Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. december 19. Hí ez? — kérdezi a néző Ilyen még nem volt! Nyíregyházán a színhá­zi bemutatók mindig eseményszámba mentek: megtelt a nézőtér, jöttek vendégek Miskolcról. Debrecenből, Budapestről. Sokan vélekedtek úgy, hogy sok volt az eseményben a kirakat jel­leg: a női toalettek bemutatása, találkozás a fon­tos emberekkel. Szóval, ilyen még nem volt. Jelentékeny foghíjak a föld­szinten (minden helynek volt gazdája), az első felvonás utáni szünetben sokan el­mentek (különösen az erkély­ről). Csák sejteni lehet, hogy ebben a Stúdió ’90-ben el­hangzott interjú is ludas: a riporter Gaál Erzsébettel, a darab rendezőjével beszélge­tett, s láthattunk néhány je­lenetet is Witold Gombrowitz Esküvő című darabjából. A szünetben tanácstalanul néztek össze a gyakorlott színházlátogatók: mi ez? A színészek Menczel Róbert díszletlépcsőin szaladgáltak a zsinórpadlás magasságában és a földszinten, táncoltak, groteszk mozdulatokat végez­tek. Énekeltek és beszélget­tek valamiről. De miről is? Kirekesztett közönség A bemutató szakmai érté­keiről még lesz szó. Ami most előre kívánkozik az csupán néhány megjegyzés. A színház új vezetése pár hónappal ezelőtt populáris (népszerű) nyíregyházi szín­ház megteremtéséről nyilat­kozott. Az egyetlen kritérium a minőség. Az esküvő nem számíthat a szélesebb közön­ség érdeklődésére: nem ne­héz sznobizmussal minősíte­ni az előadás létrehozóit. Sok mindent lehet a közön­séggel csinálni, de azzal súj­tani, hogy nem vehet részt a, játékban, nem azonosulhat egyetlen szereplővel sem, sőt a darab üzenetének megérté­sével is gondjai vannak, nem lehet. Nem emelkedetten az a kérdés is feltehető: vannak-e határai a rendezői, színházi kísérleteknek, mekkora ál­dozatot hozhat egy színház, amikor ilyenekre vállalko­zik? A közönség is populáris színházról álmodik: önmagát akarja lgtni a színpadon, a színészeket is azért szeret', mert belőlük valósít meg va­lamit. Az Esküvű veszélyes útja lenne a színháznak, so­káig nem pótolható veszte­séggel járna. A foghíjas né­zőtérre minden színház veze­tésének figyeLnie kell. Egyre inkább. Gombrowitz előfutára a modern színháznak, három drámájával a tragigroteszk műfaját teremtette meg. Színházát nem tekinti ab­szurdnak, inkább az eszmék jelennek meg benne., Az Esküvő 1946-ban Bue­nos Airesben született, a „forma drámája”, ahogyan a szerző nevezi. Középpontjá­ban a család áll mint a len­gyel nemesség feudális rend­jének alapja. A darab Henrik (Schlan- ger András) álma. Minden szereplő az ő képzeletének a szülötte. Másfelől azonban Henrik alá van vetve a külvilágnak. Inkább az ihlet állapotában lévő művészhez hasonlít: Henrik teremti az álmot, az álom Henriket, az emberek kölcsönösen terem­tik egymást, az egész pedig tör az ismeretlen megoldás felé. Gyötrelmei vízió Hatalmas víziót látunk te­hát a Móricz Zsigmond Színház színpadán, de ez csöppet sem költői, inkább gyötrelmes. Hiányzik a bi­zonyosság a gyermek-szülő, a férfi-nő, a barát-barát kapcsolatból. Magunkban teremtjük a dolgokat: a jót és annak ellenkezőjét is. Nagy kérdés, mit kezdhe­tünk ezzel a felismeréssel? Szabad-e magunkat a vég­telenségig kiüresíleni ? Az Esküvő című balett­komédia a színház nagy tel­KERESKEDŐK KERESTETNEK A Budapest központú „Élet háza”-alapítvány cél­jai közé tartozik: A termé­szetes és egészséges táplál­kozáshoz szükséges élelmi­szerek országos forgalmazá­sának előmozdítása. Ennek érdekében összeállítottak egy listát, 'mely több mjnt száz cikket tartalmaz. Ezjek olyan hazai és külföldi élel­miszerek, melyek fogyasztá­sa nagymértékben hozzájá­rul a különféle betegségek­ben,'— köfezvénytől a rákig — szenvedői emberek gyó­gyulásához, és . segíti az egészség megőrzését, Példá­ul szerepelnek köztük olyan •termékek is, amelyek rend­szeres fogyasztása védelmet nyújt a radioaktív szennye­ződések és az AIDS-fertőzés ellen. Egyre nő az igény az em­lített élelmiszerek iránt, ezért, hogy minél több em­ber hozzájusson; várják azon kereskedők jelentkezé­sét, akik vállalkoznak az alapítvány által ajánlott és segítségükkel beszerzett ter­mékek forgalmazására. (Le­vélcím: 1366 Budapest, Pf.: 31.). Ezenkívül ételbemuta­tókkal, kóstolókkal és re­ceptekkel kívánják á vásár­lók figyelmét felhívni. — d — Hárman az egyenlők kö­zül. (Ilyés Róbert, Gábos Katalin és Schlanger And­rás. Elek Emil felvétele.) jesítményei közé tartozik. Együtt van minden, ami eh­hez szükséges: kiváló a ze­ne, ellágyul és groteszkké válik, gúnyolódik és nevet­ségessé tesz. Nagyszerűek a táncosok, dicséret illeti a táncmester Vízhányó Kata­lint, jó a vokál és a zene­kar. Funkcióban azonosak a táncosok és a színészek, az az érzésünk, hogy ebben Gaál Erzsébet színházi múlt­ja volt az ihlető forrás. Hangszer a színész Gombrowitz szükséges­nek tartotta, hogy leírja drámájának eszméjét és megfogalmazza a mű cse- leményét. Ügy, mint a ba­lettek esetében szokás. In­nen érthető Gaál Erzsébet szándéka, hogy balettkomé­diát csinál a darabból. Gombrowitz utasításai is érdekessek: „az emberek mindig mesterkéltek, min­dig játszanak. A darab ezért maszkok, gesztusok, kiáltások, grimaszok kaval- kádja . . . Valamennyi szí­nész érezze magát hang­szernek a zenekarban, a mozdulat pedig kapcsolódjék össze a szóval.” Ügy gondolom, hogy mind a darab szereplői, mind a rendező megvalósította Gombrovitz szándékait. Mindenki együtt élt a többi­ekkel, lehetetlen, s talán illetlen is bárkit kiemelni. Az igazi az lett volna, ha szünet nélkül folyik az előadás, mert a második felvonásban a nézőnek min­dent élőről kellett kezde­nie. Vajon akkor hányán ma­radtak volna, akik megkö­szönik a művészeknek a több hetes küzdelmet? Ne találgassunk. Nagy István Attila A spárga N em hálás dolog ilyen­kor, karácsonytájt a postán feladni vala­mit. Sorbanállás, tömeg, bi­zony nem irigylésre mél­tók a postai alkalmazot­tak. Hát még azok, akik külföldre kívánnak vala­mi apró ajándékot, mond­juk egy falinaptárt külde­ni. Mert ez kész cirkusz! Először is megvásárol­juk a postai szállításra szánt kapcsot. Majd a pos­tán kiválasztjuk a lehető legrövedebb sort, hogy 40 fillérért beszerezzük a szükséges vámárunyilat­kozatot és vámcímkét. (Ez ugyanis az egyéb postai űrlapoktól eltérően nem tudni miért nem ingyenes.) Aztán kitöltjük a vámáru­nyilatkozatot arról, hogy a semmivel össze nem té­veszthető alakú boríték falinaptárt tartalmaz, melynek származási helye Magyarország, hogy aján­dékba küldjük az egyéb­ként ilyen és ilyen áru és súlyú naptárt, mindezt dá­tummal és aláírással hi­telesítjük. Majd kitöltjük a vámcédulát és az aján­lott vevényt. Ezután Ismét beállunk az időközben meghosszabbodott sorba, megtudhatjuk, hogy hiába a kapocs, mert spárga nél­kül az egész semmit sem ér. S hogy a spárga mire való, azt a szolgálatkész postás sem tudja megma­gyarázni, ahelyett inkább a türelmét vesztő páciens kezébe nyom egy darab madzagot, átkötendő az egyébként már jól lezárt, inkább vastag borítékra, mint csomagra emlékezte­tő küldemény. Merthogy a szabály az szabály, még ha különösebb értelme nincs is. A spárga meg kicsit lötyög és éppenség­gel esztétikusnak sem mondható, de legalább majd lehet bogozgatni. Vajon miért is ragasz­kodik a posta ennyire a madzaghoz? A követke­zőkre tippelek: 1. A Ma­gyar Posta ad magára, hadd tűnjön odakint a spárga által nagyobbnak a szerény kis csomag; Z. Szerződést kötött egy spár­gagyárral, tehát érdekelt a spárgaüzletben; 3. Meg­könnyíti a megajándéko­zott dolgát, spárgával eset­leg a levélszekrény kinyi­tása nélkül is kihalászható az effajta küldemény. (bodnár) Félévi hajrá a főiskoláién Erősödő vizsgadrukk Decemberben általában élénkebbé válik az élet a főiskolákon: megkezdődik a vizsgaidőszak. Nagyon sok hallgató számára ezek a lá­zas tanulás izgalmakkal te­li hetei. Van, aki azért hajt, hogy jó eredményt ér­jen el, van, aki előtt az a cél lebeg: nehogy megbuk­jon. S talán természetes, ilyenkor még inkább köz­szájon forognak a korábbi évek vizsgaidőszakában megtörtént, esetleg még fel is nagyított „rémtörténe­tek” egy-egy szigorlattal vagy kollokviummal kap­csolatban . . . Megyénk három főisko­láján több ezer diák ad szá­mot tudásáról. Hogy milyen sikerrel, az január végére, február elejére derül ki. A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán mint­egy kétezer hallgató vizs­gázik, 3—7 kollokvium, il­letve szigorlat áll előttük. A bátrabbak, élelmesebbek már december 1—15. kö­zött elővizsgát tehettek, töb­ben éltek is a lehetőséggel. A hivatalos vizsgaidőszak december 17-től február 9- ig tart, a második félév február elsején kezdődik. A Mezőgazdasági Főiskola 400 hallgatója csak decem­ber 21-én fejezi be a szor­galmi időszakot, 24-től ja­nuár 25-ig tehetik le vizs­gáikat. Jó néhányan közü­lük a gyakorlati jegy pót­lását csak beszámolóval ér­hetik el, ezzel „bővül” prog­ramjuk. A második fél évet január 28-án kezdik, a har­madévesek 4 hetes termelé­si (üzemvezetési) gyakorlat­tal. A megye legfiatalabb fel­sőoktatási intézménye az Egészségügyi Főiskola, ahol ősszel indult az első évfo­lyam. Itt december 17. és január 25. között vizsgázik a 31 védőnő szakos és a 29 szociális munkás szakos hallgató. Előbbiék 4, utóbbi­ak 5 kollokviumon számol­nak be tudásukról. Mit szoktak ilyenkor kí­vánni? Egy kalappal... K. D. Korszerű berendezésekkel Egészségügyi labor Kemecsén Kemecsén kívül Vasme­gyei, Beszterec, Tiszafád és Nyírbogdány községek la­kói tartoznak az Egészség­ügyi Központ körzetébe. A közelmúltban berendezett laboratóriumban jelenleg a felnőtt cukorgondozást, vér­kép- és általános vizelet­meghatározást végzik. A továbbiakban tervezik bőví­teni a labormunkát, a hi­pertóniás betegek koleszte­rin-, trigliceridszintjének meghatározásával, valamint a trombózisos betegeknél szükséges prothrombinszint- meghatározással. Képünkön az egyszemélyes laborató­rium asszisztense, Mankó Julianna végez vizsgálato­kat. (Balázs Attila felvé­tele.) A tárgyalóteremből Veszélyben a vőlegény A megyénkből elszárma - zott, most Budapesten élő Iski Éva gyorshajtása és fi­gyelmetlensége miatt életve­szélyes helyzetbe hozta vő­legényét és két barátját. Hatalmas kamion kerekei­nek ütközött. Szerencsés véletlen, hogy valamennyien életben maradták. A hölgy Kisvárda felől Nyíregyháza irányába vezet­te Lada személykocsiját. Jó időben, jó látási viszonyok közt kb. 90 km-es sebesség­gel hajtott. Figyelmetlensé­ge miatt az útpadkára haj­tott, majd — válószínű ijedten — bálra kapta, a kormányt, s ’ nagy sebesség­gel nekiütközött az ott sza­bályosan közlekedő kamion hátsó kerekének. (A gépko­csivezetői tanfolyamokon oktatják: ha padkára haj­tunk, nem szabad hirtelen balra kapni a kormányt, hagyni kell a kocsit egye­nesben lelassulni.) Az ütközés következtében a hölgy és a hátsó ülésen ülőikét barát könnyű sérü­léseket szenvedett. A jobb első ülésen ülő vőlegénye viszont nyolc napon túl gyógyuló sebeket kapott. Közúti baleset gondatlan okozása miatt a Nyíregyhá­zi Városi Bíróság Iski Évát égy évre eltiltotta a jármű- vezetéstől és kötelezte négy­ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet jog­erős IDEGEN NYELVET BESZÉLŐ KERESKEDELEMBEN JÁRTAS SZAKEMBERT KERESÜNK Vásárosnaményi üveggyár A JELENTKEZÉSEKET PÁLYÁZAT ÚTJÁN KÉRJÜK BENYÚJTANI. . , (4513)

Next

/
Oldalképek
Tartalom