Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-17 / 244. szám

1990. október 17. Kelet-Magyarország 3 G yönyörű hulló almá­val megrakott kocsi­kat látni az almalé- feldolgozó üzemek kapuja előtt sorakozni. A legko­molyabban mondom, hogy azt a „delicsesz” almát, amelyiket a minap láttam a mátészalkai tangazdasági léüzem kapujában egy kis­teherautón, a fővárosban 25 forintért nyugodt szívvel ki mernék tenni a zöldsé­gespultra. Néhány óra alatt egész biztosan elfogyna. A delicsesz tulajdonosát azon­ban nem keresi föl a Bos- nyák téri maffiának dolgo­zó valamelyik kereskedő, vagy kft. — mint ahogy még sok ezer szabolcsi ter­melőt sem —, hogy leg­alább azt a tisztes 9—10 fo­rint körüli árat megajánlja érte. Ennyivel a termelő is meg lenne elégedve és még a pesti kereskedőnek is lenne rajta haszna. Na nem tisztességtelen, mint most, csak az a még elfogadható 20—30 százalék. Ám a pes­ti nagybani piacon, oda­szállítva adnak 11 forintot a szép alma kilójáért, ami­ből órákon belül 28 forintos áru lesz. Az olcsónak szá­mító 22 forintért pedig, sza­Színielőadás az almapiacon bolcsi szemmel nézve, igen közepes Iéalma minőséget árulnak, például a Felsza­badulás téren. Egyszóval sok szép, egész­séges gyümölcs kerül itt­hon, „almaországban” a lé- alma-feldolgozó üzemekbe. Ami nem lenne baj, hisz csak jó minőségű gyü­mölcsből lehet igazán jó minőségű levet, sűrítményt készíteni. Csakhogy igen alacsonyak a léalma-fel- vásárlási árak. A termelők által minimálisnak mon­dott 5 forint alá is levit­ték a megye több feldolgo­zó üzemében. Hivatkoznak az exportgazdaságosságra, homályos célzások hangza­nak el változó világpiaci árakra. Nagykállóban például csak 4,50-ért, Apagyon, Mátészalkán a Tangazda­ságnál 4,80-ért veszik most a lének valót. Ugyanakkor Vaja, Napkor, vagy a Zöld­ért nyíregyházi almatáro­lója változatlanul tartja az 5 forintot. Nyilván számolgatás és taktikázás kérdése is a fel- vásárlási ár. Aki lejjebb megy vele, kockáztat. Koc­káztatja egy esetleges „ext­ra” haszonért azt, hogy oda kevesebben viszik majd az árut. Aki kitart a maga­sabb vételár mellett, az azt mondja, „nekem megéri a többletkifizetés, csak le­gyen elegendő alapanya­gom a folyamatos üzem­hez. Sokkal többe kerül, ha nyers áru hiányában nem termel a léüzemem’’. A kettő közül kinek jön be az okoskodása, nem tudni előre. Azt viszont, hogy melyik a termelő számára is szimpatikus, nem kétsé­ges. Mert nyilván számol a kiszolgáltatottabb helyzet­ben lévő termelő is. Neki — mint ahogy Mátészal­kán mondta az egyik — nem biztos, hogy megéri elvinni a jobb árat fizető, de távolabbi átvevőhelyre. Ott ugyanis nagy valószí­nűséggel akár tízszer any- nyi időt is sorban állással kell töltenie, ami miatt ak­korára növekszik a fuvar­díj, hogy rámegy az a kis haszon. Mondhatnánk persze: csak a piac törvényei azok, amelyek működnek az al­mafronton. Csakhogy ezek a kemény szabályok, a „farkastörvények” nem egyformán érvényesek min­den résztvevőre. Miközben folytatódik az őszről őszre megismétlődő, nagy vásári színielőadás az almapia­con, a szereposztásban nincs változás. A farkasok között újra azokat az (élet-) mű­vészeket láthatja az igen tisztelt nagyérdemű, mint ezelőtt. Változás eset­leg annyi, hogy talán töb­ben vannak, mint voltak. A nyúl szerepét is ugyan­arra osztották. Ezt a figu­rát megint a termelő játssza. Galambos Béla NSZK-megrendelésre dolgozik a nyíregyházi NÍPA Pa­pírgyár. A készáruraktárban az Inpec-cég részére gyártott dobozokat a pántológép segítségével szállításhoz készítik. (H. P. felvétele) Az AGROBER tervei alapján tíz butik épül Nyíregyházán a Kun Béla és a Korányi Frigyes utca találkozásánál, a haj­dúböszörményi Hajdúsági Építő és Vasipari Kisszövetkezet kivitelezésében. Az üzletek átadása október végén várható. (B. A. felv.) Ne legyen zsákbamacska a vállalkozás Félnek a kockázattól Elég csak egy száz forintos okmánybélyeg és egy erkölcsi bizonyítvány, s már mehetünk is az állandó lakóhely szerinti tanácsra, hogy kiváltsuk a vállalkozá­si engedélyt. Természetesen nem árt, ha a vállalkozás indításához jó ötletekkel és megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezünk. A vegyes tulajdonú piac- gazdaság egyik fontos felté­tele. hogy növekedjék a gaz­daságban a magántulajdonon alapuló vállalkozások rész­aránya. E folyamat elősegí­tésére van érvényben április óta a vállalkozási törvény, amely a vállalkozói szabad­ság és az azonos versenyfel­tételek biztosításával próbál hozzájárulni a gazdaság fej­lődéséhez. összeállításunk­ban arra kerestünk választ, fiogy a kisebb községekben mennyire élnek az emberek a törvény adta lehetőséggel. Költséges játék Jármiban a községi taná­cson Kiss József igazgatási előadó két település adatait ■ > ép zeit riporterünk Mt még vasárnap este * felkeresett néhány választópolgárt, és megkér­dezte, miért nem ment el szavazni. Egyesek meg­tagadták a választ, de so­kan készségesen nyilatkoz­tak. Íme egy csokorravaló a válaszokból: — Ez már a hatodik sza­vazás az idén. Egyikre se mentem el. Kérem én már úgy belefáradtam ebbe a politikába... — Nekem ősszel a kert­ben a helyem. Szavazásból nem élünk meg. Ha a moz­gó urnát felhozták volna a fa tetejébe, akkor esetleg szavaztam volna... — Nem tetszettek ezek a kortes fogások. Megkérdő­jelezték a választás tiszta­ságát. Ez a sok áremelés, infláció... — Én úgy vagyok a sza­vazással is, mint a focival. Jobban szeretem a TV-n keresztül nézni, mint csi­nálni. Nem mondom, fiata­labb koromban én is kijár­tam a Hazafias Népfront pályájára szavazni, de most már csak öregesen a fotel­ből nézem a fiatalokat. És a TV-ben ismétlés is van. Hogy kinek szurkolok? — Hát a magyaroknak. De a legfontosabb a fér játék. Akkor az se baj ha a má­sik nyer. Győzzön a jobbik! — Betyárvilág van itt uram. A magyar ember nem tépi a száját. Vissza­húzódik a nádasba, erdő­ségekbe, családba, és úgy él ahogy tud — társadal­mon kívül. A politika úri huncutság volt mindig. — Kérem és pártállami szavazó koromban eleget szavaztam. Jöjjenek a fia­talok. övék az ország, ma­guknak szavaznak. — Úgy is nélkülem dön­tenek mindenről. Én nem adok biankó megbízást sen­kinek, hogy a nevemben adóemelést szavazzon meg. — Én meg majd akkor megyek el szavazni, ha ar­ról kérdeznek, hogy mennyi legyen a kenyér ára ... — Én a Fradira szavaz­tam volna, de nem állítot­tak jelöltet a zöld-fehérek. — Azért nem mentem el szavazni, mert szerény­ségem tiltja, hogy magam­ra szavazzak. Igaz nem va­gyok tagja egyik pártnak sem, de mint független je­lölt, eszembe jutottam. — Kérem én kandidátus vagyok. Nem azért jártam annyit iskolába, hogy most két kereszttel szavazzak, mint az analfabéták... — Én a vallatáskor se válaszoltam. Azt kérdezték, kik voltak a bűntársaim. Tőlem most se tudta meg senki, hogy kinek lennék a (bűn)társa vagy szövetsége­se. — Én voltam szavazni. De vegytintával húztam be a kereszteket, — egy fél óra múlva eltűnik a papírról. Én csak a titkos szavazás­ban bízom. — Egyszerűen nem tud­tam választani. Szükséges lett volna egy választási nagygyűlés, ahol valameny- nyi jelölt jelen van. Egy kérdést intéztem volna hoz­zájuk: Ki, hogyan osztaná be 7000 forintos fizetésemet öt tagú családom részé­re. — Szavazáshoz józan­ság szükséges. Kérem én a rendszerváltás óta megré- szegültem a szabadságtól... így nem szavazhattam ... 4 zért nem mentem el szavazni, mert nincs állandó lakásom, a váróterembe nem kézbesí­tették ki d kopogtatócédu­lát, a személyimet ellopták, olvasni nem tudok, szem­üvegemet összetörték, és egyébként is csak arra sza­vaztam volna, aki közülünk való... Kulcsár Attila ismerteti, ugyanis jelenleg még Papos is idetartozik. Ed­dig három paposi és kilenc jármi lakos váltott enge­délyt. A vállalkozók foglal­koznak többek között keres­kedelemmel, áruszállítás­sal. felvásárlással. A már mű­ködő kisiparosokkal együtt (autószerelő, műszaki keres­kedő, takarmánykereskedő, fuvarozó) hozzájárulnak a jobb ellátáshoz és lakossági szolgáltatáshoz. Ugyanakkor néhány vállalkozó új mun­kahelyek teremtésével csök­kenti a munkanélküliek szá­mát. A Mátészalka felé vezető út mellett öles betűkkel hív­ja fel magára a figyelmet a Kiss-bolt, amely augusztus végén nyílt meg. A mélyhűr tött baromfitól a német söj- rig, a felvágottól a műszaki cikkekig szinte minden meg­vásárolható ott. — Családi vállalkozásként hoztuk létre ezt az üzletet — tájékoztat Kiss Béla, a Kiss- bolt Kft. ügyvezetője. — Ki­használatlanul állt itt ez az ősi családi ház, s jött az öt­let, legyen benne üzlet. A kft. működése egyébként ipa­ri, mezőgazdasági, kereske­delmi és szolgáltató tevé­kenységre terjed ki. A kül­kereskedelmi jog most van folyamatban, ennek érdeké­ben nemsokára szakvizsgát teszek. Az üzlet, tehát az el­ső állomás a kit. életében. Bőven vannak akadályok is a vállalkozásoknál. A cégbe­jegyzés bürokratikus és költ­séges Az alapító vagyon két százaléka az illeték, kell jog- tanácsosi ellenjegyzés, így a jogászt is fizetni kell, vala­mint a kft. meghirdetése is pénzbe kerül. Ha az állam annyira akarja segíteni a vállalkozásokat, akkor ezek­ből átvállalhatna néhányat. Hej az a jövedelem Űgv tűnik, a megyeszék­helytől távolodva, a határ fe­lé közeledve egyre inkább csökken a vállalkozókedv. Jánkmajtison és hat társköz­ségében ugyanis csak kilen­cen kértek eddig engedélyt autójavításra, snacksütésre, fűrészelésre, kereskedésre, te­herfuvarozásra, lomtalanítás­ra. — A meglévő kisiparosok kielégítik az igényeket, nincs miért vállalkozni — mondják a tanács munkatársai. — Mit is lehetne itt csinálni? Aki munkanélküli, vagy több pénzt akar keresni, az leg­inkább mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, ál­lattartással foglalkozik. Ta­lán azért sem mernek bele­vágni. mert félnek az embe­rek a kockázattól. Egyébként aki egy minikenyérgyárat csinálna, az biztosan megél­ne. A snacksütésre engedélyt váltó Drótos Mihályt Fehér- gyarmaton találom meg ház­építés közben. — Még április előtt meg­kezdtem az ügyek intézését — magyarázza. — A KÖJÁL- tól a tanácshoz, onnan visz- sza a KÖJÁL-hoz küldözget­tek. Aztán mikor a törvény megjelent, rögtön megkap­tam az engedélyt. Műsze­részként dolgozom, a snack- sütést a fizetés kiegészítése­ként csinálom majd, de egyelőre nem találok árban és minőségben megfelelő ta- sakot. Az SZTK-tól már le­velet is kaptam, hogy jelent­sem be a jövedelmemet, de hát eddig még nincs mit. Templom­restaurálás A vállalkozási engedély kiváltásának lehetőségével nem élnek jobban az embe­rek Nábrád községben sem. Egy hulladékgyűjtő, egy gyorsbüfés és egy kőműves próbált szerencsét az elmúlt hónapokban. Szegedi László kőművest nem találom otthon, mint ki­derül, a tunyogmatolcsi templom felújításán dolgo­zik. Így a felesége mesél az engedély kiváltásáról. — Budapesti kisiparos mel­lett dolgozott a férjem,! majd július végén ő és az föccse kiváltotta a vállalkozási en­gedélyt. A korábbi főnökkel összeálltak, s most három brigád foglalkozik a temp­lomrestaurálásokkal. Az en­gedély kiváltásával a férjem a maga ura lett, vállalkozhat most már egyedül is, s a fi­zetése is másképp alakul. Ha­vonta 1200 forint SZTK-t fi­zet, de az adót ugye még nem tudjuk, így azt sern, hogy megéri-e vagy sem. Ak­kor tudjuk meg, hogy milyen a keserű leves, ha majd az adót is fizetni kell. M. Magyar László A kiszol­gált(atott) vevő MEGRÖVIDÍTENEK MIN­KET tudatosan, nem ritkán hozzá nem értésből; esetleg lustaságból, időhiányból ere­dően. Nem áll szándékomban a tisztességgel dolgozó keres­kedőket megbántani, de saj­nos, rájuk is szégyent hoz­nak azok, akik nem becsü­letesen próbálnak élni, s meggazdagodni. Itt van például az árak feltüntetése; illetve fel1 nem tüntetése. Sokszor külön kell érdeklődni, hogy ^ fhfe^tüdjuk az éppen megvásárolni szán­dékozott termék árát. mert nincs ráírva. Persze az is előfordul, hogy a pénztár­nál derül ki, nem a valódi ár szerepel a cédulán. Az pedig rendkívül megalázó, ha ott kell (kellene) azt monda­nunk: „Köszönöm, ennyiért ném kérem.” Itt is szükséges a hiteles tájékoztatás, elkerülhető len­ne a kiszolgáltatottság ... Hányszor és hányszor rö­vidítenek meg?! Apróságnak számít már — megszoktuk? — ha a mérleg nyelve meg sem áll, s úgy kapják le az árut, és írják a papírra az árát. Az sem oly feltűnő, hogy a vastag csomagolópa­pírt is a felvágott árán kap­juk meg. De az már jobban felháborít, hogy a folyékony mosó- és mosogatószeres fla­konok tartalma nagyon meg­csappant. VAJON A HIÁNYOKAT a csomagolást végzőkön, a szál­lítókon, vagy a boltosokon kell számonkérnünk? Esetleg mindannyiukon? Azt azon­ban tudom, hogy ezzel a vá­sárlókat megkárosítják. És ugye lassacskán összegyűlik az elvesztett forint, melyből újabb flakon mosószert, vagy egy üveg Nescafét vehet­nénk. Ezzel szemben a pénz tisztességtelenül más zsebébe vándorol. A szomorú jelenségek so­rát hosszan folytathatnánk. A rossz minőségű, de első osz­tályú áron eladott építő­anyagok, a növényvédő sze­res dobozokban, s üvegek­ben felfedezett hiány, a táp­szerekből hiányzó fehérje- tartalom .. MI TEHÁT A TEENDŐ? Talán mindenekelőtt az, hogy szólni kell, következetesen és visszatérően. Ne hagyjuk, hogy becsapjanak! Emellett bízzunk abban, hogy létre­jönnek azok az önálló, ön- szerveződő testületek, ame­lyek fellépnek érdéfcfei'ftk Vé­delmében, a hatóságok támo­gatásával. De addig se hagy­juk magunkat — VegyríÁst, mondjuk- crtt. a pénztáMál:.. taiíoi fc Kováts Dénes PapíÉtak íz HSZK-ta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom