Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

1990. december 19. Kelet-Magyarország 11 Drágállom a fuvardíjat Egy közeli ismerősöm nemrég kettőszázhat kilo­gramm burgonyát adott fel expressz a vásárosnaményi vasútállomáson Solymárra. Az áru vasúton történő szál­lításáért írd és mondd: egy- ezerötszázhatvan forintot fi­zetett. Természetesen retten­tő soknak találta, de a pénz­táros nem engedett, mond­ván, hogy jól van kiszá­molva a fuvardíj. így kény­telen volt kifizetni ezt a te­temes összeget. Számomra azonban még mindig hihe­tetlen, hogy alig több, mint két mázsányi burgonya szál­lítása Vásárosnamény és Solymár között majdnem a burgonya árába kerül... Darvas Iván Csaroda, Rákóczi u. 1. (Bizony, bizony, ilyen dráe> az élet! Mint Pinczés Imréné, a MÁV Debreceni Igazgató­ságának kereskedelmi osz­tályvezetője közölte, a Vásá­rosnamény—Solymár viszony­latban feladott burgonyakül­demény fuvardíját a díjsza­bás, Illetve az érvényes ren­delkezések alapján helyesen számolta el a pénztáros. Bár, hogyha a többi fuvarozó ára­it nézik, ilyen mennyiségű árut háromszáznegyvennyolc kilométerre egy nap alatt elszállítani — nos, szerintük nem is olyan túlzottan nagy összegű a fuvardíj.) Hibádzik! Tél van, fagyos az idő, ez a falun a sertésvágások ideje. A kolbász, hurka töl­téséhez való sertésbelet ma már általában minden em­ber a boltban veszi meg. Disznóöléshez készülődve a napokban én is vásároltam az egyik nyíregyházi boltban öt csomag sertésbelet, dara­bonként ötvenöt forintért. A címkére az van ráírva, hogy tíz méternyi sertésbelet tartalmaz, vagyis annyi lesz belőle, ha feláztatjuk. Ket­tővel nem is volt baj, de há­rom csomagban feláztatás után sem volt hosszabb a sertésbél öt-hat méternél. A címkén elmosódott a gyártó neve: Egyesült Erő Mg. Tsz, mást nem lehet róla leolvas- .ni. Most kihez menjen rek­lamálni az ember? A gyár­tó után nyomoznia kellene, mert sem a forgalmazó, sem az eladó nem tehet ró­la, hogy hibádzik a sertés­bél hosszából, vásárláskor ezt nem lehet ellenőrizni. Ezzel a problémával a mun­katársaim is találkoztak, nemcsak én, ezért fordul­tam vele a szerkesztőséghez. Szász Árpádné Paszab, Tanácsköztársaság u. 37. Karácsonyi ajándék A kótaji termelőszövet­kezet Mikulás-csomaggal, szép fenyőfával és sok sza­loncukorral ajándékozta meg tagjainkat. Az idős em­berek nagyon örültek a szép és nemes gesztusnak. Jól­esett nekik, hogy még van­nak, akik szeretettel gondol­nak a megfáradt idős embe­rekre. Nagyon köszönjük a tsz-nek ezt a meglepetést és azt, hogy vele vissza­adta a hitet is az oly gyak­ran elmulasztani látszott jóságban. Idősek Klubja Kótaj, Petőfi u. 47. sz. KM-posta • KM-posta SZOMSZÉDVISZÁLY KEMECSÉN Btfrügy több felvonásban Régóta húzódó ellentét ad munkát a hatósá­goknak, plusz elfoglaltságot az érintetteknek Ke- mecsén. A panaszos, Körmendi Tibor különböző fórumokon próbálkozott már igaza védelmében, eredménytelenül. A szomszédviszály oka, hogy Körmendiék szomszédja, ifjú Blaner János a házához épí­tett melléképületben állatbő­röket tárol és sóz, azt azután továbbküldi a megrendelők­nek. Döntés mások feje felett Körmendi Tibor, miután megtudta, hogy építkező szomszédja melléképületet is építeni kezdett, kérésére azt a választ kapta: bőrraktár lesz. ö már akkor kijelentette, hogy ebbe nem egyezik bele, s tiltakozásának a helyi és a megyei tanácson, valamint a KÖJÁL-nál is hangot adott. Kifogásolta, hogyan lehet egy ilyen nagy létesítményt min­den engedély nélkül felépí­teni, benne nyersbőrt rak­tározni és sózni szakhatósági engedély nélkül? Ráadásul pihenni sem tud a családja, mert- a pakolás éjjel-nappal folyik. Két kisgyermeke nap­pal sem tud aludni, éjjel is gyakran felriadnak a targon­ca és a teherautók zajára. A# ember — mondja — általá­ban egyszer építkezik az élet­ben, nehéz fizikai munkával, kevés anyagiakkal, az OTP-t is nyögve, s még nyugodtan sem élhet... Ez a demokrá­cia, vagy a pénz hatalma? — kérdezi. Hogyan lehet ilyen tevékenységet a szomszédok megkérdezése nélkül folytat­ni? Furcsállja azt is, hogy a KÖJÁL sem kérdezte meg véleményét az ügyről. Ifjú Blaner János készség­gel fogadott, amikor az ő vé­leményét kérdeztem. Elmond­ta; szerinte a szomszédját az bántja, hogy a melléképület miatt nem érvényesül úgy a háza, nem oly szembetűnő, ez a motívuma feljelentgetései­nek. Nyersbőrökkel évtize­dek óta foglalkozik a család­ja. Ügy érzi, a bérkér­dést a szovjet bőrügy miatt fújták fel annak idején, pon­tot kellene már tenni a vé­gére! Végül is az állatokat az orvos megvizsgálja, ha bármi probléma van, megsemmisí­tik. A bőrökre pedig a gyá­raknak szüksége van, külön­ben munka nélkül maradná­nak a dolgozók, ö a nyersbő­rök tárolását és sózását vég­zi munkatársaival, a Sűlysápi ÁFÉSZ dolgozójaként. A bő­rök — mint mondta, — rész­ben magyarországi gyárakba kerülnek (pl. Hajdúsági és Pécsi Bőrgyár), részben Olasz­országba. Véleménye szerint — ha annyira veszélyes lenne a bőr —, nem vennék át kül­földön. Arról nem beszélve, hogy munkájuk révén dollár­százezreket hoznak az ország­nak! Az igaz, hogy gyakran éjjel is szállítanak, de ezt a KÖ­JÁL írta elő. Arról nem be­szélve, ha a gyár kéri az árut határidőre, éjjel-nappal dol­gozni kell. Ügy véli, ő sokkal kevésbé zavarja környezetét, mint a bőrgyárak, vagy a húsipari üzemek. Elismeri, hogy bizonyos engedélyeket csak utólag szerzett be, de a munka nem állhatott meg, s eleget tett a hatóságok előírá­Ezt mondja az illetékes a családi pótlékról AZ EGYEDÜLÁLLÓKNAK TÖBB JÁR Sehogyse vagyok tisztá­ban a családi pótlékkal. El­váltam a férjemtől, kisfiún­kat egyedül nevelem. Azt hallottam a szomszédasszo­nyomtól, hogy aki egyedül neveli a gyermekét, annak jár 300 forint különélési pótlék. Arra szeretnék vá­laszt kérni, hogy tényleg van-e ilyen pótlék, és ha igen, akkor nekem meny­nyit kellene a gyermekem után kapni családi pótlék címén? — fordult nemrégi­ben lapunkhoz egy ifjú édesanya. A Társadalombiztosítási Igazgatóság illetékes a tár­sadalombiztosítási ellátás­sal kapcsolatos problémákat elbírálni. Olvasónk levelére azt közölték, hogy az egye­dülálló, a háztartásában egy gyermeket nevelő szülő ré­szére a családi pótlék kettő- ezeregyszázhetven forint. Azt a szülőt, aki házastár­sával együtt él, és háztartá­sában szintén egy gyerme­ket nevel, a gyermek után ezernyolcszázhetven forint családi pótlék illeti meg. Mi­vel e két ellátás között há­romszáz foript a különbség, ebből is látható, hogy az egyedülálló szülők valóban háromszáz forinttal maga­sabb összegű családi pótlé­kot kapnak. ROKKANTSÁGI JÁRADÉK KÉRHETŐ Sajnos,' a-sors nem min­denkor kegyes az emberek­hez. A „Jó élni még bete­gen is” jeligéjű olvasónk lá­nya tizenhét esztendős, har­madéves szakmunkástanuló. Születése óta betegeskedik, sok műtétet kellett átélnie, amíg végül járni megtaní­tották. Tartós betegsége mi­att felemelt családi pótlékot kap a családja. Nem elég az állandó betegség, elég ré­gen fekélyes lett a lába, na­gyon lassan gyógyul, állan­dóan kezelni és kötözni kell, amit a kislány a betegsége miatt képtelen egyedül el­végezni. Olvasónk arról ér­deklődik, hogy jár-e kislá­nyának továbbra is a csalá­di pótlék, illetve kaphat­nak-e valamilyen támoga­tást, hiszen a kislány be­tegsége miatt állandó ápo­lásra szorul, és sajnos arra fog még felnőtt korában is. A Társadalombiztosítási Igazgatóság állásfoglalása szerint a tartósan beteg gyermekre a jelenleg érvé­nyes jogszabályok alapján a tizenhatodik életév betölté­se után is mindaddig jár a családi pótlék, amíg a jöve­delme három hónapon ke­resztül a minimum-nyugdíj összegét, azaz jelenleg a négyezerhatszáz forintot nem haladja meg. A beteg gyermek, jogosult továbbá a tizennyolcadik életévének betöltése után rokkantsági járadékra, amennyiben munkaképességének csökke­nése eléri a száz százalékot. Ezt az ellátást a Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóságon ;440ü Nyíregyhá­za, Széchenyi u. 2. sz.) kell igényelni. sainak, azokat betartja, fgy az engedélyek birtokában nyugodtan dolgozhat. „Emberileg megértem, de...” Kardos Csabát, a község megbízott jegyzőjét, nem ér­te váratlanul jelentkezésem. Mint mondta, széles körben foglalkoztak már az üggyel, a különböző sajtóorgánumok­tól kezdve az országgyűlési képviselőig. Eredetileg lakóház, mellék- helyiség és raktár építésére kért engedélyt ifj. Blaner Já­nos, csak később derült ki, hogy ott bőrraktár lesz. Mi­vel ehhez speciális előíráso­kat kell betartani, a KÖJÁL és az — akkor még — FETI- KÖVIZIG ezeket meg is szabta, s az építtető teljesítet­te. Miután a helyszíni szem­le megállapította: a környe­zetvédelmi előírásokat be­tartják, a tevékenység foly­tatását engedélyezték. Arra a kérdésre, hogy ifj. Blaner János csak utólag sze­rezte be az építési és a telep- engedélyt, Kardos Csaba azt válaszolta: ez a tulajdonost minősíti, de a jogszályok le­hetővé teszik ... Így kiadták az épületre a fennmaradási engedélyt. Az építkezés során elkövetett szabálytalanságért viszont bírsággal sújtották. Személyes véleménye, hogy emberileg teljesen megérti Körmendi Tibor panaszait, ő is hasonlóan érezné magát helyében, de az ügy a jogsza­bályok szerint rendeződött. A környezetvédelmi hatóság ál­lítása szerint, ha a bőrök tá­rolását és kezelését az előírá­soknak megfelelően végzik, akkor a bűzártalom nem je­lentkezik. (Kérdés, mi lesz nyáron, a 30 fokos meleg­ben?...) A rendszeres, szú­rópróbaszerű ellenőrzéseket természetesen meg fogját tar­tani, Közös nevező kellene Egy újabb ügy tehát, ami hatással van az emberi kör­nyezetre, s ami a jószomszé­di viszony megromlásához ve­zetett. Ördöki kör ez, hiszen — úgy tűnik —, jogilag nem merülhet fel kifogás, a kör­nyezet sem károsodhat, csak az emberi kapcsolatok. Mert ifj. Blaner János ma­gabiztos, mondván, ő eleget tesz az előírásoknak, s nép- gazdasági hasznot is hoz. Ez­zel szemben Körmendi Ti- borék nyugalma szenved csor­bát. Döntőbíró szerepére, azt hiszem senki sem vállalkoz­na. Talán nem is lehet. Mégis. Nem lehetne vala­hogy közös nevezőre jutni? Kováts Dénes Telefonfülkei életkép — anno a harmadik évezred küszö­bén Nyíregyházán. (Balázs Attila felvétele) Jogi tanácsok Hogyan vásárolható meg a tanácsi lakás? B. J. NYÍREGYHÁZI OL­VASÓNK tanácsi bérlakását kijelölték eladásra. Mivel gyermeke már házasember, de nincs még lakása, levél- írónk azt szeretné tudni, hogy ezt a lakást rajta kívül a gyermeke is megvásárol­hatja-e vagy a kiskorú uno­kája nevére vegye meg. A haszonéle vezeti jogot termé­szetesen mindkét esetben fenntartja önmagának. Arra is kíváncsi, hogy a teljes vé­telárat kell-e kifizetnie, vagy csak a hatvan százalékát, és ebben az esetben is megille­ti őt a negyven százalékos vételárkedvezmény ? Az állami tulajdonban lé­vő ingatlanok elidegenítését szabályozó, többször módosí­tott 32/1969./IX. 30) Korm. sz. rendelet 5. §-a a vásárlási le­hetőséget elsősorban a benn­lakó bérlő (bérlőtárs), és an­nak leszármazol (gyermek, unoka) javára biztosítja. Mi­vel ma már bármely magyar állampolgár korlátozás nél­kül szerezhet ingatlant, így olvasónk a gyermeke, vagy az unokája nevére is megvá­sárolhatja a vételre felkínált lakást, akár a haszonéLvezeti jog fenntartásával, akár anélkül. Ezt az elővásárlási Szerkesztői üzenetek K. MIKLÓSNÉ ÉS SZA- BÖNÉ, NYÍREGYHÁZA: Hozzászólásukat ezúton kö­szönjük. A kérdésről a ka­rácsonyi lapszámunkban ol­vashatnak vitát, amit a nyugdíjasok és a kisgyer­mekes anyák részvételével rendeztünk. CSIZMADIA MIHÁLY, ZÁHONY: A hatnapos munkahét önmagában nem kifogásolható, de a heti pi­henőnapnak egyszer vasár­napra kell esnie. A heti negyven órán felül végzett munka túlmunka, és annak szabályai szerint kell díjaz­ni. A munkaszüneti napon (karácsony, újév, húsvét) végzett munkát is kü­lön kell díjazni. Az ilyen napon végzett mun­káért a havi béren fe­lül annyi órára eső díj ille­ti meg, ahány órát teljesített. A napi törvényes munka­időn felül végzett munkát száz százalékos pótlékkal kell elszámolni. A teljesített túlmunka díját pedig három évre visszamenőleg köve­telheti a munkáltatójától. ÖZVEGY SVÉDA AND- RÁSNÉ, NAGYKÁLLÖ: Megértjük bánatát, de csak azt a tanácsot adhatjuk, ér­deklődjön a helyi polgár- mesteri hivatalba, hátha a becsületes megtaláló talált tárgyként leadta üres sza­tyor j át. CSOMBAI FERENC, KIS- VÁRDA: A gyermektartás­díjat a kiskorú, tehát a ti­zennyolcadik életévét még be nem töltött, vagy ennél idősebb, de iskolai (felsőfo­kú is) tanulmányokat foly­tató gyermeke után kell fi­zetni. A kiskorú ugyanis még tartásra szorul, ha nincs munkaviszonya. A tartásdíj-fizetési kötelezett­séget csak bírósági ítélettel lehet megszüntetni. (tini) jogról történő lemondó (vagy átengedő) nyilatkozatot az értékesítéssel megbízott szer­vezetthez — jelen esetben a NYÍRINKÖZ KFT.-nél kell benyújtani, de előtte két ta­núval kell aláíratni, illetve a kiskorú unoka esetében az 5 törvényes képviselőjének kell nyilatkozni (szülők). A fizetési feltételek ebben az esetben nem függnek a vevő személyétől, a gyerme­ket vagy az unokát ugyanúgy megilleti az egyösszegű befi­zetés esetén a negyven száza­lék vételárkedvezmény, mint a bérlőt. Ez a fizetési kedvez­mény csak a kívülálló vevő­re nem vonatkozik. Olva­sónknak tehát a lakás eladá­si árának hatvan százalékát kell egy összegben befizetni ahhoz, hogy a részére fel­ajánlott lakás tartozásmentes tulajdonjogát megszerezze. KOLOMPÁR JUDIT VÁSÁ­ROSNAMÉNYI OLVASÓNK édesanyja tanácsi bérlakás­ban lakik. Nemrégiben a la­kóhelyén vízmüvet építettek, és kivetették rá a vízmű- hozzájárulást. Azt kérdi, azt ki kell-e fizetnie, illetve ha a lakást leadja, a hozzájárulás összegét visszaigényelheti-e a Polgármesteri Hivataltól. A Vízgazdálkodási Társu­latokra — amelyek a közsé­gi vízműveket kezelik — az 1977. évi 28. sz. tvr., a végre­hajtására kiadott 41/1977. (XI. 3.) Mt. rendelet, vala­mint a 4/1978. (XII. 12.) OVH rendelkezés vonatkozik. Ezek a rendelkezések előírják, hogy a vízműtánsulat közcélú vízgazdálkodási feladat (el­sősorban a jóminőségű ivó- vízellátás)) megvalósítására jön létre, jogi személyek és magánszemélyek többségének önkéntes társulása során. A társulásban résztvevők a taggyűlés által megállapított érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni érdekeltsé­gük arányában. A díj fizeté­se az ingatlan tényleges használóját terheli. Ebbe a körbe a tanácsi bérlakás bér­lője is beletartozik, amennyi­ben határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal rendel­kezik. Szolgálati lakás ese­tében viszont a lakással ren- , delikező szerv köteles a díjat megfizetni. A bérleti jogviszony meg­szüntetésé esetén a korábban kifizetett hozzájárulás nem igényelhető vissza, hiszen ez tulajdoniképpen egy rendsze­res szolgáltatáisért fizetett díj.-Br, Kovács Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom