Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-12 / 291. szám

1990. december 12. Kelet-Magyarország 11 KM-posta • KM-posta Lapátra tett takarítónők HOL KEZDIK A RENDCSINÁLÁST? Egy nyírbátori levélíró és telefonáló azt panaszolta, a helyi városi polgármesteri hivatal úgy kezdte működését, hogy kiseperte a takarítónőket. „Mi ebből az igazság”? — kérdeztük dr. Nagy László jegyzőtől. Szerkesztői üzenetek Az ígéret szép szé A Népszabadság szeptem­ber 12-i számában olvastam a MERKUR által meghirde­tett akcióról, amelynek a lé­nyege az volt, hogy ha most befizetünk Trabantra, akkor még ebben az évben át is adják nekünk. Emiatt én megszüntettem az előző, ér­vényes Wiartburg-kiutaláso- mat, és még aznap be is fi­zettem az akció keretében Trabant Uni verzál típusra. Két hónap eltelte után kap­tam a vállalattól visszaiga­zolólapot, hogy csak jövőre, 1991-ben kerülhet sor a Tra­bant átvételére. Becsapott­nak érzem magam, mert nem ezt ígérte az akció. Szűcs Gyula Nagyecsed (A Merkur Vállalat „Üj sze­mélygépkocsi-értékesítő osztá­lyának” vezetője, Koritsánszky Béla arról értesítette lapunkat, bogy a korábbi hirdetések elle­nére azért csak 1991-es, várható szállítással igazolták vissza a megrendeléseket, mert a gyártó a megígértnél kevesebb Trabant tiniverzál típusváltozatot szállít. De felajánlották a megrendelők­nek az Univerzál-sorszám terhé­re Trabant l.l Limousine ez évi kiadását, ha nem kívánják meg­várni a sorszámuk sorra kerülé­sét. Az ITniverzál típus kiadásá­nál a debreceni körzetben — no­vember 22-én — a 952-es sor­számnál tartottak.) Eső után köpönyeg? Műszaki vizsgára vittem ARO típusú kisteherautómat augusz­tus 16-án. Mivel a szélvédoüveg megrepedt, vettem a „KGST- piacon” szélvédőüveget, és be­vittem a Hungária Biztosítóhoz, cseréljék ki. Ezt meg is tették, és közölték, hogy a beszerelési költséget kifizetik, de az üve­get nem, mert nincs számiám. Sn azt kértem, postán küldjék ki a pénzt. Október közepén Budapesten voltam, a szélvédő- üveg sajnos, berobbant, Monor- nál meg üzemképtelen lett a kocsim. Egy IFA gépkocsi húz­ta be jó pénzért a debreceni AFIT Szervizbe. Másnap Debre­cenben megrendeltem tőlük a gépkocsi javítását, amit nagyon szolgálatkészen, hamar megcsi­náltak. Erről hivatalos gépi számla készült. Ismét felkeres­tem a Hungária Biztosítót, hogy rendezzem a számláimat, ott hosszas huzavona után egy fia­talember közölte, hogy az elő­ző üvegcseredíjait. azért nem postázták ki nekem, mert a szélvédőüveg cseréje nem volt indokolt. Ezt tudomásul vettem, és kértem, hogy adják vissza az eredeti szélvédőüvegemet, csak­hogy akkor közölték, nem tud­ják, mert összetört. Arra kér­tem őket. hogy akkor fizessék meg a káromat. Nagyon tilta­koztak. és azt mondták, szó sem lehet róla. Ezek után bemutat­tam az AFIT által kiállított számlát, amit nem fogadtak el. mert ez nekik így nem bizonyí­ték. Előzőleg valamelyik bizto­sítónak be kellett volna mutat­ni. Kérdezem, hogy egy üzem­képtelen gépkocsit, amit éjszaka vontatnak négyezer forintért, hová kellett volna vinnem be­mutatni, melyik biztosító tart ügyeletet ilyen esetben? Hogy lehet, hogy a Hungária Biztosító ennyire bizalmatlan még egy olyan állami vállalattal szemben is, mint a Debreceni AFIT? Mit tegyen ilyenkor a kétségbeesett állampolgár, aki mellesleg na­gyon pontosan fizet a biztosító­nak? Kiss Lajos Nyíregyháza, Szarvas u. K2. sz. — Évekre visszamenőleg, általáhan gond volt a város­háza takarításával — vála­szol. — Ez egy nagyforgal- mú, több célú létesítmény. Ma is itt kap helyet a pol­gármesteri hivatal mellett a városi ügyészség, a munka­erő-szolgálati iroda. Naponta sok ember fordul meg, s mindenkor a legszembetű­nőbb: a rend. a tisztaság. Gyakori volt a vita; a folyo­só. óz ablakok koszosak, el dobott cigarettacsikkek „dí­szelegtek" több helyütt. A takarítószemélyzet ko­rábban a városi költségveté­si üzemhez tartozott. Az utóbbi időben pedig a GESZ-hez. Az önkormányzat hivatalba lépése után sem csökkentek a munkaszerve­zési és a morális problémák. Az új vezetés mindenkitől megköveteli a fegyelmezett és becsületes munkavégzést, a takarítónőktől a jegyzőig. A gondok láttán született meg a döntés a takarítók munkájának átszervezéséről. S ha a fenti kívánalmaknak nem akar. vagy nem tud megfelelni a személyzet, akár az elbocsátástól sem riadnak vissza. Szomorú, hogy ilyen kényszerintézke­déseket kell tenni a tisztessé­ges munkaerkölcs visszaállí­tására. Kényszer szülte iotézkedések A konkrét panaszok meg­fogalmazására M.-né. az egyik takarítónő vállalkozott. Véleménye szerint a felmon­dást — mely eddig még csak szóban történt meg — sze­mélyi okok is elősegítették. Először úgy volt, mind az ütő­jüket elengedik, majd kide­rült. csak hármójukat „tet­ték lapátra”. Elismeri ő is, munkatársnői közül volt, aki „megitta a magáét", de nem fogadja el. hogy ezért min­denkit „egy kalap alá vesz­nek". Gyakran kellett be­tegség vagy szabadság miatt egymást helyettesíteniük, héti végén ügyeletét' adni —; mindezért alig kaptak pénzt. — Én elvégeztem a mun­kámat az utolsó napig, ahogy tőlem telt és ahogy bírtam, mégis mindig keve­sebbet kaptam jutalomosz­táskor — mondja az asz- szony. — Igaz, én meg mer­tem mondani a főnökasz- szonynak a magamét. 15—16 helyiség tartozott hozzám az állategészségügyi irodával együtt, s megtörtént, hogy négy hónapig nem kaptam mozgóbért. vagy az ügyeletet nem fizették ki. Gyakran be­tegen mentem be dolgozni, most is táppénzen vagyok. Tudom, ha valaki akarja, mindig talál a másik munká­jában hibát... Kilátástalan a helyzet? Az ügyről a legtöbbet Bál- ványkövi Istvánná főelőadó tud. Már korábban is ő irá­nyította a takarítók tevé­kenységét. — Sajnos, sok köztük a „problémás ember” — fog­lalja össze véleményét. — Volt, akit nekem kellett el­küldeném elvonókúrára. Osz­tott munkaidőben dolgoznak, délután például 16—21 óráig. Többször tapasztaltam el­lenőrzésnél, már 18 órakor sem volt senki az épületben. Az egy főre jutó 400—450 négyzetméter alapterület nem nagy, különösen, ha nagy ré­sze folyosó. Nemrégiben vol t egy konkrét eset: a nagyte­remben megyei rendezvényt tartottunk. Hiába kértem, tegyék rendbe a helyiséget, a szőnyeg alatt még az el­múlt év fenyőfalevél-mara- dékai voltak. Mikor felelős­ségre vontam őket, tettek olyan megjegyzést: „ők min­den jött-ment után nem ta­karítanak”. Októberben egy személy nyugdíjba ment közülük, a bérét