Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-06 / 260. szám

1990. november 6. Kelet-Magyarország 7 Kisvárda önkormányzati testület polgármesteri hi­vatal pályázatot hirdet a városi kórház GAZDASÁGI IGAZGATÓI munkakörének betöltésére. Feltételek: közgazdasági egyetem, 10 éves szakmai gyakorlat. Bér: megegyezés szerint. A pályázatokat —- szakmai önéletrajzzal és iskolai végzettséget igazoló okirattal kiegészítve — a pol­gármesterhez kell benyújtani. Határidő: 1990. november 15. (3823) KISVÁRDA önkormányzati testület polgármesteri hivatala PÁLYÁZATOT HIRDET Kisvárda városi kórház ÁPOLÁSI-IGAZGATÖI munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: egészségügyi főiskola, 10 éves egészség- ügyi gyakorlat. Pályázatokat 1990. november 30-ig a polgármesterhez kell benyújtani. (3862) __________ _______ Tyúkod Nagyközség és Ura község képviselőtestülete PÁLYÁZATOT HIRDET körjegyzői állás betöltésére. A pályázatokat Tyúkod Nagyközség polgármesteréhez kell benyújtani a megjelenéstől számított két héten belül. A pályázat részletes feltételeiről Bereczky István pol­gármesternél lehet érdeklődni. (4762 Tyúkod, Árpád u. 33. sz.) (3332) NEM KELL PESTRE MENNIE nera ELÉG HA ELJÖN A " RUHÁZATI NAGYKERESKEDÉS HM Nyitva tartás: Kedd 14—18 Nyíregyháza,. Szerda 14—19 Lefler S. út 26. Péntek 14—19 (Korányin) Gyermek, felnőtt, divat teljes választékban: (75058) Ramocsaháza Község Képviselőtestülete pályázatot hirdet JEGYZŐI munkakör betöltésére. Pályázati feltételek és bérezés: a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint. Az állás betölthető: 1990. december 01-től. Pályázatot benyújtani: Kecskés Mihály polgármesternél, Ramocsaháza. Tanács tér 1. Pályázat benyújtásának határideje: a pályázat közzétételétől számított két hét. _________Szükség esetén lakás biztosítva.__________ Vállaj Község Képviselőtestülete PÁLYÁZATOT HIRDET jegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek: — magyar állampolgárság; — büntetlen előélet; — cselekvőképesség; — igazgatásszervezői (Államigazgatási Főiskola), vagy Állam- és Jogtudományi doktori képesítés. Pályázhatnak a Tanácsakadémia Szakoktatási Tago­zatán szerzett oklevéllel rendelkezők is, amennyiben jelenleg vb-titkári munkakörben dolgoznak; — közigazgatási szervnél szerzett kétéves közigazgatási gyakorlat. A kinevezés határozatlan időre szól. Jegyzői munkakör várható betöltésének időpontja: 1990. december 01. A pályázat tartalmazza: — a pályázó részletes szakmai tevékenységének ismer­tetésével kibővített önéletrajzát (személyi adat, lak­cím) ; — a pályázati feltételeknek való megfelelést igazoló ok­iratokat, vagy hiteles másolatát. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatokat Révész Antal Vállaj község polgármes­teréhez kell benyújtani a pályázat kiírásától számított két héten belül. Cím: 4351 Vállaj, Szabadság út 24. szám. (3824) Napkor Község Képviselőtestülete pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: — igazgatásszervezői, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, — legalább kétéves államigazgatási gyakorlat. A pályázatot a megjelenéstől számított 2 héten belül a polgármesternél lehet benyújtani. Cím: Napkor, Kossuth u. 23 .sz. (3836) Megkönnyítik hétköznapjainkat Ciklon felhőrendszere a Meteosat—2 meteorológiai mes­terséges bőidről. inkább égi módszerekre tá­maszkodik. A részletdús fel­vételek alapján lehet utakat, hidakat tervezni. A képek el­árulják a levegő és a vizek szennyezettségét is. Vannak olyan műholdak, amelyek fel­adata a navigáció, azaz hajók, repülőgépek pontos hely­meghatározását teszik lehető­vé. A békés célú égi szemek mellett számos katonai mes­terséges égitest is van. Eze­ken olyan kamerák vannak, amelyek néhány méteres fel­bontású képieket készítenek. Bármilyen körülmények kö­zött — például felhős terüle­ten, éjszaka — képesek a ha­dititkok kifürkészésére. Las­san már azt is elmondhatjuk, hogy nincs titok többé a Föl­dön, hiszen a műholdak a „vesénkbe látnak”. Orha Zoltán Só és vérnyomás A magas vérnyomásban szenvedőknek célszerű korlá­tozniuk konyhasó-fogyasztá­sukat. Ám a túl alacsony ká- liumfelvétel kedvez a magas vérnyomás kialakulásának — állapította meg egy kalifor­niai kutatócsoport. Több száz idősebb férfin és nőn rend­szeresen vizsgálták a táplá­lékkal bevitt nátrium- és ká- ljummennyiség hatását a vérnyomás alakulására. Az életkornak megfelelően kor­rigált vérnyomásérték a szív­izom elernyedésekor — szemben a szívizom összehú­zódásakor mért vérnyomás­értékkel, mind a férfiaknál, mind a nőiknél fordított arányban alakult az elfo­gyasztott ételek káliumtartal­mával. Ami a nátrium—kálium aránynak a vérnyomásra gyakorolt hatását illeti, kide­rült, hogy az idősebb fér­fiak fokozottabban érzéke­nyek a nátrium és a kálium egymáshoz viszonyított ará­nyára. A nátriumfelvétel 10 százalékos csökkentése 2—4 higanymilliméterrel csök­kenti a vérnyomást, s ez a keringési rendszer megbete­gedésének kockázatát 10—20 százalékkal csökkenti. 1957. október 4-én a Szov­jetunióból Föld körüli pá­lyára állították a Szput- nyik—1 műholdat. Az em­beriség egy új korszak, az űrkorszak küszöbére lé­pett. Az azóta eltelt 33 év alatt a világ számos országa bekapcsolódott a világűr és bolygónk kutatásába. Ma már mintegy ötezer mes­terséges égitest kering bolygónk körül. Sok olyan műhold van, amely a világegyetem titka­it fürkészi, de többségük fel­adata az emberiség minden­napos tevékenységének meg­könnyítése. A Tv-híradó végén látható időjárásjelentés is mestersé­ges holdak, ún. meteorológiai mesterséges holdak segítsé­gével készül. De ez csak egy példa a szputnyikok hétköz­napi alkalmazására. Arthur C. Clarke, az ismert amerikai fantasztikus író már a ’40-es évek végén felvetette azt a gondolatot, hogy három műhold segítségével a Föld bármelyik pontjával lehet összeköttetést teremteni. A hatvanas évek derekán a gondolat valóság lett. Így lát­hattuk például az 1964-es to­kiói olimpiát a televízión ke­resztül. A közvetítő lánc egyik szeme egy szputnyik volt. A műholdas televízió­zást ma már egyre többen él­vezhetjük. A számtalan mű­sorszóró műhold azonban nemcsak televíziós és rádiós műsorokat sugároz, hanem lehetővé teszi a telefon- és telexösszeköttetést is. A mesterséges holdak egyik nép>es családját az ún. erő­forráskutató műholdak alkot­ják. A Föld területeiről olyan különleges felvételeket ké­szítenek, amelyek segítségé­vel feltérképezhetek az adott terület ásványi kincsei, nyers­anyagai. 4 Sok szputnyik képeit a me­zőgazdaságban tudják hasz­nosítani. A fotók elárulják a haszonnövények érettségi fokát, megmutatják azt is, hogy hol kell a kártevők el­len védekezni. A földi térképezés is egyre Feltámasztott őslények Ha nem számítjuk a világ­mindenség keletkezéséről foly­tatott, s valószínűleg soha vé­get nem érő vitákat, a tudo­mány talán leggyakrabban és legtöbbet feszegetett kérdése az, miért pusztultak! ki a di- - noszauruszok. Szerencsére a kőzetrétegek, amelyek az év­milliók alatt egymásra halmo­zódtak, megőrizték az utókor­nak a kréta Időszak gigászai­nak csontmaradványait is, néhol szinte teljes épségben. A legközismertebb amerikai lelő­helyek mellett igen hires — noha jobbára csak szakembe­rek tudnak róla — a Góbi-AI- tájban talált mongóliai dino­szaurusz-gyűjtemény. Képünk, az ulánbátori Központi Mú­zeum egyik Jól megtermett ki­állítási tárgyát ábrázolja.­TEGNAP KÚSZOTT MA VÁGTÁZIK __________________________ im Első szánó közellenség: az Mádé Sajnos ezzel a jelenséggel kapcsolatban minden magyar ál­lampolgárnak vannak már tapasztalatai. Az idősebb generáció találkozott vele a háború előtt és után is. 1946-ban a világ egyik legnagyobb mértékű inflációja zajlódott le Magyarországon. A fiatalabbak azonban csak most ismerkednek vele. De hát mi is az az infláció? A köznyelv úgy említi, mint pénzromlást, a pénz elértéktelenedését. Ha egy kicsit pontosítani akarunk, azt mondhatnánk, hogy e jelenség a pénz vásárlóértékének csökke­nése az általános árszínvonal emelkedése következtében. A va­luta vásárlóértéke azonban akkor is csökkenhet, ha nő a hi­ány, csökken a választék, „puha” pénz és „kemény” áru talál­kozik a piacon és kényszer-takarékosság lép fel. Ez persze nem infláció. Az árak nem nőnek, vagy még csökkenhetnek is. Van pénzem, de azt nem tudom elkölteni az igényemnek megfelelően. Ez a jelenség, főleg a tervutasításos, illetve az átmeneti gazdasági modellben általánosan ismert, pl. Szovjetunió, vagy Románia esetében. Ugyanazért hevesebb Minden infláció áremelkedés, de nem minden áremelkedés infláció: azaz csak a tartós és általános áremelkedésnek lesz olyan hatása, hogy a pénz vá­sárlóértéke csökken. Ami any- nyit tesz, hogy ugyanazt az árut több pénzért tudom meg­venni, vagy fordítva, ugyan­azért a pénzért ma kevesebbet kapok, mint tegnap. Az infláció mértékét a fogyasztói árak át­lagos emelkedésének mérésén keresztül közelítjük meg, amit a statisztika az árindex segítsé­gével számol ki az ún. „fo­gyasztói kosár” alapján. Kb. 80 termék esetében vizsgálják az árak változását és mérik össze az előző éviekkel. így azt kap­ják, ha valaki átlagos össztétel- ben vásárolta a javakat — te­hát ő az „átlagfogyasztó”, ak­kor kb. 1990-ben ugyanazon fo­gyasztáshoz 30%-kal több pénzt kell elköltenie, mint tavaly. Az egyén persze megteheti — korlátozott mértékben ugyan —, hogy a kevésbé emelkedő árú- termékeket vásárolja, így az egyéni árindex kisebb lehet, mint az átlagos. De „aki árt mond, mondjon bért is”! Ha a bérek átlagos növekedése el­marad az árakétól — baj iga­zán csak akkor van, — a reál­bér csak akkor csökken —, az­az a bérért vásárolható javak és szolgáltatások mennyisége. Az infláció lehetősége a mai, belső érték nélküli pénzrend­szernél termelődik meg igazán, de tényleges kialakulásához más okok is szükségesek. Az egyik ilyen ok, a termelé­si költségek tartós és jelentős növekedése. Pl. drágább lesz a természeti erőforrások kiterme­lése, vagy a környezetvédelmi kiadások jelentősen drágítják a termelési költségeket. Ez a vál­tozat az ún. „költséghúzta” infláció. Gazdaságunkban ezek az okok is jelen vannak, de ha­tásuk nem számottevő. Sokkal inkább azok az ún. kereslethúz­ta inflációt gerjesztő tényezők, amelyék a forgalomban lévő pénz mennyiségét növelik, mi­közben az oda áramló árukét és szolgáltatásokét nem, vagy nem kellő mértékben. így a pénz- mennyiség „felfújódik”, felbo­rul az áru-pénz egyensúly, csor­bát szenved a pénz áru-, illetve telj esítm ény-f edezete. Ilyen hatású tényezők pl. az állami túlköltekezés, vagy az ellenarizhetetlen lakossági jö­vedelemáramlások, a kellően meg nem szolgált jövedelmek keletkezésének számtalan le­hetősége. A gazdasági mo­dellünk működési hibáival függ össze a kínálati (termelési) ol­dal elégtelen reagálása. A hi­ány, a teljesítmény tudatos, vagy spontán vissizatartása. A verseny hiánya, a túlzottan ma­gas termelési költségeknek a fogyasztókra való könnyed át­hárítása ugyanezzel magyaráz­ható. Importált tényezők Ez mindaddig így is lesz^ amíg ki nem alakul egy meg­felelő érdekeltségi alapon — magántulajdon, vagy kollektív, de tényleges tulajdon — álló és megfelelően strukturált — nem monopolizált az atomizált szer­kezethez közel álló — vállalati, vállalkozási háttér. Ne feled­kezzünk meg az árakat köz­vetlenül érintő — támogatást le-, vagy nem leépítő — köz­ponti áremelésekről sem. Pl. tej, benzin stb. (A jelenlegi benzináremelés alapvetően a költségvetés finanszírozását szolgálja, és valószínű akkor is bekövetkezik, ha béke van az olajfák alatt.) Végül néhány szót az ún. külső hatásokról. Az importált áremelkedés, főleg ha csere­arány-romlással is jár, nehezen kivédhető. Másfelől a tartós export- többlet is árfelhajtó hatású le­het, hiszen az árut kivittük külföldre, de a termelők jöve­delmei itt maradtak belföl­dön. Az áru-pénz egyensúly te­hát így is megbomolhat. Inflá­ció lehet egy számjegyű, lehet két számjegyű, sőt több. Ná­lunk most az ún. „vágtázó” fajta van. A „kúszót” már el­hagytuk, de a „hipert” még nem értük el. Bizonyos inflá­cióval tartósan együtt lehet él­ni, de a mai mértékűvel már nem sokáig. Ugyanis lényegesen átcsopor­tosítja a jövedelmeket — első­sorban a bérből és fizetésből élőket sújtja. Rontja a jövő­beli kalkuláció lehetőségét, szétzilálja a gazdasági kapcso­latok rendszerét, és hosszú tá­von gátolja a gazdasági növeke­dés kibontakozását. Ráadásul állandóan ott leselkedik az árak elszabadulásának közvet­len veszélye is. El kell hinnünk, hogy a kor­mány antiinflációs politikát akar folytatni, hiszen ez az infláció a kormánynak és a la­kosságnak egyformán rossz. •lövőre gy Örsül? Jövőre mégsem várható javu­lás, sőt jó, ha az idei szintet tartani tudjuk. (A jövő évi prognózisok 30—50%-os áremel­kedést jósolnak, pedig a ki­áramló pénz, a keletkező jöve­delmek igy is igen erősen kor­látozva vannak.) Minél több kis- és középvállalkozóra és vállalatra van szükségünk ahhoz, hogy működőképes pia­cunk és működő gazdaságunk legyen. Az infláció elleni harc­nak is csak ez lehet a sikeres stratégiája. Ehhez viszont idő­re, pénzre és a vállalkozásokat támogató gazdasági környezet­re van szükségünk. Dr. Gazdag Ferenc GATE Mg. Főiskolai Kar Nyíregyháza Fürkésző szemek a Föld körül TUDOMÁNY | TECHNIKA 1 KÖZGAZDASÁG |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom