Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-28 / 279. szám
Amerikai „házasság" (8. oldail) Kenyértirés Toyotával (II. oldal) Nyáregyháza megyei ioaú város Nyíregyháza megyei jogú város, tegnaptól a Parlament jóváhagyásával — a városi önkormányzat képviselőtestületének kérelme alapján. Kedden az Országgyűlés szünetében kértünk rövid véleményt Nyíregyháza két országgyűlési képviselőjétől. TAKÄCS PÉTER: — Két szempontból lehet megvilágítani a döntést, illetve a megkapott lehetőséget. A városnak a megyei jogállásból előnye származik: nem betagozódik a megyei önkormányzatba saját, s a neki járó — például egyes adó- és illetékbevételekkel, maga gazdálkodhat. Ugyanakkor nogyon körültekintőnek, a megyével együttműködésre késznek kell lenni, hogy minden előnyt ki lehessen használni. Maga a jogintézmény nem új, — ha például a dualizmus idején tapasztaltakat vizsgáljuk, végig konfliktusok voltak a megye és a törvényhatósági város között. Főképp a „szegény megye — gazdag város” témakörben voltak összezördülések. A történelemből most az új helyzetben tanulni kellene. — Jelenleg sok területet átmeneti törvények szabályoznak. Nem tudjuk például, hogyan szerveződnek majd az iskolaszékek, szét lehet-e választani e tekintetben a megyét, illetve a várost. Sok kulturális intézmény is közös. Engem — a város kérését teljesítő döntés után — ezek a fenntartások is foglalkoztatnak, és a remény, hogy az értelem lesz majd az erősebb és nem a rivalizálás. SZILASSY GÉZA: — A mai döntés még csak lehetői ség. A bevételek, ingatlanok sorsa még nem tisztázott. Nem mindegy hogyan oszlanak majd meg a megye és a város között. Szűkebb szakterületem például a városban lévő megyei kórház nagy fejlesztések, beruházások idejét éli. Erre koncentrálni kell, megyei és városi erőket egyaránt. De már azt is lehet hallani: kellene egy kifejezetten városi kórház is. Kétségtelen: a megyei jogállás elnyerése ígéretes, de még sok részlet tisztázása kell ahhoz, hogy valóban érvényesülni tudjon, az itt élő lakosság javára. — Persze el kell oszlatni egy félreértést is. A megyei jogú várossá nyilvánítás az érintett városok részére nem jár külön előnnyel, feladatainak ellátásához — csupán új jogállásukból adódóan — külön támogatást nem igényelhetnek. M. S. A kormányfő egy hónapon belül válaszol Városok felsőbb osztályban Csupán egy határozatot hozott kedden délután 17,35 óráig az Országgyűlés: elfogadták, hogy december 1-jétől az ország húsz helységét megyei jogú várossá nyilvánítják. Eszerint megyei jogú várossá lesz: Békéscsaba, Debrecen. Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. A nap másik figyelemre méltó eseménye volt Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata képviselő interpellációja Antall Józsefhez, a kormány beharangozott átalakíVéfadéiinnepség a laktanyában Megérdemelt köszönet tásáról. Négy konkrét kérdést fogalmazott meg az interpelláló képviselő: tervezi-e a miniszterelnök a kormány szerkezetének átalakítását; ha igen, milyen koncepció alapján; milyen minisztériumok élén tervez változást, változik-e a tárcák elosztása a koalíciós pártok között; tárgyalt-e már az átalakításról a koalíciós partnerekkel, illetve az MDF-fel. Antall József a kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, a megígért határidőre a Ház asztalára kerül az ország jövő évi költségvetése. A feltett kérdésre a kormányfő pedig bejelentette: élni kíván a házszabály adta lehetőséggel, miszerint 30 napon belül írásban válaszolhat az interpellációra. Kilátásba helyezte azt is. hogy ennek formája esetleg újságcikk lesz, hiszen a képviselő maga is a sajtóban publikálta először interpellációját. A keddi ülésnap n3Útánván egyébként meglehetősen foghíjas padsorok voltak láthatók: a képviselők 58 százaléka jelent csak meg a kezdésre. Napirend előtt bejelentették, hogy megüresedett képviselői helyre a Szabad Demokraták Szövetsége, a Heves megyei listáról Horváth Lászlót jelölte, aki el is foglalhatta helyét a Parlamentben. Ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky Gábor szabaddemokrata képviselő, aki ezúttal köszönt le a mandátumáról, mivel a közelmúltban megválasztották Budapest főpolgármesterévé. Beszédében leszögezte: Budapest európai metropolissá válásához olyan törvényi és pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az elmaradott infrastruktúra, a leromlott állagú lakóházak, a felújításra váró lakótelepek, a környezet- szennyező tömegközlekedés helyzetének javítását. (Folytatás a 4. oldalon) Úi ■iiiszterelntt Magy-Britanniában John Major a győztes Londonban tegnap szavazást tartottak a Konzervatív Párt vezetője és ezzel együtt az új kormányfő személyéről, amelyen John Major pénzügyminiszter kapta a legtöbb voksot. Mivel a szavazatok száma, ha kevéssel is, de elmaradt a szükséges többségtől, csütörtökön újabb fordulót kellett volna tartani. A rivális Michael Heseltine viszont közölte, visszalép a jelöltségtől, így Major Nagy-Britannia új miniszterelnöke. Fővárosi színvonalú szemészeti ellátás Nyíregyháza belvárosában. A Fotopex RT., Kontrax RT. és a Nyíregyházi Fényképész Kisszövetkezet kulturált, gyors szemészeti ellátást létesített. A komputeres orvosi vizsgálat az esetleges szembetegség megállapítása mellett az azonnali szemüvegkészítésig jól felkészült műszerekkel az üzlet. A Nikon berendezéssel dr. Pótor Agnes szemész szakorvos szembetegséggel kapcsolatos problémát vizsgál. (Elek Emil felvétele) JANUÁR 15-IG BT-ultimátiim Iraknak? Az ENSZ köreiben bizonyosra veszik, hogy a Biztonsági Tanács csütörtökre kitűzött ülésén elfogadják a határozatot, amely katonai erő alkalmazását is lehetővé teszi Irakkal szemben. Az Egyesült Államok azt szerette volna, ha január 1-ig adnak határidőt Iraknak a megszállt Kuvaitból való kivonulásra, míg a BT más tagjai hir szerint nem hívei az ultimátumnak, mondván, hogy az még valószínűbbé teszi a háborút. Egyes értesülések szerint kompromisz- szumként január 15-ét jelölnék meg határidőnek. Am a dátum az amerikai értelmezés szerint sem jelent azonnal háborút — csak a lehetőséget az Irak elleni támadásra, ha az ország (amint várható) nem tesz eleget a BT újabb határozatának sem. A BT öt állandó tagja hétfőn beható tanácskozásokat folytatott, hogy előkészítse a csütörtökön, közép-európai idő szerint késő este kezdődő ülést, amelyen a testület tagjainak többsége — amerikai kezdeményezésre — külügyminiszterével képviselteti magát. Novemberben az USA a BT soros elnöke, így James Baker külügyminiszter elnököl majd a hónap utolsó előtti napján tartott ülésen. A határozat már lényegeben készen áll; nem említ katonai rendszabályokat, csak azt, hogy az ENSZ tagállamai megtehetik a „szükséges intézkedéseket”, amennyiben Irak nem tesz eleget a világszervezet felszólításának a kivonulásra. Az ENSZ történetében másodszor hoznak majd ilyen jellegű határozatot: az első 1950-ben született, annak alapján kapcsolódtak be az Észak-Korea és Kína elleni háborúba az Egyesült Államok és más országok csapatai, az ENSZ zászlaja alatt. A véradókra emlékeztek november 27-én Nyíregyházán a Damjanich laktanyában. A megjelenteket Bürget Lajosné, a Magyar Vöröskereszt Megyei Vezetőségének titkára köszöntötte. Mint mondotta, a hely valóban szokatlan, de a kiválasztása teljességgel indokolt, s céltudatos. A honvédség, a határőrség, a tűzoltóság tagjai ugyanis a legrendszeresebb véradók közé tartoznak, ők azok, akikre a legnagyobb bajban is mindig számítani lehet, hiszen az elsők között jeler ckeznek, s nyújtják karjaikat azért, hogy a bajba jutottakon mielőbb segítsenek. A megye szánté valameny- nyi településéről érkező vendégek szintén a véradók sorába tartózták, rajtuk múlott, s múlik ma is, hogy a véradás egyre nehezebb helyzetében Szabolcs-Szatmár(Folytatás a 4. oldalon) U tcahossznyi a nyelvtudásbeli lemaradásunk a jó öreg Európa nyugati feléhez képest. Az iskolából holtfáradtan hazaérkező gyermekeink mellé fogadott különtanárok, a borsos árú intenzív tanfolyamok, nyelviskolák mind-mind abban kívánnak segíteni, hogy valamicskét lefaragjunk a hátrányból. Hogy nem az elvárt hatásfokkal, azt mi sem példázza jobban, mint hogy újabb és újabb módszerekkel kísérletező vállalkozások indulnak. A középfok Nyelvi Alapítvány kilépett a szokványos keretekből. Tankönyvek, műszaki segédeszközök biztosítását, a kísérletben dolgozó pedagógusok az átlagosnál magasabb szintű honorálását felajánlva vállalkozó szellemű középiskolákat keresett, s keres, ahol az úgynevezett nulladik évfolyamot beindíthatná. Az országban elsőként Budaörsön ül a gimnáziumi tanulmányok megkezdése előtt negyven diák úgy a padHétszázhűsz nyelvóra sorokban, hogy órarendjükben napi négy nyelvi, egy testnevelés s heti egy-két „közéleti” óra szerepel csak. Szókincsük bővítésében, a nyelvtani ismeretek megszerzésében, a társalgási rutin fejlesztésében hat tanár segíti őket. Évi hétszázhúsz nyelvórán keresztül, ami — a szakmabeliek véleményét tolmácsolva — elegendő az állami középfokú vizsga megtételéhez. Addig is tíz alkalommal adnak számot tudásszintjükről tanáraiknak, akik erről részletesen, írásban tájékoztatják a szülőket. De mindez nincs ingyen. Egy gyermek tandíja az egy évre körülbelül hatvanezer forint. Ez az oktatók bérét, a tankönyvek, egyéb szolgáltatások árát tartalmazza. „Már megint csak azok tanulhatnak, akiknek pénzük van rá! Ez nem igazság:” — mondják majd sokan. De míg a minisztérium a nyelv- tanulás ilyen fokát nem minden gyermeket megillető szolgáltatásként kezeli, addig áldoznunk kell rá. S az már dicsérendő, ha egyre kevesebbet. A nyíregyházi Zrínyi Gimnázium tantestülete úgy döntött, jövő szeptembertől vállalkozik a kísérletre, Hangsúlyozottan kezdő angol és német csoportjukba húsz-húsz gyermek juthat be, a matematikából és történelemből tett felvételi után, amelynek időpontját csak akkor teszik közzé, ha már rendelkeznek a minisztérium engedélyével, és ha helyi önkormányzat is támogatja anyagilag a nulladik évfolyam megindítását. XLVII. évfolyam, 279. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. november 28., szerda
