Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-10 / 238. szám
1990. október 10. Kelet-Magyarország 3 — Úgy érzem, hogy a független jelöltek után a kisgazdapártiak kapták a legtöbb szavazatot mind a polgár- mesterjelöltek, mind pedig a képviselők tekintetében. A nagyobb városokban nem szerepeltünk jól, ennek ellenére összességében a kisgazdapárt előre tört, úgy hogy ezt pozitívan értékelem. O Az Alkotmánybíróság állásfoglalása után — miszerint csupán a földek reprivatizációja alkotmányellenes — felszínre kerültek-e ellentétek a kormánykoalícióban? A cipőfelsőrész és -alja munkaszalagok mellett 300-an dolgoznak Csengerben a pécsi bőrgyár üzemében. (E. E. felv.) — Nekünk nem a szövetkezeti eszme, hanem a szövetkezet fölépítésének elvei ellen van kifogásunk. Ez ugye a kollektív tulajdonra épül, ami viszont nem vált be. A jövőben az egyéni felelősségnek, az egyéni törődésnek, szorgalomnak kell dominánssá válni. Eddig csak a jó téeszek jó vezetési stílusa és összhangja tette lehetővé azt, líofe';<azr‘örSzág különböző helyein ilyériek kialakulhattak. Jelenleg azon folyik a harc, hogy mi legyen a téeszekben lévő földek 60 százalékával, melyeket a parasztságtól vettek el. Mi azt mondjuk, ezt teljesen bízzuk az ott élő emberekre. Nagykállóban a kállóiakra. Baranyában a baranyaiakra. Nekem az a véleményem, ahol egy jó nagyüzem van. és az ott élő dolgozók megtalálják a számításukat, az az életforma jó nekik, válasszák azt. Aki viszont a maga gazdája akar lenni, annak adja ki az üzem a földet. Ne álljon szembe egymással téesz és egyéni gazda, mert más üzemi formában 'gazdálkodnak. A mezőgazdaságban dolgozóknak nagyon össze kellene fogni, akárhogy alakul is a sorsuk. Nem ellenfelet, hanem felebarátokat kellene egymásban látni. A szövetkezetek pedig keressék meg azt az üzemi és gazdálkodási formát, amelyben valójában a tagok tulajdonosi érdeke domborodik ki. Ha ezt sikerül megvalósítani, a jövőbe vezető út sokkal simább lesz. Galambos Béla — Egyáltalán nem merült föl probléma. Pontosan tegnap, a miniszterelnökkel váltottunk szót ebben a kérdésben. Október 8-án ülnek ösz- sze a három kormányzó párt szakértői, és a szakértői vélemények kialakítása után megtárgyalja a kérdést a három párt vezetősége. Mi pártelnökök majd közösen foglalunk állást. Azt elmondhatom, hogy egy pillanatig sem merült föl a koalíció megkérdőjelezése. O A reprivatizáció gondolata viszont, elég érdekes módon az ellenzéken kívül még sokak ellenérzését váltja ki. Mi ön szerint a tulajdoni rehabilitálás logikája? — A második világháború után ebben az országban volt egy viszonylag ragyogó egyéni mezőgazdaság. Aztán a diktatúra, átvéve a keleti modellt, fokozatosan államosított, szövetkezetesített. Kialakította azt a rendszert, amelyik valójában válságban van, aminek következtében az egész gazdaságunk küszködik. Méginkább jelentőséget nyer az állami tulajdon lebontásának gondolata, ha azt látjuk, hogy abban az Európában, ahová mi föl akarunk zárkózni, ott is magántulajdon dominál. Aztán itt vannak a korábbi törvény- sértések. A magyar paraszttól, aki mint az életéhez, ragaszkodott a sajátjához „önkéntes felajánlással”, azaz Elszabták a selejtezést A nagykáilói téesz vezetése meghívta. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter pedig kihasználva az alkalmat, hogy választási nagygyűlésre jön Vajára, eleget tett a meghívásnak, és a múlt hét péntek délutánján meglátogatta a „Nyírség” termelőszövetkezetet. A Donka György téeszelnök által összeállított program feszes volt, azonban -mégis sikerült megnézni, megmutatni mindent, amit tervbe vettek. Séta a gyümölcsösben. De nézzük a március hetediké utáni eseményeket, amelyeket jegyzőkönyv is rögzít. Mindezeket Márton Lajos bocsátotta rendelkezésünkre. A zakószalagon (itt volt Tóth úr a vezető) új munkaköri feladatok kijelölése és áz ott keletkezett súlyos problémák miatt március 7-én felmentik munkaköréből Tóth Gyulát. Négy nap múlva a szalagon dolgozók közül hárman panaszt tesznek a volt szalagvezető ellen. mivel megfenyegette és inzultálta őket arra hivatkozva. hogy a felmentése azért született, mert valaki megrágalmazta. Ugyanaznap kelt levélben az elnök felszólítja. ha mindezt tovább folytatja, súlyosabb felelős- ségrevonást alkalmaznak. Ezt a levelet Tóth Gyula nem vette át! Tavasszal az is kiderült, hogy azokkal a normákkal, amelyeket Tóth úr készít bajok vannak. Egy megbeszélésen a zakószalag dolgozói elmondták, a részlegvezetővel rengeteg gondjuk van. nekik egy sokkal jobb vezető kellene. Előkerült egy anyagi kártérítésről szóló irat is, mely szerint a RUTEX részére gyártott tételt minőségi kifogások miatt teljes egészében visszaküldték. Nyilvános megszégyenítés Ez a szalag és vezetőjének hibája volt. Mindezek után Tóth Gyula közölte, hogy a vezetőség által felajánlott munkakört és fizetésemelést nem fogadja el. Ennek ellenére április 6-tól technoló- gus-gyártáselőkészítő munkakörben dolgozik. Minősítése szerint az év első hónapjában a határidő-csúszások és a minőségi problémák jelentősen hátráltatták a szalag munkáját, amiben jelentős szerepet játszott. — Amikor a dolgozókat összehívták engem a nagy nyilvánosság előtt megszégyenítettek, lelkileg és idegileg tönkretettek — panaszolja Tóth Gyula. — En ezek után csak azt várom, hogy ismerjék el. mindez alaptalan volt. Augusztus 1-jétől Tóth úr táppénzen van, nem lehet tudni, mikor megy vissza' dolgozni. A jegyzőkönyvek alapján megalapozottnak tűnik kényszerű munkakörváltoztatása, csak túl gyanús az időpontok egybeesése és egy viszonylag rövid idő alatt Tóth úr összes hibájának feltárása, tálalása. Ezek után csak jósolni lehet, hogy a volt részlegvezető meddig marad a szövetkezetnél. Máthé Csaba Továbbutazását megelőzően egyórás beszélgetést folytatott a termelőszövetkezet vezetőivel, dogozóival, mely során beszélt' frissen szerzett benyomásain kívül azokról az egész magyar mezőgazdaságot érintő politikai és gazdasági kérdésekről, melyek az utóbbi hónapok során kialakult feszültségek forrásai, a nagyüzemek és a kormányzat között feszülő ellentétek mozgatói. A nagykáilói üzemlátogatáson alkalmunk nyílt megismerni, néhány dologban megkérdezni a földművelésügyi miniszter véleményét. O Miniszter úr először jár megyénkben? — Februárban már jártam Botpaládon, Szatmárcsekén, Tiszacsécsén. Hazánknak egy igen érdekes tája, néprajzi egysége az a vidék. Nagy várakozással érkeztem most is. Megismerni az itteni emberek életét, a mező- gazdasági üzemeket, jövőbeli kilátásaikat, nehézségeiket, amelyek most országosan jelentkeznek, és mindenfelé bizonytalanságot, kételyeket támasztanak. O ön most . innen választási nagygyűlésre siet. Hogyan értékeli pártjának a helyhatósági választások első fordulójában tanúsított szereplését? erőszakkal vették el a földjét, majd később „lenini önkéntességgel' léptették be a termelőszövetkezetekbe. O Akkor, végül is, miniszter úr í ■ it mi legyen a sorsa ma, 5 ‘»90-ben egy olyan mező gazdaságnak, mint a v&r, amelyik az ország területi lek .30 százalékát is ki vő szántóterületen ke 1K 2, hogy működjék? —* Nyilván lem lehet a történelem kerekét 180 fokkal megfordítani, és ott folytatni, ahol 49-ben abbahagyták elődeink. Fontos, hogy Magyarorsz á \ i nezőgazdasá- ga hogyan épiil.ki. Én ugyan nem vagyok elfogult, de az ipar felsőbb: endűségét hirdetőkkel szemben szentül hiszem, hogy a jövőben is a mezőgazdaság és a ráépülő ipar lesz o meghatározó ebben az országban. A bázisok megvannak. Állnak az ipari, állattenyésztési telepek, olyanok, mint amiket itt is láttam Nagykállóban. Ezeket föltétlenür megkell tartani, és számításba kell őket venni. o Igen, máris itt vagyunk az egyik legnagyobb problémánál, ami körül folynak a szócsaták. Mi lesz a termelőszövetkezetek sorsa? Fc'arusztól If árusig T öbb, i ví milliomos lett Sáfár Antal, a Szabolcs Volán autóbuszvezetője. A gaesílyi tsz, illetve a tejipari vállalat egykori sofőr”-je 1957-ben lett buszos. A népsze, ű lakarusz-szal kezdte az erdőhátiak sifii i'ását. Az eltelt 33 év alatt is balesett, sen vezetett. (A Volán kollektív szei á< kimondja, hogy 1 millió km baleset s vezetés után 10 ezer forint illeti meg i ' pkocsivezetőt.) A Jós: jtis—Csenger—Fehérgyarmat útvonal i lekedök tanúsíthatják: cserélődheti ti. autóbuszok, Sáfár Antal megmaradt rültekintő, fegyelmezett vezetőnek , s . berségével joggal vívta ki valamennyi elismerését. Októbti . én délután kollégák és utasok jelenlét tin i.öszöntötték a 60. születésnapon a nép: rű Anti bácsit, aki nyugdíjba vonulása alkalmából „elköszönt” az általa vezeteti Ik us-család legújabb tagjától, s társaitól — s az Ikarus 260-as kulcsát átadta társának — Szalai Lászlónak — aki gazdája les: a busznak, a járatnak. Pénz a kampányra? Az ügyészi feljelentésben több homályos dolog szerepel. 1 lyen a helyi sportklub 50 ezer forintos támogatása, amelyről nem kérte ki Márton Lajos elnök a vezetőség véleményét. vagy, állítólag az egyik párt kampányhadjáratának finanszírozása, az exportból visszaszállított kabátok kiárusítása és eltüntetése. Mindezekből az ügyészség' annyit állapított meg. hogy a bizonylati fegyelemmel néhány esetben gond volt a szövetkezetnél. Mindössze egy aláíráson múlt. Ennyit kellett volna tennie Tóth Gyulának és akkor nem került volna konfliktusba munkahelyével, a Kisvárdai Ruházati Szövetkezettel. Ez a szignó megtakarított volna mindenfajta idegi, lelki gondot, rengeteg levclezgetcst, vitát. De nem, nem írta alá és szerinte emiatt kikezdték, alacsonyabb munkakörbe helyezték, lehetetlenné tették helyzetét a szövetkezetnél. Ezért írt levelet szerkesztőségünknek Tóth Gyula, amelyben ennek történetét írja le. Ebben ügyészi vizsgálat is szerepel. Gyulaházán úgy ismerik: a Gyuszi. Még a kisgyerek is így szólítja az élete delelőjén túljutott férfit. Jelenleg rendszeresen szedi a gyógyszert, táppénzes felülvizsgálatra jár. még a kórházba is beutalták. Kemény szavakkal bizonygatja: harcolni fog igazáért. még ha belerokkan is. 1971-ben még varrással és vasalással foglalkozott a szövetkezetben, majd gyártás-előkészítő és normás. később a tanműhelyben oktató lett, több mint tíz éve pedig részlegvezető. Eddig tiszta lappal szerepelt a szövetkezetben, mivel semmiféle írásbeli elmarasztalást nem kapott. A március 7-i naptól kezdve szerinte rásütötték, hogy nem megbízható, rosszindulatú. a feladatát nem tudja ellátni. Tehát olyan jelzőkkel illették, ami egyszerűen felrúgta az eddigi minősítést. Szerinte ennek a következő oka volt: februárban a főkönyvelő három selejtezési jegyzőkönyvet akart vele aláíratni. Kettőre odaírta a nevét. mint a felügyelő bizottság elnöke, a harmadikra nem. mivel a főkönyvelő hozzátette, hogy ez egy kicsit „rázós”. Az összeg 54 ezer forintról szólt, ebben az értékben akartak eladni minimális áron ruhaneműket. Állítólag ezek már nem is voltak raktáron, hanem ké- Zen-közön eltűntek. Ez pedig szerinte nem az első eset volt. mert a vezetők a raktárba úgy jártak ki és be. mintha a kézmosóba mentek volna Ettől a pillanattól kezdve elszabadult a pokol, állítja, megkezdődött ellene a hadjárat. Ha aláírom, most nem lenne semmi bajom, teszi hozzá. Az ügyészi feljelentést a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet vezetői ellen éppen a felügyelő bizottság elnöke, Tóth Gyula tette. Ezenkívül o nyilvánosság segítségét is kérte egy olyan ügy ismertetéséhez. amely idegileg any- nyira megviselte, hogy hosz- szabb ideje táppénzre került. Májusban éppen húsz gyertya éghetne azon a képzeletbeli tortán, amely Tóth úrnak a szövetkezetnél lehúzott idejét jelzi. Persze a feljelentés és a különböző levelek küldözgetése várhatóan nem a kibéküléshez, hanem a kényszerű elváláshoz vezet. Elbocsátásról szó sincs, hiszen ebben a közgyűlés dönt. de el tudják képzelni a szituációt: Tóth úr visszamegy dolgozni és munkája minősítésekor akaratlanul is a vezetők eszébe jut a vizsgálat. Harc az igazságért Maga gazdája a paraszt Rögös c ulouton Csak egy aláíráson múlt
