján, Nyíregyházán és Záhonyban aziránt érdeklődtünk, milyen hátrányokkal járt munkájukban a mozdonyvezetők sztrájkja. KISS JÓZSEF, NYÍREGYHÁZI ÁLLOMASFÖNÖK: A nyíregyházi állomáson a sztrájk kezdetekor, öt órakor szinte megállt az élet. Nemcsak az ez időben esedékes vonatok nem indultak el, szünetelt a kocsirendezés, mivel álltak a tartalékmozdonyok is. Hajnali öt és hét .között egyébként hét személy- vonatnak kellett volna Nyíregyházáról kiindulnia, ezek azonban itt vesztegeltek, s A,, összesen 610 percet késtek. * Nem szállítottak utasokat a keskeny nyomkörű, magyarán kisvonatok sem, az idetartozó két vonat összesen 170 percet késett. Három átmenő tehervonat is megállt az állomás területén, s várta a hét órát, a sztrájk végét, miközben több csatlakozó vonat is kintmaradt az állomásokon. A’ dapest felé induló gyors i óra 45 perckor elhagyta ugyan a nyíregyházi állomást, de öt óráig csak Üjfehértóig jutott, ott várta be a hét órát. Jelentős kiesést okozott a sztrájk a fuvarozást végző tehervonatoknál is, hiszen megnövekedett az állásidő, s a másutt hiába várt üres vagonok miatt is jelentős lesz a pluszköltség. A nyíregyházi állomás dolgozói nem sokat tehettek a mozdonyvezetők sztrájkja által okozott kétórás várakozás ellen: hangosbeszélőn kértek elnézést az utasoktól azért a mulasztásért, amelyet nem is ők követtek el. — Mi a véleményem a sztrájkról? Az, hogy a 125 ezer vasutasból hatezer mozdonyvezető érdekeit kiragadni, s emiatt sztrájkolni — nem tartozik a szerencsés megoldások közé. Más kérdés, hogy nemcsak a mozdonyvezetőkre, hanem valamennyi vasutasra, sőt, magyar állampolgárra ráférne a fizetésemelés. Csakhogy, — ha máshonnan nem is, saját háztartásából mindenki tudhatja: adni csak akkor lehet, ha van miből... (Folytatás a 4. oldalon) Körzet nélküli vasút Január 1-jén megszűntek a MÁV körzeti üzemfőnökségei. Az intézkedés a nyíregyházi és a mátészalkai körzetet is érintette. A nyíregyházi körzet Kis- várdától Tiszacsegéig. illetve Tárcáitól Nyírmadáig terjedt, több mint ezerkétszáz vasutas dolgozik ebben a térségben. A változással csupán az üzemfőnök és az üzemfőnök-helyettes státusa szűnt meg, a többi dolgozót átcsoportosították a nyíregyházi állomásra. Változás, hogy kiesik egy lépcsőfok, az állomások (a kis állomások is) közvetlenül a debreceni vasút-igazgatósághoz tartoznak. vagyis az eddigiekíől nagyobb önállóságot élveznek. A mátészalkai körzetben hétszáz vasutas dolgozik. A megszűnt mátészalkai körzeUmepiaptk 1991-ben A Munkaügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint idén csak az augusztus 20-i ünnepnél lasz munkarend-módosítás. Ezek szerint augusztus 17-én szombaton munkanap szerint dolgoznak a legtöbb helyen, augusztus 19-én hétfőn, viszont ezért szabadnap jár, így hosszabb pihenésre nyílik lehetőség. Az 1991-ben ugyanazok a munkaszüneti napok, mint múlt évben. így január 1-je, március 15-e, Húsvét hétfő, május 1-je, augusztus 20-a, október 23-a, december 25—26-a. ti üzemfőnökség épületét vasúti célokra használják, ami azt jelenti, hogy kényelmesebb kulturáltabb körülmények közt dolgozhatnak a vasutasok. Mind a nyíregyházi, mind a mátészalkai állomásfőnöki poszt betöltésére pályázatot írtak ki. (A volt körzeti üzemfőnök és helyettese is pályázhat.) A pályázatokat január 15-ig lehet benyújtani. KSIcsönkilátások Egyezség az IMF-fel Magyarország teljesítette az IMF-fel 1990-re kötött egyéves megállapodást — közölte az MTI érdeklődésére Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bánik elnökhelyettese. Elmondta, hogy a költségvetési hiány várhatóan 10 milliárd forint körül alakul, szemben az 1989. évi 55 mll- liárddal, a fizetési mérlegben pedig csekély aktívum várható, noha a vállalásban 400 millió dolláros hiány szerepelt. Ezen kívül egyensúly várható az 1990-es rubel elszámolású forgalomban is, szemben az 1989. évi jelentős aktívummal, ami kamatmentes forráskihelyezést jelentett. Az MNB a napokban küldi meg az IMF igazgatótanácsának a parlament által elfogadott 1991. évi költségvetést, így várhatóan nincs akadálya annak, hogy hamarosan létrejöjjön a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország közti hároméves megállapodás. Amennyiben ez még januárban megszületik, akkor az MNB várhatóan februárban juthat hozzá az első, 200 millió dolláros részlethez. Az idén az IMF összesen mintegy 1,1 milliárd dolláros kölcsönt folyósít az országnak, ebből 600 millió dollár az úgynevezett készenléti hitel, s 500 millió dollár kölcsön pedig a kőolajimport finanszírozására szolgál. A hároméves megállapodás keretében Magyarország vállalta, hogy az 1991. évi költségvetés hiánya nem lesz több 78 milliárd forintnál, s a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladja meg az 1,2 milliárd dollárt. Ennek fejében az IMF három é ' alatt — az idei olajvásárlásra szolgáló kölcsönt nem számítva — mintegy 1,8 milliárd dolláros készenléti hitéit nyújt az országnak. Munkásgyűlés a TRV-nél Vízválasztó A Tiszamenti Regionális Vízmű Nyíregyházi Üzem- igazgatóság dolgozói munkás- gyűléssel kezdték az évet. A témát, a központtól való leválás szolgáltatta. A közel 150 jelenlévő megerősítette az üzemigazgatóság dolgozóinak azt a szándékát amellyel az illetékes minisztériumhoz fordultak, — az önkormányzat támogatását élvezve — s kérték a megyében egy új önálló Regionális Vízmű létrehozását. Az ülésen kifejtette véleményét Makrai Mihály a vállalat központi igazgatója; e szerint, a válást nem akadályozzák, de nem is támogatják. A munkásgyűlésről lapunk holnapi számában olvashatnak bővebben. XLVIII. évfolyam, 2. szám ÄRA: 6,10 FORINT 1991. január 3., csütörtök Verseny, adó, illeték saaassi ilSksiul (6. oldal)
