Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
4 Kelet-flűagyarország 1991. január 19 Tombol a Sivatagi vihar (Folytatás az 1. oldalról) A bagdadi rádió Kairóban fogott adása szerint Irakban hozzáfogtak több száz ezer fegyver kiosztásához a lakosság között, hogy a polgári személyeket is bevonják a nyugati koalíció elleni hadviselésbe. A hírt az iraki parlament elnöke is megerősítette. A bagdadi lapok pénteken is magabiztosan azt írták, hogy „az nevet, aki utoljára nevet — márpedig az utolsó szó Iraké lesz”. Egy iraki katonai szóvivő szerint a Bagdad elleni légitámadásban 23-an haltak meg, a sebesültek száma pedig 72. „Mától a hadszíntér Washingtontól Tel-Avivig terjed” — mondta a bagdadi rádió. Valóra váll a lenvenetés Irak beváltotta fenyegetéseit: a több nemzetiségű erők csütörtöki offenzívája nyomán indított első nagyszabású ellencsapását Izrael ellen irányította. Alig egy nappal a „Sivatagi vihar” hadművelet megkezdése után, pénteken kora hajnalban rakétatámadást intézett két izraeli nagyváros, Tel- Aviv és Haifa ellen. Az első félelmekkel ellentétben —, mint egy katonai szóvivő közölte — a rakéták hagyományos töltettel voltak felszerelve, nem történt vegyi támadás. Ha Izrael bekapcsolódik... A Fehér Ház élesen megbélyegezte az Izrael elleni iraki támadást, és válaszul újabb tömeges légitámadások értek célpontokat Irakban és a megszállt Kuvaitban. James Baker amerikai külügyminiszter beható erőfeszítéseket tett, bogy rábírja az izraeli kormányt: ne mérjen viszontcsapást Irakra, mert ez bonyolítja a válság katonai és politikai rendezését. Washingtont nagyon aggasztja a lehetőség, hogy Izrael bekapcsolódik a háborúba, hiszen ez könnyen vezethet az Irak-ellenes, nyugati és arab országokból álló szövetség felbomlásához. A második napjába lépett Öböl-háború nagy kérdése mostantól: beleavatkozik-e a válságtól mindeddig magát távol tartó Izrael, s ha igen, válaszcsapása milyen hatással lesz az Irakkal szemben fellépő koalíció arab tagjainak magatartására. Ennek elkerülését szolgálja, hogy — mint az izraeli tévé hajnalban jelentette — az Egyesült Államok biztosította Izraelt, „megfelelő választ” ad az iraki támadásra. A televízió híre szerint ezt maga George Bush elnök közölte telefonüzenetében Jichak Samir izraeli kormányfővel. Tizenkét ember szenvedett könnyebb sérüléseket a hajnali két óra után néhány perccel becsapódott, a reggeli rádióhírek szerint nyolctíz darab Scud mintájú rakétától. Mindannyiukat kórházba szállították. Az egész országban szóltak a szirénák, mire a Scud mintájú rakéták célpontjukhoz értek. A riadót egy óra múltán fújták le. De a hadsereg felszólította a lakosságot, hogy ne hagyja el otthonát, annak is napokkal ezelőtt leszigetelt szobáját. Az irak ellen indított of- fenzíva, és főként a nyugat- iraki légitámaszpontok elleni amerikai támadások után elhangzott első megköny- nyebbült izraeli reagálásokat csütörtök estére már a figyelmeztető hangok váltották fel. Elítélik Irakot A magyar Külügyminisztérium elítéli az Izrael elleni rakétatámadást. A provokatív akció — amely kizárólag polgári személyeket ért — olyan ország ellen irányult, amely távol tartotta magát a harci cselekményektől. A közzétett kormánynyilatkozattal összhangban magyar részről továbbra is bízunk abban, hogy a fegyveres konfliktus időben és térben egyaránt korlátozott marad — rögzíti a Külügyminisztérium állásfoglalása. □ A brit miniszterelnöki hivatal által kiadott közlemény megfogalmazása szerint Johm Major kormányfőt felháborította az Izrael elleni nem provokált támadás. A brit kormányfő konzultációt folytat amerikai és izraeli illetékesekkel — közölte szóvivője. A brit ellenzéki Munkáspárt nyilatkozata szerint „Izraelnek nem szabad beleesnie Szaddám Húszéin csapdájába”. □ A francia külügyminisztérium péntek reggeli nyilatkozatában a leghatározottabban elítélte az Izraeliért iraki agressziót. A nyilatkozat kifejezésre juttatta a francia kormány rokonszen- vét és szolidaritását Izrael kormánya és népe iránt. Mit tenne Húsáéin helyében? Imádkoznék és békét kérnék Szokatlan interjút kértünk Menyhárt László alezredes- től, a Damjanich laktanyában Nyíregyházán. A dandár- törzsfőnököt arra biztattuk: képzelje magát Szaddám Húszéin helyébe és mint katona. vázolja olvasóinknak: mennyi esélye lehet az iraki diktátornak a szent háború, a dzsihad megnyerésére? Az „álominterjú” ötlete tetszett a törzsfőnöknek, ám akarva-akaratlanul a nyugateurópai katonai és politikai megoldások jutottak az eszébe. — Hát először is imádkoznék buzgón Allahhoz, hisz ebből a vérfürdőből kikerülni józan ésszel elképzelhetetlen. Pontosan a vallási fanatizmus vezette Szaddám Hu- szeint a háború kirobbanásáig. Lélektani hadviselésbe kezdett a nagyhatalmakkal már hónapokkal ezelőtt. Kilátásba helyezte vegyi és nukleáris fegyver bevetését és bizton hihette, az ijesztgetés jó taktika. Talán fel sem mérte, hogy a szövetséges csapatok támadást indítanak Irak ellen, miután semmibe vette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát: vonuljon ki Kuvaitból. S még idetartozik : vallási fanatizmusuk szerint nem a földi, hanem a túlvilági élet számít, ezért aztán nem kell sajnálni itthagyni a javakat. Életről és halálról ők másképp gondolkoznak, mint a keresztény Európa. 0 Elképzelhető, hogy Húszéin nem ismeri a ténylegesen kialakult katonai helyzetet és a saját veszteségeiket? — Rendkívül erős biztonsággal veszi körül magát és nem áll szóba senkivel. Nem nyilatkozik az újságíróknak és úgy vélem, hogy a tanácsadói nem merik neki megmondani a pontos veszteséglistát. Valószínűleg részeredményeket tesznek elé, amelyek önmogukban lehetnek igazak, de az egész háború szempontjából már torz képet kap a diktátor. O Vajon meddig megy el a véráldozatok számában, egyáltalán megelégeli-e az öldöklést? — Valahol hallottam: nem baj, ha 2 millió iraki életét veszti, de ha 40 ezer amerikai elpusztul, már megtettük a kötelességünket — mondta Húszéin. O Mit tenne vajon Húszéin, ha valamennyi katonai információ pontosan a rendelkezésére állna? — Ha maradt egy csepp józan esze, azonnal béketárgyalásokat kezdeményezne, kiürítené Kuvaitot, hogy a legkisebb veszteséggel fejezze be Irak a háborút. Ahogy telik az idő, erre az esély a legminimálisabb. 0 Húszéin „fejével” hogy vélekedik Izrael bombázásáról? — A háborús térség széthúzása, több állam bevonása esetleg csökkenthetné Irak és személyesen Húszéin felelősségét. O Vajon gondolt-e az iraki elnök a saját személyes sorsának alakulására a háborúban? — Ha látja a veszedelmes méretű pusztulást, lehet, hogy öngyilkos lesz. Az is elképzelhető, hogy háborús esemény következtében veszti életét. De azt, hogy elfogják élve a szövetségesek és valamiféle nürnbergi perben vallatóra fogják, nem tartom reálisnak. Még szerencse, hogy nem kell a valóságban a diktátor bőrében lenni, mert az elvakult döntések hatását még Allah segítségével sem úszhatja meg Húszéin, akit mellesleg az arab világban sem támogatnak teljes mellszélességgel. Tóth Kornélia Az öböl térségében zajló események veszélyekkel terhes fordulataként fogadták Moszkvában az Izrael elleni iraki támadás hírét. A TASZSZ hírügynökség jól tájékozott forrásokat idéző állásfoglalásában emlékeztet a szovjet politika álláspontjára, amely a Kuvait elleni agresszió kezdete óta a háború kirobbanásának megakadályozására irányult. □ A japán vezetők aggodalmukat fejezték ki az Öbölháború kiszélesedésének lehetősége miatt. Nakamaja Taro külügyminiszter közölte: tart attól, hogy az Izrael elleni rakétatámadás jelentős politikai hatást gyakorolhat a háborúban résztvevő országokra. Milyen az a biológiai és vegyi legyver? Nincs vészhelyzet Az öböl-háború bármily távolinak is tűnik számunkra, mégis nap mint nap aggódva figyeljük a híreket. Például azért, nem használt-e valamelyik fél véletlenül biológiai, vagy vegyi fegyvert. Hisz a poskaropogás nem hallatszik el idáig, de ezek a csöndes halálthozók vajon nem lesznek-e ránk Is hatással? S mivel attól félünk leginkább, amit igazából nem is ismerünk, újból felkerestük Berényi Leventét, polgárvédelmi alezredest, szakítson néhány percet arra, hogy pontosítsa e fegyverekről való eléggé hiányos ismereteinket. — A vegyi fegyverek általában olyan gáz vagy folyadék halmazállapotú anyagok, amelyek az élő sejtekben visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak meg, azaz roncsolják őket. Másrészt nemcsak közvetlenül az emberre irányulhatnak e hatások, hanem a környezetre is. Például a modernebbnek mondható anyagok közül tekintsük az aerosolosokat, amelyeket „felhőként” a harcoló csapatok fölé permetezve használnak. Mondjuk egy olyat, amelynek égésgyorsasága olyan nagy, hogy a levegőből kivonja az oxigént, magyarul aki e felhőbe kerül, egyszerűen megfullad. Ezt hívták a 67-es izraeli- arab háborúban gyújtóesőnek. Ennek láthatóan ránk A szovjet védelmi minisztérium képviseletében Jurij Nauman vezérőrnagy vilniu- si sajtóértekezleten ígéreteit tett arra, hogy a szovjet csapatok nem indítanak támadást a litván parlament épülete ellen. A tábornok közölte, hogy „a hadseregnek nincs szüksége erre a lépésre”. A parlamentet, amelyben a litván kormányszervek is működnek, a vilniusi televízió ellen intézett hétvégi támadás óta fegyveres civileit őrzik, az épület köré beton- barrikádokat emeltek, és árkokat ástak, hogy a harckocsik ne közelíthessék meg. Vergilius Cepaitis, a köztársaság elszakadását követe- lő Sajudis parlamenti frakciójának vezetője bejelentette: a litván parlament elnöksége beleegyezett abba, hogy Litvániában népszavazást tartsanak a függetlenségről. Szerinte a 3,7 millió lakosú köztársaság választópolgárainak arról kell nyilatkozniuk, elfogadják-e „Litvániát független, demokratikus köztársaságnak”. A litván ELTA hírügynökség csütörtökön ismertette a litván kormány közleményét a szovjet sajtó Litvániával kapcsolatos „rágalomkampányáról”. A közlemény hazugságnak nevezi azt az állítást, miszerint Litvániában két részre oszlott a lakosság. — Nemzetközi szakértők által könnyen megcáfolható az az állítás is, hogy az új litván törvényhozás lehetővé teszi az emberi jogok megsértését. Az pedig közönséges hazugság, hogy a katonaság önvédelemből lőtt a békés lakosságra, és taposott halálra harckocsikkal embereket — hangoztatta a litván kormány közleménye. A UPI hírügynökség litván parlamenti források alapján azt jelentette, hogy Vilniusban csütörtökön szovjet katonák hajtóvadászatot indítottak a katonai szolgálatot megtagadó litván sorkötelesek kézre kerítésére. hatása csak abban van, hogy tovább bomlik a föld ózonrétege. A biológiai fegyverek általában valamilyen kórokozó terjesztését jelentik. Tífuszt; himlőt, kolerát. Am a betegséget okozó baktériumok nem a szokványosak, hanem génsebé szetileg átalakítottak, azaz az ez idáig használt ellenszerek hatástalannak bizonyulnak velük szemben. Hiába ugyanazok a tünetek, ez a kolera nem az a kolera. Ilyen fegyverrel szerintem Irak csak akkor rendelkezhet, ha van nagyobb külföldi támogatója, ahol a génsebészet ilyen fokon áll. De ezek az országok e veszélyes fegyvereket nem adják ki olyan egykönnyen a kezükből. Ez ellen mi úgy védekezünk, hogy a határon beérkező és korábban is vizsgált árukat még fokozottabb megfigyelés alá helyezzük. S mi történik akkor, ha egy fanatikus egyéni akciójaként mondjuk egy ampul- lányi fertőzött anyagot egy nagyobb város vízhálózatába juttat? Semmi, hiszen mielőtt még a víz felhasználásra kerülne, olyan mérőállomásokon megy keresztül, amelynél az első pillanatban ki lehetne szűrni, bárminemű szennyezőanyagot. S nemhogy nálunk, de a háborút viselő országokban sincsenek jelei annak, hogy az iraki hadvezetés ilyen eszközökhöz nyúlna. T. Z. Merényletek világszerte A háború kitörésé ólt világszerte több merényletet követtek el amerikai létesítmények ellen. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának egyik tagja arról tájékoztatta az AFP-». hogy tárna- dás érte Ecuador fővárosában az Egyesült Államok nagykövetségét, a pakisziá- ni Lahorban pedig az ame- rikai konzulátus épületét. Bonnban egy amerikai tulajdonban lévő üzletei gyújtottak fel. és Jeruzsálemben rálöttek az amerikai konzulátusra. I^delhiben pokolgép robbant az American Airlines légitársaság irodahelységélten. Milánóban pedig eg> amerikai könyvtárra és egy brit iskolára dobtak gyújtópalackokat. Gyilkos gázmaszk A hol fegyver ropog, ott sajnos számítani lehet arra, hogy a közdelemnek áldozatai lehetnek. Mégis megdöbbentő a hír, amit a rádióban hallunk: néhány asszony azért halt meg az az Öböl-háborúban, mert helytelenül használták a gázmaszkot, és abban megfulladtak. Egy alkatrészt kellett volna használat előtt eltávolítani... Politikusok! Hadvezérek! Férfiak! Mit ér a tudományotok, ha ahhoz ártatlan, polgári személyek vére tapad? TEL-AVIV: Idős asszonyok, egyikük mezítláb és a mentőalakulatok nézik a lakóházak romjait a január 18-ikán hajnalban bekövetkezett iraki rakétatámadás után. Az Izraelre kilőtt Scud rakétának 12 sebesült áldozata van. SZACD-ARÁBIA: Az öbölben állomásozó amerikai hadsereg egy tagja január 16-ikán, az ultimátum lejárta után egy nappal. Vilniusi barikádok
