Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. január 26. Képzik, de állás nincs Kötéltáncosként nem megy „Szociális gondozónői képesítést szereztem az érettségi után és házi gondozási körzetvezetőként dolgozom (dolgoz­tam?) a volt Tiszabecsi Nagyközségi Közös Tanácsnál. Mi­után Möegálakultak az önkormányzatok, a kőrzetvezetöre nincs szükség. Ä1 szakképesítéssel esetlég nem rendelkező beosztottak maradnak, csak a \ czctouek kötnek útilaput a talpa alá. Akkor kellenek-e a s^ociális iminkasok?” — írja egyebek közt szerkesztőségünknek küldött levelében Bunna József né, Milota, Kossuth utca 10. alatti lakos. Mátészalka újabb arca Mátészalkán, a Kossuth utca belső terén is szépen bontakozik ki az új lakások átadásával a környék. (E. E.) A napi 30 forint is sok Bölcsődék és önkormányzatok Mire jut — mire nem jut? A fenti címmel tartottak sajtótájékoztatót a héten, a Népjóléti Minisztériumban. Amint azt Bene Béla, a minisztérium gyer­mek- és ifjúságvédelmi osztályvezetője elmondta, a bölcsődék fenntartása veszélybe kerülhet, ha az önkormányzatok nem he­lyeznek kellő hangsúlyt ezeknek az intézményeknek a támogatá­sára A határszéli falucskában most otthon találni a fiatalasszonyt. Igaz, táppénzen van. de ha kiír­ják, számíthat a munkakönyvére. wföv-JJ iáibbj v A beosztott marad — Hivatalosan még nem érte­sítettek a munkaköröm megszün­tetéséről, de gondolom, ez csu­pán idő kérdése — bizonyára azért véli így, mert Tűr- istvándiban Gubacsiné Nagy Jo­lán, Kölesén Márton Lászlóné jár hasonló cipőben. — Én az érettségi után igyekeztem képez­ni magamat, beiratkoztam az egészségügyi szakiskola kétéves szociális gondozónői tanfolya­mára. 1986. május 4-e óta házi gondozási körzetvezetőként te­vékenykedtem. Tulajdonképpen a munkaadónk, a Tiszabecsi Nagyközségi Közös Tanács megszűnt, én táppénzen vagyok, így munkajogilag még nem ren­deződhetett a helyzetem. De illú­zióim nincsenek, a beosztottak közül senkit nem lehet kitúrni az állásából, hogy én azt átvegyem. Ez nem lenne korrekt. így vi­szont fogalmam sincs, hogyan neveljük fel a nyolcéves iker­gyermekeinket. A férjemnek a termelőszövetkezetben — leg­alábbis egyelőre — megvan a munkája. A fiatalasszony tanácstalan. Bármilyen munkát elvállalna, akár négy vagy hat órában is, de ilyen képesítésűt nem keresnek. 0 pedig a két kisgyermek mellett képtelen lenne messzire ingázni, ahol tényleg kellene, vagy éppen tudnának foglalkoztatni szociális gondozónőt. A jogutódra hárul A tiszteletdíjas (főállásban ter­melőszövetkezeti elnök) polgár- mester előtt nem ismeretlen az ügy. Ha úgy tetszik, egykori ta- nácsi intézményi alkalmazott sorsa a tét, és ehhez a megvá­lasztott polgármesternek is köze van. — Azt talán hangsúlyoznom sem kell, hogy egy ezerlelkes falu nemigen tarthat el egy nagy apparátust — említi elöljáróban Berki József. A jegyző,, az'igaz­gatási előadó, a pénzügyi előadó mellett egy karbantartó, jelenti a megszűnt gameszt. — Még az önkormányzat feladatkörét most körvonalazzuk, a jogutódként működő polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzat egyelőre nem tervezhet létszámbővítést. Már csak azért sem, mert a költ­ségvetésünk még nem ismeretes. Rövidesen átnézzük a meglévő intézmények dolgozóinak létszá­mát és ahol indokolt, átcsoporto­sítást hajtunk végre. De nem le­hetne rögtön átszervezéssel kez­deni a működést. Milotán még viszonylag jó is a foglalkoztatási arány, hiszen a tsz varrodája a nőknek, a részes­művelés az almatermesztő csalá­doknak, a Budapesti Járműipari Szövetkezet helyi üzeme pedig ipari munkát ad a dolgozóknak. — Visszatérve Bunna József- né problémájára, természetes, hogy a szakképesítést nem sza­bad kihasználatlanul hagyni. Bízom benne, hogy hamarosan találunk olyan munkát, amit helyben végezhet. Valóban, többször hírt adtunk arról, hogy az egészségügyi főis­kola szociális munkásokat ké­pez, sőt az országban több he­lyen középfokú képzést indítot­tak. Akkor tényleg szükség van-e újabbakra, ha a meglévők sem kapnak munkát? — kérdeztük Tóth Mónikától, az egészségügyi főiskola tanulmányi vezetőjétől. — Természetesen óriási a hi­ány szociális munkásokból. Ez igaz az országra, és igaz a me­gyére. Viszont az is tény, hogy erre a feladatra nők vállalkoz­nak, akik gyermeket nevelnek, családot tartanak össze. Tehát a Milotán élő szakképzett szociális gondozó nem vállalná el a me­gye másik végén felajánlott ál­Visszamennek a jelenet elejé­re. Aztán a színpad ismét meg­fordul. A színpadmester stopper­rel méri az időt a nézőtéren. Fo­lyik a Gyilkostársak című vígjá­ték próbája. Ebédidőben a darab egyik szereplőjét, Tóth Károlyt kérdezem. — Fáradt vagy? — Kicsit igen. Most tartunk ott, hogy viszonylag teljes dísz­letben tudunk próbálni. Ennél a darabnál azért különösen fontos ez, mert nagyon hamar követik egymást a helyszínek és az ese­mények, ennek a technikai ko­reográfiáját nagyon pontosan be kell gyakorolni. — Milyen ez a darab? — Krimivígjáték. Tulajdon­képpen túl sokat nem is szabad lást. S ez nem egyedüli problé­ma. hiszen az átszervezések ré­vén az egykori tanácsok már nem foglalkoztatnak senkit. Mellesleg; az egészségügyi főis­kola felsőfokú képesítést ad, hozzánk is sokan jönnének leve­lezőn diplomát szerezni, ám erre nincs mód, kizárólag nappalin képezzük a szociális munkáso­kat. Az ingázást nem A kör bezárult. Szociális mun­kás kell, de a meglévők esetleg kénytelenek lesznek munkanél­külivé válni. Az ingázást sok családanya nem tudja vállalni, így még esetleg a munkanélküli segélytől is elesik, mert elvileg volna számára ilyen irányú mun­ka, de nem a közelben. Minden­esetre a helyi önkormányzatok bölcsességére érdemes apellálni; bizonyára belátják: az elesettek számának gyarapodásával nem nélkülözhetjük a szociális mun­kára vállalkozókat. A szervezeti keret megteremtése viszont rájuk vár. elárulnunk róla. Az alaphelyzet a férfi—nő ellentétre épül, nagyon sok humorral. Előkerül a kala­pács, a revolver, a kötél — fél­reértések és véletlenek követik egymást, hogy aztán a darab egy nem várt fordulattal érjen véget. — Mi a te szereped? — Léo Barbize újságíró. Ez az újságíró lehetetlennek érzi a fe­lesége mellett az életet. Egy fel­dúlt este után a Tinaud-parkban összetalálkozik két másik férfi­vel, akiknek sorsa „kísértetie­sen” hasonlít az övéhez. És el­kezdődnek a bonyodalmak... — A Patika Pap Ferkéje és a Macska Jancsi Strucc Artúrja után milyen most egy vígjáték­ban játszani? — Ha arra gondolsz, hogy A költségvetésből ebben az évben 170 milliárd forintot for­dítanak normatív támogatásra, a fenntartáshoz szükséges pénz többi részét az önkormányza­toknak maguknak kell előterem­teni. Beleszólás nélkül A minisztériumnak egyébként nincs beleszólása az állami támogatások felosztásába, az egyes helyi intézmények között, ez a feladat teljes egészében az önkormányzatokra hárul. Koncz József, a bölcsődei szakmai kollégium elnöke arról adott tájékoztatást, hogy a kollé­gium nem mindenben ért egyet a kormánnyal, legfőképpen a tá­mogatások mértékének a kérdé­sében nem, de tiszteletben tart­ják a parlament döntését a költ­ségvetésről. A bölcsődét igénybe vevő szülők mintegy 25 százaléka még a napi harmincfo­rintos hozzájárulást sem képes kifizetni a gyermeke után, ebből is látszik, hogy a bölcsődei ellá­tás szolgáltatásból egyre inkább könnyebb-e, akkor azt tudom mondani, hogy egyáltalán nem. Most még dolgozunk, de igazán akkor lesz „kész”, amikor beül a közönség, és reagálásaival segít ritmust adni nekünk. — A bemutató után mit fogsz csinálni? T— A premieren természetesen koccintok a kollégákkal, akikkel, azt hiszem, egy jó közös munkát hagyunk magunk mögött. Utána egy kis pihenés következik. A legközelebbi munka február vé­gén indul, Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok című darab­ját kezdjük el próbálni, a ren­dező Ivó Krobot lesz. Robert Thomas: Gyilkostársak című kétfelvonásos bűnügyi komédiájának bemutatója ma, szombaton lesz. Szereplők: Csi­kós Sándor, Szigeti András, Ga- dos Béla, Tóth Károly, Szabó Tünde, Zubor Agnes, Orosz Anna, Matolcsi Marianna. A rendező: Gellért Péter. Gyenge Katalin szociális jellegű intézménnyé válik. A böcsődék telítettsége országosan 80-85 százalékos, ezért előfordulhat, hogy egy-egy településen bizonyos intézmé­nyek fenntartása nem kifizetődő, hiszen legfeljebb néhány gyer­mek szülei veszik igénybe. Ilyenkor az önkormányzat több­nyire nagy valószínűséggel be­zárja a bölcsődét, s a gyermeke­ket összevont óvodai-bölcsődei intézményben, vagy óvodai mi- nicsoportokban helyezik el, ami mindenképpen káros a gyerme­kek fejlődésére. ■ : Bene Béla osztályvezetőt arról kérdeztük, számításaik szerint — egy bölcsődei hely átlagos évi fenntartási költségeivel számol­va — mennyit fordíthatnak az önkormányzatok az állami támo­gatásból a fenntartásra, és körül­belül milyen arányban kell más forrásból pénzt biztosítaniuk. Saját hatáskörben Az osztályvezető válaszában elmondta, hogy mivel az önkor­mányzatok saját hatáskörükben A mátészalkai Farkas Sándor fiatalságának jelentős részét bör­tönben töltötte. Rabtársaitól nem csak rosszat, jót is tanult. Simu­lékonysága. jónak mondható beszélő készsége és íráskészsége miatt írnoknak választották az egyik büntetés-végrehajtási inté­zetben. Még itt sem tagadta meg önmagát: ímoki funkciójával visszaélve, elsikkasztotta rabtár­sainak pénzét. Persze nemcsak azért állították bíróság elé. Ha­nem azért, mert Mátészalkán több bűncselekményt követett el. A többszörösen büntetett elő­életű fiatalembernek sok van a rovásán. Hazatérve Mátészalká­ra, nem dolgozott, többnyire lo­pásokból. betörésekből tartotta el magát. A bűncselekmények útján szerzett pénz nagyobb részét döntenek a szociális intézmé­nyek fenntartására szánt állami támogatások elosztásáról, na­gyon nehéz megmondani, meny­nyi jut ebből a bölcsődék fenn­tartására. A minisztérium elkép­zelései szerint az átlagosan 60- 70 ezer forintos, egy hely évi fenntartására számított költség­ből mintegy 23-24 ezer forint az az összeg, amit az önkormányza­tok az állam támogatásából fel­használhatnak. A többit maguk­nak kell előteremteniük. Akadály nélkül Annak sincs jogi akadálya, hogy az önkormányzat szerző­dést kössön — akár magánvállal­kozókkal is — a bölcsődék üze­meltetésére. Ebben az esetben is jár az állami támogatás, amit a vállalkozónak az önkormányzat­tól kell igényelnie. A minisztériumnak csak szak­mai felügyelete van az önkormá­nyzatok fölött, így a bölcsődék sorsa gyakorlatilag teljes egészé­ben azok kezében van. Előtérbe kell kerülnie — mondották a Népjóléti Minisztérium sajtótá­jékoztatóján — a helyi érdekér­vényesítésnek, amit a pedagó­gus-szakszervezet, esetleg a szü­lőkből alakult munkaközösségek testesíthetnek meg. italra költötte. Egyszer az egyik mátészalkai kollégiumba betört, és onnan ékszert, ruhát vitt et, s természetesen a gondnokság vas­kazettában tartott készpénzét is magával vitte. Az egyik szórako­zóhelyről elemeit egy értékes bőrkabátot. Egy éjjel a mátészal­kai gimnázium épületében min­den elfogadható, vagy érthető indok nélkül papírokból tüzet rakott. A rendőrjárőr a lángok mellett tetten érte. A Nyíregyházi Városi Bíróság Farkas Sándorra súlyos büntetést szabott. Nyolc és fél évig kell fegyházban ülnie, feltételes sza­badságra nem bocsátható. A bí­róság elrendelte a kényszer­gyógykezelését is, s meg kell fi­zetnie 14 ezer forint bűnügyi költséget. Tóth Kornélia Hetenként 60 ezer kiscsibét keltetnek Nyíregyházán, a Baromfi- keltető Vállalatnál. A csirkéket ezekben a hetekben elsősorban termelőszövetkezetek vásárolják. (T. E. felv.) Mától műsoron Gyilkostársak Forog a díszlet. Szabó Tünde a csilláron lóg, Tóth Károly napszemüvegben, ballonkabátban áll a színpadon, kötéllel a kezében. A férj érkezne, de beragadt az ajtó. (bpszerk. — s. z.) mMuiuuMUAmarsm Nyolc és fél év a gyújtogatónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom