Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. október 1. Miss Amerika Nyíregyházán. Bemutatóra került sor szombaton este a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban. ’ Eisemann Mihály—Szilágyi László darabját, a Miss Amerikát vitték színre. A háromfelvonásos operett főbb szerepeit Majzik Edit, Földi László, Orosz An­na, Megyeri Zoltán, Juhász György, Kocsis Antal játsszák. A látványos, nagylélegzetű előadást Vass-Zoltán Iván vendégművész rendezte. (Elek Emil felvétele) Kié legyen? Mozgás a mozikban A mozizás sem kerülheti ki azokat az általános privatizá­ciós hatásokat, amelyek a magyar gazdaság valamennyi területét jellemzik. Nagy va­lószínűséggel prognosztizál­ható, hogy egy-két év múlva nem lesz hazánkban állami mozi. Ennek a jegyében tartot­tak az elmúlt hét végén a mozisok országos találkozót Nyíregyházán, amelyen több mint százan vettek részt. Ál­talános volt a vélemény, hogy a mozik, a moziüzemel­tetés privatizációja nem lehet azonos szabályozású a kiske­reskedelmi vagy a vendéglá­tóipari egységekkel. Itt az szükséges, hogy a kereske­delmi szempontok mellett a kulturális, a nemzeti-kultu­rális mozzanat is szerepet kapjon. A mozik privatizációjával kapcsolatban három javaslat fogalmazódott meg: kerülje­nek a helyi és a megyei ön- kormányzatok kezébe oszt­hatatlan vagyonként kapják meg az ott dolgozók: kerül­jön a magánvállalkozók tu­lajdonába. A háromnapos tanácsko­zás zárásaként megalakult a Magyarországi Mozisok Szö­vetsége. Az alapítók között moziüzemeltető magánvállal­kozók, bérlők, kft.-tagok, va­lamint a moziüzemi vállala­tok szakemberei egyaránt megtalálhatók. A szövetség célja a film­szakma perifériájára került moziüzemeltetés érdekeinek érvényesítése. Felújítják a könyvtárat Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban egy hét múlva hozzákezdenek a 12 évenként tartandó szokásos leltározás­hoz, valamint a belső átala­kításokhoz. Ezért szombatig még fogadják a felnőtt olva­sókat, azonban október 8-tól várhatóan november közepé­ig szünetel a könyvek vissza­vétele és helyben olvasása. A gyermekkönyvtár viszont minden szolgáltatásával vár­ja olvasótáborát. Az egy hó­napos zárva tartás alatt el­végzik a gépi kölcsönzés be­indításához szükséges vonal­kódok beragasztását. A fel­nőtt részlegben egyúttal ki­alakítják a zárt olvasótermi részt és a folyóirat-olvasót. Életmentés a hétköznapokban Magyarország a szívhalálo­zási statisztikában „előkelő” helyet foglal el. Ez is indo­kolta annak az országos ván­dorkonferenciának a nyír­egyházi megrendezését, amelyre szombaton került sor a megyei művelődési központban. Az amerikai előadók két nagy téma köré csoportosí­tották mondanivalójukat. Az első az orvosoknak szólt, és az akut kardiológiai ellátás amerikai gyakorlatát mutatta be. A második a polgári szív­mentés — Amerikában már nagyon elterjedt — oktatási módszereit adta át. Ameriká­ban a szívhalálozás csökkenő tendenciát mutat, ugyanez nálunk nem mondható el. Sok ember életét megment­hetné a gyors beavatkozás. Az amerikai középiskolákban kötelező tantárgy az életmen­tés, de számtalan tanfolya­mon sajátíthatják el a fel­nőttek is. így minden negye­dik amerikai állampolgár képes az újraélesztésre. A Magyar Szívalapítvány által rendezett tanácskozás hasznos útravalót adott a résztvevőknek, de azt is su­gallta, hogy Magyarországon ’ is sürgős teendőkre van szük­ség annak érdekében, hogy ne legyen népbetegség a szív­halálozás. (n. i. a.) Ingyen szállás Vaján Hagyományok ápolói „A cserkész angol, az út­törő szovjet eredetű mozga­lom. Végre van már egy ma­gyar ifjúsági mozgalom is, amelynek munkájában szíve­sen'részt veszek” — mondta nemrég egy református lel­kész a Magyország Felfedezői Hagyományőrző Szövetség­ről. Bár a szövetség még csak egyéves múltat mondhat -a magáénak, a gyökerek sok­kal régebbre nyúlnak vissza. Majd másfél évtizeddel eze­lőtt Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében született meg a hagyományőrző mozgalom azzal a céllal, hogy a törté­nelmi hagyományok ápolásá­val, romantikus, játékos for­mában való felelevenítésé­vel minél közelebb kerülje­nek a fiatalok hazájukhoz. A napokban Rakó József, a Hagyományőrző Szövetség országos elnöke találkozott Nyíregyházán a megyében működő közösségek vezetői­vel. Értékelte a megalakulás óta eltelt egy évet, valamint tájékoztatást adott a továb­bi elképzelésekről. Mint el­mondta, a zászlóbontás után hamarosan az ország minden megyéjében alakultak ha­gyományőrző közösségek, s ma már közel harmincezer tagot tartanak nyilván. Egy 15 fős közösség már bejelent­kezhet a szövetség önálló tagszervezetének (Budapest, San Marco utca 81. 1032). A Hagyományőrző Szövet­ség hamarosan kiadja a „Pásztortűz” című újságot, amely tartalmaz minden ed­dig kidolgozott próbát, ava­tási ötletet. Erre az évre há­rom nagy alapítványt indí­tottak el. A Pro Pátria ala­pítványba benevezők me­gyénk tájaira juthanak el, a A „beperelt” libák „Az igazságról nem elég csak beszélni, de érvényesíteni is kell. — Ezekkel kezdi levelét Karsai Béla Nyírpazony- ból. — Nincs olyan rendelet, mely kimondaná, hogy má­sok egészségének rovására folytatni lehet bármilyen tevé­kenységet.” S íme a konkrét ügy lényege: A 4-es számú főút mellett a nyírpazonyi lejáró közelé­ben egy több ezres libafarm található, mely nagy meleg­ben a közeli házakat bűzzel és léggyel árasztja el. Az ott lakók — panaszosunk így fogalmaz — istállóban érzik magukat. „Minden szavunk jajkiáltás, segítsenek, hiszen nem az ember van a libáért, hanem a liba az emberért” — olvashatjuk. Távolabbra a farmot! A kora őszi időben — amikor Karsaiékat felkere­sem — nem érezhető semmi bűz az udvaron. Bár a lég­mozgás igen nagy és ellen­kező irányú. A legyek is el­tűntek, de apró „pontjaikat” az ablaküvegeken és a fala­kon hagyták. A közelben üdülőtelkek húzódnak meg. az úton' óriási a forgalom. — Két évvel ezelőtt volt már itt szabad libatartás. Akkor minden követ meg­mozgattunk. hogy felszámol­ják — fogad a házigazda. — Azt hittük, sikerrel, mert ta­valy már nem hoztak ezekbe a deszkabódékba állatokat. Az idén viszont meglepve ta­pasztaltuk, hogy újra több ezer liba lepi el a telepet. Hiába tiltakoztunk a tulaj­donosnál. őt nem érdekli a dolog, béreli a területet. Most műtötték légzőszervi betegséggel, az orvosi igazo­lás szerint „a szennyezett le­vegő” hátrányosan hat az állapotomra. Nem értem, mi­ért nem lehet távolabbra te­lepíteni a farmot, hisz ott van mögötte a nagy legelő. Véleményem szerint ilyen nagy méretű állattartásnál ki kellene kérni a közeli szom­szédok véleményét is. A községi tanácson meg­tudtuk. a terület a termelő- szövetkezet tulajdona. Kár­saiéit semmiféle panasszal sem fordultak hozzájuk. A településen nincs állattartá­si rendelet. Ezt dr. Poncsák Miklós körzeti állatorvos is megerősítette: nincs szabá­lyozva. hogy milyen távol­ságra kell az állatokat elhe­lyezni a lakásoktól, vagy szükséges-e a szomszéd be­leegyezését kérni. Panasz, észrevétel ez ügyben hozzá sem érkezett. Hozzátette azt is: ő már korábban íavasol- ta a tsz-nek. ilyen célra ne adják bérbe a területet, és az előző évek problémájára fel­hívta a bérlő figyelmét. Hennán repül a légy? 1988-ban a nyíregyházi vá­rosi közegészségügyi szolgá­lat megvizsgálta az akkori körülményeket. Először a li­batartást egészségügyi szem­pontból nem találták megfe­lelőnek. elsősorban azért, mert nem kért senki sem szakvéleményt az állattartást illetően. Viszont dr. Csontos Gyula személyesen járt a helyszínen, és megállapította: a körülbelül 200 méteres vé­dőtávolság a jelenlegi külte­rületi állattartásnál elegendő. A légy is odarepülhet bárme­lyik udvarból. Amennyiben az állat- és közegészségügyi előírásokat megtartják (pél­dául a telep rendbetétele, fo­lyamatos légyirtás). nem tartja indokoltnak a telep megszüntetését. A szakember azt is el­mondta. hogy a mostani li­batartáshoz sem kérték ki az érintettek a szakvéle­ményt. Mivel az említett problémák miatt mégsem nevezhetők „ideálisnak” a körülmények — a törvények szerint nem szüntethetik meg a telepet — de javasolják a helyi hatóságnak, hogy a jö­vőben ne adjon ki erre a te­rületre állattartási engedélyt. Milyen árán Nehéz helyzetben van az újságíró, ha azt kell eldön­tenie* kinek van igaza. Hi­szen ehhez hasonló róka-, illetve libaüggyel szinte min­den településen találkozik. A vállalkozást egyértelműen tá­mogatni kell. de jogos az a kérdés is. milyen áron. Nem kellemes a tulajdonosnak, ha állandóan piszkálják, perben és haragban áll a környeze­tével Válasszon inkább olyan helyet, ahol nem sérti mások érdekeit. A szomszéd, aki már évek óta ott él. nem veheti a hátára a házát, hogy elvigye. Arra sem kényszerítheti senki, hogy tűrje a bűzt, a legyet, és tönkremenjen az egészsége. Talán az önkormányzatok megfontoltabb intézkedése­ket hoznak majd. és felelős­séggel döntenek ilyen kér­désben. Dankó Mihály ’48-as gyerekhősök útján cí­mű játék során történelmi emlékhelyeket járhatnak be a fiatalok, a Pannónia örök­sége pedig a dunántúli várak megismerésére, felderítésé­re ad lehetőséget. A szövet­ség házat vesz Vaján, Mádon és Kőszegszerdafaluban, s így az országot felfedező ta­gok ingyen szállhatnak meg ezeken a településeken. Megyénkben jövőre új for­mában ismét megrendezik az Országos Hagyományőrző Találkozót. A pályázat útján meghívott diákok érdeklődés szerint tölthetnek el 2—3 napot községeinkben. A nép­hagyományőrzőknek Bereg- daróc, a kuruc harcok iránt érdeklődőknek Tarpa és Va­ja. a Kölcsey-hagyományokat kutatóknak Szatmárcseke ad majd otthont. (mml) flaml Malmöhöl Testvérvárosi kezdeményezés Fontos üzenet érkezett a minap telefaxon Malmö- ből Nyíregyházára. Lars Engquist, a malmöi hely­hatóság vezetője azt írja benne: megállapodás szü­letett Malmö és Nyíregy­háza város vezetői között arról, hogy a két telepü­lés testvérvárosi kapcso­latának felvételére a kö­zeljövőben személyes ta­lálkozóra kerül sor. Malmö helyhatósági ve­zetője a személyes talál­kozásra időpontokat jelöl meg ebben az évben, ami­kor megtárgyalják a kap­csolatfelvétel konkrét teendőit. Lars Engquist addig is, amíg az előké­szítés tart, személyes jó kívánságait küldi Nyír­egyháza lakosságának, a város vezetőinek és remé­nyét fejezi ki a kapcso­latfelvétel sikeréért. Tízezren az Európa-kertben Határtalálkozó Beregsurányban Magyar—szovjet határta­lálkozót rendeztek szombaton a beregsurány—asztélyi át­kelőhely melletti Európa- kertben. A vásárosnaményi és a beregszászi vezetők ál­tal szervezett egész napos renaezvényen Szabolcs-Szut- má_r-Bereg megyéből, vala­mint a Szovjetunió Kárpá- tontúli területéről mintegy tízezer magyar, orosz, ukrán, ruszin és román nemzetiségi lakos vett részt. Ä két szomszédos terület vezetői a határtalálkozón tár­gyalásokat folytattak a gaz­dasági kapcsolatok lehetséges erősítéséről. A megbeszélé­seken több, mint száz nyír­ségi és kárpátaljai vállalati, valamint szövetkezeti vezető is részt vett. A tárgyalásokon elhangzott: mindkét oldalon keresni kell azokat a lehető­ségeket, amelyek a kishatár- forgalom újbóli megnyitása esetén az együttműködést erősítheti. A határtalálkozó résztve­vőit egész napos kultúrműsor szórakoztatta. Magyar és szovjet együttesek léptek az Európa-kert szabadtéri szín­padára. köztük a hét végén rendezett 27. Beregszászi Ba­rátság Fesztiválon szereplő néhány kultúrcsoport is be­mutatta fesztiválprogramját. A szervezők megállapodtak: a lehetőség szerint a követ­kező esztendőkben is rend­szeresen megrendezik majd az őszi határtalálkozót a be- regsurányi—asztélyi határ­állomáson. Az egykori grófleány a zongoránál Politovszky Pálma tanárnő neve fogalom diákok és ne­velők körében a szatmári térségben. A háború előtt fe­jezte be tanulmányait a Ma­gyar Országos Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola zongora-tanszakán. Te­hetséges művészként indult, de karrierjét kettétörte a háború, s az azt követő poli­tikai változás. A tunyogi kas­tély grófleánya csak takarí­tónőként dolgozhatott a fővá­rosban. A családtagok bete­geskedése hazaszólította, s itt „rámosolygott” a szerencse. Az akkoriban indult ének­zene tagozat irányítója (Ba­ji László — ma már nyugdí­jas szaktanácsadó) felkérte: vállalja a zongoristák tanítá­sát. Éveken át stoppal járt be Tunyogmatolcsról Fehér- gyarmatra és az esti órákba nyúló oktatást követően ha­za. Magas szintű tudását — éveken át — az énekkarok kísérésénél is hasznosította. A zsűrik is észrevették, hogy igazi mester ül a hangszer­nél. Legendás szorgalma, ki­tartása; a tanítványokkal szembeni szigora; precizitása ma már követendő példa. Két éve új helyre költözött a zenetagozat. Cj kollégák (sokan egykori növendékei) köszöntötték hetvenedik szü­letésnapján. ' • , ■ ‘ ‘ • .'' i ’ r>- ’ <% ' -Á. Y ‘ . ' 1V

Next

/
Oldalképek
Tartalom