Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

Az orvoslás és a kuruzslás •Babonák az űrhajózás korában Különös kettősség — vagy ha úgy tetszik — fonákság fi­gyelhető meg napjainkban a gyógyítás területén. Egyrészt óriási igény mutatkozik az orvostudomány legfejlettebb technikájú és még széles körben el sem terjedt, drága műté­téi iránt, másrészt sajnálatos módon újból hódít a babona és a kuruzslás! Az emberek többsége annyira magától értetődőnek tartja a legújabb sebészeti műtéteknek (májátültetés, csontvelőátültetés stb.) saját magukon vagy hozzá­tartozóikon való alkalmazását, hogy e célból a bármilyen távoli külföldi orvosi központokba való elutazást és a magas költségek társadalmi gyűjtés révén történő előteremtését is természetesnek véli. A televízió szinte naponta közöl ilyen adakozások érdeké­ben csekkszámlaszámokat. Ugyancsak a tömegkommuni­káció révén bámulatos mérték­ben elszaporodtak a híradások az álomfejtők, a tenyérjósok, a pa- rafenomének, a puszta kézzel operáló „csodadoktorok” (Ma­nila. Lyon, Kecskemét), a „va­rázsvessző” és a „természet- gyógyászat” szakértői köréből. Ma már nem is valamire való napilap vagy képes hetilap az, amely ne közölne rendszeresen horoszkópot, pedig a csillagjós­lás (asztrológia) akkor is tudo­mánytalan marad, ha számítógé­pes adatokkal is megtűzdelik. Ugyanez vonatkozik az aranycsi- nálás (alkímia) középkori szem­fényvesztésére. . ‘ _ •* *» A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy az atomkorszakban, illetve az űrkutatás korában sza- bad-e jelentőséget tulajdonítani a kuruzslásnak, a paramediciná- nak; mi a megfelelő álláspont az orvostudomány és a betegek szempontjából. A válaszom: a kuruzsló tevékenységet ma sem szabad megmosolyogni vagy el- • bagatellizál ni. hiszen 'az orvos­történet tanúsága szerint hosszú évszázadokon keresztül a hazai lakosság jelentős tömegeit „így” gyógyították. Pólya Jenő, a ki­tűnő sebész és orvostörténész 1941-ben ekként fejezte ki felfo­gását „Az orvostudomány regé­nye” c. híres könyvében: „Az igazság és hamisság úgy, mint a népmesében, az orvostudomány­ban is kart karba öltve járt az évezredek hosszú során!” Okta­lanság is lenne tehát a régi és ta­pasztalati gyógyításról megve­tően beszélni, hiszen mai tudá­sunk a régiek eredményeit és ta­pasztalatait is felhasználta. A természetgyógyászat (ho- meopathia, hasonszenvi orvos­lás) megalapítója S. Hahnemann (1755-1843) német orvos így fogalmazta meg tanainak lénye­gét: „Minden betegség a leg­gyorsabban és legbiztosabban azon gyógyszer által orvosoltatik meg, mely az egészséges testben lehető leghasonlóbb jelenségeket hoz létre.” Ez természetesen így nem igaz, mégis a mosdás, a szellőztetés természetgyógyá­szok általi fokozottabb propagá­lása, illetve a kávézás, italozás szigorú tiltása -sok esetben ked­vezően befolyásolta a betegek sorsát. A mágnesezés, magnetizmus (vagy mesmerizmus) tana F. A. Mesmer (1734-1815) bécsi orvostól származott, aki módsze­rével párizsi működése idején ért el sikereket. Kétszáz év után új­ból előtérbe került e „tan” a sclerosis multiplex betegség kapcsán. Tény, hogy hazánkban az első értekezést (egyben Euró­pában a harmadikat) az akupunk­túráról az a Laner Antal (1808- 1886) írta, aki 1840-ben uradal­mi orvos volt Nagykárolyban, majd Szatmár vármegye főorvo­sa. Laner még 1830-ban orvos­doktori disszertációjában foglal­ta össze a kor legjobb színvona­lán mindazt, amit erről az ősi ke­leti tűszúrásos (francia elnevezé­se: médecins piqueurs; szurkáló orvosok) gyógyászati módszer­ről tudni lehetett, s egyben figye­lemre méltóan utalt a módszer korlátáira is. Már akkor kombi­nálták a tűszúrást elektrotherá- piával, s megszületett a galvano- és elektroakupunktúra. Maga Laner a gyógyító gyakorlatában nem alkalmazta ezen gyógymó­dot. Ma viszont megyénkben is (űr. Fügedi Ágota, Dr. Lipóczki Imre stb.) számosán használják rendelőjükben, sikeresen. Újsághír közölte, hogy a nyír­egyházi Júlia fürdőben Mészáros Endre természetgyógyász moxá- zást (melegítéses kezelést) alkal­maz reumatikus fájdalmak ellen. Felfogásom szerint megérett az idő arra, hogy az akupunktúra illetve moxabustio a megyei szakorvosi rendelőintézetbe n (fizikotherápiás vagy rheumato- lógiai szakrendelés kapcsán) és a kórházban ( a rheumatológiai osztályon, 3-4 ágyon) is hozzá­férhető legyen az igénylők szá­mára, szakmai felügyelet mel­lett. Hazánkban az eddigi gépies, lélektelen SZTK betegellátásban változtatás szükséges: a testi be­tegség mellett törődni kell az ember leikével is. Fontosnak tar­tom a kórházak élére jó orvosi­gazgatók kinevezését, azonban emellett még elengedhetetlen sok-sok kórházi dolgozó viselke­désének és betegségi szemléleté­nek a kedvező megváltozása is. Végezetül szabad legyen megemlítenem, hogy magyar nyelvünkben az orvoslás, orvos kifejezés egyenesen a kuruzsló szóból (kuruzs, urvos, urvosló, orvosló orvos; eredetileg pedig a szláv vrács szóból) származik. Ez is a szoros kapcsolatot jelzi a kettő között. így napjainkban is a paramedicinának, a termé­szetgyógyászatnak illetve hiva­talos orvostudománynak nem ki­zárnia, hanem az eredményes gyógyítás érdekében kiegészíte­nie kell egymást. Tanulni lehet a kuruzslóktól is, s a jövőben a hivatásos gyógyítóknak többet kellene törődni betegük leikével, érzékenységével. Éppenséggel jobb gyógyulásuk érdekében. Dr. Fazekas Árpád Dr. Laner Antal (1808-1886) egykori szatmári főorvos írta még 1830-ban az akupunktúráról szóló első hazai tanulmányt, amelyet 1988-ban újból megjelentettek. HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. december 1. ÖRÖKÖLT SZERELEM ✓ Uj keddi sorozat a tévében Ezek a hónapok az örökségek jegyében telnek. És mindenki örököl. Ki ezt, ki azt: van, aki a visszérre való hajlamot csupán, és van, aki ezek mellé még mil­liókat. Most ősszel tizennégy hé­tig a Guldonburgok életébe pil­lanthattunk be, s máris itt egy újabb sorozat. És ez milyen megnyugtató. Van egy biztos pont, ha már an­nyi minden változik is körülöt­tünk: december 2-tól nyolc estén át — részenként 55 percig — egy francia-amerikai filmsorozat darabjait láthatjuk, melynek címe: Örökölt szerelem. A forgatókönyvet Judith Krantz regénye alapján Rosema­ry Anne Sisson és Terence Feely írta, a rendező Douglas Hickox, s zenéjét pedig — mely biztosan sokunk fülében cseng majd so­káig —-, a műfaj világhírű jelese: Vladimir Cosma szerezte. A történetet nem illik előre elmesélni, de talán annyit lehet, hogy főhőse tehetséges művész, egy festő, akinek sorsa sokkal változatosabb, mint amilyen egy hétköznapi ember számára vala­mikor is lehet. Az is érzékelhető a cselekmény szövéséből, fordu­lataiból, hogy a történet kiötlői és bábái is nők voltak. Jellemző az a vezérszál is, hogy a festőt a vörös hajú nők iránti vonzódása élete végéig elkíséri. Mivel öt­ven év telik el, amennyit a főhős sorsában végigkísérhetünk, vál­tozatosak a helyszínek is. Az 1925-ös év Párizsából indulunk, s megjárjuk New Yorkot, aztán a háború Európáját s az utána kö­vetkező éveket itt és a tengeren túl is. Megéljük, hogy a szegény, meg nem értett művészből híres­ség lesz, s a szép, ámde szégyen­lős modellből pedig ünnepelt csillag. És persze mindenen átiz- zik az ifjúság tüze, a szerelem. G. Nagy Ilián: Ha nem lobog semmi Utassy Józsefnek küldöm szeretettel Én vagyok a nagy szemlélődő, aki ámul a világon, és unatkozik. Csak csodákra virradó napokra vártam, s a csoda mint kéz a bábuban rejtőzik, rejtőzködik. Egy züllött kocsmában az élet egészen valódi, mocskos az asztal, Am örökzöld minden lehetőség: innen csak fényre törhet az álom! De az utak hová visznek? Merre mozdul vörös zászló árnyékából a rászedett lélek? Ha nem lobog semmi, tűz hamujába, ifjúságunk porába sóhajt az Isten. Ahogy az évek múlnak majd, az érzelmek heve és iránya is válto­zik. Fel-feltűnnek új arcok, mi­közben a régiek egy része is megmarad — már ahogy az az igazi életben is lenni szokott. Tehát lesz miért leülni kedd esténként a tévékészülékek elé. Meglesz ebben a történetben is az érzelmi azonosulásra, az izga­lomra, az együttérzésre okot adó indíték. Sokat segít ebben a ha­zai szöveget író Pataricza Eszter, a szinkronrendező, Hazai György és a szereplők: A festőt, Julien Mistrait Stacy Keach-t Fülöp Zsigmond, Maggie-t, Ste­fanie Powers-t Kovács Nóra, Kete-t, Lee Remick-et Moór Ma­rianna szólaltatja meg és jelentő­sebb szerepet játszik még Perry, azaz Timothy Dalton, akit Ko­vács István hangján hallhatunk. Az talán sejthető, hogy nem véletlen a cím. Örökség ez is, akár a Guldenburgoké, csak hát itt nem birtokról és sörgyárról, hanem szerelemről van szó. Le­het érzelmeket örökölni? A ta­pasztalat azt mutatja, hogy lehet. Az is, hogy mindezekért az örök­ségekért a néző is „adót” fizet, méghozzá nem is keveset. J. Á. Kétdiplomás színészek Uj színiakadémia Becsengettek az új színiaka­démián. Megnyitotta kapuit a Bodnár Sándor Drámai Akadé­mia. Bár az elméleti oktatás még nem kezdődött el, a gyakorlati oktatás — a Fővárosi Gázművek Művelődési Házában — már ja­vában folyik. Usztics Mátyás színművész, ezúttal az akadémia igazgatójaként tájékoztat az in­tézmény megalakulásának körül­ményeiről. — Az akadémia a hajdani Bodnár Sándor Stúdióból jött lét­re. Nem feltétlenül a fővárosban akartuk létrehozni, de a feltéte­lek itt voltak a leginkább adot­tak. Egy magániskola nem vár az államtól segítséget, ám az is igaz, hogy nehéz olyan mecénást találni, aki szívesen adja pénzét egy nem termelő vállalkozásba. Sikerült azonban alapítványt lét­rehozni, mindenekelőtt az Ipari Fejlesztési Bank részvételével, és tárgyalunk más cégekkel is, akik reklámért anyagi segítséget nyújtanának. Megjegyzem, a „Színház- és filmművész képzé­sért” alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. — Mi az oka, hogy az elméleti oktatás még nem kezdődött el? — A kormány csak azt a ma­gániskolát fogadja el törvénye­sen, amely biztosítani tudja a hallgatóknak — egyebek mellett — a szociális feltételeket is, amelyeket az állami iskola nyújt. A mi diákjainknak csaknem fele vidéki, és nekik egyelőre nem tudunk kollégiumot biztosítani. Remélhetőleg januárra tisztázód­nak a jogi bizonytalanságok, s akkor elkezdődhet a hivatalos félév. — Miben tér el ez a színiisko­la az államitól? — Nálunk a színészmestersé­get kizárólag színészek taníthat­ják. A tanárok kiváló kollégáim: Blaskó Péter, Végvári Tamás, Molnár Piroska, Császár Angéla, Schubert Éva, Reviczki Gábor, Rátóti Zoltán. Különbözik még abban is, hogy a növendékek bölcsészképzést is kapnak. A Bodnár Sándor Drámai Akadé­mia szerződést kötött a Corvin Egyetemmel, hogy előzetes vizs­ga után a diákok az egyetemi előadásokat is látogathatják; művészettörténetet, esztétikát, irodalmat és történelmet tanul­nak majd. így a negyedik év vé­gére két diplomához — színész és bölcsész oklevélhez —juthat­nak, sőt az utolsó év végére a hallgatóknak két középfokú nyelvvizsgával kell rendelkez­niük. Az iskola követelmény- rendszere az európai kívánalmaknak felel meg. — Hányán jelentkeztek, és hányán maradtak? — Kétszázhetvenen jelentkez­tek, most két osztályban har­mincnégyen tanulnak. Az akadé­mián háromhavonta lesznek ros­tavizsgák. — Milyen összegű tandíjat kell fizetniük a hallgatóknak? — A tandíj 3500 forint havon­ta. És ez, azt hiszem, messze elmarad a ma Magyarországon levő magániskolák tandíjától. — Úgy tudom, hogy a színész­mesterségen kívül videoszakot is akarnak indítani. — Igen, de ehhez még nincse­nek meg a szükséges feltételek. Egy műterem bérletéhez például óriási pénzösszegre lenne szük­ség. A beindítása tehát elősorban anyagi akadályokba ütközik. — Gyakran hallani mostaná­ban, hogy egyre több színész vá­lik munkanélkülivé. Mi lesz a majdani végzősökkel? Hol tud­nak elhelyezkedni? — Az itt tanuló növendékek tisztában vannak a színészek je­lenlegi helyzetével. Nincsenek illúzióik. S ha úgy alakulna az életük, hogy nem tudnának szín­házaknál elhelyezkedni, haszno­síthatják másik diplomájukat, taníthatnak, órákat adhatnak. Tehát a végzettségük minden­képpen védelmet nyújt számuk­ra. Mint színész és mint az aka­démia igazgatója teszem hozzá: ha majd később megkeresnek, hogy segítsek nekik, igenis szín­padra fogom segíteni őket, a te­hetségük, a felkészültségük alap­ján. A. M. ŐSZI TÁRLAT Tarr József: ALFÖLD (akvarell) Makrai Zsuzsa: KRISZTUSFEJ (E. E. felv.) 8 || Kelet — A Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom