Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-28 / 279. szám

1990. november 28. Kelet-Magyarország 3 November közepén számítógépvezérlésű gépsor próba- üzemelését kezdték meg a Tungsram RT. kisvárdai fény­forrásgyárában. Ez az első jelentősebb eredménye annak, hogy csaknem egy évvel ezelőtt a jó öreg magyar nagy- vállalat „házasságot kötött” a világhírű mamutvállalattal, a General Electric-kel. A halkan duruzsoló gépsor szaporán ontja magából a gyümölcs nagyságú fényfor­rásokat. Kozma Gyula gépbe­állító műszerész folyamato­san figyeli a gépek bonyo­lult tevékenységét, néha a vezérlőpultra is rátekint, ö a gépek kevés kiszolgálóinak egyike. Azt mondja, egy ne­gyed évig tanult hasonló gép mellett a nagykanizsai gyárban. Hangsúllyal szól ar­ról, hogy a számítógéppel is megbarátkozott, s a gépsor beszerelésében is részt vett. örül, hogy a régihez képest bonyolult munkáját szeptem­bertől magasabb bérrel is­merik el, Áutólámpák fesztelője Csatári Zoltán gyárigazga­tó mutatja be az új gépsort. Sorolja, hogy a gépkocsik se­gédvilágításához készülnek itt jó minőségű lámpák. A ter­melékenység a régi gépekhez képest a duplájára nőtt, vagyis óránként több mint kétezer lámpa készül ebben a közepesnek mondható csar­nokban. Költségcsökkentést is eredményezett az új masi­na, amelyet a részvénytársa­ság nagykanizsai gyárában konstruáltak, de európai szín­vonalon. A próbák alatt napi 12 órát üzemel a kanizsai gépsor, a teljes bejáratás után napi két műszakos mun­kára fogják. A gyárigazgató egy kivá­gott újságcikkre hívja fel a figyelmünket. A Heti Világ- gazdaság egy frissnek mond­ható számában Varga György amerikai állampolgárságú vezérigazgató nyilatkozik, örömmel olvassuk nyilatko­zatában, hogy a General Electric idén 20 millió dollár beruházást valósított meg a Tungsram gyáraiban, jövő­re 40 millió dollár beruhá­zást irányoztak elő. S a dol­lárokból a kisvárdai gyár fej­lesztésére is jut. Erről Csatári Zoltán eze­ket mondja: — A múlt héten több na­pig tárgyaltunk itt amerikai szakemberekkel. Megállapod­tunk abban, hogy 1991-ben végrehajtjuk a teljes körű búragyártás rekonstrukcióját. A mostani magas költség­szinttel, sok energiával mű­ködő technológia helyébe jö­vőre beléphet a General Electric korszerű technológi­ája. Ugyancsak jövőre egy modern berendezést kapunk, amely az autólámpák gyártá­sát teszteli majd. A tesztelés lényegében komplett minő­ségvizsgálatot jelent. Amerikai iram — Az amerikaiak nyilván tudják, miért áldoznak dollá­rokat Kisváráéra. — Természetesen. A mi autólámpáinknak van piacuk, ezért kell növelni a termelé­kenységet, a mennyiséget. A minőség javítását a megren­delő autógyárak magas igé­nye és a konkurencia is meg­követeli. A fejlesztés, a be­ruházás költségcsökkentést és profiltisztítást is magával hoz. A beruházástól tehát az amerikaiak is hasznot re­mélnek. Amerikai tanulmányúton vett részt októberben a kis­r Édes Anna Qf zegény Kosztolányi! Ismét elérte a végzet: klasszikus A regényéből filmet forgatott Esztergályos Károly. Bár ne tette volna! Esztergályos és dramaturgja, Prekop Garibella mindent megtettek, hogy kilúgozzák a műből — Kosztolányit. Éljen a zanza! (Szegény kisgyer­mekek