Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

1991. január 30. Kelet-Magyarország 11 Megszűnésre ítéltettünk Tiszadadán? Tiszadadán tavaly (!) adták át a művelődési házat, amelynek kere­tében szinte azonnal megalakítot­tuk az ifjúsági klubot, az irodalmi színpad, a felnőtt és gyermek báb­csoport, a néptánc- és cigánytánc­együttes, és több szakkör is meg­kezdte működését. Nagyon kellett már a művelődés és a kulturált szó­rakozás lehetősége a faluban, hi­szen a harmadik évezred küszöbén járunk! Igaz, a falutól nem kaptunk pénzbeli támogatást, de a helyi ter­melőszövetkezet felbecsülhetetlen segítséget adott, és ad, bármikor is kérünk. Kaptunk színes tévét, vi­deólejátszót, és mivel nagy gon­dunk, hogy nem tudunk fűteni, fel­ajánlottak fát, csak vágjuk ki. Mi egy hétvégén kitermeltük, behord- tuk. Szenet is tudnánk venni olcsó termelői áron, amit ingyen elhozna nekünk a tsz..., de a helyi önkor­mányzat meg akarja szüntetni a művelődési lehetőségeket azzal a felkiáltással, hogy a ház fenntartá­sára nincs pénz. Mi eddig is a ma­gunkéból éltünk, léteztünk. Tulaj­donképpen az olcsó szén árát is megtermeltük már, mert a szakkör­vezetők ingyen tartják a szakkörö­ket, tehát az ő tiszteletdíjaikon már megspórolták. Tényleg ennyire fe­lesleges a kultúra Tiszadadán? ifj. Bányai Lajos Tiszadada, Kiss Ernő u. 13. mit ad isten, a kávéfőzőnkbe való­ban csak egy, kicsi alkatrész hiány­zott, vidéken tíz perc alatt megjaví­tották mind a kettőt. Nem tudom, hogy a szervizne^; a kicsi pénz nem pénz, amikor ppdig a mondás is úgy tártja, hogy a ritka fillérből lesz a sűrű forint. Az udvariasságra viszont tanítani kell az embereket, különben a ritka fillér sem lesz. N. A.-né Nyíregyháza, Bocskai u. 35. Jó modor A nyíregyházi Rákóczi úti Gel- kába január 10-e tájt bevittem két NDK-gyártmányú kávéfőzőt, hogy javítsák meg. Az ott lévő hölgy kérdezte, van-e jótállása, s amikor nemet mondtam, közölte, hogy nem javítják meg. Arra kértem őt, legalább nézzék meg, hátha csak egy pici hibája van. Mire gúnyos mosollyal azt válaszolta: lehet, hogy csak egy pici csavar hiányzik bele, de ők akkor sem fogják meg­nézni. Én kereskedőként mentem nyugdíjba, kitettem a lelkem is a vevőkért, ezért nagyon felháborí­tott ez a modortalan, majdnem pök­hendi magatartás, amiből a legele­mibb udvariasság is hiányzott. És Az elveszett valuta Nemrég olvastam a lapban a „Kelet-európai valuták visszavál­tása” című írást, de tapasztala­tom szerint Mátészalkán az ab­ban leírtak nem érvényesek. Ta­valy májusban hatvan rubelt vá­sároltam az IBUSZ mátészalkai irodájában, de ebből utazásom után majdnem az egészet vissza­hoztam. Mivel jelentős mennyiség volt, a szovjet hatóságok féltőn- tették a valutapapíron, lepecsétel­ték, és közölték, hogy bármikor újra kivihetem. Csakhogy a kis- határforgalmat augusztus 1-jén megszüntették, én tehát néhány nap múlva visszavittem a rubele­ket az IBUSZ-irodába, de a hölgy közölte, nem váltják vissza, még akkor sem, ha ott vettem. Esze- rint az újságcikk szerint pedig a volt szocialista országok valutái (ha származásuk igazolt) vissza­válthatók. Hát ez nálunk nem fe- lel meg a valóságnak! Az MNB- nél már nem váltanak vissza, a Szatmár-Tourist pedig csak azo­kat, amiket ö adott el... Bauman János Mátészalka, Alkotmány u. 21. Záhonyban a Jókai utcában lecserélik a régi higanygőz lámpákat hosszabb élettartamú és jobban világító, modern nátriumlámpákra. Képünkön a TITÁSZ mándoki kiren­deltsége, Kovács István munkavezető csoportja a közvilágí­tási lámpatestek cseréjén dolgozik. (H. P. felv.) át, ekkor már 300 000 forint ked­vezményt nyújtottak gyermeken­ként. Mi ezt 1983-ban megigényel­tük, de azt a választ kaptuk, hogy 1982-es feltételekkel vettük fel a kölcsönt, és az akkori szerződést módosítani már nem lehet. Még két gyermekünk született, négyet ne­veltünk föl igen nehezen. Most jött a rendelet, hogy az OTP-tartozások kamatait felemelték. Kérdezem, hogy az akkoriban megcsinált szer­ződésekhez miért lehetett utólag hozzányúlni? Ha pedig hozzányúl­tak a kölcsönadó részéről, akkor mi miért nem kapjuk meg a gyerme­kekre járó kedvezményt? Talán mert akkor nem mi tartoznánk, ha­nem az állam nekünk? Azzal nem vagyunk kisegítve, hogy kapunk több családi pótlékot, tnás szociális juttatást, mert az egyik zsebünkbe tesznek, de a másikból annak a há- rom-négyszeresét veszik ki! Eddig is szűkösen éltünk, ezután mi lesz velünk? Akiknek pénzük van, azok most kifizetik az OTP-tartozásai- kát, akiknek nincs, azok eladósod- nak majd, mert ilyen nagy terhet nem bírnak cipelni. Egy szegény OTP-adós Nyíregyháza 1500 = 2300 forint, az már 4257 forint. De ez csak az OTP, és még ott a sok plusz, mint például a vil­lany, a közmű, a víz, tv, tüzelő, és az újságról már le kellett, hogy mondjak. Dehát most mit csinál­jak? Az OTP-ben azt mondták, for­duljak a helyi önkormányzathoz. Sajnos, semmivel nem tudnak szol­gálni, még tanáccsal sem, nem te­hetnek semmit. De én tehetek vala­mit! Felajánlom a nyugdíjam egé­szét, és próbáljanak meg kijönni belőle! Eddig még csak megvol­tunk valahogy. De most már nem tudom mitévő legyek. Soha el nem maradtam a tartozásaimmal, de most mi lesz, hogyan tovább?! Nem tudom, kihez fordulhatok se- gítségért. Azt nem tudja az Ország- gyűlés, hogy a nagy igyekezet köz­ben elvész az országnak több mint fele. A nyugdíjemeléssel semmit sem csináltak. Inkább hagytak vol- na mindent úgy, ahogy volt. özv. Elek Józsefné Varsánygyüre, Szabadság u. 23. Kedvezmény nincs, kamatadó van Az elviselhetetlen áremelések mellé még a kamatadó is, ez kény- szerített arra, hogy tollat fogjak. Tudniillik, mi 1982-ben építettünk, akkor 200 000 forint kölcsönt kap­tunk 3,5 százalékos kamatra. Eb­ben az időben már két kisgyerme­künk volt. A lakást 1983-ban adtuk Felajánlom a nyugdíjamat! Szégyellem magam, amiért írni kell! Hosszas töprengés után dön­töttem így... Az ügy, amiről írni szeretnék, az a bizonyos 1500 fo­rintos többletkiadás. 1970-ben épí­tettünk egy családi házat belvíz alapon, száztizenötezer forint ér­tékben. A törlesztés havi 400 fo­rint, jelenleg havi 457 forint. 1985- ben leszázalékoltak a betegségem miatt 67 százalékra, a betegségem olyan, hogy dolgozni nem bírok, van úgy, hogy egy-két hétig is ágy­ban fekszem. 1988-ban kölcsönt vettünk fel a férjemmel fürdőszoba építésére, ami persze a víz bentiétét jelentette, mert volt és van úgy, hogy még a víz behozatala is ne­héz. 1989-ben sajnos a férjem meg­halt, negyvenöt éves volt. Erre persze nem gondoltam volna, mert ha az ember előre látna, nem venné föl a százezer forintot fürdőszobá­ra. Tehát ebből a pénzből lett a für­dőszoba, közben szegény férjem temetése és a lakás tetőcseréje. Te­hát maradtam magamra a 67 száza­lékos rokkantságommal, három gyerekkel és a kiadásokkal. A nyugdíjam jelenleg 6367 forint. Ha most csak a kiadásokat néznénk, a lakás 457 plusz 1500 = 1957 forint, de jön a fürdőszobáé: 800 plusz Szerkesztői üzenetek TAKARÉK UTCAI LA­KOSOK, OROS: A TITÁSZ tájékoztatása szerint a lámpa­testeket ütemterv alapján, rendszeresen javítják. Sajnos, az utca végi autóbusz-megálló­ban minden alkalommal szán­dékosan tönkreteszik a lámpa­testet. Utoljára a karácsonyi ünnepek előtt javították meg, reméljük, hogy azóta nem esett áldozatul senki rombolókedvé­nek. SZŰCS JÓZSEFNÉ, VAR­SÁNYGYÜRE: A Nyugdíjfo- lyósító Igazgatóság kéri önt, szíveskedjen újra megküldeni a hagyatékátadó végzést. Sajnos, vagy a nevet vagy a törzsszá- mot írták el, ezért nem találják. V. G„ GYŐRTELEK: Az Ön által jogtalannak tartott rendőri intézkedés ellen a me­gyei rendőrfőkapitánynál tehet személyesen panaszt. FERENCI KAROLY, NYÍRBÁTOR: Munkavállalói felmondás esetén a munkáltató a munkavégzés alól nem köte­les felmentést adni. A jogsza­bály a munkáltatónak erre csu­pán csak lehetőséget ad. A munkáltató számára a jutalma­zás is csak lehetőség és nem kötelezettség. A jutalom elv­ben nem más, mint a jól vég­zett munka és magatartás utóla­gos elismerése. Egyetértünk önnel, hogy a gyakorlat néha rácáfol az elvre... TÓTH JÁN0SNÉ, NYÍR­EGYHÁZA: A szülő a tapasz­talatai révén valóban a világ sok rejtett összefüggését is­merheti meg, és ez adhat neki bizonyos előrelátást a jövőbe. De talán nerfi biztos, hogy jó a gyermeket olyan szakmára kényszeríteni, amit majd ked­vetlenül, sőt utálkozva fog csi­nálni. Megértjük aggódását, úgy véljük, a döntésre van még idő. (tini) EZT MONDJA AZ ILLETÉKES Krakompergerné Szabados Erika rakamazi olvasónknak nemrég a nyíregyházi APEH-nél akadt dolga, és bizony elég kese­rű szájízzel távozott onnan. Az építkezésükkel kapcsolatos áfá-t szerette volna visszaigényelni. Délelőtt fél tízkor feliratkozott a listára, azt mondták, fél tizenket­tőre menjen vissza. O ott is volt a megadott időre, csakhogy a számlákat átvevő hölgy felállt, közölte, hogy értekezletre kell mennie... Az ottlévő tizenöt ügy­fél türelmesen várakozott, de egy óra tájban már megfogyatkozott a tüíelfnük. Egyikőjük benyitott az egyik irodába, ahol terített asztal mellett értekeztek. Végre fél kettő körül megjelent újra a hölgy, elvette a számlákat az ügyfelektől, és kedvesen közölte olvasónkkal, hogy január 18-án mehet az utalványért, aminek alapján az OTP-ben megkapja a pénzt. Miért kell egy hónapig várni? — kérdezte felháborodva olva­sónk, amire azt a választ kapta a hölgytől, hogy sok a vissza­igénylés. Olvasónk azonban la­punkhoz fordult kérdésével, mert bizony egy hónap alatt sokat romlik a mai inflációs időben a pénz. Ezzel egyetértve az APEH vezetőjét kértük meg, adjon ma­gyarázatot arra, hogy miért kell egy hónapot várni az áfa vissza­fizetésére. Tavaly decemberben elterjedt a hír, hogy 1991. január elsejétől megszűnik a lakás áfa-vissza­igénylésének lehetősége. A hír hallatára naponta tömegesen ke­resték föl az APEH-t az ügyfelek igénylési szándékukkal — írta Bereczky Károly, a felügyelőség vezetője. A felhalmozott anya­gok miatt sem olvasónk ottjárta- kor és most sem tudják vállalni az aznapi visszatérítést. A tör­vény egyébként, is harminfnapos ; ügyintézési határidőt tesz lehető­vé az adóhatóságnak is. Tavaly több mint huszonhá­romezer lakás áfa-visszaigényíé- sének kiutalását teljesítették. Az ilyen nagyarányú ügyfélforga­lom mellett mindössze ketten se- • relmezték még az adóhatóság dolgozóinak viselkedését, A doj- gozókkal kapcsolatban jegyezte meg a felügyelőségvezető: sokan közülük az irodában ebédelnek, és vacsoráznak a rendszeres, késő estig elnyúló túlórázás miatt, ez lehet tehát a magyará­zata az irodában látott terített, asztalnak... to-v- ' * Nemzetközi előírás „A spárga” címmel jelent meg tavaly december közepén munkatársunk glosszája, amely­ben arra keresett választ, hogy miért kell a külföldre küldendő kiscsomagot még spárgával is átkötni. Nem elég, ha az ember megveszi negyven fillérért a vámáru-nyilatkozatot és a vám­címkét, meg a szükséges kap­csot? Bizony nem — derült ki Makó Albertnek, a Magyar Posta Vál­lalat postaforgalmi igazgatóhe­lyettesének a leveléből —, ugyanis nemzetközi előírás, hogy a kiscsomaghoz a vámáru­nyilatkozatot keresztkötéssel kell a küldeményhez kívülről erősíteni. Ez a nemzetközi elő­írás az Egyetemes Postaegyesü­let tagországai által kötött pos­taegyezményben található, és et­től a magyar posta nem térhet el. A kiscsomaghoz minden eset­ben feltétlenül csatolandó kitöl­tött vámjelzőcédulát és vámáru­nyilatkozatot pedig a Magyar Posta Vállalat 1991. január 7-től ingyen bocsátja az ügyfelei ren­delkezésére. De ne feledjék: a külföldre címzett kiscsomagot a nemzetközileg előírt módon, spárgával át kell kötni. A JOGASZ TANACSAI Munkanélküli kismamák Levélírónk Demecserben dolgozott, a Nyírtex Fonó- Szövőgyár Le­ányvállalatánál. Sajnosba leány­vállalatot is elérte a szomo­rú végzet, és tavaly év végén felszámolták. A gyesen-gyeden lévőknek — így olvasónknak — nem küldték ki a munkakönyvét, de a gyermekek után járó sza­badság letelte után mégsem fog­lalhatják majd el munkahelyü­ket, mivel az már nem létezik. Tehát még kapják ugyan a társa­dalombiztosítási ellátásokat, ám lényegében munkanélkülieknek tekinthetők. Mivel levélírónk és több kis­mama még a gyes idejét töltik, arra kíváncsiak, ki fogja kiadni nekik a rendes szabadságukat, mennyi lesz az arra járó kerese­tük, kaphatnak-e végkielégítést, és munkanélküli-segélyt. Ezen túlmenően, mennyi lehet a kere­setük az esetleges új munkahe­lyen, hiszen a három-hat évvel korábbi nem lehet alap. Az évi rendes szabadságot a tárgyévben kell kiadni. Akadá­lyoztatás esetén, annak megszű­nését követően 30 napon belül az elmaradt szabadságot ki kell adni, illetve letöltését meg kell kezdeni. Akadályoztatásnak mi­nősül a gyermekgondozási sza­badság időtartama is. A gyakor­latban több esetben az elévülésre való hivatkozással pl. csak a har­madik gyermek után járó egyévi rendes szabadságot adják ki. Ez a gyakorlat azért helytelen, mert az elévülési idő a gyermekgon­dozási szabadság lejártát követő nappal kezdődik. Áz elmaradt szabadságot csak ezt követően lehet kiadni. A szabadságot — amíg a munkaviszony fennáll — természetben kell kiadni, azt követően lehet pénzben megvál­tani. A munkaviszony megszű­nésekor a munkáltató dönti el a neki megfelelőbb változatot. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalat felszámolás miatt mond fel a dolgozónak. Átlagkereset jár a rendes sza­badság idejére, továbbá a fel­mondási időn belüli munkavég­zés alóli felmentés idejére. Az átlagkereset kiszámítását keret- jogszabály rendezi. Többek kö­zött a 30 napot meghaladó időre a kiszámítást megelőző négy naptári negyedév keresete az át­lag alapja. Ha a dolgozó ez alatt az idő alatt csak részben rendel­kezik keresettel, az a kiszámítás alapja. Ha ezalatt egyáltalán nem rendelkezik keresettel, akkor a kiszámítást megelőző hónap, en­nek hiányában pedig-a hasonló munkakörben dolgozó keresete az irányadó. Ha a felsorolt idő­ben nincs "kereset, de korábban volt, az átlagkereset kiszámításá­nál ezt: kell figyelembe venni. Ez ‘különösen a tiszta teljesítmény­bérben dolgozókra kedvezőtlen. Az időbéres (havi, órabér) dol­gozóknál is a kiszámításkor ér­vényes besorolási bér az átlagke­reset alapja. Az átlagkeresetbe a bér- és részesedési és a jutalma­zási alap terhére kifizetett min­den juttatást be kell számítani, a túlóra- és készenléti díjat is, de ennek idejét figyelmen kívül kell hagyni. A gyermekgondozási szabad­ságról visszatérő munkaviszo­nyát csak három hónap múlva lehet felmondani. A felmondási idő hosszát a kollektív szerződés 15 nap és 6 hónap között állapít­ja meg. Ezen időn belül 15—30 nap közötti időtartamra fel kell menteni, illetve a felmondási idő teljes tartamára is felmenthető a munkavégzés álól. Végkielégítés nem illeti meg, de a vállalat és a helyi érdekkép­viseleti szervezet megállapodása szerint járhat. Ha ilyen megálla­podás nincs, ezen a címen jutta-; tás nem követelhető. A munka­nélküli-segély az ellátás megszű­nését követően jár. Alapja az át­lagkereset, összege a munkavi­szony megszűnésének módjától, a folyósítás idejétől függőén vál­tozik, de egy naptári napra nem lehet kevesebb 149 forintnál. Ha egy vállalat jogutód nélkül szű­nik meg, a gyermekgondozási szabadságon lévők részére há­romhavi átlagkereset jár, amely nem lehet kevesebb a felmondás­kor érvényes minimális bér há­romszorosánál. Egy új munkaviszony létesíté­sénél a korábbi munkaviszony­ban elért kereset közömbös, az új munkabérben közösen kell meg­állapodnia a munkaadónak és a munkavállalónak. (A tájékozta­tás a jelenleg hatályos jogszabá­lyok alapján készült, de ezek vál­toztatása feltételezhető.) Nagy Mihály A határidő: 30 nap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom