Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-30 / 281. szám

4 Kelet-Magyaromig 1990. november 30, Ülést tartott a kormány (Folytatás az 1. oldalról) re. Erre az intézményre azért van szükség, mert a piac Magyarországon még fejlet­len, ám a fogyasztók érde­keit védeni kell. A szervezet a jogszabályok megtartását ellenőrzi, minőségvizsgálatot végez és kivizsgálja a pana­szokat. Ugyancsak kormányren­delet alapján megalakul az Országos Munkaügyi Köz­pont, valamint megyei szer­vezetei is. Ezzel lényegében létrejön a munkaerőpiac in­tézményrendszere, amelynek feladata a munkaközvetítés, a munkanélküli-ségély meg­állapítása. A kormány törvényjavas­latot fogadott el az árvaszé­kek felállításáról. Az elkép­zelés szerint a gyámügyi fel­adatokat az árvaszékek, a helyi önkormányzatokkal kö • zösen látják el. Az áfvaszé- kek elsősorban szakmai kér­désekben döntenek, mint például az örökbefogadás, a kiskorúak házasságának en­gedélyezése. A kormány döntése alapján további hatósági feladatokat ellátó szakmai szervezetek jönnek létre, így például megalakul az egységes közle­kedési főfelügyelet, a megyei és fővárosi földművelési hi­vatalok hálózata, valamint az állami népegészségügyi -és tisztiorvosi szolgálat. A testület foglalkozott az állattenyésztés helyzetével is. Mivel a jelenlegi becslések alapán jövőre a vágóállat­állomány erőteljes csökkené­se várható, a kormány a ter­melési kedv ösztönzésére in­tézkedéseket hozott. A legfontosabb: a takar- mányimport vám- és illeték- mentessé válik azon vállal­kozók számára, akik a beho­zott takarmányt legfeljebb 2 százalékkal növelt áron érté­kesítik. A kormány megtárgyalta a fővárosi és kerületi önkor­mányzati törvény tervezeté­ről szóló előterjesztést. A na­pirendi pont tárgyalásában részt vett Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is. Végül tszó volt a közelmúlt­ban Olaszországban járt ma­gyar küldöttség tárgyalásai­ról is. Az olasz kormány fel­ajánlotta hazánknak, hogy az energiagondok enyhítésére segítséget nyújt. A kabinet erre a célra 12 milliárd líra értékű hitelt ajánlott fel, melyet motorbenzin vásárlá­sára használhatnánk. Készül az új menetrend (Folytatás az 1. oldalról) Nyíregyháza és Nyírbátor között máris sebességcsök­kentést vezettek be, ami azt „eredményezi”, hogy 10—15 perccel tovább tart a menet­idő. Készüljenek fel hason­lóra a Nyíregyháza—Vásá- rosnamény között utazók is, de itt még több türelemre lesz szükség — akár húsz perccel is tovább kell utaz­niuk. Sem az idén, sem jö­vőre nem vesz új kocsikat a MÁV, viszont selejtezés lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagy esély nincs a zsú­foltság ^csökkentésére azokon a vonalakon, ' amelyeken ez már megszokott' < " Nem lesz Intercity sem, csak Miskolc és Budapest között közlekedtetnek majd négy IC-járatpárt. Nem hozzák vissza a To­kaj -expresszt sem a megye- székhelyre, ugyanis a jövő évi menetrendben arra tö­rekszenek, hogy egy ország­részből érkező . vonatok Ugyanarra a; pályaudvarra fussanak be. a'- fővárosban. Az Űjféhértóra Nyíregyhá­záról járó pedagógusok ké­résére viszont megállítják a záhonyi gyorsvonatot Üjfe- hértón, és remélhetőleg meg­oldódik végre a Tiszalökről Nyíregyházára délutáni és esti műszakba járók megye- székhelyre jutása. A Volán sem dicsekedhet sok jóval, 303 buszából több mint nyolcvan százalék me­netrend szerinti járatban közlekedik. Az átlagéletko­ruk pedig több mint öt és fél év. Ehhez jön még köz­útjaink meglehetősen „ra- maty” állapota, a megyéből hiányzik hatvan autóbusz- forduló, a hiányzó padkák­ról már nem is beszélve. Gönez Árpád fopadta John Robsont Göncz Árpád, a köztársa­ság elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta John Robsont, az Egyesült Álla­mok pénzügyminiszterének első helyettesét, és az általa vezetett küldöttséget. A nyílt, őszinte légkörű eszme­cserén a köztársaság elnöke részletesen szólt Magyaror­szág gazdasági helyzetéről, az ország előtt álló felada­tokról és az USA szerepéről e kérdés megoldásában. A megbeszélésen részt vett Zwack Péter, hazánk wa­shingtoni és Charles Thomas, az USA budapesti nagykö­vete. Frans Andriessen a Parlamentben Antall József miniszterel­nök csütörtökön délután hi­vatalában fogadta Frans Andriessent, az Európai Kö­zösség Bizottságának kül- kapcsolatokért felelős alei- mökét. A megbeszélés során átte­kintették Magyarország tár­sulási megállapodásával kap­csolatos kérdéseket és meg­egyezték abban, hogy a tár­gyalásokat még ez évben meg kell kezdeni és lehetőleg a jövő év szeptemberéig be kell fejezni. Az EK-tagálla- mok parlamenti ratifikációja alapján a társulási szerződés 1992. január 1-jével életbe 'léphet. Kizmeehallgatás nyíregyházán Hol lakjanak a hajléktalanok? Megtartotta első közmeg­hallgatását Nyíregyháza ön­kormányzati testületé. Első­ként a független szakértői bizottság nevében Nagy La­jos szólt arról, hogy a város­ban létező közmű-vállalato­kat a jövőben milyen formá­cióban képzelnék el. Ezután következtek a la­kossági panaszok, vélemé­nyek. Közülük talán azt a kezdeményezést érdemes ki­emelni, amelyet a Váci Mi­hály utca környékének lakói tettek. Képviselőjük, Balogh Sándor azzal a kéréssel állt elő, ne a szovjet laktanyá­ban illetve tiszti lakásokban kapjanak helyet a hajléktala­nok. 1155 lakos aláírásával nyújtotta át a polgármester­nek a tiltakozó levelet, 6 kér­te közbenjárását. Elmond­ta azt is: ne vegyék rossz né­ven ezt a levelet, de féltik gyermekeiket, vagyonukat, mert attól tartanak, a haj­léktalanok nagyobbik része lumpen, antiszociális elem. Mádi Zoltán polgármester a levelet átvéve elmondta, nagy örömmel tölti el, hogy a tiltakozásnak ilyen kultu­rált formáját választották. Egyáltalán nem dőlt még el, hová kerülnek a hajléktala­nok, hisz ehhez testületi dön­tésre van szükség. Képviselek megyénkért A „kijárók” kora lejárt A közelmúltban lapunk ha sábjain már hírt adtunk a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőcsoport megalakulá­sáról, vázlatosan ismertettük terveiket. Az alábbiakban a . két ügyvivővel, Laborczi Gézával (SZDSZ) és dr. Szilassy Gézával (MDF) folytatott beszélgetést adjuk közre. — Az, hogy a Tisza-menti és a tiszántúli területek képvise­lőcsoportjában önök képvise­lik megyénket, azt is jelenti, hogy a megyei szervezetnek is vezetői? Sz. G.: — Ez utóbbinak nincs vezető testületé, hiszen a 19 országgyűlési képvise­lőből álló megyei csoport . nem igényel elnökséget. Min­ket az ügyek intézésével, az .információközvetítéssel bíz­tak rneg. Én személy szerint úgy képzelem, hogy az ülé­seken mindig más és más a levezető elnök. Megre­menedzsclés — Ml volt a megalakítás fő oka, Indoka? Sz. G.:,— Az a szükség hozta létre, hogy közösen pró­báljunk meg cselekedni a törvényhozás házában, mert félő, az elmaradottság, — mely megyénket jellemzi —, még fokozódni fog. Mene­dzselni kell az országnak ezt a részét is, gazdasági diplo­máciát folytatni. Kiaknázni a kihasználatlan lehetőségeket, kijavítani az ipar és a me­zőgazdaság területén hozott korábbi hibás döntéseket, fel­számolni káros hatásukat, következményeiket, behozni a működő tőkét. — Ez utóbbi ugye, nem ki­árusítást jelent? Sz. G.: — Dehogy! Szó [sincs, róla! L. G.: — Nem is szabad ezt a szót használni, felejtse el! Itt a reklámozás, a mene­dzselés az elsőrendű feladat, a kezdeti lépés a felzárkó­záshoz. Én úgy értékelem, maga a megalakulás: ered­mény, bár tudomásul kell venni, senkinek nem volt könnyű idáig eljutnia. Hiszen ha egy képviselőcsoport megpróbál pártérdekeken felül kerülni — meg nem tagadva persze azokat — ön­magában is jelentős vállal­kozás. Az országgyűlési kép­viselőnek ma nemcsak a tör­vényhozás a feladata, hanem a demokráciának tágabb ér­telemben vett beindítása az országban. A demokrácia „csontváza” már megvan, a csoport feladata, hogy a me­gyében ezt a csontvázszerke­Még egyszer Komoréról Az 1990. november 21-én meg­jelent Polgármesterpuccs Című cikkük mély felháborodást vál­tott ki Komoró lakosainak kö­rében, ezért kötelességünk a megjelent cikkel kapcsolatos ál­lásfoglalásunkat a sajtó jóvol­tából a nyilvánosság elé tárni. Nem Igaz a cikknek az az ál­lítása, hogy Pongó úr több sza­vazatot kapott volna, mint a négy vetélytársa együttvéve. Az viszont tény, hogy az elmúlt öt évben a cikkben közölt beruhá­zások (orvosi rendelő lakással, iskola tornateremmel, konyhá­val, ebédlővel stb.) megvalósul­tak. A hiteles tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy ezek a dolgok akkor is megvalósultak volna, ha bárki is van a koráb­bi tanácsi apparátus helyében. Mi a problémát abban látjuk, hogy a falu lakosságát félreve­zetve egy szűk érdekcsoport a fenti munkákat saját produktu­maként kívánja beáUítani és el­hitetni. Az ivóvizhálózat-épitésnek egyetlen szépséghibája, hogy a megalakult vízközmű-társulat a beruházást követően szabályta­lanul még tizennégy hónapig funkcionált, holott a rendelet értelmében a teljes közmű át­adását követően a társulatot 30 napon belül fel kellett volna számolni. Ehelyett azonban az történt, hogy ez évben még bér- fejlesztést és komoly jutalmat is megszavaztak maguknak. Mind­ez a helyi tanács tudtával tör­ténhetett, hiszen a vízközmű­Á polgármester státusa társulat tagjai voltak a korábbi tanácstagok és a tanácselnök is. A társadalmi megbízatású pol­gármester szerény díjazására tett utalást úgy pontosítanánk, hogy az a testületi ülésen javas­latként 16 500 forint havonkénti összegben lett előterjesztve. Ez az összeg havi 16 órás munka­időt figyelembe véve 1100 forint óránkénti díjnak felel meg, szemben az általunk javasolt főállású polgármester esetén a havi 180 óra munkaidőt figye- lembevéve kb. 20 ezer forint havonta, ami megfelel 110 fo­rintos óradijnak. A cikkben említett főállású polgármester félmilliós Jövedelme félrevezető adatközlés. A cikk azt sugallja, hogy mi érzelmi alapon hoztuk meg dön­tésünket a polgármesteri állás betöltésének módjára. A dönté­sünket érvekkel támasztottuk alá az egyetlen — olcsó nép­szerűségnek sem rossz — csak a bérezés oldaláról megközelített érvvel szemben. A polgármester a feladatait ál­talában főállású munkaviszony­ban tudja ellátni. Tartós akadá­lyoztatása esetén alpolgármester megválasztása is indokolt lehet, természetesen megfelelő díjazás ellenében. Mi úgy gondoljuk, hogy aki a községen kívül fő munkaidőben máshol dolgozik, az a polgármesteri hivatal veze­tésében igencsak akadályoztatva van. Szólni kell arról is, hogy a ko­rábban elkövetett hibák bizonyá­ra azért következhettek be, mert nem volt a községnek gazdája. Így alakult ki az óvodában bal­káni állapot (ülőke nélküli WC- kagyló, korszerűtlen fűtés) pénz- pocsékolással járó térbetonozás, elhamarkodott, szakszerűtlen te­tőfelújítás és elektromos fűtés szerelése a községházán stb. Az önkormányzat működésével kapcsolatos hivatali munkák megszervezését, irányítását nem látjuk biztosítottnak a jelenlegi vb-titkár személyében. Már csak azért sem, mert — a hosszú pél­dák sorát mellőzve — eddig is több Jogszabálysértést nem kifo­gásolt. sőt ő maga is Ilyeneket kezdeményezett. Nem látjuk biz­tosítottnak a pártatlanságát. Er­re talán némi magyarázatot ad­zetet élettel töltse meg, a gazdaság, a kultúra, a terü­letfejlesztés révén. Megala­kulásunk önmagában véve nem csodaszer, az eredmé­nyek eléréséért sokat kell majd dolgoznunk. — Korábban az volt a nézet: akit megválasztottunk, legyen „kijáró” képviselő, fő feladata az, hogy választókerületének, térségének minél több hasznot hozzon anyagi és erkölcsi té­ren egyaránt. A választások előtt viszont sokan úgy véle­kedtek : az ország érdekeit kell előtérbe helyezni, akár szűkebb pátriánk hátrányára is. Önök hogyan vélekednek erről? Sz. G.: — Is-is. Vannak ugyanis olyan gondok, prob­lémák, melyek úgynevezett kijárása elkerülhetetlen. A nyugati demokráciáktól sem idegen, hogy jó értelemben vett csoportok, lobbyk ala­kulnak azért, hogy hasznos lépéseket csikarjanak ki, szű­kebb környezetüknek. L. G.: — Így igaz. A dön­tés a konkrét esettől függ. Ellentétek nélkül — Miben különbözik a me­gyei képviselők együttes mun­kája a korábbitól, amikor még nem alakították meg a cso­portot? L. G.: — Én személy sze­rint nagyon örülök a csoport megalalkulásának, mert azt gondolom, sosem voltam az ellentétek szítója. Úgy vé­lem, minden képviselőre nagy teher nehezedik, hogy bizonyos értelemben párt- szerűen gondolkodjon. Ez néha előnyt, de néha hát­rányt is jelenthet. Nem köny- nyű e nyomás alól szabadul­ni. Társainktól nem azt vár­juk, hogy megtagadják párt­jukat, hanem hogy a közös­ség, a megye érdekében ak­cióegységet tudjanak alkotni. Ezért is döntöttünk úgy: az egyik ügyvivő kormánypárti, a másik ellenzéki legyen. Az viszont az elemi demokrati­kus viselkedéskultúrához •tartozik, hogy különböző né­zetű emberek ne ellenséges­kedjenek egymással. Pártérdekek felett L. G.: — Megvallom őszin­tén, a sajtótájékoztatón meg­lepett az újságírók egy ré­szének döbbent kérdése: „Hogy-hogy különböző párt- állású képviselők így leülnek egymással?” Szerintem ez a természetes. Legutóbb, a megyei képviselőcsoport ösz- szejövetelén jól kibeszéltük magunkat, véleményt cserél­tünk, vitáztunk is. Így szü­lethetnek jó ötletek, elképze­lések az előrelépés érdeké­ben. Most már nem a „ki kezdte a rendszerváltást?" •kezdetű szövegnek kell a központi kérdésnek lennie, hanem a „mit teszünk a ki­lábalásért?" a lényeg. — Hisznek-e abban, hogy el­kerül felülkerekedni a pártér­dekeken? Sz. G: — Nagyon remélem: igen. L. G. — Különben minek kezdtünk volna bele? ... Kováts Dénes hat, hogy kilenc hónap munka­viszony után már 51 ezer forint Jutalmat tudhat magáénak. Bíz­tunk benne, hogy a jövő év ele­jére, amikor az önkormányzat­nak már lesz önálló költségveté­se, vagyont helyzetéről is tel­jes kép alakul ki. és a tulajdon­ról is rendelkezhet, a főáHAsú polgármester irányításával egy olyan munka fog beindulni, amely a helyi közügyek Intézé­sére, a település fejlesztésére, a helyi közszolgáltatások minél jobb megoldására, a lehetőségek feltárására, a feladatok végre­hajtására összpontosítják a fi­gyelmet. Balogh János magánfuvarozó. Boros István üzemmérnök. Ger­gely Lajos tanár. Sík Sándor kö­zépfokú építész, Szathmári Béla MAv-dolgozó. A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: Semmi nem indokolja, hogy e hozzászólás megjelenjék, hiszen véleménye kifejtésére az eredeti Írásban lehetőséget kínáltunk Boros Istvánnak, a megvá­lasztott polgármester potenciális ellenfelének, ám ő nem élt vele. Csupán azért közöljük válaszukat, hogy tanúsítsuk: a komorót polgármester-választással foglalkozó írás szerzőinek teljesen mindegy, hogy ki lesz az 1600 fkkosú falu első embere. Azt a vé­leményüket viszont változatlanul fenntartják: nem mindegy, bogy egy falu pénzét a polgármester fizetésére vagy a településre köl­tik. Ezért döntöttek úgy a 227 településből 119-en. hogy nekik megfelel a tiszteletdíjas polgármester is, csak 105-ben látják el főállásúként (három helyen most lesz új választás). De nem ez a lényege az egésznek. Hanem, hogy a lakosság, illetve a szavazók többségének akaratát öten felboríthatják, s ahelyett, hogy ezt törvény tiltaná, még elő is segíti azt. Azt pedig a mostani pótvá­lasztáson a lakosságnak kell mérlegelni, hogy az elmúlt évek eredményei Komorón maguktól születtek-e, vagy az elöljáróság, majd a tanács is elősegítette azt. Ajándékozzon a sétálóutcában lévő női és férfi ruházati boltjainkból! — blúzok, szoknyák, ruhák — kabátok, szabadidőruhák — fehérneműk, méteráruk — gyermek dzsekik — férfi ingek, öltönyök, nadrágok és sok más cikk, most beérkező divatos, új választékából. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. Karácsonyi meglepetés! Játékos kedvű vásárlóink! Ha a sorszámozott szelvényeinkből 10 db-ot összegyűj­tenek és egy levelezőlapra ragasztva az alábbi címre 1990. december 18-lg beküldik, az alábbi összegű vá­sárlási utalványokat nyerhetik: — 3 db 5000 Ft-os — 3 db 4000 Ft-os — 3 db 3000 Ft-os — 3 db 2000 Ft-os — 3 db 1000 Ft-os Sorsolás időpontja: 1990. december 19., ezt követően a szerencsés nyerteseket postán kiértesítjük. Beküldési cím: Szabolcs- Szatmár megyei Iparcikk Kisker. Vállalat, Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. Vállalkozásszervezési Osztály (4124)

Next

/
Oldalképek
Tartalom