Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-28 / 279. szám

1990. november 28. Kelet-Magyarország 11 Olvasóink irják Ki törődik a bérünkkel ? Három gyermekem van, 1987- től minden évben szültem. Saj­nos azt tapasztalom, hogy a gyed-en, gyes-en lévő anyák bérével szinte egyik munkáltató sem törődik, az ő béreik messze elmaradnak azokénak a bérétől, akik őket helyettesítik. A 17/1979. (XII. 01.) MüM. számú rendelet­ben pedig az van, ,,ha visszatér az anya, akkor rendezik a bé­rét.” Mi van azzal például, aki három év alatt legalább két gyer­meket szül, annak a három év­vel azelőtti bére jár. . ., nekem 5100 forint volt a bérem, az után kapom a gyest, amíg a munka­körömet ellátó, engem helyet­tesítő dolgozó havi kilencezer fo­rint fizetést visz haza. Mi gyeses, gyedes anyukák hátrányban vagyunk, és jó volna, ha a kor­mányzat a kismamákkal is meg­felelőképp törődne, meg a csalá­dosokkal, mert rajtuk van az igazi teher! A családi pótlék is minimális, alig tudok valamit megvenni belőle a gyermekeim­nek, olyan kicsi. . . Építkezünk, fizetjük a nagy OTP-kölcsönt, mert öten szorongunk egy szobá­ban. Az árak emelkednek, és mit kap a kismama a csalódottságon kívül? A három évvel ezelőtti bérét, hisz a szülést megelőző időszak az irányadó. Igen am, de hány áremelés volt azóta, és mi­lyen mértékben romlott a pénz. . .?! R. B.-né (Pontos cím a szerkesztőségben) Zebra Nem tudom pontosan, kihez, milyen hivatalhoz tartozik a ké­résem, úgy gondolom, vagy a közterületfenntartókhoz, vagy a műszaki osztályhoz a városhá­zán. Ezért fordulok a nyilvános­sághoz, hogy segítséget kérjék. A örökösföldi új iskola előtti útról van szó, amelynek elég nagy a gépkocsiforgalma, és nincs rá zebra felfestve, amin a gyerekek biztonságosan átkelhet­nének. Féltjük a gyerekeket, hi­szen bármelyik percben megtör­ténhet a baleset, ha kiszaladnak az útra váratlanul, vagy az autó­sok nem eléggé figyelmesek. Ilyenkor, amikor hamar sötéte­dik, különösen nagy a veszélye, hogy esetleg tragédia is történ­het. De erre még rágondolni is rossz. Reméljük, mielőbb megte­szik az illetékesek a szükséges Intézkedést, felfestenek egy zeb­rát, hogy gyermekeink felől nyu- godtabbak legyünk. Egy nagypapa a kis elsősök szülei nevében Szótlanul nézték A múlt héten csütörtökön, dél­után háromnegyed négy és négy óra között a tízéves kislányom, és az osztálytársnője utaztak a 23-as nyíregyházi autóbuszon. A török pavilonoknál felszállt hat elgányfiú és minden előzmény nélkül béléjük kötöttek. Előbb összecsavart papír hegyével szür­külték, majd beleragadtak a ha­jukba és cibálni és pofozni kezd­ték őket. A kislányomnak — aki szemüveges — benyomták a szemüvegét, kis híján a szemét is. A kislányok alig tudtak ké­sőbb leszállni, abban is akadá­lyozták őket a cigány fiúk. Mindez az autóbusz hátuljában történt, az utasok szeme láttára és füle hallatára, és senki seim szólt, hogy ne csinálják, hogy hagyják abba a lányok verését! A gyerekek sírva jöttek haza. reszkettek félelmükben, mint a nyárfalevél. Én világtalan és já­róképtelen vagyok, ezért csak telefonon intézkedhetek. Fölhív­tam a rendőrséget, azt mondták, keressem meg a Szabolcs-Vo- lént. ők nem tudnak mit tenni, sem rendelhetnek ki minden autóbuszra egy rendőrt. A Vo­lántól Is hasonló választ kaptam, nem avatkoznak bele az ilyenek­be, mert már megverték áz ő sofőrjeiket ú&y, hogy kórházba kerültek. . . Hát tessék mondani, mit tegyen a szülő, kihez for­duljon, hogy biztonságban tudja a gyermekét? Andrási Lászióné Nyíregyháza KM-posta • KM-posta Hibás gép, megromlott kapcsolat Kenyértörés Toyotával „Két kiskorú gyermekünket kell eltartani. Azoknak nem lehet mondani: »-Ne egyél, mert nincs miből megélni«.” Egyre többször lehet olvasni hasonlókat a szerkesztőségünk­höz érkező levelekben. Mindenki másként jut cl ezekig a kétségbeesett „jajkiáltásokig''. Toldi János Máriapócson várja tőlünk a segítséget. A helyi termelőszövetkezetben dolgozott Tavaly a vezetés „ráerőszakolta” a traktoio- sokra: vegyék ki a gépeket átalánydíjas üzemeltetésbe. Felrúgott egyezség — A férjem egy Toyota típusú kisrakodógéppel járt — fogad a feleség. — ő nem mert egyedül vállalkozni. A főállattenyésztővel kötött egy szóbeli megállapodást, amit csak később foglaltak írásba, s a nevünkre kivettük a gé­pet. Az egyezség szerint: a főállattenyésztő szervezi a munkát, a férjemnek pedig fizet 100 forintot egy órára. Adóügyi problémák miatt megromlott a kapcsolatunk a múlt év végén. Nekünk visszafizettek egy összeget, őt plusz pénz befizetésére kö­telezték. Múlt év decemberében el­romlott a gép. Csapágyhiány miatt ez év április végéig állt, viszont a 130 ezer forint átalánydíjat nekünk számí­tották fel. Arra hivatkozva, hogy nem gazdaságos, min­denáron ki akarták vonni a forgalomból. A munkaügyi döntőbizottsághoz fordul­tunk. Augusztus 10-ig ismét dolgozhatott a férjem, akkor motorhiba miatt kellett leáll­ni. Közben a munkadíjból le­vonták a tartozást. Sajnos, azóta a férj nem dolgozik. Ajánlottak neki „vaspakolást”, de gerincbán- talmai miatt nem végezhet nehéz fizikai munkát. A na­pokban elindították a leszá- zalékolását, mert már csalá­di pótlékot sem kapnak. A levonás miatt ügyükkel fog­lalkozik a munkaügyi bíróság is. A szövetkezetben java­solták: közös megegyezéssel bontsák fel a szerződést, de ők azt nem fogadták el. Vé­leményük szerint nincs olyan súlyos baja a gépnek, mint ahogy mondják. Ezt alátá­masztották más szakemberek is. A tsz vezetése a munka- nélküli segélykérelemhez sem járult hozzá. A nagy múltú Rákóczi Ter­melőszövetkezetre sem kö­szöntének szebb napok, mint bármely közös gazdaságra. Itt is megpróbálkoznak érde­keltté tenni tagjaikat, vállal­kozásra ösztönözni őket. Ntm érdemes javítani — így született a gépek átalánydíjas üzemeltetésének gondolata is — mondja Kiss János föagronómus. — Egész másfajta hozzáállást és mun­kamorált kíván ez a tevé­kenység. Az említett Toyota Magyarországon ritka kisgép Általában a nehezen megkö- zeltíhető helyeken alkal­mazzák, például a juhhodá- lyok kiti ágyázásánál. Ese­tünkben papíron Toldi János, a valóságban a főáLlatte- nyésztő lett a vállalkozó. Mi­kor kapcsolatuk megszakadt, nem volt, aki munkát szerez­zen a gépnek, legfeljebb tá­volabbra tudtak volna el­menni. de ezt nem vállalta a traktoros. Mikor üzemképte­lenné vált. szerettük volna leselejtezni, de a munkaügyi döntőbizottság állásfoglalá­sa arra késztetett bennünket. ameddig „bírja” a gép, fog­lalkoztassuk. Augusztus 10- én ismét tönkrement a mo­tor. Szerelőink szerint nem érdemes megjavítani, nagyon drága az alkatrész, hosszú ideig érkezik az Magyaror­szágra. Véleményünk: nem hoz annyi hasznot, mint amennyi a ráfizetés. Két maiamban — Ekkor javasoltuk a szer­ződésbontást közös megegye­zéssel — kapcsolódik be Kusnyér László csoportveze­tő — Ehhez, mini ismert, Tol- diék nem járultak hozzá Körülbelül egy hete a tsz fölmondta a megái lapodást. mivel a dolgozó átalánydíj- fizetési kötelezettségének nem tud elegei tenni. Felajánlot­tuk, legyen takarmányos, nem vállalta. Nem kórt fize­tésnélküli szabadságot, nem kérte a szerződés szünetelte­tését sem. Nem folyamodott munkanélküli segélyért. (!) Mindezekért kellett nekünk megtenni ezt a drasztikus lé­pést. Eddig nem derült ki, mi Toldi János szándéka, de aki itt akar megélni, annak helyben kell és meg is lehet oldani a problémáját. Ügy látszik, két malomban őröl mindkét fél. A pana­szosok is mondják a magu­két, keresik igazukat, még a bíróságon is. Jó lenne, ha egymásra találnának, s kö­zös megegyezéssel megszü­letne a megoldás, mert így tényleg kenyér nélkül ma­radnak a gyerekek. (dankó) Az általános iskola várszerű épülete rabul ejti a nyíregy­házi, 41-es úton autózók szemét. Csak az a sok rongy, do­boz, lom, kosz körülötte, csak azt tudnánk feledni! (E. E) Szerkesztői üzenetek T. Jánosné, Kisvárda: Kérjük, szíveskedjen szer­kesztőségünknek megírni a teljes nevét és címét, mert a kérdésére adandó válasz hosszabb, mint amit e ha­sábokon közölhetnénk. Vár­juk a levelét. Dankó Vilmos, Űjfehértó: A bíróságtól — jövedelmi és vagyoni viszonyaira való tekintettel — költségmen­tességet és pártfogói ügyvéd kirendelését kérheti, az ügyvéd látja majd el díj­talanul az ön képviseletét a perben. özvegy Jenei Miklósné, Dombrád: Mivel a levelé­ben leírtak nem voltak ele­gendőek az ügy elbírálásá­hoz, a biztosító írásban kérte önt, küldjön adato­kat. Amíg ezeket nem kap­ják meg öntől, sajnos nem intézkedhetnek Sz.-né, Nyírbátor: A fér­jének is jár az évi alap- és pótszabadság. Az SZTK-já- rulékot a munkáltató, a nyugdíjjárulékot viszont a munkavállaló, vagyis a fér­je köteles fizetni. A mérték a bruttó kereset tíz száza­léka, nyugdíjas esetében öt százalék. Nagy Béláné, Kótaj: A kért igazolást értesülésünk szerint már elküldték ön­nek az MH Központi Irat­tárából. A késlekedést a parancsnoksághoz érkezett, szinte megszámlálhatatla­nul sok igazolási kérelem okozta. Kucskó György, Nyíregy­háza: A negyvenéves íubi- leumi jutalmat a munkál­tató akkor kötetes kifizetni, ha a dolgozó a nyugdíja­zásakor legalább harminc­öt éves munkaviszonnyal rendelkezik, de ebből egy nap sem hiányozhat. Ha nincs meg a harmincöt éve, és nyugdíjasként tovább dolgozik, akkor negyven év munkaviszony után ille­ti meg a jubileumi jutalom, hamarabb nem. (tini) Ezt mondja az illetékes A kutya és a vagyonvédelem I-átogatni voltam a kisvárciai kórházban október tizedikén. A látogatás délután három órától kezdődik, de a vonatok, autóbu­szok jó része már sokkal koráb­ban beér Kisváráéra, így a láto­gatók a kórház előtt gyülekez­tek. Bár a portás őrzi a kaput, az ügyeskedők különféle mód­szerekkel mégis bejutnak a kór­ház területére. Ez történt az em­lített napon is. mire megjelent állítólag a rendész, a farkasku­tyával, amit alig bírt fékentar- tani. Ez az esemény nagyon fel - háborította a látogatókat — írta más neve mögé bújva egy hölgy ..Tiszaszentmártonból”. Ha a levélíró személye nem is azonosítható, a problémakör, sajnos létezik és nem csupán a kisvárdai kórház-rendelőintézet­ben — vélekedett dr. Mezey Ká­roly általános igazgatóhelyettes. Bárhogy is módosítják a látoga­tási idő kezdetét és végét, min­dig vannak olyanok, akiknek nem megfelelő. A kórház vezető­sége és személyzete tekintettel van a látogatók igényeire, de a látogatóknak is meg kell érteni­ük, hogy a kórház-rendelőinté- zetekh'n gyógyító munka folyik, és ógyltás egyik feltétele, hog> >p a betegek megfelelő elláta» . érdekében betartassák a látogatási időt. Ha a látogatási időt nem korlátoznák, egyszerű­en lehetetlenné válna maga a gyógyítás. Szerencsére a látoga­tók döntő többsége belátja, hogy a hozzátartozója, szerette, barát­ja érdekében kérik tőle ezt. Bizony néhány alkalommal — és szomorú, hogy egyre gyak­rabban ! — előfordul rendbontás, hangoskodás, sőt a botrány Is. A beteglátogatók némelyike pél­dául italosán, vagy épp részegen megy a kórházba, becsmérli a portásokat, rendészeket, dolgo­zókat. Az ilyen látogatók a be­jutáshoz többnyire erőszakot használnak, megfenyegetik a szolgálatot teljesítő portást, de megesett már. hogy meg is ver­ték; betörik a kaput, átmásznak a kerítésen . . . Október tizedikén a „látoga­tók” négy öt főnyi csoportja ag­resszív és fenyegető módon lép­tek fel, hogy bejuthassanak a lá­togatási idő kezdete előtt. Vi­selkedésükön még a többi látoga­tó is felháborodott. A portás pró­bálta megakadályozni őket, de félő volt. hogy megverik, ezért a rendész elővezette az őrző-védő farkaskutyát. A kutya látványa magában elég volt ahhoz, hogy megj'Uihászítsa a hangoskodó, erő­szakos társaságot. Mindemellett a kórház vezetősége azt az uta­sítást adta, hogy az őrző-védő feladatot ellátó eb csak a va­gyonvédelem érdekében vehető igénybe. Ki kellett volna cserélni Jogi tanácsok Becsapott kistermelők Sajnos, elég sok ® ember mondhatja el H. Péter nyíregyházi olvasónkhoz hason­lóan, hogy becsapta őt az üzletfele. II. P tavaly egy Heves me­gyei kisszövetkezettel biohumusz termelé­sére kötött szerző­dést, és kétszázezer forintért meg is vásárolta a gilisztákat tőlük. A kis­szövetkezet a szerződésben vállalta, hogy öt éven át folyamatosan átveszi olvasónktól a biohumuszt, így ő nyu­godt lélekkel kezdett neki a vállalko­zásnak. Az OTP a magas kamatra adott kölcsönt három részletben kérte visszafizetni, félévente több tíz ezer fo­rintnyi összeget. Az első két részletet levélírónk kínnal-keservvel fizette ki, mert akkor még nem volt meg a bio­humusz. Most van biohumusz, és kö­zeleg a harmadik törlesztőrészlet visz- szafizetésének időpontja — csakhogy a kisszövetkezet egyszerűen nerr teljesíti a vállalt kötelezettségét, és n jn szál­lítja el a megtermelt biohumuszt. Ol­vasónk leveleire nem válaszol, vagy ha igen, csak hitegeti őt. Itt vagyok becsapottan — mondja olvasónk — fizetem a magas törlesz­tőrészletet, beruháztam, és károm lett belőle. Mit lehet tenni, hogy legalább a kár összegét behajtsam a kisszövet­kezeten ? A biohumusztermeléssel kapcsolatos, hasonló panaszok bizony nem ritkák. Azt a megoldást látom a leginkább célravezetőnek, hogy levélírónk pert indít a bíróságon a kisszövetkezet el­len. Itt érvényesítheti a kisszövetkezet szerződésszegése miatt keletkezett kár­igényét, sőt elmaradt hasznát is kér­heti. Javaslom, mihamarabb forduljon bírósághoz, mert gyanítható, hogy a kisszövetkezet ellen mások is indítot­tak pert, és előfordulhat, hogy esetleg nem tudnak majd érvényt szerezni a sorozatos perek miatt a bírói ítélet­nek. Akkor pedig olvasónk igazán vesztes lesz . . Egy balkányi hölgyolvasónk szülei síremlékének az elkészítését rendelte meg az egyik termelőszövetkezet sír­kőkészítő üzemében. A felállítás után alig háromnegyed évvel azonban olva­sónk mindenütt hajszálrepedéseket fe­dezett föl a síremléken. Ám hiába reklamált előbb az üzemben, aztán a termelőszövetkezet elnökénél, levelét válaszra sem méltatták. Hová fordul­hat a panaszával, milyen kártérítési igénye lehet? — kérdezi ezek után. A sírkő készítője a rejtett hibákért is felel, hiszen munkájáért szavatos­sággal tartozik. Olvasónk választhat, hogy vagy a sírkő kijavítását, vagy megfelelő árleszállítás kér. De a sírkő kicserélését is kérheti, ha a hiba rö­vid idő alatt, értékcsökkenés nélkül nem küszöbölhető ki. Amennyiben nem kerül erre sor, elállhat a szerző­déstől, azaz visszakérheti a vállalási díjat és a kamatot is. Ha a bíróság elé kerül az ügy, szakértő fogja megálla­pítani, hogy az üzem hibásan-teljesí­tette-e a vállaltakat, de ennek a költ­ségeit levélírónknak kell megelőlegez­nie. Nyírszőlősről kereste meg lapunkat egy özvegyasszony: a férje a halála előtt fogprotézist csináltatott, árát ki­fizette, de meghalt, mielőtt átvehette volna. Az orvos mindenképpen át akarta adni a műfogsort az özvegy­nek, aki közölte, hogy neki ugyan nem kell, viszont kéri a fogsor értékének legalább részbeni visszatérítését. Az orvos széttárta a karját, ilyen ügy még nem fordult elő a praxisában, fo­galma sincs, mitévő legyen. Olvasónk férjének halála megszűn­tette az orvossal a fogsor beépítésére kötött szerződést, miután kizárólag csak az ő személyes szükségletének fe­dezetére lett volna alkalmas a fogpro­tézis. Ilyen esetben azt a szabályt kell alkalmazni, hogy ha a pénzt ki- fizeték, de ellenszolgáltatás (beépítés) nem történt, a pénz visszajár az el­hunyt örökösének, bizonyára magának az özvegynek. Dr. idor Ha véletlenül olcsóbb mozije­gyet vesz az ember, azt miért nem lehet kicserélni pár perc múlva drágábbra? — ezt kérdez­te értetlenkedve egy nyíregyházi olvasónk, aiki családjával együtt úgy döntött, szórakozásképp a korántsem filléres moztnézést választja. Elküldték a család if­jú tagját, vásárolja meg a jegye­ket a nyíregyházi Krúdy mozi­ban néhány nap múlva vetítendő sikerfilmre. A gyermek azonban a legolcsóbb jegyet vásárolta. A szülők rögvest visszaküldték a moziba, cserélje vissza a jegye­ket, ők bizony nem ülnek fel­nőtt fejjel közvetlenül a mozivá­szon elé. Csakhogy a pénztárosnő azt közölte a gyermekkel, cserére nincs lehetőség, ugyanis a nála maradt jegyeket neki kell kifi­zetni. A család így bosszankod­va lemondott a mozizásról, le­vélírónk pedig a történtek óta nem érti az összefüggéseiket. Ha a drágább jegyet akarták volna olcsóbbra cserélni — még elfo­gadható lett volna a válasz, de fordítva? Bár a mozijegy visszavásárlá­sát megtiltották a pénztárosok­nak, a kicserélésre az előadás- kezdés előtt még van lehetőség — ez a véleménye a történtekkel kapcsolatban Igaz Gézának, Krúdy Filmszínház üzemeltető­jének. A pénztáros tehát helyte­lenül döntött, a Jegyeket ki kel­lett volna cserélnie, mert még volt I. helyre szóló, eladatlan Jegy a pénztárban. S hogy az elmulasztott fllmélményt vala­mennyire pótolja, meghívta le­vélírónkat egy általa kiválasztott film Ingyen megtekintésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom