Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. január 23. PRIVATIZÁLJÁK AZ ÜDÜLŐKET IS? Üdülés a pénztárcánk szerint Manapság már talán az is luxusnak számít, ha valaki azon gondolkodik: hová vihetné családját nyáron két hétre üdülni, pihenni. A korábban szerényebb anyagi körülmények között élők számára is elérhető szakszer­vezeti, vállalati beutalók körül mostanság elég nagy a bizonytalanság, mint mindenütt, itt is emelkednek az árak, ráadásul olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a volt SZOT-üdülőket is eléri a privatizáció szele. Erről érdeklődtünk Tóth Miklóstól, a szakszervezetek me­gyei képviseletének pénzügyi és gazdasági osztályveze­tőjétől. — A privatizáció fogas kérdés — mondta —. Próbáltam Buda­pesttel is egyeztetni erről, de csak annyit tudtam meg, hogy az üdülők státusa nincs egyértel­műen rendezve. Az országgyűlés a vagyonelszámoltatás körüli vi­tában kifejtette: az üdültetést nagyrészt állami támogatásból finanszírozták, az üdülők java része pedig az államosítás során került a szakszervezetekhez. Ilyen szempontból elképzelhető az is, hogy visszaállamosítják. Gazdakeresö Épültek viszont üdülők szak- szervezeti tagdíjakból is. Azt sem tudni, ha átkerülnek állami tulajdonba, megmaradnak-e to­vábbra is üdülőknek, vagy a pri­vatizáció során más feladatokat látnak el. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy üdülök nem lesznek a jövőben. A szakszerve­zetek azonban egyelőre nem gon­dolnak üdülőik privatizációjára. — Mi a helyzet a vállalati üdülőkkel? — A vállalati üdülők a válla­latok kezelésében, tulajdonában vannak. Amikor viszont az álla­mi vállalatok privatizációjáról van szó, elképzelhető, hogy ugyancsak eladják az üdülőjüket is, s nem tartom valószínűnek, hogy az üdülés lesz az elsődleges ezeknél. Mint megtudtuk, egyre na­gyobb gondot okoz az üdülők fenntartása, hisz csökkennek az állami támogatások. 1985-ig még a kétharmadát vállalta ma­gára az állam az üdülési költsé­gekből, az idén viszont már csak körülbelül harminc százalékát. A kieső részt — hogy a kedvezmé­nyes üdültetést fenn lehessen tartani — pótolni kell. Ezt úgy próbálják megoldani — s erre volt már példa a korábbi években is —, hogy a férőhelyek egy ré­szét üzleti alapon — vagyis ked­vezmények nélkül — adják, ki az arra igényt tartók számára. 1985- től folyamatosan nőtt ezeknek a száma, idén már kb. 100 ezer ilyen hely lesz, s ebből követke­zik, hogy ennyivel csökken a kedvezményesen üdülők száma. Nemcsak munkahelyek — Január elsejétől emelked­nek a térítési díjak is — folytatta az osztályvezető —, és változik a beutalás módja. Korábban a szakszervezeti tagok üdülhettek kedvezményesen, nem szakszer­vezeti tagok viszont önköltségi áron juthattak beutalóhoz... 1991-től nem szakszervezeti ta­gok is igénybe vehetik a kedvez­ményt, amennyiben a dolgozói kollektíva hozzájárul. Az üdülő­jegyeket a különböző szakszer­vezetek, munkástanácsok, érdek- védelmi szervezetek létszámuk arányában kapják meg, s ugyan­ezek döntenek arról, hogy nem tag kaphat-e kedvezményt is. Beutalót egyébként nemcsak munkahelytől lehet kérni. Korlá­tozott számban azok is kaphat­nak, akik valamilyen szociális hátrányában vannak, akiket pél­dául a családsegítő központok támogatnak. Még nem dőlt el véglegesen, hogyan változnak az üdülési térí­tési díjak, az viszont már biztos, hogy január elsejétől az üdülője­gyeken az önköltségi árat — és nem a fizetendő összeget — tün­tetik fel. Adhatók különböző mértékű kedvezmények — első­sorban — szociális, egészség- ügyi körülményeket, munkahelyi teljesítményeket mérlegelve, dönthetnek arról, hogy adott üdülőjegyért valaki hatezer fo­rintot fizet vagy csak négyezret, de kaphatják akár ingyen is. Az üdülőjegyet a rajta feltüntetett önköltségi árnál többért azonban nem adhatják. Még valami szab határt a kedvezményeknek: ami­kor az üdülőjegyeket „leoszt­ják”, az összesre együttesen meghatároznak egy bizonyos összeget, az úgynevezett ajánlott térítési díjat, amely már eleve magában foglalja az állami és szakszervezeti támogatást. Az áremeléstől is függ Ezen felül lehetőség van arra is, hogy jó lenne — csak sajnos, nincsenek ebben a helyzetben ér­dekképviseleti szerveink —, hogy az alapszervezetek pénzzel támogassák dolgozójuk üdülését. Hogy a kedvezményes üdülte­tés zavartalanul folyjon, az ez év januárjára és februárjára igényelt üdülőjegyeket biztosították, bár már 30 százalékkal drágábban. Most egy házaspár két hetet egy első A osztályú üdülőben 6440 forintért tölthet el. Arról, hogy a továbbiakban milyen mértékű áremelés lesz, még nem született döntés. Várhatóan márciustól azonban megkezdődik az a fajta elosztás, amely a korábbi évek­ben is gyakorlat volt: létszám­arányosan, előzetesen bejelentett igényeket is figyelembe véve megkapják az érdekvédelmi szer­vezetek a beutalókat. (csk) Szépen felújították a tunyogmatolcsi Holt-Számos partján lévő hat fiatornyos templomot, (e) Tejet iszik az aszfalt Eddig csak tanulmányainkból ismerhettük. Valamikor a húszas évek végén, a nagy gazdasági válság idején lehetett hallani ilyesmiről; amikor is a kávét és a bort a tengberbe öntötték. Most, a 90-es évek elején mit látok a televízióban: Egyik váro­sunk kihaltnak tűnő utcájában megjelenő férfi kötélen egy gyö­nyörű riskát vezet. Megáll az oszlopcsamokos épület előtt. A tehén kissé ijedt, nem monda­nám, hogy „csendesen kérő­dzik”. Egyszer csak előkerül a gazdasszony, s jól ismert mozdu­latokkal rocskát vesz elő, és fejni kezd. Sugárban ömlik a habos fehér tej az edénybe, — behu­nyom a szemem: gyermekkorom boldog pillanatai! A fejés befejezése után, a meglepett bámészkodók között a roeskából a tejet lassan a földre csurgatva elindul az utcai lefolyó felé, majd ami megmarad, beönti a rácsos nyíláson. A szívem összeszorul, arra gondolok: reggel hiába álltam sorba a sarki közértben, már nem jutott a zacskóba „gyömöszölt” tejből. Vajon ki érti ezt? A csa­torna elnyelte a sokak által áhí­tott folyadékot, pedig hány gye­rek örülne egy csésze habos ká­vénak, kakaónak, — mert már erről is le kellett mondani. Az is érthetetlen, vajon miféle piac- gazdaság az, ahol a bőséges fel­hozatal mellett az árak mégis felfele szöknek. Már korábban leszoktunk a sajtról, a tejfelről és a túróról, holott „állítólag” ez a lényege az egészséges táplálko­zásnak! Tovább figyelve a televízió adását, hallom a kommentátor­tól: az elkövetkező napokban egyes helyeken ingyen osztanak tejet, vagy jóval olcsóbban. Meg kell menteni a tejgazdaságot?! A gazdák megelégelték az ígérge­tést, s demonstrációt szerveznek január 31-re. Csak attól félek, ha nem lesz megegyezés, a csatorna issza meg a tejet, s nem a gyere­keink. D. M. Melyik a jobb? TESSÉK VÁLASZTANI! Sok álmatlan éjszakát okoz valamennyiünknek a lakáshite­lek kamatainak megemelése. Akinek van egy kis megtakarított pénze, az megpróbálja a tartozás felét visszafizetni, s így megsza­badul a további gondoktól. Va­lószínűleg azonban azok vannak többségben, akik nem tudnak nagy összeget hirtelen előterem­teni, csak hónapról hónapra fog­ják majd a tartozást törleszteni. Mint közismert, két út áll előt­tük, s hogy melyiken kellene va­jon elindulni, arra most nehéz tanácsot adni, hiszen ki tudná megmondani, mennyi lesz a kö­vetkező években az infláció. A számítgatások megkönnyí­tése érdekében közreadunk két táblázatot. Az egyik a 400 ezer, a másik az 500 ezer forintnyi tar­tozással rendelkezők lehetősé­geit mutatja be konkrét számok­kal. Sajnos csak ennyivel tudunk segíteni, a döntés felelőssége ol­vasóinké marad. Eredeti hitel: 400 000 Ft „A” változat „B” változat Eredeti Eredeti Hátralévő Részlet Hátralévő Részlet Hátralévő Részlet Hátralévő Részlet lejárat részlet lejárat tartozás ’91-ben tartozás 92-ben tartozás '91-ben tartozás ’92-ben 3% '90/12/31 '91/12/31 15% 17% 19% '90/12/31 '91/12/31 32% 35% 40% 45% év Ft év Ft Ft Ft Ft Ft Ft _____Ft_____Ft Ft Ft Ft Ft Ft 20 2 224 5 119 374 3 724 89 240 2 423 2 499 2 574 59 687 3 724 26 949 924 957 1 012 1 066 10 227 029 3 724 213 044 3 461 3 677 3 894 113 515 3 724 98 001 2 455 2 608 2 861 3110 15 319 894 3 724 319 839 4 331 4 698 5 069 159 947 3 724 159 292 3 739 4 014 4 465 4 903 25 1 900 5 100 610 3 400 71 842 1 951 2 011 2 072 50 305 3 400 19 075 654 677 716 755 10 103 771 3 400 177 827 2 889 3 009 3 251 96 385 3 400 79 901 2 001 2126 2 332 2 535 15 272 269 3 400 269 250 3 646 3 955 4 267 136135 3 400 132 370 3 107 3 336 3 710 4 075 20 340 846 3 400 348112 4 354 4 788 5 225 170 423 3 400 177 630 4 104 4 424 4 942 5 442 30 1 688 5 87 915 3 188 59 977 1 629 1 679 1 730 43 957 3 118 13 647 468 485 512 540 10 169 994 3 188 154 368 2 508 2 664 2 822 84 997 3 188 67 819 1 699 1 805 1 980 2 152 15 240 796 3 188 235 791 3 193 3 463 3 737 120 398 3188 114 549 2 688 2 887 3 211 3 526 20 301 871 3 188 306 026 3 827 4 209 4 594 150 936 3 188 154 858 3 578 3,857 4 309 4 745 25 354 555 3188 366 613 4 417 4 900 5 384 177 277 3188 189 629 4 365 4 711 5 269 5 806 35 1 540 5 78 523 3 040 51 086 1 387 1 430 1 473 39 262 3 040 9 509 326 338 357 376 10 153 637 3 040 137 467 2 233 2 372 2 513 76 819 3 040 59 084 1 480 1 572 1 725 1 875 15 218 432 3 040 211 980 2 871 3 113 3 359 109 216 3 040 101 848 2 390 2 567 2 855 3 135 20 274 323 3 040 276 256 3 455 3 799 4 147 137 162 3 040 138 737 3 206 3 455 3 860 4 251 25 322 536 3 040 331 701 3 997 4 433 4 871 161 268 3 040 170 557 3 926 4 237 4 739 5 222 30 364 125 3 040 379 528 4 491 5 008 5 523 182 063 3 040 198 006 4 553 4 916 5 500 6 062 Eredeti hitel: 500 000 Ft „A” változat „B” változat Eredeti Eredeti Hátralévő Részlet Hátralévő Részlet Hátralévő Részlet Hátralévői Részlet lejárat részlet lejárat tartozás '91-ben tartozás '92-ben tartozás '91-ben tartozás '92-ben 3% '90/12/31 '91/12/31 15% 17% 19% '90/12/31 '91/12/31 32% 35% 40% 45% év Ft év Ft Ft Ft R Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 20 2 780 5 149 217 4 280 116 380 3 160 3 259 3 357 74 609 4 280 38 906 1 334 1 382 1 461 1 539 10 283 787 4 280 271 143 4 405 4 679 4 956 141 893 4 280 127 722 3 199 3 399 3 728 4 053 15 399 868 4 280 404 636 5 479 5 943 6 412 199 934 4 280 204 335 4 796 4 796 5 149 6 290 25 2 375 5 125 763 3 875 94 640 2 570 2 650 2 730 62 881 3 875 29 063 996 996 1 032 1 150 10 240 964 3 875 227121 3 690 3 919 4152 120 482 3 875 105 096 2 632 2 632 2 797 3 335 15 340 337 3 875 341 400 4 623 5 014 5 410 170 188 3 875 170 682 4 006 4 006 4 301 5 254 20 426 057 3 875 439 978 5 503 6 051 6 604 213 029 3 875 227 258 5 251 5 251 5 660 6 963 30 2 110 5 109 693 3 610 79 608 2 167 2 234 2 302 54 947 3 610 22 278 764 791 837 881 10 212 492 3 610 197 797 3 212 3 413 3 616 106 246 3 610 89 994 2 254 2 395 2 627 2 856 15 300 995 3 610 288 566 4 057 4 400 4 747 150 498 3 610 148 406 3 483 3 740 4 160 4 568 20 377 339 3 610 387 371 4 845 5 328 5 815 188 669 3 610 198 792 4 593 4 951 5 531 6 091 25 443 193 3 610 463 103 5 580 6 190 6 801 221 597 3 610 242 256 5 576 6 018 6 731 7 417 35 1 925 5 98 154 3 425 68 695 1 865 1 923 1 981 49 077 3 425 17106 586 608 642 677 10 192 047 3 425 176 671 2 670 3 049 3 229 96 023 3 425 79 075 1 981 2 104 2 308 2 509 15 273 039 3 425 269 813 3 854 3 963 4 276 136 520 3 425 132 530 3 110 3 340 3 715 4 080 20 342 904 3 425 350 157 4 379 4 816 5 256 171 452 3 425 178 641 4 128 4 449 4 971 5 473 25 403170 3 425 419 463 5 054 5 606 6160 201 585 3 425 218 416 5 027 5 426 6 069 6 687 30 455 156 3 425 479 247 5 671 6 324 6 975 227 578 3 425 252 727 5 812 6 274 7 021 7 737 Nemzeti örökségünkért Alapítvány alakul a műemlékvédelem segítésére A történeti városok és kisebb települések védelme csak akkor lehet igazán hatékony, ha az a mindenkori gazdasá­gi-társadalmi fejlesztés szerves része. Az egyre nehezedőbb gazdasági környezetben azonban az eddigieknél is jobban csökkennek a lehetőségek a műemléki felújítások finanszí­rozására, nemzeti örökségünk védelme helyett ma a műkö­dő intézmények fenntartására kell fordítani a nehezen csordogáló filléreket. Ezért született meg egy elkép­zelés egy alapítvány létesítésére, amelynek neve Északkelet-Ma­gyarországi—Kárpátok Műem­lékvédelmi Alapítvány lenne. Közös érdek Dr. Vincze István megyei fő­építész az alakulóban lévő alapít­ványról elmondta, hogy az poli­tikamentes társadalmi-közösségi kezdeményezés lesz, amely kész együttműködni minden olyan bel- és külföldi szervezettel, kö­zösséggel és polgári személlyel, amely, illetve aki a közös cél ér­dekében munkálkodik. Hogy kik lesznek az alapítók, még pontosan nem tudni, de a célt igen. Ez pedig szervezni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, később a megyével határos más megyék és szomszédos orszá­gok, országrészek sokoldalú együttműködését a településképi és műemlékvédelmi feladatok teljesítésében. A későbbi nagyobb régióban történő gondolkodást az is indo­kolja, hogy az építészeti öröksé­geket a tájegységekre, az egy­mással gyakran stílusbeli rokon­ságba kerülő tágabb területek egységére értelmezhetjük, és nem közigazgatási, államközi határokra. Ilyenek a szatmári és beregi, valamint az erdélyi népi építészeti áthatások, a telepü­lésszerkezeti hasonulások, nép- művészeti és népszokások köl­csönhatásai. Alapítvány segítségével Arra számítanak, hogy az ala­pítvány tagjai között ott lesznek az önkormányzatok, hiszen ma Főiskolai kalauz Hét eleji számunkban szól­tunk a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola újdonságairól. Mint utóbb kiderült, mindezt Főiskolai kalauz címmel külön kiadványban is megjelentették. Sok egyéb mellett valamennyi tanszéket bemutatnak, és szólnak azok felvételi követelményeiről. Közlik az elmúlt három esztendő felvételi eredményeit, pontszá­mait, határértékeit. A négy megyében a középis­koláknak kínált kötethez a tava­lyi felvételi tesztlapok példatára, s a feladatok helyes megoldása is kapcsolódik. legtöbbjük képtelen a saját terü­letén lévő műemlékek megóvá­sára, felújítására, ám az alapít­vány segítségével, támogatásával egyszerre nagyobb összeghez juthatnak. Tulajdon­szerzés Az alapítvány anyagilag is tá­mogathat ösztöndíj-pályázato­kat, tanulmányokat, tudományos munkákat, kiadványokat; építé­szeti, műemlékvédelmi alkotótá­borok tevékenységét. Segítheti az önkormányzatokat, amennyi­ben olyan területrendezési tervezést végeztetnek, amelyek jelentős műemlékvédelemmel, településkép-védelemmel, népi építészeti értékmegőrzéssel függnek össze; műemléki felújí­tásokat, helyreállításokat,' vagy ilyen épületek kedvező hasznosí­tását célzó műemlékvédelmi te­vékenységeket, tervezéseket; olyan önkormányzati pályázato­kat és tevékenységeket, ami a nemzeti örökség védelmével van összefüggésben, vagy ami az eu­rópai falufelújítási díj odaítélé­sével függ össze. Támogathat népi építészeti ér­tékmegőrzést célzó önkor­mányzati tulajdonszerzést és hasznosítást, vagy a települé­sek egészét átölelő értékmegőrző fotódokumentumokat és történeti értékelő anyagok készítését is. Az alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi és külföldi ter­mészetes és jogi személy bármi­kor csatlakozhat, ha egyetért az alapítvány céljaival, és azt anya­gi vagy bármely más módon tá­mogatja. (b. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom