Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-09 / 237. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. október 9. Tál az első sztrájkperem Nem volt rá elegendő ok Sztrájk! Ezt a nevet adták annak az akciónak, amit vagy három hete szerveztek Nyíregyházán a vásártéren. A tiltakozásról azonban a bíróság megállapította: jogellenes. Olyan érdeksérelem nem történt, amiért sztrájkolni kellett volna. így a sztrájk sem tartalmában, sem formájában nem fe­lelt meg a törvényben rögzített feltételeknek. Ez volt hát az első sztrájkper a megyében. A Piac- és Városgazdálko­dási Iroda, mint munkáltató a bírósághoz fordult. hogy vizsgálja meg a sztrájk jog­szerűségét. vagy jogellenes­ségét A munkástanács köve­telése elsősorban az volt. hogy bocsássanak el két. ve­zetői munkakört betöltő dol­gozót. Együtt kell működni A sztrájktörvény szerint először is a dolgozókat a gaz­dasági és szociális érdekek biztosítására illeti meg a sztrájk lehetősége. A vezetők kinevezése, leváltása egyedi munkáltatói jogkör, az érin­tett. ha nem ért egyet a dön­téssel, a felügyeleti szervhez. Gólym segítség A Kelet-Magyarország 1990. október 4-i számában „Segít­ség ... !” címmel a jósa- városi közbiztonsági őr­ség tevékenységének tá­mogatására felhívás jelent meg. Mi a korábbi évek sze­mélyes tapasztalatai alap­ján, valamint a rohamo­san romló jelenlegi köz- biztonsági helyzet ismere­tében elmondhatjuk, hogy a jósavárosi kezdeménye­zés hasznos és támogatás­ra érdemes. Azt azért is jónak tart­juk, mert ma oly sokat hivatkoznak ránk (a nép­re) és oly kevesen véde­nek minket. Ennek ellenére ma min­denki büszke valamire: a bűnözők arra, hogy a rendőrséget elbizonytala­nítottak, a pártok a kam- pályakciókra, az ország fele a 47-es állapotokra, a másik fele annak kudar­cára. De mire büszke az adófizető állampolgár? Ta­lán leginkább arra a hoz­zátartozójára, aki úgy ha­za tudott jönni (akár nap­pal, akár este), hogy nyak­lánca, táskája, női tisztes­sége megmaradt. Aztán ez a büszkeség a tetőfokára hág, ha éjsza­ka nem törik rájuk az aj­tót (ez még álomnak is szép!) vagy (ha már tel­hetetlenek akarunk lenni) reggel az ablakon kinéz­ve még a kocsijukat is ott találják. Ha csak feltörik, az még hagyján. Jó lenne, ha a hatalom meg tudna védeni bennün­ket, de addig is „VÉD­JÜK MAGUNKAT!” E cél érdekében a közbiz­tonsági őrség bankszám­lájára átutalunk 15 ezer forintot. A Gólya Kereskedelmi Kft. kollektívája, Nyíregy­háza vagy végső esetben a bíró­sághoz fordulhat. A vitatott kérdésben a munkáltatónak és munka­vállalónak végig együtt kell működni. Ha hét napig nem tudnak megegyezni. csak akkor lehet a sztrájkhoz, mint eszközhöz nyúlni. En­nek a kötelességének a mun­kástanács nem tett eleget. Az egész azzal indult, hogy augusztus végén beadtak egy petíciót a Nyíregyházi Me­gyei Városi Tanács ellátás­felügyeleti osztályára, ahol jelezték ilyen irányú szándé­kukat. Szeptember 11-én a tanácson megbeszélést tar­tottak. amit egyeztetésnek tekintettek, függetlenül at­tól, hogy azon a munkáltató nem jelent meg. igaz. meg­hívót se kapott. Szeptember 12-én szóban, majd 13-án írásban közölték. hogy sztrájkolni akarnak. A mun­káltató kereste a tárgyalás lehetőségét, de sikertelenül. Tárgyalás nélkül A bíróság ilyen ügyekben tárgyalás nélkül dönt. és szükség esetén meghallgatja a feleket. Ezt tették az első sztrájkperben is. de nem nyert bizonyítást az sem, hogy a dolgozók gazdasági érdekét sértené az, hogy a Markett Press Kft. alapítá­sához kétmillióval beszállt az iroda. Azt kifogásolták, hogy ezt jutalmazásra kellett volna fordítani. Ennek az összegnek más célra való fel- használásáról viszont a ve­zetőnek joga volt dönteni. Egyébként a dolgozók a cég­nél kaptak bérfejlesztést és premizálást is. A bíróság jogellenesnek minősítette a sztrájkot azért is. mert a törvényben előírt kétórás időtartamot sem tartották be. Az elégedetlenség a piacon belül tovább gyűrűzik: a munkástanács védi érdekeit, a dolgozók másik felét az újonnan alakult független szakszervezet képviseli. I vezetőket leváltották Mindenki keresi az igazát, a saját szemszögéből. Az ügyészségen a felügyeleti szerv egyébként már koráb­ban törvényességi vizsgála­tot kért. A bíróságnak a sztrájkot jogellenesnek mi­nősítő végzéséhez még hozzá­tartozik: a két vezető, akik­nek leváltását követelték, már nincsen a helyén, egyi­kőjük ellen fegyelmi eljárás indult, a másik dolgozónak felmondtak. Bojté Gizella A Dómusz varázsa. (B. A. felv.) Piacáthelyezés Gyarmaton Fehérgyarmaton is nagy gondot okozott a szomszédos országokból érkező vásáro­zók megjelenése. A város- központból nagynehezen si­került egy szükségmegoldás­sal a sportpálya melletti te­rületre helyezni a „KGST- piacot”. A végső megoldást a KÉV szakemberei segítségé­vel teremtették meg. A kisiparosok szolgáltató­háza mögötti Béni-gödör fel­töltése után, a közművezeték elhelyezését követően bekö­tőutat készítettek a KÉV fe­hérgyarmati üzemének dol­gozói. Segítségükkel aszfal­toztak 2500 négyzetméter te­rületet. Az első ütemben el­készült egy 30—40 gépkocsi befogadására alkalmas par­kírozó is. A Közúti Építő Vállalat szeptember végére elkészül a munkákkal, így lehetőség nyílik a piac vég­leges területre helyezésére. (m. k.) Rajzok a jelenről és a jövőről Szerelem a fákat Havasi Tamás: Életcél. Pallay Róbert: Fekete lyuk, avagy a szere­lem titka. r m -gimnazisták keresnek. Rajzokat teríte- nek az asztalra. Kamaszkori élmények, félelmek. Az első szerelem szárnysu­hogása, az emberiség pusztulásának el nem mondható félelme. Pallay Róbert harmadi­kos a Krúdyban. — Úgy szeretném a világot megfogalmaz­ni, hogy benne legyen az én véleményem is, de elvontan — mondja. A rajzai arról tanús­kodnak, hogy az élet elsuhanó pillanatai foglalkoztatják, rajzain a szerelemben is át­értékelődik a világ. Havasi Tamás negyedikes. Biológia—rajz szakra készül. Részt vett már kiállításon is. — Arra törekszem, hogy olyat rajzoljak, amin meglepődnek az emberek. Ezért fo­galmazok meg víziókat a jövőről, amelyek reményeim szerint nem valósulnak meg. De félek attól, hogy esetleg elpusztítjuk saját magunkat. Szeretem a fákat, mert azok az ember lelkét is képesek kifejezni — vall el­képzeléseiről. Így látják a világot a mellettünk élő ka­maszok! Így is, de minden bizonnyal más­képpen is. Adassék meg számukra az esély, hogy megfogalmazhassák gondolataikat. (n. i. a.) Minden iskolába elmennek 1 Sokasodó hittanórák A rendszerváltás ered­ményeként megnőtt az érdeklődés a hitoktatás iránt. Nyíregyházán a négy legnagyobb egy­háznál érdeklődtünk, hogyan indult a hitok­tatás az új tanévben, megkapták-e az iskolák­tól a megfelelő segítsé­get. A megyeszékhely általános és középiskoláiban több mint háromezren tanulnak hit­tant, legtöbben, 1200-an a római katolikus vallású gyermekek jelentkeztek, to­vábbá 700 görög katolikus, református, illetve evangé­likus gyermek találta fon­tosnak a hittantanulást. A tavalyi tanévhez viszonyíts va a növekedés jelentős, általában kétszer, három­szor jelentkeztek többen, mint a múlt tanévben. A római és görög katolikus egyháznál az iskolai hittan­tanítás nem okozott különö­sebb gondot, hiszent ők már a korábbi tanévben is jelen voltak az iskolában, ám a református és az evangéli­kus egyház eddig a gyüle­kezeti termekben oldotta meg a hittantanítást. Most minden iskolába elmennek, ahol jelentkező van. Érdekes, hogy a szeptem­beri próbabeiratkozás során újból sokan jelentkeztek. Ebben talán a korábbi bi­zonytalanság elmúlása is közrejátszott. Különösen a középfokú intézményekben változott meg a helyzet je­lentősen. Akadt például olyan gimnázium, ahol szep­tember elején egy-két je­lentkező volt, most pedig 40—50 középiskolás is tanul hittant. Van olyan nyíregy­házi általános iskola, ahol a gyermekek 40 százaléka jár hittanra. A legtöbb intéz­ményben egyébként órák után kerül sor hitoktatásra. Valamennyi egyház részé­ről elmondták, hogy az isko­lák maximálisan segítik a hitoktatást. Ami a hittantanárokat il­leti, a lelkészeken, papokon kívül mások is oktatnak hittant. Elsősorban olyan tanárok, akik megfelelő kép­zettséggel rendelkeznek, vagy levelező teológiai ok­tatásban, vagy hitoktatókép­ző tanfolyamon vettek részt. Az iskolai hitoktatásokon kívül egyébként nem szűnt meg a gyülekezeti, templo­mi hitoktatás sem, hiszen például a görög és római katolikusoknál az első áldo­zásra, illetve a reformátu­soknál, evangélikusoknál a konfirmációra való felké­szülést leginkább az itt fo­lyó oktatás szolgálja. Sajnos megyei adatokat nem kaptunk a hitoktatás­sal kapcsolatban, ám sokat mondó tény, hogy a görög katolikus egyházmegyében 1050 hittani csoport kezdte el a tanulást. (bodnár) A tárgyalóteremből Áldozat az élettárs Halált okozó testi sértés miatt állították bíróság elé a tiszadobi Tóth Zoltánt. Tet­tét ittasan követte el. Igaz, áldozata is sokat ivott — nő létére. Tóth egy fizetésnapon dél­után iszogatott, majd este az élettársával együtt ittak. Va­lamin összeszólalkoztak, majd durváskodtak egymás­sal. A részeg férfi brutálisan bántalmazta a védtelen nőt, néhányszor baltával is meg­ütötte. Amikor kitombolta magát, elaludt. Hajnalban keltegette élettársát, de az nem mozdult. Sietve hívta a körzeti orvost, aki már csak a halál beálltát tudta megál­lapítani. A megyei bíróság Tóth Zoltánt öt év börtönre ítélte. Mellékbüntetésként a bíróság elrendelte a kényszer gyógy­kezelését is. Megpróbálják őt leszoktatni káros szenve­délyéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom