Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

1991. január 16. Kelet-Magyarország 11 Kitessékeltek az állomásból Hol felparázslik, hol elcsitul a hajléktalanok okozta vita, ehhez szeretnék hozzászólni. Három gyermeket nevelő özvegyasz- szony vagyok. A harmadik gyer­mekem Miskolcon tanul, decem­ber 8-án volt a szalagavatója. Öt órakor kezdődött délután az ün­nepség, és eltartott éjfélig. Utána nekiindultunk, azt gondoltuk, a kora hajnali vonatindulásig meg­húzódunk a váróteremben. Leg­nagyobb meglepetésünkre hat­nyolc ember ácsorgott a pero­non, és minden ajtó be volt zár­va. A várakozók elmondták, hogy szabályosan kizavarták őket a váróteremből, ugyanis csak így tudták megtisztítani az állomást a hajléktalanoktól, akik közt volt nem egy alkoholista, garázda és csavargó is. A rendes, tisztessé­ges utasok, akiknek vonattal kel­lett elutazniuk valahová és kény- szerűségből várniuk kellett, mint nekünk, így váltak ennek áldoza­tává, és kerültek ki az éjszakai utcára, kitéve minden rossznak. Gyerekek, öregek és betegek is! Igaz, jött egy jószívű, öreg vas­utas, megengedte, hogy egy he­lyiségben megmelegedjünk, de megjelent a fonöknoje és miat­tunk a munkakönyvé kiadásával fenyegette meg az öreget. Hová menjünk, ha az otthonunkból kénytelenek vagyunk néha „ki­rándulni” és vonattal elutazni, ami sokszor nem indul, s amit még le is lehet késni, és gyakorta órákat kell a másik vonat indulá­sára várni? A rendes utasokkal ne így bánjanak a vasútnál, ha­nem a rendőrök igazoltassák a várakozókat, kinek van úticélja és kinek nincs. így könnyebben megállapítható, ki a várakozó, ki a hajléktalan. Özvegy Tóth Jánosné Fehérgyarmat, Esze Tamás u. 47. Nincs rend A vonatközlekedéssel kap­csolatban az a hír járja, hogy a vonatérkezés és a buszindulás összhangban van, de ez nem így igaz. 1990. december 29-én körülbelül negyven utas ma­radt a vásárosnaményi vasútál­lomáson, mert nem volt autó­busz. Ez nem először fordult elő! A vasútállomáson a mel­lékhelyiségek állapota is szót érdemel, ugyanis egyszerűen gyalázatos. A presszó mögötti vécét sajnos négy órakor be­zárják, holott a presszó este ki­lencig van nyitva, így azt sem lehet használni. Valakinek ér­demben intézkednie kellene mindhárom ügyben. Varga Miklós Tiszaadony, Árpád u. 13. Ennyi elviselhetetlen! Rokkantnyugdíjas vagyok, két fiammal élek. A most tapasztal­ható sorozatos, megdöbbentően nagy áremelkedések fizikai és lelki nyomást gyakorolnak rám, és szinte minden emberre. Ez már-már embertelenség a mai, elvárható körülmények között is. És a körülményeket nem mérle­gelik kellően, akik az árakat emelik. Ráadásul még fel sem készítettek minket arra kellően, mit jelent a rendszerváltás, med­dig kell nyomorognunk, és ret­tegnünk, hogy újabb, iszonyatos áremelések következnek be. Legalább megnyugtatnának rész­letes, magyarázó tájékoztatóval, nem pedig néhány szavas köz­léssel! Bállá Jánosné Nyírbátor, Krúdy Gy. u. 3. Zavaros vétel Pórul jár a vevő? I Ma már kevesen engedhetik meg maguknak, hogy nagyvonalúak legyenek. Különösen idős, nyugdíjas em­bereknek kell megfogni minden fillért. A fenti gondolat talán mottója lehetne N. J. nyíregyházi olva­sónk panaszának. Gondja nem egetverő, de számára a szóban forgó 1500 forint is sokat jelent. Ügye két évvel ezelőtt kezdő­dött. Egyik helybeli televíziósze­relőtől vásárolt tv-antennát más­fél ezer forintért. Nyugdíjból pereskedni Úgy érezzük, becsapott ben­nünket — mondja panaszosunk. Először a régi készüléket hibáz­tatta a szerelő, majd mikor egy újat vettünk, nem volt hajlandó ki sem jönni. Hiába kerestük sze­mélyesen, levélben, nem reagált, majd azt a kijelentést tette: már nincs rá garancia, őt nem érdekli. A Hírex szakemberei egyértel­műen megállapították az antenna hibáját, amiért „zavaros” a véte­li lehetőség. Feleségem és én is súlyos betegek vagyunk, egyet­len szórakozásunk a televízió. Évek óta kuporgattunk rá, most mégsem tudjuk élvezni az adáso­kat. Kis nyugdíjunkból nem telik bíróságra járni. Legfeljebb jó tanács Az idős bácsi azt is hozzátette: már több fórumot megkerestek panaszukkal, de mindenütt eluta­sították. Valóban, mi a teendő ilyen esetben? Hisz egyre gyako­ribb, hogy az adott szolgáltatás­sal elégedetlenek vagyunk. Va­jon hová fordulhatunk sérel­meink orvoslására? — Az Iposz a vállalkozói tör­vény óta kizárólag érdekképvise­letet lát el — fogalmazott Sziko­ra Ferenc, az Ipari és Szolgál­tató Ipartestület nyíregyházi szervezetének titkára. — Ennek ellenére, ha valaki panasszal for­dul hozzánk, törekszünk egyez­séget kialakítani a felek között. Nekünk semmiféle szankcioná­lási lehetőségünk nincs. Sokszor tapasztaljuk, a vállalkozó nem tagja szervezetünknek, így csak jó tanáccsal szolgálhatunk. Min­den hétfőn 2-től 4-igy jogsegély- szolgálatot tartunk, ahová a pa­naszosok is eljöhetnek és út­mutatást kapnak a teendőkről. Sajnos, a komolyabb ügyekben a végső megoldás a bírósági per. Megkerestük a működési en­gedélyt kibocsátó hatóságokat is. (A polgármesteri hivatalok ille­tékeseit.) Az ő ellenőrzésük leg­feljebb a hatósági előírások be­tartására terjed ki. (Például cég­tábla, telephely stb.) — kaptuk a tájékoztatást. Sokan nem tudnak róla, -— bár olvasónknak is ezt a lehetőséget ajánljuk — személyesen vagy írásban megkereshetik a megyei kereskedelmi és piacfelügyelő­séget. Az illetékesek elmondták: ők foglalkoznak minden olyan panasszal, amely a megrendelők, fogyasztók és vásárlók között felmerülhet. Rendelkezésükre állnak hatósági eszközök is. A problémát kivizsgálják, s ha mi­nőségi kifogást tapasztalnak — mint esetünkben — kötelezik az eladót vagy a szolgáltatást nyúj­tót (akár állami, szövetkezet, Vagy magán), hogy az árut vizs­gáltassa meg a Kenőivel. Ha ezt nem teljesíti, bírságot szabnak ki. A panasz végleges elbírálá- sa, indokolt esetben büntetést vonhat maga után. „Lyukas zokni" a bíróság előtt Manapság, mikor az árak már a fellegekben járnak, még inkább szükség lenne a fogyasztók ér­dekvédelmére. Lehetőleg minél egyszerűbb ügyintézéssel, hogy ne kelljen egy „lyukas zokni” miatt bírósághoz fordulni. Dankó Mihály Január végére félmillió forintos ráfordítással elkészülnek a felújítási munkálatok az újfehértói iparcikk-kisáruház műszaki és ruházati osztályán. Képünk a műszaki osztályon készült. (H. P. felv.) Szerkesztői üzenetek TÓTH ENDRE, BAKTA- LÓRÁNTHÁZA: A Merkur központja hetente megadja a gépkocsik vevősorszámait a Magyar Távirati Irodának. A közlés joga azonban az orszá­gos vagy helyi lapoké, így for­dulhat elő, hogy az egyikben megtalálja, a másikban nem. A Moszkvics típusú személygép­kocsi utolsó kiadási száma ja­nuár 7-én 1809 volt a debrece­ni üzemegység tájékoztatása szerint. „EGY KISMAMA”, DE­MECSER: A gyedet és a gyest a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság rendezi, címe: 4400 Nyíregyháza, Szé­chenyi u. 2. Á munkakönyvü­ket a volt munkahelyüktől kap­ják meg, személyesen is érte mehetnek, illetve kérhetik, hogy postázzák a címükre. Bár levele névtelen, a probléma, sajnos sok fiatalasszonyt érint, ezért „A jogász tanácsai” című rovatban foglalkozunk majd vele. D. V., NYÍREGYHÁZA: Az első méltányossági alapon sem illeti meg, a másik kérdé­sére, sajnos, képtelenség egy­szavas választ adni, mivel nem tudjuk, mennyi a szolgálati ideje. A törzsgárdatagsággal adható jutalom és a jubileumi jutalom nem feltételezi egy­mást. A harmadik felvetést közérdekűnek minősítettük, s ennek megfelelően közölni szeretnénk. ÁRVÁCSKA JELIGÉRE. A Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet igazgatóját kell megke­resniük kívánságukkal. Az in­tézet Nyíregyházán, a Sóstói út 4. szám alatt található. Itt min­denről részletesen tájékoztatják önöket. A gyermek nevelőszü­lőjének jár a családi pótlék is. (tmi) Ezt mondja az illetékes • Az átképzési támogatásról A munkanélküliség fenyege­tő rémével találkozott egy'újfe­hértói fiatalasszony. Volt mun­kahelyét felszámolták, ö sok társával együtt az utcára ke­rült. Munkanélküli-segélyt kért és kapott, és úgy gondolta, a kényszerű pihenőidőt to­vábbképzésre használja fel. Tízezer forintért elvégzett egy tanfolyamot, amit a KISOSZ szervezett és tartott. Kérdi, vajon visszakapja-e valaha valakitől ezt az összeget, amit tulajdon­képpen önhibáján kívül kellett kifizetnie? Haliott róla, hogy a munkanélküliek átképzésének költségeit az állam felvállalja... A megyei foglalkoztatási köz­pont osztályvezetője Kakukné Katona Agnes adott választ ol­vasónk közérdeklődésre számot tartó kérdéseire: Az átképzésekről szóló 1/ 1990/1.11. ÁBMH rendelkezés értelmében azok a személyek kaphatnak támogatást, akik nem állnak munkaviszonyban, kereső foglalkozást nem folytatnak: akiknek a munkaviszonya a munkáltató megszűnése vagy létszámleépítéssel járó átszerve­zése miatt várhatóan egy éven belül megszűnik. Továbbá, akik közhasznú munkavégzésben vesznek részt; akiknek rendsze­res foglalkoztatása átképzés nél­kül nem biztosítható; akiknek a A jogász tanácsai Törvénysértő döntőbizottság IFJ. PAPP J.-NÉ TSZ- TAG tavaly május közepén három hektár földet bérelt a termelőszövet­kezettől. A bér­leti díjat a bér­leti szerződésben megállapított módon a tsz-nek megfizette. Tsz-tagként háztáji juttatás cí­mén egyébként húsz mázsa sze­mes kukoricára volt jogosult. Ám hiába kérte, a kukoricát nem kapta meg. Okáról úgy tájékoz­tatták, hogy a szövetkezet döntő- bizottsága szeptember végén olyan döntést hozott, hogy min­dazok a tsz-tagok, akik egy hek­tár vagy annál nagyobb földterü­letet béreltek a tsz-től, háztáji juttatást nem kaphatnak. Levél­írónk azt kérdi, van-e joga köve­telni a háztáji kukoricát, vagy vesse alá magát a szövetkezeti döntőbizottság furcsa döntésé­nek? Olvasónk a háztáji juttatásra jogosult. A termelőszövetkezet eljárása több vonatkozásban is törvénysértő: A termelőszövetkezet és tagja között a fentiek szerint létrejött bérleti szerződés a polgári jog szabályai alapján haszonbérlet­nek minősül, vagyis a haszon­bérlő meghatározott földterület időleges használatára és hasznai­nak szedésére jogosult, viszont köteles mindezek fejében ha­szonbért fizetni. A bérleti szer­ződés tartalmában a felek egyen­lő jogú partnerként állapodnak meg, későbbi módosításra általá­ban csak közös megegyezéssel van lehetőség. Miután a felek a szerződésben olyan kikötést nem tettek, amely a háztáji juttatás csökkentésére utalt volna, a később hozott ilyen intézkedés a termelőszövetkezet részéről nem megalapozott. A termelőszövetkezet döntése azért is törvénysértő, mert a háztáji juttatás a tsz-tagoknak alanyi jo­gon jár, vagyis, ha a tag a tsz- törvény, illetőleg az alapszabály rendelkezéseitől függő munka- teljesítésnek eleget tett, az tőle nem vonható meg. Végezetül a szövetkezet dön­tőbizottságának határozatai is kifogásolhatók. E szövetkezeti testületi szervnek nincs törvé­nyes lehetősége arra, hogy a Pol­gári Törvénykönyv rendelkezé­sein alapuló haszonbérleti szer­ződést felülvizsgálja, tartalmát vitassa, azzal kapcsolatban állást foglaljon. E körben a felek kö­zötti vita eldöntésére a városi bí­róság illetékes. Összegezve: ol­vasónknak a háztáji juttatás megvonásával kapcsolatos sérel­me tagsági vita, amelyre vonat­kozóan a tsz-törvény tartalmaz rendelkezéseket. Javaslom, hogy panaszát — a fentiektől függet­lenül — írásban terjessze a szö­vetkezet döntőbizottsága elé. Annak kedvezőtlen döntése ese­tén pedig a Munkaügyi Bíróság­tól kérhet jogorvoslatot. B. KORNÉL NYÍREGYHÁ­ZI OLVASÓNK tsz-tulajdont képező lakásban lakik. Az iránt érdeklődik, ha a tsz a lakást har­madik személynek eladja, az új tulajdonos felemelheti-e a lak­bért a jelenlegi összeg hatszoro­sára? A tsz tulajdonában lévő lakás „nem állami szervek tulajdoná­ban álló” lakásnak minősül, és bérét a lakbérekről szóló minisz­tertanácsi rendelet alapján — jogszabályi korlátok között — a bérbeadó állapítja meg, az 1989. január elseje után kötött lakás- bérleti szerződés esetén pedig a bérbeadó és a bérlő megállapo­dása határozza meg. Ha a termelőszövetkezet a la­kást lakottan eladja, az új tulaj­donost nem illeti meg több jog, mint korábban a tsz-t megillette. A bérbeadó személyében történő változás ugyanis nem hat ki a bérleti szerződés tartalmára, te­hát változatlanul az eredeti bér­leti szerződés az irányadó. A bérlő a bérleti díjat annak tartozik fizetni, aki az ingatlan­nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az eredeti tulajdo­nos (a tsz) írásbeli utasításában megjelölt személynek. Ha vita van a bérleti díj összegéről, az új bérbeadónak kell ilyen irányú igényét bírósági úton érvényesí­teni. A fentiekre tekintettel azon­ban ez aligha járhat sikerrel. Dr. Nyitrai Zoltán munkaközvetítő szerv nem tud az egészségi állapotuknak, kép­zettségi szintjüknek megfelelő munkahelyet felajánlani. Vala­mint akiknek az átképzése hiány­szakmára történik, és akik a munkáltatóval vagy a munka- közvetítő szervvel kötött megál­lapodásban az átképzést vállal­ják. A támogatási igénybejelentést kérvény formájában a megyei foglalkoztatási központhoz (4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13.) kell benyújtani, itt döntenek a megadásáról. Bővebb felvilá­gosítást a területileg illetékes körzeti foglalkoztatási közpon­tokban adnak az érdeklődőknek. Könyvakció — félreértéssel Kevesebb akció volt olyan népszerű, mint tavaly a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár által rendezett olcsó könyvvásár Nyíregyházán. A pár forintért árusított, jobbnál jobb könyvekért némelykor szinte ölre mentek az emberek. Vita, sőt probléma is előfordult, de ez a dolgok természete szerint szin­te elkerülhetetlen. Egy tiszavasvári kisgyermekes édesanya azt olvasta a könyvtár tájékoztatójában, hogy december 1-jén, szombaton délután öt óráig várják a könyvvásárlókat. O fél után öt perccel ért a könyv­tárba, ahol is azt mondták neki, már bezártak, illetve, amikor közölte, hogy nem nyíregyházi lakos, két percet biztosítottak a könyvek megtekintésére. De na­gyon sok volt, tehát inkább le­mondott a válogatásról. Üres kézzel, a becsapottság érzetével távozott... A könyvtár igazgatója Kovács Tibor nagyon sajnálja, hogy a jószándékú figyelmeztetésből ilyen félreértés támadt. Az emlí­tett napon háromnegyed öt tájt a pénztárt zárták a kollégái. S mi­vel néhány perc alatt legfeljebb csak kapkodva lehet könyvet vá­logatni, tájékoztatták a fiatalasz- szonyt, hogy másnap újabb köte­tekkel töltik föl az állományt, s akkor még gazdagabb kínálatból válogathatna. Honnan tudhatták volna, hogy két kicsi gyermekét az előtérben, a kocsiban hagyta? Egyébként öt óráig ugyanúgy vásárolhatott volna, mint az a négy-öt vásárló, akik a pénztár­zárás után vették meg a keresett műveket. Biztosra vehető, hogy a figyel­meztetés nem volt kioktató szán­dékú. Mégis felkérte azonban a könyvtár dolgozóit arra, hogy a meghirdetett nyitvatartási időben „jószándékú sürgetés” nélkül teljesítsék a feladatukat. Levélí­rónknak pedig felajánlotta, hogy a legközelebbi könyvbörzén so­ron kívül válogasson a megma­radt könyvkínálatból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom