Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-05 / 285. szám
1990. december 5. Kelet-Magyarország 11 y m r ■ I Olvasóink Az ilyen „értékekből" nem kérünk! Mi, a Nyíregyháza, Északi körút 21—23—25-ös számú ház lakói kérjük, vonják be a 23-as számú ház melletti palackozott italmérés működési engedélyét. Azzal mi is egyetértünk, hogy elő kell segíteni a szabadkereskedést, de csak akkor, ha nem sért emberi, állampolgári jogokat, mert itt nagyon is sért. Rövid idő alatt teljesen letaposták a bolt körül a pázsitot, sőt több bokor is erre a sorsra jutott. Itt a legnagyobb a levegőszennyezettség a városban, a fű, a fák, bokrok hiánya végül is a mi létünket fenyegeti. Az italárus bódétól alig ötven méterre egy általános iskolai kollégium, egy közép- és egy általános iskola, valamint a 110-es szakmunkásképző van, itt aztán a gyerekek megtanulhatják az ivászat mesterfogásait azoktól, akik szégyenkezés nélkül nyilvános vécének használják a bokrokat, fákat... A kocsmáros azzal érvel, ő igényt elégít ki, dugaszolt árut árul ráadásul, és arról nem tehet, hogy a palackokat rögtön felbontják, és helyben fogyasztják. Előre félünk a jövő évi nyártól, a bűztől, szennytől és a durva szavaktól, amely- lyel az italmérés látogatói természetesen vissza fogják utasítani a figyelmeztetéseinket. Ilyen új „értékeket” ne hozzanak létre, hiszen ezzel csak nő a családok nyomora a szennyeződéssel és a piszokkal együtt. Ez a bolt szünet nélkül egész héten, reggel 7-től, este fél 10- ig nyitva van. Az ilyen üzletek bezárásával lekerülhetnénk a szeszfogyasztásban és az öngyilkosságban elfoglalt világelső helyünkről, sok családanya örömére. Negyvenegy aláírás Csalódottság A nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház úgy október végén hirdette meg, hogy szabó-varró tanfolyamot indít. Varrógépet biztosít és szabni-varrni negyven óra alatt megtanít 1400 forintért. Jelentkeztem, befizettem a pénzt sokakkal együtt, aztán kiderült, hogy nem tudnak varrógépet biztosítani, mert csak egy gép van, azt viszont használhatjuk délelőtt. A probléma csak az, hogy mi .délelőttönként dolgozunk ... Egyébként háromszor negyvenöt perces órák lennének, de általában fél-, háromnegyed órával hamarabb befejezik az oktatást. Csalódottnak és becsapottnak érezzük magunkat, mert nem azt kaptuk, amit ígértek. Teljes név és cím Nyíregyháza KM-posta • KM-posta • KM-posta Kopogtat a szegénység „Hat gyermeket szültem, mégsem nézik semmibe. Nem adnak semmi segítséget. Hogy támogatják akkor a nagycsaládokat?” Egy tarpai fiatalasszony írta e sorokat levelében. Szívesen dolgozna, de nem veszik fel sehová. A férjének is hol van munkája, hol nincs. „A gyerekeknek pedig enni kell, ruházni, óvodába, iskolába kell őket járatni.” Asztalborogató ügyfelek A nagyközségi polgármesteri hivatal felbolydult méhkashoz hasonlít — igaz, mindenki csak a munkáját végzi. Az ügyfelek hangja, írógépkattogás, siető emberek jelzik; zajlik az élet. — Az idén 46 család (112 gyerek) között osztottak ki 100 ezer forint gyámügyi segély — hallottuk Tóth Pátriától. — A jogszabály szerint mindenkinek adni kell, akinek több gyerekek van, és ebből három-négy az iskolás. Rendszeres segélyben 48-an részesülnek, 500—4600 forintos havi összegig. Rendkívüli támogatást 238 személy kapott, 1000—3000 forintig. A hivatal dolgozóinak tapasztalatai szerint sok család visszaél a lehetőségekkel. Mióta alanyi jogon kapják például a családi pótlékot, nem törődnek a munkahellyel. Még aki dolgozott eddig, az is hazajött. És kihozzák a gyerekeket az intézetből. Jól élnek. Mutatja ezt az egyes napok bolti és kocsmai forgalma. Természetes, hogy irritálja a becsületes embereket az ilyen fonákság. Nem értik meg, hogy nincs pénz. Fenyegetik az előadót, rájuk borítják az asztalt. A dolgozók teljesen védtelenek velük nemben. — A konkrét esettel kapcsolatban: tudjuk, a család tényleg nehéz körülmények között él, — folytatja az ügyintéző. — Ez év áprilisában két alkalomal kaptak támogatást. Augusztus 28-án újabb kérelemmel fordult hozzánk az anya, de elfogyott a pénzünk, s nem tudtunk segíteni. Igényeltünk pótkeretet, ez még nem érkezett meg. Családfő — munka nélkül Panaszosunk házát köny- nyen megtalálom. Űj épület. A belső berendezése még hiányos. — Mit csináljak, ennyire telik, — mondja az asszonyka, karján egy 8 hónapos csecsemővel. — Férjem a termelőszövetkezetben takarmá- nyos.. Gyakran megtörténik, hogy nincs munkája. Szüléink sem tudnak segíteni, mi is nagycsaládból származunk. Nem kapok gyest, munkát is hiába keresek. Mindenütt elutasítanak: mi lesz ha a gyerekek betegek lesznek, s táppénzre kerülök. A havi kiadásokra (élelem, villany, víz stb.) még a családi pótlék sem elég. A napközi, az óvoda gyerekenként 735 forintba kerül. Kértem az összeg mérséklését méltányosságból, de választ sem kaptam. „Ingázott” a tsz-ben Sajnáljuk ezt a családot, de bizonyos: nekik is szerepük van abban, hogy ilyen helyzetbe jutottak. Szécsi Zoltántól, a termelőszövetkezet főmérnökétől megtudtam, a gyanúnk „alapos”. Legalábbis a szövetkezetben van munkalehetőség bőven. Az erdészeti ágazat gyérítés, fakitermelés, a kertészetben léalmaszedés, ládaszegezés. A mai napon legalább 200 embert tudnának foglalkoztatni. Különösen a férfi munkaerőre lenne nagy szükség a közösben. Nem akarok megriasztani senkit: a szegénység itt kopog az ajtón. S ha valaki még nem is tesz ellene, hamar elhatalmasodik rajta. Szeretnék a családfő felelősségére is apellálni: Nem elég a gyermek világraj öttét elősegíteni, azt taníttatni, ruházni, nevelni kell, hogy tisztes állampolgár legyen. Ebben pedig anyagiakra is szükség van, amit elsősorban a családnak kell előteremteni. Szerkesztői üzenetek REPÜLŐTÉR UTCAI LA- LAKÓK, NYÍREGYHÁZA; A TITÁSZ az utcai lámpákat alkatrészhiány miatt nem tudta rögtön megjavítani. Az utca lakóinak türelmét és megértését kérik, amíg megérkeznek az alkatrészek és a szükséges javításokat elvégzik. BODNÁR MIHÁLY, ZÁHONY: A jelenleg érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíjazástól számított három év szolgálati idő megszerzése után újra lehet kérni a nyugdíj megállapítását. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha a nyugdíjazástól eltelt idő alatt a keresete lényegesen magasabb volt, mint a nyugdíjazás előtti. GÁL ANDRÁSNÉ, TISZA VAS VÁRI: Az OTP tájékoztatása szerint az ön munkahelye követte el az átutaláskor a hibát, innen a félreértés. MÉSZÁROS FERENC, NAGYKÁLLÖ: Házastársi pótlékra az jogosult, akinek a sajátjogú nyugellátása nem éri el az ötezerötszáz forintot. özvegyi nyugdíjhoz házastársi pótlékot megállapítani nem lehet. ZS. M.-NEK NYÍREGYHÁZA : A munkaviszony nem szüntethető meg a táppénzes állomány ideje alatt, és az azt követő tizenöt napon belül. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozót a baleset miatti kereső- képtelenség idejére átlag- kereset illeti meg. A száz százalékos táppénz folyósítása nem minden esetben jelent teljes kártalanítást, mert a táppénz alapja a megelőző naptári év átlag- keresete, az átlagkereset kiszámításánál viszont a kiszámításkor érvényes időbért (például havibért) kell alapul Venni. (tmi) (dankó) Kicsi volt a konténer, kirúgták az oldalát... EZT MONDJA AZ ILLETÉKES logi tanácsok Cs. Péter beregi illetőségű levélírónkat — miután @ a részére kiszabott munkát a közös gazdaságban nem volt hajlandó elvégezni — három évvel ezelőtt kizárták a termelő- szövetkezetből. Mindezektől függetlenül nyugdíjazták, amikor elérte a nyugdíjkorhatárt. Azt szeretné tudni, hogy ilyen előzmények után jogosult-e háztáji földre? A még hatályban lévő tsz- törvény úgy rendelkezik, hogy a termelőszövetkezet háztáji gazdálkodás céljára tagjainak háztáji földet vagy terményt köteles biztosítani, ha teljesítették a tsz által részükre meghatározott munkamennyiséget. Az idős, rokkant, munkaképtelen termelőszövetkezeti tagakat a földvagy terményjuttatás a munkavégzéstől függetlenül is megilleti. A rendelet szerint tehát a főszabály az, hogy a háztáji juttatás csak termelőszövetkezeti tagnak adható, s akkor is csak abban az esetben, ha a szükséges feltételekkel rendelkezik. Olvasónk viszont már nem a termelőszövetkezet tagja. így nem illeti meg a háztáji föld. Zsémbes Istvánné kisvár A háztáji juttatásról dai levélírónk édesapja nyár derekán elhunyt. Az elhalt egy hold háztáji földnek megfelelő húsz mázsa morzsolt kukoricára volt jogosult. Levélírónk az örököseként viszont ennek a háromnegyed részét sem kapta meg, a tsz eljárását pedig méltánytalannak tartja. A termelőszövetkezet a terményjuttatás kiadásánál az érvényes rendeletek szerint járt el, ugyanis, ha a háztáji földre jogosult tsz- tag meghal, az örököse méltányosságból, kérelemre kaphat háztáji juttatást. A juttatás — a termelőszövetkezet alapszabályának rendelkezésétől függően — nem haladhatja meg a tárgyévben, tagsági viszonyban eltöltött idő arányos részét. K. Andrásné és férje a lakóhelyükön lévő termelőszövetkezet egyik melléküzemágában dolgoztak alkalmazotti minőségben. A termelőszövetkezet ez év májusban felszámolta a veszteségesnek mutatkozó melléküzemágat, és megszüntette az ő munkaviszonyukat. Jelenleg munkanélküli-segélyből élnek és tartják el négy gyermeküket. Emiatt is nagyon fontos lett volna, hogy megkapják az évi illetményföldért járó terményjuttatást, de csak időarányosan csökkentve kap- meg, holott szerintük az elmúlt évi teljesítményük alapján az teljes egészében megillette volna őket. Az érvényben lévő rendelkezések szerint a termelőszövetkezet a főállásban foglalkoztatott alkalmazottak részére ingyenes használatba illetményföldet adhat. Az illetményföld használatának a feltételeit a tsz az alapszabályában határozza meg, és azt a kijelölt háztáji földével esik egy tekintet alá. Általános szabály, hogy a tagsági viszony, illetve a munkaviszony megszűnésével a tagnak a háztáji gazdaság, az alkalmazottnak pedig az illetményföld fenntartásához való joga is megszűnik. Az alkalmazott kérelmére a termelőszövetkezet azonban az illetményföld használatát a gazdasági év végéig engedélyezheti, illetve kiadhatja az egyébként egész évre járó terménymennyiségnek az adott évben végzett munkával arányos részét. A fentiek alapján tehát a termelőszövetkezet nem követett el jogsértést olvasónkil szemben, mert az alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén az illetményföld juttatásának mértéke nem az elmúlt évi, hanem méltányossági alapon a tárgyévi teljesítménytől függ. Dr. Nyitrai Zoltán Beáznak a lapostetők Nyíregyházán, a Kun Béla utca 26. számú ház tizedik emeletén élők rettegve kémlelik az eget, mikor hajt a szél feléjük esőfelleget. Akkor elővesznek lavórt, vödröt, felmosóruhát, mert a tető a legkisebb esőtől is beázik, a beépített szekrényekben megpenészedik a ruha, a tapéta leválik a falról, a festék tenyérnyi foltokban hull a lakók nyakába. Minderről egyik levélírónktól szereztünk tudomást, aki megírta azt is: levelet küldött az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalatnak. Egy hónap múlva kiment a lakására két fiatalember, megnézték a többi lakást is, és azt mondták, jogos a panasz, szigetelni fogják a tetőt, de később. „Márpedig ennyi bosszúság után jó volna, ha a nagy havazások előtt szigetelnék a tetőt, mert nincs pénzünk örökös festésre, tapétázásra” — panaszolta olvasónk. A beázott lakásokat megvizsgáltuk, a panasz valóban jogos — olvastuk Hlatky Attilának., az IKSZV kezelési és műszaki igazgatóhelyettesének lapunkhoz küldött levelében. Sajnos, a legtöbb probléma az egész országban azzal a fajta tetővel adódik, amit a nyíregv- házi Kun Béla utca 26- számú házra is építettek, és sorozatosan készítették a hetvenes években, nyolcvanas évek elején. Ezek az ún. fordított rendszerű IRMA- tetők. A Kun Béla utcai ház örökös beázása csak a tető teljes átfedésével szüntethető meg. Ebben az évben az IK- SZV-nek erre már sajnos, nincsen pénze. Jövőre természetesen elvégezhetik a teljes átfedést, s addig átEgy tiszanagymogyorósi olvasónk tavaly decemberben rendelt meg az AGRO- KER-nél egy MTZ 125-ös traktort, és be is fizette az előleget. Most júliusban a vállalat táviratban értesítette a gép érkezéséről, s egyben felhívta a szíves figyelmet a további befizetésre. Ez néhány nap múlva a vállalat pénztárában meg is történt. Ott azonban megtudták, hogy a gépet abban a pillanatban nem tudják átadni nekik, mert hiányzik a szerszámláda a tartozékokból, de rögtön küldenek táviratot mihelyt pótolják a hiányt. A gép jóval több, mint kétszázezer forintba került, s ezt úgy fizettem be a vállalatnak, hogy a traktor átvételéről mind a mai napig nem értesítettek — írta két hónap múltán olvasónk, aki már többször ' 'ődött meneti megoldásként „be- foldozzák” a tetőt a legve- veszélyeztetettebb helyeken. Két év alatt tizennégy (!) IRMA-tetőt kellett teljesen átfedniük, és azután sem maradnak ilyen munka híján. Lévén, hogy egy tető felújítási költsége meghaladja az egymillió forintot, csak évekre ütemezve tudják a kiviteli munkákat elvégeztetni. telefonon is, de érdembeli felvilágosítást nem tudtak neki adni... Kovács Károly, az AGRO- KER igazgatója úgy tartja, a megrendelő jogosan marasztalta el a vállalatot a késlekedésért. Sajnos levélírónk mellett még két másik vásárlót ért bosszúság, ugyanis azért nem tudták határidőre átadni nekik az MTZ 125-ös traktorokat, mert vasúti lopás okozott a traktorokban kárt. Az eltelt idő alatt persze pótolták az így keletkezett hiányosságokat, a gépeket műszaki vizsgáztatták, és átadták a megrendelőknek. Természetes, hogy a vállalat az ilyen esetek miatt nem mentegetőzik, nem hárítja másra a felelősséget, hanem mindent megtesz annak az érdekében, hogy a hasonló átfutási idők a lehető legrövidebbek legyenek. Ki tartsa el a gyerekeket? Vasúti lopás