felosztva ők kapták meg. Ettől sem változott semmi. Következetesebb ellenőrzést — A kilátástalan helyzet láttán döntött a hivatal ve­zetése az átszervezés mellett. Az egyik újdonság; az eddi­gi 8 óra helyett 6 órában végzik a takarítók a tevé­kenységüket. Az átszervezés címén megemlítették a fel­mondást mind az öt főnek. Hárman azonban táppénzre kerültek — így várni keil annak lejártáig. — S mivel a munkaközvetítő irodában nem tudtak csak három meg­felelő munkaerőt ajánlani. két dolgozó — akikkel ke­vésbé volt gond — vissza­maradhattak. — Mint vezetőnek, ezek után nekem is sokkal követ­kezetesebbnek kell lennem — folytatta a főelőadó —, már korábban szigorúbbnak kellett volna lennem, de nem vitt rá a lelkiismeret. Tud­tam. ha fegyelmit adok. a „családok zsebébe nyúlok”. M.-néröl annyit, emberileg összeférhetetlen. munkáját nem végezte el. Például az utolsó nap inkább szétszórta a szemetet, nem takarított. Az irodai dolgozókról is „le­szedte a keresztvizet” — ez a helyzet már tarthatatlanná vált. Ügy érzik, sem jogi. sem etikai vétséget nem követtek el. Persze, az ügynek messze nincs vége, következzenek a munkaügyi viták, amit mindkét félnek meg kell vív­ói. Dankó Mihály Meddig felelős? Kanadában élő nővére ré­szére rendelte meg a Magyar Nők Lapját V. P. zajtai le­vélírónk tavaly augusztus­ban. Azonmód ki is fizetett a postán egyévi előfizetési díjat. Hónapok múltán levél jött neki Kanadából, a nővé­rétől, , hogy mindössze nyolc hónapig kézbesítették a La­pot. Olvasónk sietett a postára reklamálni, onnan a panaszt továbbították az illetékeshez, a budapesti Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodához, de azok csak nem válaszoltak, így szerkesztőségünkhöz for­dult a panasszal olvasónk. Közbenjárásunkra levélí­rónk azt a tájékoztatást kap­ta a Hírtapelőfizetési és Lap- ellátási Irodától, hogy az ügyet megvizsgálták, nem az ő nyilvántartásukban van a hiba. Ök a kanadai hölgy cí­mére előfizetett Magyar Nők Lapja című lapot a megje­lenés napján minden eset­ben továbbították. A kül­földre továbbított lapokért azonban a posta csak az or­szághatárig tud felelősséget vállalni... Kérjük olvasóinkat, min­den esetben szíveskedjenek megírni a teljes nevüket, és címüket, mert gyakran elő­fordul, hogy levélben, rész­letesen kell válaszolni egy kérdésre. Az itt közölt üze­netek többnyire nem kí­vánnak hosszabb magya­rázatot. Köszönjük. Zsigmondi Mária, Nyír­egyháza; Ha a munkanél­küli-segély folyósításának időtartama alatt szül, és a szülést megelőző két é';en belül van kétszázhetven na­pi biztosítási ideje, az egyéb feltételek megléte esetén mindenféle társada­lombiztosítási ellátásra jo­gosult. A munkanélküli-se­gély folyósításának ideje ugyanis biztosításban töl­tött időnek számít. Gyer­mekéhez sok boldogságot kívánunk. Kiss Illés, Kisvárda: A büntetés jogos, az 1/1981. Egy horgászni szerető ol­vasónk még tavaly, kései ősszel horgászásból tartott hazafelé két barátjával együtt a Trabantján. Nyu- godtnak, eseménytelennek ígérkezett a nap, de egyszer- csak két nagy kutya ugrott ki. egymást kergetve, az - út­menti kukoricásból, az egyik egyenesen neki olvasónk au­tójának. A Trabant nem úsz­ta meg nyom nélkül a bal- szerencsés találkozást, jobb eleje alaposan összetört. Mind az eb tulajdonosa, mind a kocsiban ülők tanú­sították, hogy a kutya okozta a kárt, és ennek alapján (a kutya gazdájának lakásbiz­tosítása van), olvasónk kérte az illetékes biztosítót, térít­sék meg a kárát. Végül is, bármennyit járt utána, sajnos hoppon ma­radt, az Állami Biztosító megtagadta a kárpótlást, többek közt arra hivatkozva, hogy a kutya gazdája meg­változtatta a vallomását, meg a kárszakértő sem állapította meg teljes bizonyossággal, hogy a Trabant sérüléseit a kutya okozta. (I. 19.) PM. sz. rendelet 19. paragrafusa alapján a gép­jármű átírását követő har­minc napon belül adóbeval­lást kellett volna adnia. K. J.-né, Pusztadobos: Ha a férje nyugdíjba megy, akkor kell neki kérni a há­zastársi pótlék megállapítá­sát az ön részére, Ugyanis házastársi pótlékra az a nyugdíjas jogosult, akinek a saját jogú nyugdíja nem éri el az 5500 forintot. A házastársi pótlék a nyugdí­jast a vele együttélő házas­társ után akkor illeti meg, ha a házastárs betöltötte az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (nőnél 55 év, férfinél 60 év), vagy rokkant, és a nyugdíja, ke­resete, jövedelme, nem éri el az özvegyi nyugdíj leg­kisebb összegét, jelenleg a 4600 forintot. A férje nyugdíjba vonulásáig azon­ban ez a pótlék nem illeti meg önt. Ugyanezt, közplte . lapunk­kal dr. Kányuk János, az. Állami Biztosító Szabolcs Megyei Igazgatóságának te­rületi igazgatója: nem bizo­nyított, hogy a gépkocsi ká­rosodását a kergetőző eb okozta, így a kárt a kutya tulajdonosának lakásbiztosí­tása alapján nem tudják megtéríteni. Az eb gazdája a meghallgatáskor azt nyilat­kozta, a személygépkocsiban keletkezett kárt nem az ő kutyája okozta, ezt a kárfel­vételi jegyzőkönyben is rög­zítették. Mindezek alapján, sajnos, olvasónk kárát nincs ki megtérítse. __________ I Nincs akadály Sóstófürdőről, a Szódaház utcai Lakosok nevében érdek­lődött Takács Árpádné; va­jon mi módon építhetnék meg utcájukban a ; SZeiíhy- \?í zícsaforhát ?' Köíiel * ‘vanfiak az üdülők, közel van tehát a szennyvízcsatorna-hálózat vége, mindössze kétszáz mé­ter csatornát kellene építeni. Fekete Ferencnek, a nyír­egyházi városi polgármesteri hivatal Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának a ve­zetője szerint a Szódaház ut­cai szennyvízcsatorna megé­pítésének műszaki akadálya nincs. Társulást kell létre­hozni az érintett telkek tu­lajdonosaival együtt, a beru­házás idejére. A társulás megalakításának módjáról az osztályvezető kézségesen ad tájékoztatást, és egyben azt is tisztázhatják olvasónkkal együtt, hogy a Polgármesteri Hivatal az anyagi támogatá­son kívül mivel segítsen még a szennyvízcsatorna építésé­ben. EGYETEMI és főiskolai felvé­teli vizsgákra előkészítő levelező tanfolyamok indulnak: magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol és német tárgyakból. (Angolból, németből államvizsga-előkészítő is.) Kérjen tájékoztatót! Cím: PALLAS Felvételi Előkészítő Munkaközösség 1364 Budapest 4. Pf.: 126. logi tanácsak Kit illet a „minimum-nyugdíj? Molnár Ferenc fe­hérgyarmati levél­írónk apósa közel harminc évvel ezelőtt tizenhat hold tőiddel lépett be a lakóhe­lyén alakuló termelő- szövetkezetbe. Né­hány éve elhunyt, és a hagyatéki eljárás során — az akkor érvényben lévő rendeletek szerint — a földet megvál­tották az örökösöktől. A földmegvál­tás összegét az örökösök, levélírónk felségének kivételével akkor felvették. Most levélírónk felesége szeretne meg­kapni ezt a pénzt, ám a termelőszö­vetkezetben arról tájékoztatták, hogy a föld nincs az örökösök nevére írva, ezért velük szemben követeléssel nem léphet fel. Vajon mire számíthat? — kérdezi olvasónk. A termelőszövetkezet tájékoztatása helytálló. A még hatályban lévő, de már a gyakorlatban alig alkalmazott földtörvény rendelkezései szerint: „A mezőgazdasági szövetkezel megváltás­sal szerzi meg annak a közös hasz­nálatban lévő földnek a tulajdonjogát, amelynek tulajdonosa meghalt és örö­köse kívülálló ” A föld tehát a hagyatéki eljárást követően a termelőszövetkezet tulaj­donába került, függetlenül attól, hogy az örökösök felvették-e a megváltási árat. Várhatóan a készülő új földtör­vénnyel lehetőség nyílik arra, hogy ol­vasónk sérelme orvosolhatóvá váljon. Makara Józsefné nyíregyházi levél­írónk harmincnyolc esztendős munka- viszonnyal rendelkezett, amikor nyug­díjba ment. Olyan munkát végzett, ami, bár nehéz volt, nem sokra be­csülték és alig fizették meg. Olvasónk a nyugdíjazást megelőző időszakban kérte a munkaadóját, hogy javítsanak a fizetésén. De süket fülekre talált, és alig háromezer forintos havi munka­bérrel ment nyugdíjba. Lapunkban viszont nemrég azt ol­vasta, hogy a minimumnvugtííj négy- ezerhatszáz forint. Arról kér felvilá­gosítást, hogy ilyen előzmények után jogosult-e a négyezerhatszáz forintra, továbbá nyugdíjazásához kapcsolódóan plusz egyhavi munkabérre, és munka- viszonyának megszűnése után nyolc­száz öl illetményföldre. Az öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szege havi négyezerhatszáz forint. Ez az összeg a nyugellátások emelésére vonatkozó külön jogszabály szerint emelkedik. Az öregségi nyugdíj ösz- szege — az ennek alapját képező — havi átlagkeresetnél több nem lehet. Ha az öregségi nyugdíj alapját képe­ző havi átlagkereset a „minimum­nyugdíj” összegét nem éri el, a nyug­díj összege azonos a havi átlagkereset összegével. Ezt az összeget kell a nyugellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló külön jogszabály szerint emelni. Az így megállapított öregségi nyugdíj azonban nem lehet több, mint az öreg­ségi nyugdíj legkisebb havi összege. Belső szabályozástól függő munkálta­tói gyakorlat az, hogy az öregségi nyugdíjba menőket bizonyos összegű jutalomban részesítik. Azonban nin­csen olyan jogszabály, amely kötele­zően előírná az egy havi munkabér kifizetését, a jutalom adása tehát a munkáltatótól függ. Mivel levélírónk a termelőszövet­kezet alkalmazottja volt, sajnos, illet­ményföld nem jár neki. Ugyanis az érvényben lévő rendeletek szerint, ha a tsz alkalmazottjának munkaviszonya megszűnik, az illetményföldre való jo­gosultságát elveszíti. Ennek alapján azok a termelőszövetkezeti nyugdíja­sok, akik nyugdíjazásuk előtt alkal­mazottként dolgoztak, nem jogosultak illetményföldre. Dr. Kondora Zsuzsanna (tmi) Ezt mondja az illetékes Kutya okozta...

Next

/
Oldalképek
Tartalom