Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

1991. január 23. Kelet-Magyarország 11 Mi ázunk, más pereskedik Nem is olyan régen téma volt az újságban a nyíregyházi Kun Béla utca egyik házának a beázá­sa. A Toldi utca 67. sz. épület tíz éve, a beköltözés óta beázik!! A Lakszöv beperelte az építőt, a pert sokévi huzavona után meg­nyerte. Erre az építő fellebbezett. Jöttek a minisztériumból is, le­fényképezték a lakásokat, de mi azóta ázunk és rohadnak a dol­gaink. Azt mondják, ne tartsuk a ruhát a szekrényben! De a terhe­ket a vállunkra rakják, pedig a legalapvetőbb követelménynek sem felel meg a lakásunk — tud­niillik, hogy az eső ne essen a fejünkre. Evek óta gyűl a lakó­gyűlések jegyzőkönyvi anyaga, hogy a Lakszöv hozassa rendbe a házat a felújítási pénzünkből, hogy amíg húzzák a pert, mi ne ázzunk, de ez falra hányt borsó! Nekünk lakóknak csupán köte­lességeink vannak, jogunk sem­mi. Nagy S.-né, Nyíregyháza, Toldi u. 67. sz. Áremelés — előre? A lap január 12-i számából ér­tesültem a január 14-én életbe lépő hatósági fogyasztói áreme­lésekről. Bár nem foglalkozott külön az „Erzsébet” néven for­galomban lévő kenyér árával, mégis a rádióban és a tv-ben hal­lottam, hogy 35 forint lesz kilón­ként. Mándokon lakom, január 5.-e óta másnaponként veszek egy veknit ebből a kenyérből, mégis én eddig is 35 forintot fi­zettem érte. Kíváncsi volnék rá, hogy egyes területeken ez az ár­emelés eddig is érvényben volt? Drimusz Szilárd, Mándok, Petőfi u. 16. sz. Nem kaptam gyógyfüveket Most, amikor a gyógyfüvek újra divatba jöttek, megvettem Mária Treben világhírű könyvét: Egészség Isten patikájából. Kiír­tam belőle, hogy a betegségeimre milyen teát javasol, és elmentem a nyíregyházi Herbáriába, hogy megvásároljam, mert érszűküle- tes vagyok, szívpanaszaim van­nak, meszesedik nagyon a cson­tom. A Herbáriában azonban csak két-három teához jutottam hozzá hosszú sorban állás után, akik ott voltak, azok is mind eb­ben a könyvben leírt füveket ke­resték. Miért nem gyűjti a Herbá- ria a könyvben javasolt gyógynö­vényeket? Özv. Kukucska Szilárdné, Sóstóhegy (Mint a Herbária-bolt vezetője elmondta, valóban csak néhány gyógyteafúvel tudnak szolgálni azok közül, amiket Mária Treben a könyvében javasol. Ennek az az oka, hogy a könyv írója az Ausztriá­ban található gyógynövényekre alapozta könyvét. A Herbaria leg­alább százféle gyógynövénnyel tud szolgálni, szinte minden betegségre van keverékük, amivel pótolni lehel Treben asszony gyógyfüveit. Ezek ugyanolyan értékűek, és tanáccsal bármikor szívesen szolgálnak a boltban.) A munkanélküliség: ínség Szerkesztői üzenetek Zámoli Sándorné, Nyírkáta: A Tartósítóipari Kombinát Debrecen Rt. elnök-vezérigaz­gatója megkezdte az almater­melők panaszának kivizsgálá­mélyesen fordulhatnak a me­gyei önkormányzati hivatal ke­reskedelmi és piacfelügyelősé­géhez, címe: 4400 Nyíregyhá­za, Tanácsköztársaság tér 5. sz. A nyírteleki panasz tipikus A nyírteleki F. J. levele hű tükörképe napjaink legége­tőbb problémáinak. A család sorsában sok hasonló magyar család osztozik. Az egyre nehezedő anyagi terhek — saját hibájukból vagy rajtuk kívül álló okokból — sokakat sodor­nak a szakadék szélére. — Második éve „tengődöm” munkanélküli-segélyen —- mondja indulatosan a férfi. — Eleinte elfo­gadható volt a kapott összeg, vi- szont egyre csökkent. Ma alig éri el a 4400 forintot. Állattenyésztő a szakmám, tizenkét évig dolgoztam, de a kezem nem bírta tovább a sok fertőtlenítőszert. Saját költségemen elvégeztem egy kazánfűtői tanfo­lyamot. Lenne is munkahely a köz­ségben, azonban szinte mindenütt nyugdíjasokkal töltik be az állást. Drága a beutazás S ömlik belőle a panasz: három kiskorú gyermekéről kell gondos­kodnia, felesége sem talál állandó* munkahelyet, legfeljebb mezőgaz- dasági alkalmi munkákat vállal. Vettek egy régi lakást, amely kicsi, bővíteni kellene, enni, ruházkodni, fűteni kell. Próbálkoztak már több mindennel. Például hizlaltak disz­nót, de ilyen tápárak mellett a kilo­grammonkénti hatvan forint még a kiadásokat sem fedezi. Persze most nem is kell senkinek a jószág(!) A munkaerő-közvetítő irodában kapott ajánlatokat nem tudja elfo­gadni, hiába van Nyíregyháza kö- zel, a bejárás nagyon sokba kerül­ne. — Ennek ellenére jelentkeztem hirdetésekre a cipőgyárba, az alma­tárolóba fűtőnek — folytatja —, viszont elutasítottak, mert nem megfelelő a bizonyítványom. Vajon akkor miért tanultam, hogy otthon begyújthassak? Már csak az Önök segítségében bízok, mert itt, hely­ben nem törődik senki az ilyen em- berekkel! Segélyre nem telik Mint Ratkos Mihály polgármes­ter elmondta, panaszosunk még őt nem kereste meg. Arról, hogy a te­lepülésen ki a munkanélküli, nincs tudomása sem neki, sem a hivatal­nak. (Ugyanis ezt nem kell bejelen­teni.) A legközelebbi munkaközve­títő iroda a megyeszékhelyen talál­ható, oda járnak be a munkanélkü­liek. Segélyezésre vagy valamilyen anyagi támogatásra, sajnos, nincs keretük. — Semmi jóval nem tudom bíz­tatni a levélírót — tájékoztat a pol­gármester. — Az itt működő egyik honvédségi vállalattól a napokban engednek el közel háromszáz em­bert. Köztük sok a nyírteleki. A ter­melőszövetkezet, a tangazdaság helyzete ismert, de a többi üzembe sem kell a munkaerő. A fűtőket az intézmények vezetői alkalmazzák, valószínűleg azért nyugdíjasokat, mert ennyi pénzért főállásút nem találtak. Természetesen az űj hely­zetet értékelve át kell gondolni, és elsősorban a rászorulóknak kell munkát biztosítani. Nincs kiút? Abban igaza van a polgármester­nek, hogy nem érti, miért mindé- nért őt és az önkormányzatot szid­ják, bár a jelen gazdasági helyze­tért elsősorban nem ők a felelősek. Új munkahely teremtésére szinte alig van remény. Talán a földkérdés megoldása enyhítené kicsit a gon­dokat. F. J.-ék sorsa valóban példa érté­kű lehet. Eddig az úgynevezett szó- ciális védőháló csak-csak segített valamit, de ma már a bizonytalan­ság ott lebeg a fejek felett. Az em- berek megélhetése került veszély­be, és ami a legrosszabb, egyelőre nem látszik a kiút. Mert F. J.-ék is vállalkoznának ugyan — amit ma- napság megváltásként emlegetnek, — de miből és mire? „Merre indul­jak ezen a göröngyös úton, hogy a családomnak és a társadalomnak letegyek valamit az asztalára?” — kérdezi levelének utolsó soraiban. S be kell vallani, tanácsot ugyan adhatnék, de a megoldást én sem tudom. D. M. sát, és egyben intézkedett, hogy folyamatosan megkapják jogos pénzüket. Ismeretei szerint az alma árának kifizetése azért is késik, mert az almát felvásárló leányvállalatot időközben meg­szüntették. Olvasónknak, Tiszavid: Végkielégítés a vállalat felszá­molása, illetve megszűnése esetén adható a dolgozónak akkor, ha a vállalat a végkielé­gítésre anyagi alapot hozott lét­re. A levélben leírt adatok alap­ján önöket a felmondási idő il­leti meg, amelyen belül a mun­kavégzés alóli felmentés idejé­re (15-30 nap) jár az átlagkere­set. Mindazoknak, akiknek kis­iparosokkal kapcsolatban van panaszuk: levélben vagy sze­Kiss Mihály, Fehérgyarmat: Ha a dolgozó munkaviszonya év közben szűnik meg (az áthe­lyezéstől eltekintve), részére a ledolgozott idővel arányos sza­badságot ki kell adni. A mun­kaviszony megszűnését köve­tően a ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani. Kol­légájának az értesülése tehát helyes, kérjék a végelszámolás felülvizsgálását. „Egy aggódó édesanya” le­velére: Ha gyermekének nincs szervi problémája, a történtek okának megtalálását leghelye­sebb szakemberre, gyermek­pszichológusra bízni. Vele minden egyéb dolgot megbe­szélhet őszintén. (tmi) Fogyókúrás kenyerek Néhány kenyeret kaptunk — és négy kiflit — egy panaszo­sunktól. A mérleg ezt mutatta: a csemege­kenyér 60 dkg helyett 47 dkg-ot, a 4 dkg-os kifli 3 dkg-ot nyo­mott, az egy kilo­grammosként árusí­tott félbarna kenyér 81 dkg volt. Megjegy­zésünk: az így megta­karított alapanya­gokból a sütőipar ta­lán a legolcsóbb, a 20,40 forintos kenyér sütésére sem fizetne rá. A JOGÁSZ TANÁCSAI Mitől összkomfortos? EZT MONDJA AZ ILLETÉKES Az-állami támogatásról Most, amikor családok tízezreinek kell eldönteni, hogy a kamatadóval jócskán megemelt lakáshitel-törlesz­tés melyik formáját választják, érthe­tően keresik helyzetük könnyebbíté- sének módját. így egyre többen érdek­lődnek a kedvezmények felől. G. D.- né nyíregyházi fiatalasszony például sérelmezi, hogy 1989-ben felépített családi házuk után nem kaptak állami támogatást. Kérdi: vajon utólag meg­kaphatnák-e valahogy? Az OTP megyei igazgatóságának válasza szerint az első lakáshoz jutók állami támogatásának nyújtását a 106/ 1988. (XII. 26.) Mt. sz. rendelet, vala­mint az ennek a módosítására kiadott 16/1990. (I. 31.) Mt. sz. rendelet sza­bályozza. E rendelet értelmében 1990. feb­ruár 1-jétől az első lakáshoz jutó fiatal házaspárokat a szociálpolitikai ked­vezmény nyújtásának szempontjából figyelembe vehető lakásépítési (vagy -vásárlási) céloknál 150 ezer forint összegű állami támogatás illeti meg, ha a házastársak egyike sem töltötte még be a harmincötödik életévét. Azonban csak azok a fiatal házaspá­rok jogosultak az állami támogatásra, akiknek külön-külön vagy együttesen (komfort nélküli vagy szükséglakás, illetőleg átmeneti elhelyezésként meg­határozott idősz^ra kapott bérlakást kivéve) lakástulajdonuk vagy résztu­lajdonuk; bérleti vagy bérlőtársi jog­viszonyuk; valamint lakásra állandó használati joguk nincs, és soha nem is volt. Levélírónk 1989-ben kötött köl­csönszerződést családi ház építésére. Az első lakáshoz jutók állami támoga­tásban való részesítésének lehetősége 1990. február elsejétől lépett életbe, emiatt, sajnos, őket az állami támoga­tás nem illeti meg. Az állami támoga­tás utólag nem adható meg, mert a Hányán járhatnak hasonló cipőben, mint B. Gy. mátészalkai olvasónk! Megnősült, és a feleségével együtt jó ideig a szüleinél, a volt legény szobá­ban lakott. Aztán váratlanul egy kis örökséghez jutottak, ami épp arra volt elég, hogy tavalyelőtt télen egy kicsi, csinos házat vegyenek a szatmári ré­szen. A vételár többi részét az OTP előlegezte meg 24,5 százalékos kama­tra. Nemrég átalakították a házat, és arra kétszázezer forint kölcsönt kap­tak a pénzintézettől tíz évre. Most a két törlesztőrészlet együtt már-már napi megélhetésüket veszélyezteti, ezért kereste meg levelével lapunkat: hát nekik semmilyen támogatás nem jár, mert nincs gyerekük? Egy újfehértói olvasónk nyolc esz­tendeje építette fel családi házát, amelyhez kölcsönt kért. Egy év múlva — pontosan 1983-ban — született meg az első, majd később második és harmadik gyermeke. Az iránt érdeklő­dik, hogy részesülhet-e eltartott gyer­mekei után szociálpolitikai kedvez­ményben, illetve a kölcsönszerződés aláírása után született gyermekei után a szociálpolitikai kedvezmény külön­bözeié elszámolható-e. Sajnos, levélírónk azok sorába tar­tozik, akiket az OTP el kell, hogy uta­sítson, mert a szociálpolitikai kedvez­mény nyújtását szabályozó rendelet jogszabály visszamenőleges hatállyal (1990. február 1. előtt) történő alkal­mazására nincs mód. Csupán a törlesztési támogatás, amelynek mértéke a kölcsönszerző­désből is kitűnik — közölte az ügyben illetékes, az OTP olvasónkkal. Ugyan­is a hitelek engedélyezésénél mindig a kölcsönszerződés megkötésekor ér­vényben lévő jogszabályok alkalma­zására van lehetősége a pénzintézet­nek. Levélírónk magánforgalomban, nem az OTP-n keresztül vásárolt la­kást, és ehhez valóban nem lehet(ett) kedvezményeket adni. A jogszabályoknak ez a része ma is változatlan, csak a kamat mértéke emelkedett, tehát, ha levélírónk most vásárolna ilyen módon lakást, akkor sem kaphatna hozzá kedvezményeket. értelmében mást nem tehet. A szociál­politikai kedvezményre vonatkozó előírást minisztertanácsi rendelet sza­bályozza, és eszerint a kedvezményt családi ház építésére csak 1983. ja­nuár 1-től lehetett nyújtani. Hogy mi az elutasítás oka? Egy­részt az, hogy a kölcsönszerződés aláírásának időpontjában (1982) a szociálpolitikai kedvezmény családi ház építéséhez nem volt nyújtható. Másrészt utólagos kedvezmény csak azokat az építtetőket illeti meg, akik­nek a részére a szerződéskötés idő­pontjában szociálpolitikai kedvez­mény adható volt. Tóth Mihályné fe­hérgyarmati olva­sónk húga szolgá­lati lakásban la­kik. írja, hogy a lakást a helyi ön- kormányzat an­nak ellenére össz­komfortosnak mi­nősítette, hogy a pincében lévő kazánt a lakók fűtik. Ezért levélírónk azt kér­dezi, végül is mit jelent az összkom­fort, milyen lakás számít annak, és milyen rendeletek szabályozzák a la­kások megítélését. Az egyes állami (tanácsi bér, közsé­gi szolgálati, fegyveres testületi szol­gálati, vállalati bér) lakások komfort- fokozatának megállapításáról a több­ször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott — szintén többször módosított — 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet má­sodik paragrafusa rendelkezik. Az említett jogszabály első bekez­dése felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek az összkomfortos lakások komfortfokozatát meghatározzák. En­nek értelmében összkomfortosnak minősül az a lakás, ahol a melegvíz­szolgáltatás biztosított — ez lehet fa­tüzelésű, gáztüzelésű, vagy villany- boyler — és a fűtés központi fűtési móddal (táv, tömb, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik. Olvasónk húga szolgálati lakásá­nak fűtése ugyan egyedi, de központi fűtést biztosító kazánnal van megold­va. Attól függetlenül, hogy a fürdő­szobában található a WC is, az általa bérelt lakás összkomfortosnak minő­sül. Tehát az önkormányzat helyesen állapította meg a lakás bérleti díját. B. A. olvasónk problémája jóval bonyolultabb. 0 maga szolgálati la­kásban lakik, de nemrég örökölt egy beköltözhető lakást, és most a polgár­mesteri hivatal felszólította, hogy a szolgálati lakást hagyja el. Levélírónk azt szeretné tudni, kötelezhetik-e erre, illetve jogosult-e lelépési díjra, ha visszaadja a szolgálati lakást. A községi szolgálati lakás bizonyos munkakörben dolgozók részére bizto- sítható, ennek klövetkeztében a mun­kaviszony megszűnése után a lakásból is ki kell költöznie a bérlőnek. Kivétel az az eset, amikor a munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnt meg. Ilyenkor a bérlő jóhiszemű jogcím nélküli la­káshasználóvá válik, és neki másik lakást kell elhelyezésül biztosítani. A másik lakásnak hasonló szobaszámú­nak kell lenni, de megfelelő akkor is, ha eléri a kötelezett lakásigényének alsó határát a szobák száma — ez ol­vasónk esetében egy szoba —. vala­mint legalább komfort nélküli a kom­fortfokozata. Ebben az esetben a jó­hiszemű jogcím nélküli használót megilleti a két lakás lakás-használat­bavételi díjának különbözete. Mivel előfordulhat, hogy ugyanez tanácsi bérlakásban élővel történik meg, foglalkozunk ezzel a lehetőség­gel is. Azt a tényt, hogy a tanácsi bér­lakás bérlője ugyanazon a településen saját tulajdonú lakáshoz jutott, be kell jelenteni a bérbeadónak. A bérbeadó köteles a bérlőt felhívni, hogy a felhí­vástól számított hat hónapon belül költözzön a saját lakásába, vagy azt adja el, vagy a tanácsi bérlakás bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellené­ben mondjon le a lakásügyi hatóság, illetve más, arra jogosult személy (testvér, gyermek) javára. A felhívásra a bérlőnek írásban válaszolnia kell, amennyiben ezt elmulasztja, úgy a bérbeadó a bérleti jogviszonyt a kö­vetkező hónap utolsó napjával fel­mondja. Mindkét esetben az esetleges vitás kérdések eldöntése végső fokon az il­letékes bíróság hatáskörébe tartoznak. Dr. Kovács Mihály Csak törlesztési támogatás Kedvezmény — utólag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom