Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. január 21. (Folytatás az 1. oldaról) azonnali telepítését szomba­ton jelentették be Washing­tonban. Izrael történetében most először vesznek részt amerikai katonák az ország védelmének szavatolásában. A döntéssel a Bush-kormány- zat a jelek szerint hatéko­nyan támasztotta alá diplo­máciai erőfeszítéseit, ame­lyek arra szolgáltak, hogy Iz­raelt önmérsékletre késztes­Iraki yeszteséglisía Bagdadi jelentések szerint a szövetséges erők szómba* éjjel óta újabb 12 repülőgé­pet vesztettek az Irak elleni légitámadásokban. Iraki for­rások szerint a háború négy napja alatt az iraki erők 154 ellenséges gépet tettek harc- képtelenné. A szövetségesek ugyanakkor csupán tíz — hat amerikai, két brit, egy olasz és egy kuvaiti — gép elvesz­téséről adtak hírt. Az INA hivatalos iraki hír- ügynökség egy katonai közle­ményt ismertetve közölte, hogy szombat éjjel egy „el­lenséges” rakéta eltalálta Takrit városát, Szaddám Hú­széin iraki elnök szülőhelyét. sék, arra, hogy az iraki pro­vokáció azonnali megtorlásá­tól elálljon. Avi Pazner, a kormányfő szóvivője elutasította a fel­vetést, hogy „üzletről” volna szó, és Izrael a Pa triótok fe­jében elállt az Iraknak be­ígért választól. A jeruzsálemi rádiónak nyilatkozó politikus kijelentette: változatlanul ér­vényes, hogy mi döntjük el, mikor és hogyan válaszolunk a minket ért támadásokra, „de ezt nem úgy fogjuk ten- rii; hogy Szaddám Húszéin érdekeit szolgáljuk”. Az Öböl-háború kitörése óta Irak két rakétatámadást hajtott végre izraeli városok ellen — csütörtök éjjel Tel- A vivőt es nairar, szomDai reggel Tel-Avivot lőtte — anélkül, hogy Izrael eddig bármilyen szerepet vállalt volna az öböl-menti válság­ban, vagy a „Sivatagi vihar” fedőnév alatt elindított, Bag­dad elleni szövetséges had­műveletekben. A hadsereg adatai szerint a két támadásnak összesen negyvenhét sebesült áldozata van. Az Egyesült Államok Iz­rael további távolmaradását akarja kieszközölni. hogy megkímélje a vezetése alatt álló. arab államokat is ma­gában foglaló koalíciót. Ezért küldött szombaton föld—!e- veg: osztályú Patriot-rakétá- kat Izraelbe, és — a két or­szág kapcsolatainak történe­tében először — velük együtt kezelő személyzetet is. A mozgatható indítóállá­sokról Izrael felé küldött Scud mintájú (föld—föld osz­tályú) iraki rakéták kivédé­sét szolgáló Patriotokat ame­rikaiak fogják indítani. Az eredetileg repülőgépek elhá­rítására tervezett, rendkívül nagy, nyolcvan százalékos ta­lálati pontosságúnak mon­dott amerikai rakéta az Öböl-háborúban már alkal­masnak bizonyult Scudok el­leni bevetésre. Az Izrael el­leni első rakétatámadás éj­jelén Szaúd-Arábia felé is irányítottak az irakiak a szovjet gyártmányú és saját Szárazföldön — később A szövetségesek — az iraki várakozások ellenére — egye­lőre nem kezdenek szárazföl­di hadműveleteket, hanem folytatják az eredményes lé­gibombázást — mondotta va­sárnapi tv-nyilatkozatában ar. amerikai főparancsnok. Nor­man Schwarzkopf tábornok közölte, hogy a 30 ismert, ál­landó telepítésű iraki rakéia- kálövő állást megsemmisítet­ték, míg a húsznál több moz­gatható rakétaüteg közül lG-ot bombáztak le. Irak atom­fegyverüzemeit „évekre elin­tézték” — mondotta. Az amerikai tábornok nem kívánt állást foglalni egy francia kollégájának arról a kijelentéséről, hogy a háború 2—3 hónapig tarthat.. — Nin­csenek végleges tervek, a stratégia a helyzet alakulásá­tól függ — mondotta, de je­lezte, hogy további pusztító légitámadásokra kerül sor, mielőtt — ha szükséges — kiterjesztik, a hadműveleteket a szárazföldre. A szövetsé­Sta vcatlcaójíca odH i - 1 l halottja van a légiháborún.ik — „elképesztően alacsonyak” — mondotta Schwarzkopf. A légiharc azért kevés, mert az irakiak visszahúzódlak, föld alatti hangárokban rej­tették el gépeiket — mon­dotta. Norman Schwarzkopf tábor­nok — tv-nyilatkozata szerint — bizonyos abban, hogy sú­lyosan korlátozták, vagy fel is számolták annak lehetősé­gét, hogy Irak vegyi-biológiai, illetve atomfegyvereket af- kalmamn. fejlesztésű rakétából, de azt Patriottal útközben sikerült megsemmisíteni. Szombatról vasárnapra a negyedik napja tartó háború első éjszakáját töltötték Iz­raelben viszonylagos nyuga­lomban, bár a virrasztás ho­vatovább életmóddá vált az országban. Az emberek szüntelenül a rádiót és a te­levíziót figyelik. Izrael területét az eddigi­eknél védettebbnek találván, a hatóságok az ország déli körzetének lakói számára vasárnap engedélyezték ott­honaik elhagyását, de az As- kelon-Girjat vonaltól észak­ra fekvő országrészben vál­tozatlanul érvényben van a tilalom, csak a földművesek hagyhatják el lakásukat. Az eredetileg vasárnapi hatály- lyal bezárt iskolákat nem nyitották ki, s ezúttal nem is jelöltek meg újabb határidőt. Az Izrael által megszállt területek másfél millió lakó­ját továbbra is a legszigo­rúbb kijárási tilalom alatt tartják, ezt a háború kitöré­se óta csak szombaton oldot­ták fel egészen rövid időre, hogy az emberek bevásárol­hassák a legszükségesebbe­ket. Megalakult a Roma Parlament Göncz Árpád válaszai munkatársunk kérdéseire Göncz Árpád köztársasá­gi elnök jelenlétében tartot­ta alakuló ülését szombaton 14 cigányszervezet Roma Parlamentje. Az új cigányér­dekképviseleti szerv célja a közmegegyezés elősegítése, mely megoldhatja a cigány kisebbség erkölcsi rehabili­tációját és polgárosodását. A Roma Parlament javaslatot dolgozott ki az Országgyűlés számára a költségvetésből a kisebbségek számára elkülö­nített pénzösszeg felosztásá­nak elveiről. A cigány képviselők kije­lentették, hogy parlamentjük nem szolgál pártérdekeket, kizárólag az alapító szerveze­teket és tagságukat képviseli, összhangban a Magyar Köz­társaság Alkotmányával. Közvetlen hangos gondol­kodással fejezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök, hogy magyar állampolgár­ként személyes felelősséget érez a cigányság sorsának alakulásáért. Az államfő a Roma Parlament üléséről tá­Példátlan tömegtüntetés Moszkvában inni mm in A vártnál jóval nagyobb. óvatos becslések szerint 300 ezres tömeg gyűlt össze vasár­nap a kora délutá­ni órákban Moszk­va központjában. A szovjet de­mokratikus erők nagyszabású meg­mozdulásának résztvevői a Kali- nyin sugárúton ke­resztül vonultak a Kreml közvetlen tőszomszédságé - ban levő Ma- nyezsnaja térre, ahol helyi idő sze­rint 14 órakor nagygyűlést tar­tottak. A tömeg élén a szovjet reforme­rek vezető alakjai haladtak, köztük Jurij Afanaszjev történész, Oleg Bogomolov akadé­mikus, Kelet-Európa szakér­tője, Szergej Sztankevics, moszkvai alpolgármester, Vlagyimir Liszenko, az Oroszországi Demokratikus Párt vezére, Nyikolaj Voron- cov, a Rizskov-kormány kör­nyezetvédelmi minisztere. A tömeg számos, Gorbacso- vot lefasisztázó, lemondását követelő, Litvániát támogató transzparensekkel vonult fel. Képünkön: tüntetők Moszkvában. A megmozdulásra az egy he­te Vilniusban történt véres katonai akció elleni tiltako­zás jegyében került sor. A felvonulók sokaságában olyan transzparensek is lát­hatóak voltak, mint „Ki a hóhérokkal a Kremlből!”, ami egyértelmű utalás a pe­resztrojka célkitűzéseitől mind jobban eltávolodó szovjet vezetéssel szembeni elégedetlenségre. A pápa felhívása II. János Pál pápa vasár­nap újabb felhívást intézett az öbölháborúban szemben álló felekhez a konfliktus befejezése érdekében. Az egyházfő dolgozószobája ab­lakából intézett beszédet a Szent Péter téren egybegyűl­tekhez a vasárnap déli Ür- angyala-áldással együtt. „Az öböl-térségben napok óta háború folyik, fegyverek szólnak fájdalmat és aggo­dalmat okozva mindenkinek. A jóakaratú emberek, s köz­tük én is, mindent megpró­báltunk e tragédia elkerülé­sére’'' — mondta a pápa. Majd így folytatta: „Hatal­mas mennyiségű fegyvert és hadianyagot vetnek be mind­két oldalon, s ez rettenetes következményeket sejtet. S még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a konfliktus csak­hamar kiterjedhet az egész Közel-Keletre, s bekapcso­lódhatnak olyan országok is, amelyek eddig távol tartot­ták magukat a közvetlen részvételtől” — hangoztatta Izraelre utalva. „Sajnos, ez a háború borzalmas logikája, ami megkülönböztetés nélkül fenyeget mindenkit, a polgá­ri lakosságot is.” A pápa elítélte a tömeges bombázásokat, amelyek nem kímélik a védtelen polgári lakosságot egyik oldalon sem, s megismételte korábbi kije­lentését: fegyverekkel nem lehet megoldani a nemzetkö­zi problémákat, az egyetlen eredmény újabb feszültségek és ellentétek szítása a népek között. „Felhívással fordulok tehát a szemben álló összes félhez, hogy vessenek mielőbb véget a fegyveres konfliktusnak, és próbálják meg kiküszöbölni az előidéző okokat” — fejez­te be beszédét az egyházfő, a békéért fohászkodva, és együttérzésének adva hangot a háború védtelen áldozatai­val. vozóban válaszolt budapesti munkatársunk kérdésére: — Nem szükséges ehelyütt részletezni, milyen gazdasági körülmények között élünk. Mégis, milyen erőforráshoz nyúlhatunk, hogy a ma­gyarság. és az etnikai kisebb­ségek együttélése harmoni- kusabbá váljék? — Ügy vélem, hogy szociá­lis tekintetben egy etnikai kisebbséghez tartozó hátrá­nyos helyzetű állampolgár­nak sincs sem előnye, sem hátránya a többségi szegé­nyekkel szemben. Most nem tudok arról nyilatkozni, hogy milyen összeg állhat ren­delkezésre a hátrányok fel­számolására. Az egyes etni­kai alapon szervezett érdek- képviseletek támogatása par­lamenti döntésen alapul. — Nem gazdasági jellegű erőforrásról ne is beszél­jünk? — Ne mulasszuk el! A jó akarat vezéreljen mindenkit, és ne feledjük: segíts maga­don, az Isten is megsegít! Beszéltem már arról, a kis­közösségeknek fontos szere­pük van abban, hogy békén átvészeljük ezt a nehéz idő­szakot. Ismerjük a cigány közösségék rendkívül meleg érzelmi életét, s az az érzé­sem, hogy egymás támogatá­sa terén mindenki másnál előbbre járnak. (krecz) Püspöki isten­tisztelet Ütban Indiából az Egye­sült Államokba Nyíregyházá­ra látogatott, és vasárnap is­tentiszteletet tartott dr. Ge­rald Bates, a szabad meto­dista egyház amerikai püs­pöke. A nap folyamán talál­kozóra került sor. amelyen dr. Endreffy Ildikó alpolgár­mesterrel áttekintették az ed­digi kaposolatók eredmé­nyeit. és szó esett arról is. hogyan tudná a metodista egyház a Nyíregyházán folyó angol nyelvtanítást segíteni. Felvételünk az istentisztele­ten készült. Alapítvány és visszhangja Kifordított zsebből Az alapítványok korát éljük, ez a tapasztalatok alap­ján nem lehet vitás. Legnagyobb szabásúnak, s talán leg- átfogóbbnak a Nemzeti Alapítvány látszik. Sokan, különfé­le felajánlásokkal jelezték csatlakozásukat, de nem keve­sen aggályaiknak, ellenvéleményüknek adtak hangot. Körképünkben vélemény- csokrot szeretnénk olvasóink elé tárni arról, hogyan fogad­ták e kezdeményezést me­gyénkben, miképp véleked­nek a megkérdezettek az ala­pítvány céljairól, a csatlako­zásról. A Nemzeti Alapítvány életre hívói egyhavi jövedel­müket ajánlották fel a célok megvalósítására. Ezek szerint szeretnék elérni a gazdasági szerkezetátalakítás folyama­tában a szegénységküszöbre sodródó társadalmi csoportok megsegítését, ösztönözri és támogatni a karitatív egyesü­léseket. Fontosnak tartják fiatal szakemberek külföldi Mi íjág a főiskolákén? (Folytatás az 1. oldalról) ra 30—30, viszont az űj szak­ként induló egészségügyi- ügyvitelszervező szakra 20 hallgató járhat majd. Ez utóbbi szak feladata szak­mailag, technikailag maga­san képzett főiskolai szint­nek megfelelő tudású „medi­cal recorder” képzése. (Ha­zánkban eddig ilyen szak­embereket nem képeztek.) A végzett szakemberek az alapvető biológiai és egész­ségügyi ismeretek mellett számítástechnikai felkészült­séggel is rendelkeznek majd, és ennek megfelelően talál­hatnak munkahelyet. A fel­vételi tárgy a védőnőképzőn és szociális munkás képzőn biológia—fizika iaz utóbbin esetleg magyar irodalom és történelem), az egészségügyi ügyvitelszervezői szakon pe­dig biológia—matematika. A főiskola kéri, hogy a felvéte­li papírokat ne Debrecenbe, hanem Nyíregyházára küld­jék. (Sóstói u. 2.) A GATE Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola mező­gazdász üzemmérnöki szaká­ra változatlanul nem kell felvételizni, aki megfelelő ta­nulmányi eredménnyel végzi a középiskolát, azt felveszik. A hagyományos nappali ta­gozatra — rangsor szerint — 90 hallgató kerül, a többiek távoktatás formájában ké­pezhetik magukat. Az üzem­mérnöki szakon az új tanév­től egyébként szélesebb körű oktatás folyik, a végzett hall­gatók esetleg az iparban is elhelyezkedhetnek. Repülő­gép-vezető szakra 15 hallga­tót vesznek fel. A főiskola tervezi azt is, hogy agrármér­nöki szakot indít, de ezt a minisztérium még nem hagy­ta jóvá. (bodnár) képzésének támogatását is, a gazdaság, a társadalom, a bölcsészet, az orvos- és a műszaki tudományok terüle­tén. Szintén támogatni kí­vánják a nemzeti egység, a nemzeti önazonosság és fi nemzeti kultúra fenntartásá­ban, továbbfejlesztésében és európai színvonalú működé­sében szerepet vállaló ál­lampolgári kezdeményezé­seket, szellemi műhelyeket, alkotóközösségeket, valamint a világi és az egyházi moz­galmakat. A szándéknyilatkozat sze­rint aki magyarnak, vagy a magyarság támogatójának vallja magát, vagy támogatni kívánja az alapítvány előbb említett céljait, csatlakozhat a kezdeményezéshez. Alapí­tóként március 15-ig, az egy­havi jövedelem teljes össze­gének egyben, vagy halhavi részlettel való átutalásával lehet belépni, az egyéb fel­ajánlók „az alapítvány meg­becsüli támogatói lesznek”. A tőkét a Postabank gondoz­za, befizetni a következő számlaszámra lehet: 219—98636 021—05840. Itt, az ország keleti felé­ben, az ismert körülmények között élve a következőkép­pen vélekednek. Mádi László, országgyűlési képviselő: — Nem tervezem hozzájá­rulásomat, úgy vélem, min­denkinek szíve-joga, hogy maga tűzze ki céljait, döntse el, mire adja pénzét. Én in­kább a helyi kezdeményezé­seket tartom fontosnak, arról nem beszélve, hogy a Nem­zeti Alapítványban megfogal­mazott célokat túl általános­nak tartom. Egy járókelő: — Én csak irigykedni tu­dok arra, akinek a mai gaz­dasági helyzetben annyi pén­ze van, hogy egyhavi jöve­delmét fel tudja ajánlani alapítványra... Meggyest József, Szaboics- Szatmár-Bereg megye köz­gyűlésének elnöke: — Sosem voltam a tüneti kezelés híve, de ez még arra sem jó. Igaz, senkit nem tesz tönkre, ha felajánl egy bizo­nyos összeget, de olyan szer­vezettel még nem találkoz­tam, amely generálisan meg tudott volna hasonló problé­mákat oldani. Korábban azt mondták: Nemzeti Színház nélkül ez nem Magyarország, a magyar nem magyar. S lám, mi lett abból is!... Ér­zésem szerint lesz néhány ember, akinek az alapítvány kedvező feltételeket biztosít, de több kis alapítvány, konk­rétabb célok megvalósítása érdekében hasznosabb lenne. A mamutdolgokban ugyan­is a lényeg szokott elveszni — ezt nemegyszer tapasztal­hattuk. A szakszervezetek megyei tanácsa is más, helyi alapít­vány létrehozását tervezi, mert a tapasztalatok szerint a központi alapból úgysem nagyon jutna pénz megyénk problémáinak megoldására. Itt pedig különösen a foglal­koztatáspolitikában jelentke­ző gondokat kellene orvosolni (munkanélküliség), annál in­kább, mivel Szabolcs-Szat- már-Bereg nem részesült ki­emelt juttatásban a foglal­koztatáspolitikai alapból. Pe­dig szükséges lenne! Több mák vállalatnál, szervezetnél is próbálkoztam — eredménytelenül. Egyik­nél sem tudtak csatlakozási szándékról. Okai? Talán az üres pénztárcák, talán az ér­dektelenség. Bár azt hiszem, a felsorolt példák is azt bi­zonyítják, nálunk a helyi problémák megoldását szor­galmazzák elsősorban. Kováts Dénes Légiháború még hetekig

Next

/
Oldalképek
Tartalom