Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-22 / 274. szám

1990. november 22. Kelet-Magyarország 3 Kitiltott a tej költsége Elégedetlen Nagyecsedi gazdák A tehenek se gondol­ták, hogy egyszer még parlamenti téma is lesz belőlük. De legalábbis is­tenadta tejelő képessé­gükből. Nem ők az elsők, és nem is az utolsók, akik sokmindent nem gondol­tak. Mára ugyanis sláger lett többek között a tej is. Nem a szónak népsze­rű, inkább idézőjeles ér­telemben. Mert ugyebár a pénztárcánk apad, a te­henek tőgye viszont da­gad, így nem csoda ha termelő, közvetítő, fel­dolgozó és fogyasztó egy­aránt azon töri a fejét, hogy is legyen ezután. Panaszos levél nyomán kerestük fel Nagyecseden az egyik köztiszteletben álló termelő, Kovács Gusztáv portáját, aki 65 egyéni kis­termelő nevében írt a Tej­ipari Vállalatnak és szer­kesztőségünknek is arról, hogy ők, a gazdák szeretnék, ha a vállalat közvetlenül, a tsz közbeiktatása nélkül fi­zetné őket. Indoklás: a szö­vetkezet rendszertelenül, gyakran késedelmesen fizeti a tejért járó összeget. Késik, és ráfizetéses A ház körül minden arra utal. hogy az itt élők meg­élhetését az állattartás je­lenti. A konyhaasztal sarkán osztunk, szorzunk. A terme­lők 13,40 forintot kapnak egy liter tejért. Vendéglá­tónknak 5 tehene van. 45— 50 liter tejet szállít be a tsz átvevőhelyére. Ez azt jelenti, hogy 18 ezer forint körül kap havonta, ami csaknem teljes egészében rámegy a jószágok tartására, nem szá­mítva a munkadíjat és az energiát. Vagyis: így se ki­fizetődő, hátha még késik is a pénz. Ezért szeretnék a változtatást. A Rákóczi Tsz-ben Galsai Géza elnökhelyettes fogad, és készséggel felvilágosít a problémáról, ami azóta rész­ben megoldódott. — A gazdák panasza jo­gos, de az országosan is köz­ismert áldatlan pénzügyi helyzet bennünket is sarok­ba szorított. Nekünk is tar­toznak, így aztán mi is tar­toztunk. Ez a gazdákat ér­zékenyen érintette. Levon­tuk a megfelelő következte­tést, és a Hitelbanknál kü­lön. zárolt bankszámlát nyi­tottunk a tej ellenértékének elszámolására. A kisterme­lők önállóságra vonatkozó javaslata részünkről megva­lósíthatónak látszik. Annál is inkább, mivel januártól szervezeti változások lesznek a szövetkezetben, ami nagy­jából azt jelenti majd, hogy Kovács Gusztáv tehenei között. vánvalóan új alapokra kell helyezni a termelők és fel­dolgozók együttműködését. A kapcsolatrendszer mi­lyen átalakítási lehetőségét tartják elképzelhetőnek a Tejipari Vállalatnál? Ezt foglalta össze Horilla Sán­dor gyárigazgató-helyettes Mátészalkán. — Való igaz: ha a tsz-ek nem kapják meg a tevé­kenység állami támogatását, valószínűleg kilépnek a kör­ből és akkor újra kell gon­dolni a megoldást kínáló 1 ejút kanyar nélkül K iméi vo, kannában Is árusítja a tejet a nyírbátori Üj Ba- rázd: 1 i nelőszövetkezet, amelj ezúttal is az elsők között alkalmazkodott az igencsak megváltozott pi­aci kői ül menyekhez. A nö­vekvő élelmiszerárak el- lensuli ozás íra máris meg­tette. amit a maga terü­letért a vásárlók érdeké­ben megtehet. November közepe óla Nyírbátorban, az Árpád utca végén ta­lálható szakosított szarvas­marhatelep tejházában kannás (ej árusításába kezdett. A kiváló minősé­gű, magas, 3,6 százalék zsírtartalmú, hűtött, extra minőségű tejet literenként tizenhét forintért árulják, a i evő által igényelt mennyiségben, akár lite­renként, félliterenként is. A te.jv ásáriási lehetőséget elsősorban a kisnyugdíja­sok, a sokgyermekesek ér­dekében teremtették meg. annál is inkább, mert immár két éve annak, hogy Nyírbátorban nem lehet úgynevezett kimérős tejet kapni. A termelőszövetkezet, s a tervek szerint a későbbi­ekben tejboltot, illetve tej­ivót is nyit majd Nyírbá­torban. a tsz kisebb önálló egységek szervezetévé alakul át, ami önálló számlavezetéssel jár­na együtt. Mi is a kedvezőt­len termőhelyi adottságú tsz-ek közé tartozunk. A tsz kilép a körből Ha jövőre megszüntetik az eddigi állami támogatást, akkor már végképp nem éri meg a tej felvásárlásával és kezelésével foglalkozni. Eb­ből következik. hogy nyil­lehetőségeket. Többféle vál­tozat kezdeményezését mér­legeljük. Az egyik a tejszö­vetkezetek létrehozása, ami­VÁLASZ CIKKÜNKRE A villanykályha ürügyén A Kelet-Magyarország Szer­kesztősége „A főszerkesztő postája*’ rovatában megjelent „Egy villanykályha” c. pana­szos levelét a Nyíregyházi Üzemigazgatóság kivizsgálta és az alábbiakat állapította meg: Fogyasztónk hőtárolós kályha üzemelésére igényt nyújtott be az Ibrányi Kirendeltségünk­höz, amire 1990. június 27-i dá­tummal az elvi engedélyt meg­kapta. Azonban fogyasztónk jogtalanul van felháborodva, ugyanis egy dolgot félreértel­mezett: az elvi engedély nem egyenértékű a bekapcsolási en­gedély megadásával. Panaszo­sunknak a továbbiakban a szükséges szerelési munkála­tokat egy váltakozóval, ill. szakemberrel ei kellett volna végeztetnie, majd ezt követő­en a jelentkefcési lap benyúj­tása, ill. felülvizsgálata után került volna sor a bekapcso­lásra. (A bekötéseket egy hó­napon belül mindig elvégez­zük.) A vállalkozó a jelentkezési lapot 1990. X. 10-én nyújtotta be kirendeltségünkhöz, így igénybejelentésével érdemben csak ezután tudtunk foglalkoz­ni. Az éves leltározás befejezé­sét követően — miután a rak­tárzárlat feloldódik — a rak­tár kiadja a szükséges szerelé­si anyagokat, és ekkor kerül­het sor (rövid időn belül) a csatlakozó felszerelésére. Szerelőink a biztonságos üzemviteli és a zavartalan villamoséneigia-szolgáltatás ér­dekében üzemeltető, javító, ill. üzemzavar-elhárító munkálato­kat végeznek hálózatainkon. Rosszindulatú feltételezés fo­gyasztónk részéről, hogy szere­lőink a belső ügyrendünket átjátszva, megkerülve, csatla­kozót szerelnek csúszópénzért. Ez leírva rontja vállalatunk hírnevét, szerelőink tekinté­lyét, amit ez úton is kikérünk magunknak. Kérjük fogyasztónkat, hogy hasonló esetben, ill. bármilyen vállalatunkhoz tartozó igény felmerülése esetén keresse fel kirendeltségünket. Ott pontos tájékoztatást kap, melynek maradéktalan betartása saját jól felfogott érdeke, ugyanis a biztonságos, szakszerű munka elvégzésének megkövetelése fo­gyasztóink érdekében történik. Papp Gábor üzemigazgató Érdekképviselet új alapokon A kisalföldi községi önkor­mányzatok a közelmúltban szövetséget hoztak létre, s felhívást juttattak el lapunk­hoz, melyben hasonló szövet­ség létrehozására szeretnék sarkallni megyénk önkor­mányzatait is. Fontosnak tartják az átalakulási folya­matban a kis- és közepes nagyságú települések össze­fogását, egymás segítését, kö­zös érdekvédelem kialakítá­sát. Meggyőződésük, valódi országos érdekképviselet csak úgy jön létre, ha az önkén­tesen szövetkező önkormány­zatok előbb tájegységenként, megyénként, vagy régióként szerveződnek Olyan országos szövetség létrehozásában kívánnak köz­reműködni, amely valóban alulról építkezik, ezért ha­sonló szerveződésekkel ké­szek kapcsolatot teremteni. Céljaik: érdekegyeztető, ér­dekfeltáró, érdekközvetítő te­vékenység, információgyűj­tés és -közlés, szakmai to­vábbképzés, környezetvéde­lem, a kultúra és a közmű­velődés támogatása, hazai és nemzetközi kapcsolatok léte­sítése. Bővebb felvilágosítás­sal Horváth Ferenc, ideigle­nes ügyvivő szolgál, aki egy­ben Pannonhalma polgármes­tere is. re az 50-es éveket megelő­zően volt példa, és Nyírbél- teken már létezik is ilyen szerveződés. Ennek lényege: a kistermelők alapítanának szövetkezeteket, végeznék a felvásárlást és a tej kezelé­sét. Vállalatunk ezekkel a társulásokkal kötne felvá­sárlási szerződést. A legelési terület az önkormányzat fennhatósága alá kerülne. A másik változat: vállalati ke­zelésbe visszavenni a csar­nokokat, és második lépés­ben vállalkozóknak kiadni, akiknek költségtérítést fi­zetnénk és biztosítanánk a szükséges eszközöket is. En­nek fejében a vállalkozó összegyűjtené, kezelné, át­adná a felvásárolt tejet, il­letve kifizetné a termelőket. Természetesén egyik válto­zat sem valamiféle központi akarat érvényesítését jelen­tené, hanem mindenütt az érintettek dönthetnék el me­lyik megoldást tartják a leg­megfelelőbbnek. Átgondolt egyeztetést! A jövő tehát a termelők, a potenciális vállalkozók, a téeszek és a vállalat jól át­gondolt egyeztetésén múlik. Azokén, akik érthetően meg­élni, boldogulni akarnak munkájukból. Mindenfajta átalakulás üdvözlendő, ha ésszerűsíti, egyszerűsíti és kifizetődővé teszi a gazdasá­gi kapcsolatokat, valamint kifejezésre jutnak bennük a folyamatokban együttműkö­dők érdekei. A jövőtervezés kiinduló- és végpontja azon­ban csak az lehet, hogy a jószág szabadulni akar érté­kes terhétől, a lakosság pe­dig elfogadható áron kíván hozzájutni a termékhez, ami ugyebár „élet, erő, egészség”. Réti János Magnó Maurízió Maurízió nem egy luxus­kocsival, hüvelykujjny.i vas­tag szivarral érkezett Nyír­egyházára. Az átlag olasz állampolgárokat képviseli azzal az eltéréssel, hogy a tüzes, temperamentumos olasz lányok helyett magyar feleséget választott. Nem ho­zott milliókat érő bankjegye­ket magával, így mint más külföldi munkavállalók mun­kát keresett. A legkézenfek­vőbb az olasz nyelv tanítása volt. Mivel felesége is isme­ri férje anyanyelvét, vállal­ták. Ketten láttak hozzá, — az asszony a nyelvtant tanít­ja, férje gyakorlatilag a mag­nót helyettesíti, hiszen így az eredeti kiejtést hallhatják a tanulók. Egy nyíregyházi művelődési ház meg is hir­dette a nyelvtanfolyamot, de az első órán kiderült. hogy kevesen jöttek össze, ezért a résztvevőknek dupla költséget kellene fizetni. Ez nem volt a megállapodásban, ezért az egész csoport taná­rostul, diákostul elvonult és egy másik cégnél jelentke­zett be, amely öt perc alatt megegyezett velük. Azóta a megyében egyedül Maurizió és felesége oktatja az olasz nyelvet és tegyük hozzá si­kerrel, mert két kezdő és egy haladó csoportra bővült a szám. Azt is tervezik, hogy az óvodai fanfolyamot is be­indítják. A megyében Fehér - gyarmatról és Záhonyból is bejárnak órákra. Lehet, hogy a német és az angol mellett. a gazdasági és turisztikai kapcsolatok bővítése miatt ez a nyelv lesz a sláger? (m. cs.) Új erdők Szatmárban A Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ezen az őszön és a következő év tava­szán is különös gondot for­dít az erdőtelepítésre. A sós­tói és a harangodi üdülőöve­zet fásítását is kímélten ke­zelik. A kitermelt erdők helyén 430 hektáron telepítenek új erdőt. Ennek a területnek kb. a felére a megyében honos akácfák kerülnek. A telepí­tés 20 százaléka tölgy lesz, a többi területre elsősorban nyárfát ültetnek. Ezekben a hetekben főleg a baktaló- rántházi erdészet területén folytatják a faültetést, de Nyírbátor és Nyírbéltek tér­ségében is elkezdődött a te­lepítés. Csaholc és Kisnamény ha­tárában a befejezéshez köze­ledik 140 hektárnyi új erdő telepítése. Ezzel együtt egy 400 hektáros erdőtömb van kialakulóban a szatmári tér­ségben. Az egész tömb töl­gyesből áll. Ezt a területet a mezőgazdaságtól kapta az er­dőgazdaság. E terület mező- gazdasági művelésre ugyanis ésszerűen és gazdaságosan nem használható. A makktermés jó volt idén. Ám a gazdaság csak annyi makkot vásárolt fel, amennyi a saját. csemetekertjének szükségletéhez kell. Más er­dőgazdaságok ■ tehát ezen az őszön nem kapnak szabolcs- szatmár-beregi makkot. Igaz, nincs is rá igényük. Az új fényújság, mely Vidinfó névre hallgat, a fejlesz­tés utolsó stádiumában van a BEAG nyíregyházi gyárá­ban. Képünkön a készülő új termék ellenőrzése látható. (H. P. feiv.) M ostanság senki nem kérdi tőlem, milyen a hangulatom, Pedig tudnék mesélni! Például arról, hogy reggelenként morcosán ébredek. Zavar, hogy még sötét van oda- kinn, éppen olyan, mint mi­kor hazaérek. Torokszorító, ahogyan kisgyermekem es- dekel, ne hagyjam otthon, vigyem őt is magammal dolgozni. Bizonytalanság­ban élek, mert nem tudom, mire megyek be (habár egyedül). Ma adják-e ke­zembe a munkakönyvét, vagy csak a jövő héten vá­lók létszámfelettivé. 7-kor indulok tömegközlekedni. Az se szívderítő. Látom az iskola ablakain át, amint elhaladok előtte, hogy sok gyerek már a padjában ül. Ők is korán kelhettek, nyil­ván nem jó kedvükben. Elkeserítő, hogy naponta el kell döntenem, miről mondok le: a tízórairól vagy a vacsoráról. Mind­kettőre, ugyanis — látva az árakat — nem futja. Gondolnom kell a csalá­domra is. Ebben a hónap­ban meghibásodott a hűtő­szekrény, odalett a gyerek csizmájára félretett pénz. Még szerencse, hogy téli­kabátot vettünk tavaly. Rettegek, hogy ne bete­gedjek meg. A táppénzből ugyanis biztosan nem tud­nám megoldani a kará­csonyt. Mostanában sokszor fel­fordul a gyomrom. Vajon az idegeskedéstől, vagy azoktól a dolgoktól, amiket ra. Azért ez azelőtt nem volt. Ez a nyíltság, ez a kendőzetlen őszinteség ... Hogy mi a véleményem a politikárólt .Van is nekem időm azzal' fdglalkozni, ho­gyan marcangolják egymást a pártok! Kétoldali csömö­röm van az egésztől. Elég nekem a magam baja. Hát nem elszomorító, hogy a BBBMB8aBBBBBBMBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBB£fBaRt:i89gí£&!££j8BaRBa8&tt8SlsaBaBffiSÉKaBaaa *Sa2S***aBB**B*B>***aB*****a****B*****s*e*íi>**<*88|l|8aaBBaaBMBBÉBBBaBaBBBBBBBMBBBB ”*BBaBBBBBBBBBa*aaBBBBBBBBBBB**BBB*BBBBBB*»«B»*Bi»*««niSiiSi5«BíiiSsii2B2S!S!ii »«■«.*ÁMSutftBBaaaaBaaaaBaaBa*aBe»Maa«MaaBjrawmimMM>5s22a2aB««BB£a2a»«225B>BB xaaaaaiiiaaaaaaaaBaaaa JajRaaaiaBaaaaaaBa»uRaaBaaaaaaaaMaaa»B»aSaaMaaaa222 uimtimamiiHM riiirsbísiisixbis ribsísSbbsbIbibb ■ aa ^ n a SRRSRRiii-aiBa ........................................................................................ újabban tapasztalok? Leg­utóbb is, mikor lázasan el­mentem a körzeti orvoshoz és harmincadmagammal várakoztam türelmesen két órán át, bizony kinyílt vol­na a zsebemben a bicska, ha történetesen hordok ma­gammal ilyesmit. Közérze­temnél csak idegállapotom romlott rohamosabban, mi­kor az asszisztensnő beje­lentette, hogy a doktor úr még mindig nem érkezett meg. Helyettesítője pedig receptek írására sem jogo­sult, „csak passzióból van itt". Így mondta, szó sze­rint, a betegek füle hallatá­hajtás után nem marad energiám semmire? Inge­rültségemet rendszerint a gyereken vezetem le, emi­att bűntudatom lesz és nem tudok aludni. Csak forgolódom, nyomasztanak a napi gondok. Ez a verkli hovatovább teljesen elide­genít a családomtól. Min­dent hétvégén akarok pó­tolni, a nagymosástól a mű­velődésig. Ha egy vendég beállít, felborítja -a terveid met, attól leszek hót ideg. Ja, nem mondtam még? A férjem munkanélküli lett... Közreadja: Sz. S. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom