Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. november 14. Nyíregyháza, Üj utca 35. sz. alatt épülő lakások, garázsok, üzletek értékesítésre történő szervezését megkezdtük. Pszichoklinika egészségeseknek Tumultusra ítélve? lakás 28,000,— Ft üzlet 40 OOO,— Ft f ÁFA garázs 10 000,— Ft ÁFA Igény esetén lehetőség van szerkezetkész értékesí­tésre is. VÁRHATÓ BEFEJEZÉSI HATÁRIDŐ. 1991. de­cember. Érdeklődni lehet a Szabolcs-Szatmár Megyei Beru­házási Vállalatnál (Nyíregyháza, Kórház u 1 A.) vagy pedig a 14-711-es telefonon. (3938) Az új önkormányzat figyel­mére és segítségére vár a nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola, mely elhe­lyezési gondjaiban egyedül­álló a megyeszékhelyen. Az intézmény 660 tanulójából 145 iskolabuszozik nap mint nap a Gádor Béla utcai ki­helyezett tantermekbe, 22-en pedig a Honvéd utcai műve­lődési ház klubtermében ta­nulnak délelőttönként. A fe­szültség még így is nagy, mert a Kert közi épületben maradtak elhelyezése sem megoldott, hisz itt tizenki­lenc tanulócsoportra tizen­négy tanterem jut. így taní­tási órák folynak az ebédlő­ben, a könyvtárban, de az orvosi szobában is. Képün­kön egy, az orvosi rendelő­ben megtartott óra és busz megrohamozása látható. (Balázs Attila felvétele) Múzeumi kiadvány Üj múzeumi kiadvány je­lent meg a közelmúltban me­gyénkben. Bene János: „A nemzetőrség és a honvédség szervezése a kisvárdai járás­ban 1848—49-ben” címmel adta közre tanulmányait, számos illusztrációval a kis­várdai Rétközi Múzeum fü­zetének sorozatában. A kötet tartalmazza a márciusi for­radalom, a nemzetőrség szer­vezése, a honvédtoborzás ne­hézségeit, a nemzetőrök, hon­védek, népfelkelők hiteles dokumentumait; IRÁNYÁR NÉGYZETMÉTERENKÉNT: Első hallásra kissé fur­csa: pszichoklinikai szol­gáltatást indítanak a nyír­egyházi művelődési köz­pont népművészeti stúdió­jában. Hogy került a lé- lekgyógyítás a hímzések, szőttesek világába? Dr. Puskásné Oláh Júlia a népművészeti egyesület veze­tője, illetve a szolgáltatás szervezője, Vassné Figula Erika pszichológus arról szá­molt be; azt tapasztalták, vannak, akiknek kellemetlen a pszichológiai tanácsadó he­lyiségek ajtajai előtt vára­kozni. Egyesek szégyellik, hogy pszichológushoz kell fordulniuk, holott szükségük van a lélekgyógyász segítsé­gére, de tartanak attól, hogy ismerőssel találkoznak. A népművészeti stúdiót afféle fedő-eltakaró szerepkörben használnák fel, amelyet bár­ki felkereshet — így remél­hetően kiiktathatják a szo­rongást. Hogy a várakozással járó idegeskedést is elkerül­jék, a pácienseket előzetes egyeztetés alapján órára, percre fogadják, nincs sor- banállás. Négy pszichológus dolgozik a lelki klinikán, közöttük a munka szakterületenként osz­lik meg. Lehetőség van az egyéni tanácsadásra, amelyre előzetesen kell jelentkezni, levélben, személyesen, vagy telefonon — természetesen csak egészséges emberek je­lentkezésére számítanak. Olyan személyes problémák­kal lehet a szakemberekhez Szege« „Ne ítélj, hogy. ne ítél­tess!” ítéltem és ítéltettem. Pontosítva: elítéltettem. Két levelet tartok a ke­zemben. Az egyikben egy kft. kifogásolja, hogy „olcsón poénkodva” drágálltam ter­méküket. Pedig az emelés oka egyszerű, az alapanyag- árak növekedése. A másik­ban egy önmagát megnevezni nem akaró, de'illetéktelensé- gét fennen hirdető olvasó ró­ja fel nekem, hogy miért nem inkább azokat hibáztatom, akik a cikkemben megbírált vállalatot akadályozzák a határidő betartásában? Bármily különbözőek, mé­gis a magyar szabvány sze­rintiek e levelek. Az ókori néptanítók két évezredes el­vét a „mindig mindent meg lehet magyarázni”-t csak annyiban lépik túl, hogy hoz­záteszik, meg is kell magya­rázni. Pedig kell-e a magya­rázat? S érdekel-e valakit? Szükséges-e, hogy érdekel­jen? Nekem, vásárlónak csak két dolog számít, a minőség és az ár. Ha megfelel a por­téka, megveszem, ha nem, — s erre hadd legyen jogom — kritizálom. Teljesen hidegen hagy, hogy mi akadályozza az általam kért munka elvégzését. At­tól még nem lesz kész, ha tu­dom, mi a késés oka. Annak, aki vállalkozik, be kell kal­kulálnia minden hátráltató tényezőt, legyen az anyag­hiány, avagy néhány kispol­gári keresztbetevő. S ki lát­hatná jobban a várható problémákat, mint aki már régóta benne él a folyamat­ban. Hát tegyen is ellene! A megoldást ne az én jószí­vűségemre alapozza. Ha nem gazdaságos egy üzlet, az a vállalkozó hibája, miért ter­heli rám? A rizikót is én vál­laljam? Így, ha szó éri a ház ele­jét, úgy hiszem, nem a kifo­gásokat kell rögvest keresni, avagy nem sajtóperrel fenye­gető ügyvédeket kell küldöz­getni. Mert az felér egy sze­génységi bizonyítvánnyal. S azt aztán lehet magyarázni. T. Z. fordulni, amelyek lelki konf­liktust okoznak az egyénnek, legyen szó a környezetében élő emberekkel kialakítandó kapcsolatról, a munkahely­hez való viszonyról, vagy ide­ges természetű panaszokról. A tapasztalatok azt mutatják: sok esetben az erős szívdobo­gást, a túl sok fogyást, vagy túl sok hízást, a fejfájást lel­ki feszültség okozza. Segíteni szeretnének, ha va­laki nem tudja kinek elmon­dani problémáját, úgy érzi, nem tud kellően teljesíteni, vagy úgy gondolja, rosszul szervezi az életét, peches em­ber. A pszichológusok taná­csai azt a célt szolgálják, hogy tanuljuk meg emberi kapcsolatainkat jobban ke­zelni, tudjuk egymást jobban elviselni. Az egyéni tanácsadás mel­lett megszervezik a csoportos foglalkozásokat is — ezekre is várnak még jelentkezőket november 15-éig. Indítanak például önismeretet gyakorol­tató csoportot, egy másikban azt lehet megtanulni, hogyan tudunk kikapcsolódni, ella­zulni — ez utóbbinak külö­nösen a terhes kismamák ve­hetik hasznát, mert a gyakor­latok a szülésre is előkészíte­nek. Szerepel még a tervek között leendő és gyakorló szülőknek indítandó csoport, amelyben a gyermek lelki neveléséről lesz szó. Mindezek mellett a pszi­chológusok munkahelyi fel­kérésre vállalkoznak a nyu­gati „interjúkhoz” hasonló személyiségvizsgálatra, ha egy cég egy fontos beosztásba új alkalmazottat kíván kine­vezni. Amellett intézmények számára vállalják előadások megtartását. A cím: Nyíregy­háza, Zrínyi Ilona u. 8—10. Telefon: 10-005, naponta 11- től este 7-ig. Az élet velejét... A „Holt költők társasága” amerikai film. Érzelmes és felkavaró, legfeljebb eszkö­zeiben kicsit kommersz. Kép­sorai lírai szépségűek, mon­danivalója pedig továbbgon­dolásra kényszeríti a diákot, a tanárt és a szülőt egyaránt. Egy amerikai kisváros pati­nás, százéves hagyományaira büszke magán-középiskolájá­ba visszatért a hajdani tanít­vány Mr. Keating, aki angol tanárként — Cambridge-i műveltsége mellé — „csonki­goit” egy nagyon fontos és határozott célt is: minden tanítványának egy igaz, és saját sort kell írni az Élet nagy színjátékához. A varázsszó: Carpe diem. A varázsló: Mr. Keating, a Kapitány. Nincs is rá jobb szó. Kapitány csak az lehet, akinek hisznek. Az ő egyéni­ségéből olyan vitalitás és emberség sugárzik, maga is olyan intenzív csodaként éli át a tanítványaival töltött órákat, hogy neki elhiszik: hétköznapokon is „ki lehet szívni az élet velejét” vagy meg lehet látni „a Kongó aranyfolyamát fényleni az erdő fáin át”. Felszabadítja az életörömöt és megszaba­dít az „igen uram” kötelező fegyelmezettségétől. De nem tudja legyőzni az öntudatla­nul romboló és önző szülői becsvágyat, amely éppúgy milliméterenként tervezi meg fia életét, mint ahogy alvás előtt megigazítja a levetett papucsot. A gyermeki engedelmesség és tehetetlenség legyőzi Neil- ben a „carpe diem” vágyát. De, hogy nem gyűlölet­tel és konokul mondja ki a választ a „mit akarsz” kérdésére, hanem va­lami távol banéző, reményte­len megbocsátással, abban van valami szívet tépő, érez­zük, hogy túl sokról mondott le. A tragédia előtti jelenet megrendítő. Keating tanár úr fojtott férfizokogással gyászolja leg­szebb „teremtményét”. A tragédiából sem okuló szülők és a hagyományait és a ta­nári tekintélyt féltő iskola bűnbaknak kiáltja ki, távoz­nia kell. Megszégyenítőnek szánt távozása lesz a film legfele- melőbb jelenete. Az osztály­ban ülnek a fiúk, s a mozdu­latlan figyelemben ismét té­tovává váló lélekkel lapozzák a könyvet. Todd könyörgő tekintete néhány pillanatra belekapaszkodik a nyitott szertárajtóból Visszapillantó, mindentudó, bölcs, meleg férfiszempárba. A hirtelenül és szinte öntudatlanul pad tetejére ugró fiúból — aki már kipróbálta a barbár ri- vallást és megismerte a fáj­dalom artikulátlan üvölté­sét is — most kiszakad a ki­áltás: „Ó kapitányom, kapi­tány! Padra lépő társainak csak a tekintete beszél: de ugyanezt mondja. A film legszebb pillanatai ezek. Mindenki érzi; az igazság — nagyon ritkán — letiporha- tatlan. L. K. Megújult az orgona A fehérgyarmati műemlék református templomot láto­gatni óhajtók a közelmúlt­ban némi korlátozást tapasz­talhattak. Balogh Tihamér esperes elmondta: ennek az volt a magyarázója, hogy az Országos Műemléki Felügye­lőség szakemberei „szondáz­ták” a templom falait. Az 500 évesnél is idősebb temp­lom külső falát, kertjét majd tavasszal „vetik alá” vizsgá­latnak. Ezt követően került sor a helyreállításra, melyhez az OMF 380 ezer forintot adott, s a hívek adományából is összegyűlt közel 100 ezer fo­rint. A presbitérium kezde­ményezésére az orgona fel­újítását is elvégeztették. Amikor felzúg a fűrész... Vandalizmus helyett erd6gazdálkodás A természetbarátoknak szörnyű élmény, amikor felzúg az erdőben a fűrész, hiszen élő környezetünk válik szegé­nyebbé. A kivágott fák látványa valamennyiünkben in­dulatokat keltenek, s nem akarjuk megérteni, hogy miért is van minderre szükség. Hamarosan a baktalóránt- házi erdő 41. sz. út melletti részét is favágók keresik fel, hogy az előírásoknak megfe­lelően elvégezzék munkáju­kat. Kozma Károlyt, a Bak- talórántházi Erdészet igazga- óját kérdezők meg, hogy tu­lajdonképpen miért kell azo­kat a fákat kivágni. . — Először is azt szeretném leszögezni, hogy nem van­dál pusztításról, hanem terv­szerű erdőgazdálkodásról van szó. A Fenyves csárda mel­letti útkereszteződéstől a Baktalóránházára vezető be­kötőút két oldalán lévő há­rom-három hektáros akácer­dő nem része sem a termé­szetvédelmi területnek, sem a parkerdőnek. A két erdő- rész 42 éves, pedig vágás­érettségüket már 30 éves korukban elérték, vagyis 12 évve tovább hagytuk élni a fákat Ezt a hat hektárt fa­termelés céljából tartottuk eddig, s ha mos nem vágjuk ki, a legértékesebb része, az ipari fa megy tönkre. így is már több fa alsó része el­korhadt, csak tűzifának jó, s természetesen veszélyes is, mivel a vihar kidönheti. — A fakitermelésről önállóan döntöttek, vagy engedélyeztet­ni kellett? — A favágáshoz az enge­délyt az erdőfelügyelőségtöl kell kérni minden esetben, most is ott hagyták jóvá. Az erdőfelügyelőség szinte min­dent ellenőriz. Megfelelően van-e kijelölve a terület, hogyan történik a kivágás, elszállítottuk-e a fát. — Milyen fafajjal újítják majd fel a két területet? — A MÉM-erdőrendezők írják elő azt, hogy a talajtól függően hova, mit ültethe­tünk. Az egyik területre két­éves vöröstölgy-csemetéket ültetünk, a másik részen gyö- kérsarjról felújított akácerdő lesz. A fakitermelés decem­ber első napjaiban kezdődik, s két-három hétig tart majd el, így tavasszal már meg is kezdjük a felújítást. — A fák kivágása miatt lesz-e a bekötőúton forgalom- korlátozás? — Sajnos az erdő fekvése olyan, hogy időnként fél-fél órára a favágás miatt le kell majd állítani a forgalmat. Az útlezárást a közúti igazgató­ság illetékeséivel egyeztet­jük: Hadd ragadjam , meg az alkalmat, hogy a fakiterme­lés és a forgalomkorlátozás miatt kérjem mindenki tü­relmét, megértését. Arra is kérni szeretném az állampol­gárokat, ha véleményük, észrevételük van, bennünket keressenek meg. (mml) Tudjuk egymást jobban elviselni Érzelmes és felkavaró

Next

/
Oldalképek
Tartalom