Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
12 ■I KeletA Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. december 1. VARIÁCIÓK NÉGY TETELBEN Hűvös napokon is divatosan A vártnál hamarabb köszöntött be az ősz. Elő kell vennünk a molymentesen félretett ruhadarabjainkat, meg kell vizsgálni, mi az, ami változatlanul viselhető némi szellőztetés után, mi az, amit át kell alakítani, meg kell javítani, mi az, ami divatos vagy divatossá tehető. 1. Jó hasznát vehetjük egy háromnegyedes, kétsoros karcsúsított kosztümnek. Mivel a szoknyahossz a minitől a maxiig terjedhet, fiataloknak (széplá- búaknak) javasoljuk, hogy kurtítsák meg a sima vonalú aljat. Mostanában ingblúz zaFvrsefjék, később kötött pulóverrel, válluk- ra kasmír stólát borítva. 2. Fiataloknak ajánlható a kissé tömött vállú nagykockás spencer. Szoknyához is, nadrághoz is illik. A kabát kihajtóját a szoknya vagy a nadrág anyaga boríthatja. 3. Minden korosztály jól tudja használni a steppelt ballon- vagy orkánborítású kabátot. Rejtett cipzárral csukódik, derekát gumiházba fűzött gumi karcsúsítja. 4. Műszőrméből rövid bunda-kabátkát érdemes csinálni, csináltatni. A rajzos modell két gombbal csukódik. Ha nagyon hűvös az idő, felhajtható és a gallér alá rejtett gombbal felgombolható a széles kihajtó. Villányi Zsuzsa A fitotherápia elnevezés növényekkel való gyógyítást jelent, és egyike a legrégebbi gyógymódoknak. A modern gyógyászat is egyre inkább kihasználja a fitotherápiában rejlő lehetőségeket. A fitotherápia legegyszerűbb formája a friss növények, például saláták, főzelékfélék vagy gyümölcslevek fogyasztása. Ez igen hasznos a szervezetnek, hiszen a friss növények sok hatóanyagot tartalmaznak, és hatóanyaguknak megfelelően mé- regtelenítik, víztelenítik a szervezetet, nyugtató vagy élénkítő hatásúak. A saját készítésű nőGyógyító növények vényleveknek, melyeket apróra vágott és kipréselt növényekből nyerünk, az a hátránya, hogy hosszabb ideig nem tárolhatók, gyorsan kell fogyasztanunk. A vásárolt növényleveknél is mindig vegyük figyelembe a lejárati dátumot! Sokan kúrálják hétköznapi panaszaikat, érzékenységeiket különböző teákkal. Különösen kedveltek a hashajtó és fogyasztó teák, a köhögés elleni, a nyugtató és altató teák. Ezek közül is leggyakrabban a kamilla, a fodormenta, a csipke, a hársfavirág és a kakukkfű teákat fogyasztják. A növények illata és aromája is gyógyító hatású. Már ősidők óta használják a növényi éterolajakat parfümként vagy szagosvízként. A régi görögök gyógynövényeket égettek füstölőkben, a legkülönfélébb betegségek ellen. Például másnaposság ellen rózsalevél illatát használták. TERMÉSZETES ÉLETMÓD A gyógyborokat általános erősítő hatásuk miatt ajánlatos fogyasztani, kortól függetlenül, mivel nem csupán élvezeti italok, hanem egyúttal gyógyító hatásúak is. Miután a drogok, illetve gyógynövények (melyek többnyire a Herbária üzleteiben beszerezhetők) sok keserű anyagot tartalmaznak, ajánlatos cukorral, méginkább mézzel vagy diétázóknak szacharinnal édesíteni. Rendszerint főétkezés előtt kell fogyasztani kis pohárkával. CITROMFŰBOR: 50 g citromfüvet 1 liter könnyű fehérborban áztatunk 2 napon át, utána leszűrjük. Ideg- és szívnyugGYOGYBOROK tató, emésztést serkentő, idég- erősítő hatású. DIÓLEVÉLBOR: 100 g diólevelet 1 liter vörösborban áztatunk 3 napig, utána leszűrjük és 30 dkg cukorral édesítjük. Jellegzetes kesernyés j/íü, vértisztító és étvágyjavító hatású. FEHÉR FAGYÖNGYBOR: 20 g fagyöngylevelet 10 napig áztatunk 1 liter fehérborban, utána leszűrjük. Étkezés előtt egy kis pohárkával fogyasztva vérnyomáscsökkentő. BORÓKABOGYÓBOR: 50 dkg borókabogyót leforrázunk 1 liter felforrósított fehérborral, 3 napig benne hagyjuk, majd leszűrjük. Vizelethajtó és sóürítő hatású. LEVENDULABOR: 15-30 g levendulavirágot 15 napig áztatunk 1 liter vörösborban, majd leszűrjük. Nyugtató- és étvágyjavító hatású. TORMABOR: 30 g reszelt tormát 24 órán át 1 liter vörösborban áztatunk. Leszűrjük és étkezés előtt 60 g-ot fogyasztunk belőle. Vérszegénység ellen hatásos. TÖLGYFAKÉREGBOR: 30 g tölgyfakérget áztatunk 24 órán át 1 liter vörösborban, majd leszűrjük és megédesítjük. Erős összehúzó hatása miatt hasmenés ellen nagyon eredményes. A herendi porcelán Herend, a magyar porcelánipar egyik hazai fellegvára, s egyben az élenjáró európai porcelánművészet láncszeme, több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza. A magyar agyagipar, porcelánipar ennél is régebbi hagyományokkal rendelkezik. Középkori településeinkről előkerült tárgyi emlékek, a levéltári adatok, céhiratok arról tanúskodnak, hogy a magyarságnak kedvelt foglalkozása volt a fazekasság, az agyag- művesség. Veszprém megyében még ma is lépten-nyomon bukkannak elő az e tájon erősen képviselt agyagipar termékei. A falvak elszigetelődése következtében a helyi ízlés tájjelleggé lett. Jellegzetes formakincs és díszítőmód alakult ki az edényeken. Minden átvett idegen forma és díszítő elem egyéni ízt kapott. Az ólommázas technikával dolgozó helyi fazekasokon kívül a magasabb igényeket kielégítő ónmázas kerámiatechnika is meghonosodott Magyarországon. A népi fazekasság mellett a 15. század végén működött Mátyás király budavári majolikagyártó műhelye, ahol firenzei majolikások pompás edényeket gyártottak. Számottevő cserépedényeket csak a török uralom visszaszorulásakor készítettek ismét hazánkban. Művészi majolikamű- vességünk és céhrendszerbe tömörült fazekasságunk részben a török világ sajátos formakincsével, de főként a hazánkban letelepedett habánok ízlésével gazdagodott. Fellépésük döntő hatással volt a magyar fazekasA. KM olvostL luvölííl A sárgaság, mint tünet akkor jelentkezik, ha a vérben lévő epefestékszint — orvosi néven bilirubin — kóros érték fölé emelkedik. A sárga beteg általában fertőző osztályra kerül, s így a kóreredet tisztázása az osztály és a laboratórium feladata. Keletkezése alapján a sárgaság lehet: Mechanikus, elzáródásos eredetű, amikor a májsejtek által termelt és az epehólyagban ösz- szegyűlt epét valamilyen akadály meggátolja a vékonybél felé tartó elfolyásban. Ez lehet az epelevezető csőben lévő kő (epekövesség következménye), vagy daganat. Ilyenkor az epe- utakban pangó és a folytonos termelődés miatt nagy nyomás alatt lévő epefesték átpréselődik a véredényekbe, először a szemfehérjén, majd a bőrön is megjelenik a sárga szín. Ha a mechanikus akadály nem szűnik meg kőkimozdulás vagy műtét révén, a sárgaság elmélyül, zöldessárga árnyalatúvá válik, s fellép a betegnél az erős viszketés. Az ilyen betegeknél a széklet világos, sokszor agyagszínű. A sárgaság megjelenésének másik oka a máj és epeutak gyulladásos megbetegedései. A gyulladást kiválthatják a mechanikus akadály miatt pangó epében felszaporodó kórokozók (baktériumok), ilyenkor először az epehólyag gyulladása jön létre, mely ráterjedhet az egyéb epeutakra és a máj állományára. A májsejtek gyulladásos elváltozásait leggyakrabban mégis a járványos májgyulladás vírusai okozzák. Ilyenkor a májsejtek a károsodás miatt nem tudják ellátni megfelelően élettani funkcióikat (méregtelenítés, lebontás), s rendszerint emésztőszervi panaszok fellépése után (hányinger, puffadás, étvágytalanság) néhány nappal megjelenik a sárgaság. A vizelet színe is jelzi a betegséget, sötétsárgává, májd bamasör-színűvé válik, a széklet viszont festeny- zett marad, ellentétben az elzáródásnál leírtakkal. A sárgaság megjelenésének harmadik nagy csoportját az úgynevezett májkárosító anyagok okozzák. Ide sorolhatók egyes gyógyszerek is, melyek huzamosabb ideig és ellenőrzés nélkül szedve károsíthatják a májsejtek állományát. (Pl.: fogamzásgátlók, a vérnyomás- csökkentő szerek közül a Dopegyt, gombaellenes szerek közül a Nisoral.) A gyógyszereknél sokkal nagyobb rombolást végez a máj állományában a rendszeresen fogyasztott, még az ún. „kis” mennyiségű (3 centes, féldeci) tömény szeszes ital (pálinka, konyak, vodka). A napi fogyasztással bekerülő tömény alkohol a szervezetből teljesen nem tud kiürülni, s a májban létrejön a szesz által kiváltott elhúzódó, krónikus gyulladás, mely a máj állományának kötőszövetes elváltozásához, a májzsugorodáshoz vezet. Ez időszak alatt nem csak a máj, hanem a vese és idegállomány is károsodik, és néhány év alatt az emberi szervezet működésének teljes ösz- szpomlásához vezethet a napi féfdecik elfogyasztása. Szomorú példákat lehetne felsorolni, életük elején álló fiatalemberek kerültek felvételre menthetetlen állapotban a rendszeresen fogyasztott alkohol miatt. Bár a sárgaság többféle megbetegedés közös tünete, az elmondottakból következik, hogy sok mindent tehetünk a megelőzés érdekében. A testsúlyfelesleg, a nehéz, zsíros ételek, a kevés mozgás nagyban növeli az esélyeket epekövességre. Nagyon fontos, hogy tartósan szedett gyógyszerek esetén kérjük ki az orvos véleményét és labpratóriumilag is ellenőriztessük a májfunkciókat, valamint a vérképet. Végül: ne fogyasszunk tömény szeszes italt! Statisztikailag kimutatott, hogy aki rendszeresen iszogat, nemcsak hajlamos a májzsugorodásra, hanem a szervezet ellenállóképességének csökkenése miatt, gyakrabban kapja meg a járványos májgyulladás súlyosabb formáját. A máj és epeút daganatai is jóval gyakoribbak a tömény alkoholt fogyasztók között. • Dr. Nagy Róbert ipar fejlődésére, mert technikai felkészültség és művészi ízlés tekintetében felülmúlták a hazait. A múlt század első felében egy dunántúli kerámiaközpont alakult ki: Pápa, Városlőd, He- rend és Bakonybél gyártott kemény cserepet vagy porcelánt. Ez a kerámiakultúra kiindulópontjául szolgált a herendi manufaktúra létrejöttének. Iparművészetünknek kevés olyan ága van, mint a kerámia- és porcelánipar, amely kezdeti kibontakozásában annyira összefonódott a reformkorral, amelytől ez az iparág oly sok segítséget és biztatást kapott. Maga a herendi porcelánipar is a reformkor szülötte. Herendi porcelán (Kovácsi Miklós felvétele — MTI-Press) Önismeretünk forrásai Két éve már, hogy a Kelet-Ma- gyarországban hetente megjelenik az Intim sarok rovat. Ez idő alatt számtalan levél érkezett hozzánk. A levelek nagy részéből az derül ki, hogy az emberek többsége nincs tisztában képességeivel, tulajdonságaival, értékeivel, hibáival, azaz nincs reális önismerete. Ez az oka annak, hogy sokan nem találják helyüket a világban, nem megfelelőek kapcsolataik, nem elégíti ki őket a munkájuk, egyszóval nem elégedettek önmagukkal.Ezek a levelek adták az ötletet, hogy részletesebben Írjak az önismeretről, s fejlesztésének lehetőségeiről. Az önismeretről sokféle elképzelés él bennünk. Úgy vélhetjük, hogy az önismeret a „milyen .'vagyok” kérdésre adható válasz, valami állandó kép, ami megfogalmazható. Pedig az emberi személyiség nem bizonyos tulajdonságok összessége. Helyzetektől függően sokfélék lehetünk, ellentmondásos vonások is megférnek bennünk. S legfőbb jellemzőnk, hogy természetesen bizonyos állandóság mellett folyamatosan változunk, fejlődünk;, Az önismeretünk két úton fejlődik: ■ I. Viselkedésünkből, cselekedeteinkből levonjuk a következteté- seket; ! II. Milyennek látnak rnä§ßtf. ' Az ember mindig valakihez képest lehet ilyen vagy olyartfőnma- gában nem ítélhető meg. Az á hiteles önismereti kérdés, hogy: „Miért teszem ezt vagy azt? Hogyan váltam ilyenné?” Annái ‘ megismerése, mi és hogyan, megy végbe bennünk bizonyóS társas helyzetben., lehetővé teszi; hogy a vajóságnak megfelelően értékeljük érzelmi reakcióinkat, ” magatartásunkat. Amit önmagunkról „tudunk", annak egy részét mások is tudják, látják; más részét szívesen elrejtjük. Bizonyos részét mások jelzik, de mi nem szívesen ismerjük el magunkénak. Végül sokféle rejtett, számunkra „ismeretlen” erő munkál bennünk, mely időnként megnyilvánul viselkedésünkben, s ilyenkor vagy rácsodálkozunk („jé, ilyen is tudok lenni?") vagy éppenséggel szégyenkezünk miatta. Önismeretünket azáltal fejleszthetjük, ha tudatosan figyelünk oda saját viselkedésünkre, mások ránk vonatkozó reakcióira. A reális önismeret megszerzését segítik az önismereti csoportok. Ezek sokféle módszer szerint működnek, de mindegyiknek fő célja, hogy olyan helyzeteket teremtsen, ahol a résztvevők nemcsak arról szerezhetnek tudomást, tapasztalatot, hogy ők milyenek bizonyos helyzetben, hanem ahol szembesülhetnek eddig ismeretlen tulajdonságaikkal, erős és gyenge pontjaikkal, megtanulhatják felismerni értékeiket, hibáikat s azok korrigálását. Kipróbálhatják következmény nélkül, hogy hogyan reagál a környezetük, más emberek bizonyos reakcióikra, viselkedésükre. Ez gyors utat biztosít a reális önismerethez, hisz az'adott helyzetben azonnal konkrét visz- szajelentést, minősítést kap magáról az ember, s tanácsot, változtatási lehetőségeket. Önmagunk reális ishjerete hoz-; ‘ zásegít, hogy magabiztossá,' kiegyensúlyozottá váljunk, megkíméljük magunkat a kudarcoktól, s életünket sikeresebbé tegyük- Nyíregyházán a Népművészeti Stúdió szervezésében működő PSZTCHO-KLINIKA folyamatosan indít ilyen jellegű csoportokat. Vassné Figula Erika pszichológus A sárgaság okairól