és egyéb iskolások, akik a mű helyett ezzel a férc­művel érik be. Megint félrevezette őket a Magyar Tele­vízió.) Az adaptáció szuverén művészi folyamat. De ne az alapkönyv ellenében! Nem igazán az a bajom, hogy a filmben olyan jelenetek is szerepeltek, amelyek á regény­ben. nem, hanem az. hogy a kényszerű húzások következ­tében fontos cselekményszálak maradtak ki, szereplők tűn­tek el. a történet síkjai indoklatlanul egymásba csúsztak, s főleg semmi nem maradt az író ragyogó stílusából, re­mek hangulatfestéséből. Ellenben láttunk ellenfényben és félhomályban női kebleket, markáns fenekeket, folyt a mosdóvíz és a pezsgő. Végül pedig bőséggel bugyogott a vér(festék). No lám, mai átlagízlésünk is elégedett lehet: némi erotika, egy kis horror, csipetnyi (áthallásos) poli­tika — íme a recept. Ezt is lehet csinálni Kosztolányi ürü­gyén. Közben persze a művésziségre is ügyelni kell: kék fényben úszó koituszok, amelyekben Anna nem tud fel­oldódni, ellenben Jancsi úrfi mozgása kielégítő lehetne egy soft pornóhoz. S hogy később Anna kettős gyilkos­ságot hajt végre? Amúgy mellékesen? Ezen fölényesen túllépnek az alkotók. Az utolsó snittel nyitva hagyják a kérdést: miért? Aki esetleg kíváncsiskodna, annak ott van az eredeti szöveg. Mert abban Moviszter doktor a tárgya­láson kijelenti: „Ridegen bántak vele.,. Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül __Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint égy géppel. Gépet csináltak belőle — és kitört.. . Cudarul bántak vele.” Nos, az Esztergályos-féle Édes Anna abszolút kudarc. Ezen nem segít Nagy-Kálózy Eszter szép arca, Mensáros László nyugodt, kellemes hangja, emberi magatartása, hu­mánuma, Tordy Géza egy-két jellegzetes pillanata. Esz­tergályos Cecília hisztériás méltóságos asszonya. A jobb sorsra érdemes Blaskó Péter téblábolása legfeljebb színezi az átható álművészifcedést. JV"osztolányi ragyogóan megírta a „tökéletes cseléd” _f\_ történetét. Erre jönnek a perc-emberkék és szét- trancsírozzák „a század egyik legszebb magyar re­gényét” (Bálint György). E végtelenül gazdag, finom rezdülésekben tobzódó stílusbravúrhoz tehetséges rendezőnek kellett volna hoz­zányúlnia. Mint annak idején, amikor a Szindbád Huszá- rik Zoltán kamerája előtt elevenedett meg. Karádi Zsolt KÉricak Az elmúlt hetekben egy­másnak ellentmondó hírek láttak napvilágot az idei ku­koricatermésről. A szatmá­ri vidéken nincs ok az aggo­dalomra. Az előző évitől jobb volt a termés. A betakarítást az elmúlt napok időjárása akadályozta, de a fehérgyar­mati és a környező települé­sek határaiban a kombájnok folyamatosan dolgoztak. A Gabona és Malomipari Vállalat fehérgyarmati üze­me 800 vagon kukoricára számított. A termés 90 száza­léka szerződéses termelőktől került az átvevőkhöz. Az esőzések miatt a nedvesség- tartalom még fokozódott. A kistermelők, de a termelő- szövetkezetek által behozott kukorica 25—30 százalékos víztartalommal került az át­vevőkhöz. A gabonások szombat-vasárnaponként is dolgoztak, s október elejétől folyamatos volt az átvétel il­letve a szárítás. A szerződésben termelt mennyiséget tonnánként 9 ezer forintért átvették, ter­mészetesen, ha szárítani kel­lett, ennek költségét ebből le kellett vonni. Az állattartók saját célra is tartanak meg a terményből, de a szemes ku­koricát megszáríttatják. így a közel 900 vagon szerződé­ses kukorica mellett még 300—400 vagon bérszárítást is vállalnak. Az előző évi 600 vagon06 kukoricatermeléssel szemben az idei 900 vagon bizonyára ki fogja elégíteni a megnö­vekedett igényeket is. M. K. Dollárt pásztázó fényforrások várdai szakemberek egy cso­portja. Közéjük tartozott Ar- dó Miklós termelési főmér­nök is, akitől ezeket halljuk: — A General Electric két hasonló profilú amerikai gyá­rába látogattunk. Többek közt a gyártási folyamatokat, a technológiákat vizsgáltuk. Ott az automatizálás maga­sabb fokú, emberek és gépek termelékenyebbek. A mű­szakszám mindenütt maga­sabb, az értékes gépeket há­rom műszakban dolgoztatják, karbantartás csak hét végén. A termelési folyamatokat op­timalizálták. — Mi tetszett leginkább, s mit lehet itthon hasznosíta­ni? Jobb munkakultúra _— Tetszett, hogy a minő­ségellenőrzés a gyártás hely­színén van, a felelősség nem elodázható, nem átpasszol­ható. Láttuk a központban, hogy forgószínpadszerű fala­kon gombnyomásra jelent meg egy-egy üzem, vagy ál­talános iskola világításának sémája, terve, szemléletes ott az oktatás, és az üzleti aján­lat. A minap amerikai szak­emberek jöttek hozzánk, ta­nácsokat kaptunk tőlük. 1991-től több amerikai tech­nológiai ' módszert akarunk itt alkalmazni. A amerikai tanulmányúton részt vett Orosi Józsefné sze­mélyzeti és munkaügyi osz­tályvezető is, ezzel kapcso­latban szinte szenzációs hír­rel szolgál: — Az ottani vezetési mód­szert is tanulmányoztuk. An­nak lényege: munkásformá­jú szervezetet működtetnek, ami szociális és technikai alapokra épül. Más ott a hie­rarchia. A munkást is mun­katársként kezelik. Igaz, a munkástól is szigorúan el­várják, hogy szakmailag meg- megújuljön és ismerje a munkafolyamatok közötti összefüggéseket. Kell-e mon­danom, hogy ott erősebbek a vezetés szociális és technikai alapjai? — Inkább arról beszéljen: mik a teendők itthon? — Többek közt javítani kell a munkakultúránkat, a kommunikációs készségün­ket, javítani szükséges az említett alapokat is, a jobb vezetésnek kedvezően kell befolyásolni a termelést. Kö­zépvezetőinkkel pár nap múl­va beszélgetünk a témáról, s úgy tűnik, jövőre új veze­tési stílust alakítunk ki Kis­várdán. Ez a stílus modell ér­tékű lesz a Tungram 12 gyá­rában. A hamarosan ránk köszönő 1991-es esztendőben újabb kedvező változások várhatók itt. Ám a következő években sok erőfeszítésre lesz szük­ség, hogy a kisvárdaiak hasz­nálhassák a szólásmondást: „Ez tiszta Amerika”. Nábrűdi Lajos UGRIK AZ ENERGIA ÁRA A kormány a takarékossági lehetőségek felkutatását szor­galmazza a gazdaság valamennyi ágazatában, ugyanakkor elkerülhetetlenné válik a következő év elejétől további ár­emelés bevezetése is. Első lépcsőben az energiaárak emel­kednek majd, melyeken még jelenleg is számottevő mérté­kű állami támogatás van. A liberalizált üzemanyagárakra is várhatóan fölhajtó hatást gyakorol majd a nemzetközi kő­olajpiacon kialakuló keresleti pozíció. termékeik ára várhatóan 6— 8 százalékkal emelkedik jö­vőre. A fennmaradó plusz- költséget többlettermeléssel próbálják ellensúlyozni. Idén 150—160 ezer köbméter fa- forgácslapot készítenek, jö­vőre várhatóan 180 ezer köb­métert. Ezzel 15 százalékkal emelkedik a termelés meny- nyisége. A költségmegtakarí­tások között szerepel az is, hogy például a csiszolóport is elégetik. Mindezek még­sem lesznek ahhoz elegendő­ek, hogy a tavalyi, illetve az idei eredményszintet elér­jék, amely jövőre várhatóan 15 százalékkal fog csökken­ni. M. Cs. ■ I | jf AM|AM felépítmény prototípusa készült el a nyíregyházi Vas- és ■»«"■■Vil Fémipari Szövetkezetben. Hamarosan megkezdődik a soro­zatgyártás, mely teljes egészében olaszországi exportra megy, s ez évente hatszáz darabot jelent. Képűnkön a prototípus látható. (H. P. felv.) beruházásra pedig a jelen­legi feltételrendszer mellett képtelenség még gondolni is. AZ UNIVERSIL ELEKT­ROAKUSZTIKAI GYÁR nyíregyházi gyáregysége eléggé energiaigényes. A nagy áremelések ezt az üze­met is érzékenyen érinthetik — tájékoztatta lapunkat Kői László igazgató. — A hőkezelésnél hasz­nált kemencénk gázzal mű­ködik. Az asztalilámpánknál is gázt használunk. Elektro­mos áramra is jócskán szükségünk van. Az áreme­lések lényeges hatással lesz­nek ránk, de remélem, így is talpon maradunk. Jövőre 55 —60 százalékban exportra termelünk, dollár elszámolás­sal. Az áremelést nem pasz- szolhatjuk tovább a külföl­di megrendelőkre. A belföldi piacunkat is óvatosan kell kezelnünk. Jövőre akkor le­szünk igazán érdekeltek az exportban, ha mégis csak le­értékelik a forintot. NAGY GERGELY, a vásá­rosnaményi Interspan Kft. kereskedelmi igazgatója el­mondta, hogy a tervezett energiaár-emelkedés 1991- ben 80—90 milliós többlet- költséget jelent számukra. Ezt nem kívánják teljes egé­szében áthárítani vevőikre, hiszen számolniuk kell azzal is, hogy lesz-e fizetőképes kereslet. A többletköltség egyharmadát vagy egynegye­dét az árakban realizálják, A ránk váró igen nehéz helyzetben milyen kilátásai vannak a vállalatoknak, ho­gyan képzelhető el a talpon- maradás, erről három válla­lati, illetve szövetkezeti ve­zetőt kérdeztünk meg. TÓTH FERENC, a nyíregy­házi „Béke” Mg. Tsz elnöke: — A már most, az utolsó negyedévben bekövetkezett, meg a jelenleg kiszámítható további áremelkedések — egyéb tényezőket is, mint béremelést és az ezzel kap­csolatos TB-járulék nőve Ize­dé st, költségtérítések növeke­dését figyelembe véve — ön­magukban 25 millió forintot meghaladó többletterhet je­lentenek 1991-ben a szövet­kezetünknek. — A realitások talaján gondolkodva, ilyen léptékű költségnövekedést áremelés­sel kompenzálni nemigen lesz lehetőségünk. Szándékunk szerint az egyéni érdekeltség szerepének fokozásával, két- három új tevékenység meg- indításával és a piaci kap­csolatrendszer minőségi fej­lesztésével kíséreljük meg ezt a fojtogató szorítást átvé­szelni. Talán sikerül. — További megpróbáltatá­sokat azonban, még az átla­gosnál jobb feltételekkel rendelkező szövetkezet sem bír elviselni. Mondom ezt an­nak az alapos ismeretében, hogy a belső tartalékaink a tervezett változtatásokkal ki­merülnek, további termelő A TV-ben láttuk Bérszárítás Szatmárban Amerikai „házasság" Pénztárcánk bánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom