Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-31 / 255. szám

1990. október 31. Kelet-Magyarország 11 Olvasíiok írják Igazságosabb támogatást A rádió, közölte, hogy azok a nyugdíjasok, akiknek a nyugdíja kb. tizenhárom- ezer-nyolcszáz forint alatt van, kétezemégyszáz forint egyszeri segélyt kapnak. Ezt ugyanúgy megkapja a tizen­kétezer forintos, mint az öt­ezer forintos, örülni kellene, de bosszankodunk, miért nem kategorizálják az ajándéko­zók. Miért kap a tizenkétezer forintos is ugyanannyit, mint az ötezres... ? Miért nem úgy van, hogy az ötezer fo­rinttal, az ötezer forintost pe- kétezer forintos meg ötszázat. Az év elején már volt ilyen' bosszantó rendelkezés, amikor a húszezer forintos nyugdí­jakat is emelték kétszáz fo­rinttal, az ötezer forintot pe­dig csak ötszáz forinttal ha­vonta— Tudjuk, hogy a nyugdíjhoz szükséges fizetés megállapí­tásánál sok minden közre­játszott, csak egy rosszindu­latú főnök kellett, és éveken keresztül nem emelkedett a munkabér... Nekem és a férjemnek együtt hetven év munkaviszonyunk van és csak tízezer forint összesen a nyugdíjunk, ezért gürcöl­tünk. Van olyan, aki csak kétszáz forinttal kevesebb szociális nyugdíjat kap, mint én, mellé egy évben négyszer rendkívüli segélyt, pedig se­hol sem dolgozott. Ezt a sok igazságtalanságot nem lehet megemészteni, higgyék el... Név és a cím a Szerkesz­tőségben (A szerk. megj.: Nem kí­vánjuk újraindítani a nyug­díjak összegéről szóló vitát, mert olyan megoldás, ami mindenkinek megnyugtató volna — egyelőre sajnos nem létezik.) Leszoknék a dohányzásról Harminc éve cigarettázom. Most az orvosom megmondta, vagy a cigaretta, vagy az egész­ségem között választhatok. A feleségem, a lányaim is nógat­nak : apu dobd el a cigit. Bírtam én két hétig, aztán újra rágyúj­tottam. Hallottam, már van Ma­gyarországon is nikotinos rágó­gumi, amivel sokkal könnyebb a leszokás. Hetek, sőt hónapok óta keresem, de egyetlen gyógy­szertárban sincs. Miért nem gon­dolnak a leszokni kívánókra? A Tabex-gyógyszer sajnos nekem nem használ. Rajtam kívül biz­tos sokan örülnének a nikotinos rágóguminak, ha lehetne kapni valahol . . . Kovács János Nyíregyháza, Jósavárosi lakótelep Higiénia, jaj! Kezdetben még voltak fo­góvillák, amivel az ember kivehette a tartóból a kiflit, zsemlét. Aztán ezek sok hely­ről eltűntek. A (volt Lenin­ién) ABC-ben, Nyíregyhá­zán, kiteszik a zsemléket, kifliket egy műanyag kosár­ba, ki-ki válogasson a maga kedvére péksüteményt. Az ötlet nagyon jó, csakhogy a kosarak mellé fogóvillát is il­lene tenni és felszólítani a használatukra a vásárlókat. Nemrég tanúja voltam, hogy egy szutykos kezű öregasz- szony összefogdosta az ösz- szes kiflit, aztán kiválasztott hármat magának. Vajon há­nyán tesznek így, amikor az eladó nem figyel oda? A gyanútlan ember meg meg­eszi a bacilusokkal teli pék­süteményeket, még rágondol­ni is rossz. Pók Andrea Nyíregyháza, Kossuth u. KM-posta • KM-posta Szerkesztői üzenetek Ki fizeti a vadkárt? A nyulalc nem kötelezhetők kártérítésre Sok nehézség sújtotta a mezőgazdaságot ebben az év­ben. Ügy a közös, mint a háztáji megszenvedte az áreme­léseket, az aszályt. Nem véletlenül báborognak a termelő­szövetkezeti tagok — akiknek ez az illetményföld jelenti hosszú ideje az egyetlen jövedelemkiegészítést —, ha vala­milyen okból nem jó a termés. Farkas Istvánná kéki olva­sónk hasonlóan több társá­hoz, sárgarépát ültetett az ezeröles háztáji földjébe. „Rokkantnyugdíjas vagyok, szinte fél kézzel kapáltam és gyomláltam a területet.” — írta levelében. De kifizette a szántást, a tárcsázást, a gyomirtást, a permetezést is, ami jelentős pénzösszegbe került. A bajt ősszel vette észre, az amúgy is ritkán ki­kelt répára „rákapott” a ha a fácán, a vadnyúl, vagy az őz véletlenül kárt okozott a szántóföldi termésben. Hozzánk tartozó terület 30 ezer hektár. Eddig még sen­ki sem jelentkezett ha sonló problémával. Talán azért sem, mert a körzetünk a jelenleginél négyszer több apróvad eltartására is képes. Erkölcsi kötelesség tál oldja meg, ezt részben, vagy teljesen megtérítheti a vadásztársulat. Nincs megoldás Plavecz János megerősíti a hallottakat. Véleménye sze­rint manapság kevés a nyu- lak száma, és szinte lehetet­len, hogy ezer öl sárgarépát „ be tudnának takarítani”. Ö is az egyezséget javasolja, de ha nem születik megegyezés.- a károsult polgári peres úton szerezhet érvényt jogainak. Az ügynek sajnos nincs megoldása. — bármennyire is sajnáljuk olvasónkat — legfeljebb tanulságait érdé mes megszívlelni. (dank ói Egy hűséges olvasónknak, Nyíregyháza: Ha a rokkant- nyugdíjas keresete (egymást követő négy hónapon keresz­tül) meghaladja az eredeti munkakörében elérhető kere­setének a nyolcvan százalékát, a nyugdíj folyósítását va­lóban szüneteltetni kell. Tanácsoljuk, mindenképpen vi­gyázzon arra, hogy munkaszerződéssel dolgozzék, beje­lentsék a társadalombiztosításnál. Adókedvezményként megilleti az alkalmazotti adó, és a rokkantnyugdíjasok­nak adott havi ezer forint csökkentés. így önnek 132 000 forint feletti évi jövedelem után kell adóznia. Bodnár Sándorné, Penyige: Előző közlésünkkel ellen­tétben a Költségvetési Elszámoló Hivatal ad választ a kérdéseire, addig türelmét kérjük. „Petőfi utcai nyugdíjasok", Nyíregyháza: Sajnos, név és cím nélküli panaszára még általánosságban sem tu­dunk információt adni. Megértjük, hogy sokallja a havi tizenhat forintot a kábeltévéért, mert ön nem kíváncsi rá, és ezért a pénzért vehetne egy kiló kenyeret. Mindezt a lakóközösséggel időben kellett volna tudatnia, ha aláírta a papírt, utólag már nincs mód a változtatásra. Tóth Zoltán, Kísvárda: A családi pótlék megállapításá­ra csak akkor kerülhet sor, ha az előzőleg folyósító szerv kiadja a családi pótlék folytatólagos igazolványt. Kusnyír Gézáné, Nyíregyháza: A levelében leírtak alapján jogosult munkanélküli-segélyre. Szíveskedjen fel­keresni a Nyíregyháza, Benczúr tér 18. szám alatti Mun­kaerő-szolgálati és Szervező Irodát. Ezt mondja az illetékes Kábelszerelés — vitával Mátészalkáról, a Lakatos Lajos utcából negyvennégy család nevében levél érkezett, amely szerint a helyi TITÁSZ-kirendeltség dolgozói önkényesen leszerelték az áramszolgáltató oszlopokról a nyíregyházi ELKISZ Kis­szövetkezet által felszerelt kábeltévé-vezetéket. Ezzel nem­csak bosszúságot, hanem nagy kárt is okoztak. vadnyúl. Egyezség nélkül Ismerősei ellátták jó ta­nácsokkal: Fogja meg, ha tudja, vagy riassza el az álla­tokat! ő megpróbálta megvé­deni a termést, de nem sike­rült. Végül javasolták fordul­jon a vadgazdához, a keme- csei Vadászati Kft.-hez. • A vezető tájékoztatta, milyen lehetőségei vannak a vadkár elhárításának. S kifejtette azt is — ilyenkor utólag — már nehéz megállapítani mi okozta a „foghíjakat”. Olva­sónk sajnos a beszélgetés során rosszul lett, és eltávo­zott a férjével. így nem szü­letett semmiféle egyezség. — Vadkárnak minősül a jelenleg érvényben lévő jog­szabályok szerint: a szar­vasnak, a dámnak, vaddisz­nónak, a muflonnak a mező- gazdaságban és a mezei nyúlnak, a bekerített ültet­vényeken okozott kártétele — tudtuk meg Szabó László­tól, a kft. ügyvezetőjétől. Te­hát nem számít vadkárnak, Ezek szerint, esetünkben nincs vadkár. Mégis úgy ér­zik a „vadászatra jogosultak”, erkölcsi kötelességük segí­teni. Mindenek előtt a háztá­ji használójának kell időben szólni,' mert az okok közt szerepelhet a mezőgazdasá­gi műveletek rossz elvégzése, nem megfelelő vetőmag, vagy az elszaporodó rágcsáló, esetleg juhok „pusztítása”. Mindezt utólag nehéz megál­lapítani. — Tudjuk Kéken rendsze­resen termelnek sárgarépát, ezért felhívtam a figyelmét, hogy mi a teendő az elkövet­kező időszakban, ha ilyen problémával találkozik. — folytatta Szabó László. — Először a tulajdonosnak kell megtenni mindent, hogy a további kárt megakadályoz­za. Második feladat azonnal jelentse a „vadászatra jogo­sultnak” a veszélyt. Együtt gondoskodnak az állatok ri­asztásáról, vagy ha szükséges engedély alapján a kilövésé­ről. A megelőzés közben a tulajdonosnak költségei me­rülnek fel, például ha a ri­asztást egy körbehúzott drót­Mi történt a Lakatos La­jos utcában? Holik Zoltán, a TITÁSZ mátészalkai üzem- igazgatóságának üzemviteli osztályvezetője elmondta, hogy júniusban a nyíregyházi ELKISZ szakemberei az iránt érdeklődtek tőlük, hogy mi­lyen feltételekkel engedé­lyeznék a kábeltelevíziós ve­zetékrendszer felszerelését a kisfeszültségű szabadvezeté­kes hálózatra, illetve oszlo­pokra. Az üzemigazgatóság elvben hozzájárult a kábelve­zetéshez, ha betartják az ide­vonatkozó szabványok előírá­sait: megfelelő terveket kell készíteni, ezek alapján meg­köthető a létesítési megálla­podás. ha az oszlopok hasz­nálatáért az előírt igénybevé­teli díjat is megfizetik. A kisszövetkezet szakem­bereinek a figyelmét arra is felhívták, hogy a kábelszere­lés, oszlopra erősítés idejére feszültségmentesítésre van szükség, és az érintésvédelmi előírásoknak megfelelően a kábeltartó sodronyokat az érintésvédelmi rendszerbe is be kell kötni. A munkálatok elvégzése után pedig átadás­átvételi eljárást kell lefoly­tatni az összes érdekelt szerv és a TITÁSZ részvételével, majd csak ezután lehet a be­rendezést véglegesen üzembe helyezni. Mindezek ellenére — és ezt a városból több helyről je­lentették — szabálytalanul szerelt kábeltelevíziós veze­téket találtak a Lakatos La­jos utcai szekunderhálóza­ton. A kirendeltségvezető a helyszínre érkezve utasítást adott, hogy balesetvédelmi okokból szereljék le az en­gedély nélkül, szabálytalanul, balesetveszélyesen az oszlo­pokra erősített kábeltelevíziós vezetékeket. Az ELKISZ Kis­szövetkezet ugyanis — a TITÁSZ szakembereinek vé­leménye szerint — az alap­vető érintésvédelmi előíráso­kat sem tartotta be a szere­lésnél, a tartóvezeték sodro­nyai nem voltak bekötve az érintésvédelmi rendszerbe, a tartóoszlopokra erősített ká­belek, út- és földfeletti ma­gassága mintegy négy mé­ter, vagyis a szükségesnél és előírtnál kevesebb volt. Bár­mely magasan megrakott te­hergépjármű, vagy munka­gép a kábelekbe akadva még a tartóoszlopot is megdönt- hette volna ... A kábeleket így leszerelték, és az udvaron helyezték el. De — a Lakatos Lajos utcai levélíró közlésével ellentét­ben — nem vandálul letépve, megrongált állapotban tették az udvarra, ugyanis ugyan­ezeket a vezetékeket a most már jóváhagyott terv alap­ján, a szabályszerű eljárások lefolytatása után az eredeti szerelvényekre szerelték visz- sza, még a kapcsolódobozok is ugyanazok. A mátészalkai TITÁSZ dolgozói sajnálják, hogy emiatt kellemetlensége volt az utca lakóinak, de nem tehettek mást. A szabályta­lan szerelés miatt élet- és va­gyonbiztonságot fenyegető^ közvetlen balesetveszély ke-* letkezett, ennek elhárítása azonnali beavatkozást igé­nyelt. Mivel előfordulhatnak még további hibák, úgy tud­ják, hogy a kábeltelevízió üzemeltetését senki sem vál­lalja. Mindezek után megkér­deztük az ELKISZ Kisszö­vetkezet elnökét, Bartók Ká­rolyt. Ö arról tájékoztatta la­punkat, hogy Mátészalkán csak a József Attila, és a La­katos Lajos utca kábeltévé­vezetékét szerelték. A TI­TÁSZ által megkívánt összes engedély birtokában, létesí­tési tervvel, megkötött meg­állapodással kezdtek hozzá a munkálatokhoz, a számla megérkezése után pedig ter­mészetesen befizették az elő­írt igénybevételi díjat is. Így igen meglepődtek, amikor megtudták, hogy a TITÁSZ helyi üzemigazgatóságának dolgozói leszerelték a kábel­televízió-hálózat vezetékét Mátészalka sok utcájában, így a Lakatos Lajos utcában is. Véleményük szerint nem lehetett szó élet- vagy bale­setveszélyről, hiszen az áram- szolgáltató képviselőivel együtt megmérték, hogy mennyi a ká^el magassága az úttest felett. Ez pedig nemcsak elérte, de meg is haladta a szabványban előírt ötméteres magasságot. Az ELKISZ dolgozói a leszerelés után két napra visszaszerel­ték ugyanarra a helyre a ká­beleket, hogy a lakók hét vé­gén nézhessék a televíziót. A TITÁSZ' szakemberei akkor is jelen voltak. Ügy gondol­ják, a történtek tanulsága, hogy a problémák elintézésé­re a legalkalmasabb mód, ha a TITÁSZ legelőször is jelzi az esetleges kifogásokat, mert a hirtelen-váratlan, oktalan kábelleszerelésnek elsősor­ban a lakók látták kárát. tanácsok Tudnivalók a nyugdíjjárulékról Balázs Mátyás nyíregyhá­S zi levélírónk tavaly decem­ber utolsó napján ment nyugdíjba az egyik terme­lőszövetkezetből. Aztán csökkentett munkaidőben tovább dolgozott. Most feb­ruárban — a januári fize­téssel együtt — prémiumot kapott, aminek nagyon megörült. Csak az bosszantotta, hogy a pré­miumból levontak tíz százalék nyugdíjjáru­lékot. „Én nyugdíjas vagyok, miért kell a pénzemből még nyugdíjjárulékot is levon­ni?” — ezzel a szavakkal fordult szerkesz­tőségünkhöz magyarázatért. Azt sem érti, hogy ha mégis jogos a nyugdíjjárulék levo­nása, akkor bér után miért öt százalékot, prémium után viszont tíz százalékot vesz­nek le? A nyugdíjjárulékot a nyugdíj folyósítása mellett tovább foglalkoztatott nyugdíjas dol­gozónak is meg kell fizetni. A nyugdíj járu­lékot a dolgozók a társadalombiztosítás ösz- szes kiadásainak — köztük a gyógyszertá­mogatás s az egészségügyi ellátások — fe­dezetére fizetik, vagyis nem csupán kizáró­lag a nyugdíjra. Az aktív dolgozótól eltérő­en azonban a nyugdíjasok a tíz százalék he­lyett csak ötszázalékos nyugdíjjárulék meg­fizetésére kötelezettek. A jogszabály szerint: „a saját jogon nyugdíjas, a baleseti rokkant­sági nyugdíjas biztosított 5u/,t-os mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni”. Ebből következik az is, hogy azután a bér­jellegű juttatás (munkabér, jutalom, prémi­um, eredménytől függő részesedés stb.) után kell öt százalék járulékot levonni, amit a nyugdíjas az elvégzett munka jogán szer­zett meg. Olvasónk ez évi, januári bére an­nak a munkának az ellenértéke volt, amit nyugdíjasként végzett, tehát a termelőszövet­kezet helyesen, csak öt százalék nyugdíjjá­rulékot vont le belőle. Viszont a kifizetőnek igaza van a prémi­um utáni tízszázalékos nyugdíjjárulék levo­nását illetően, ha ezt az összeget még az 1989. évi — azaz még nem nyugdíjasként, hanem aktív dolgozóként végzett — tevé­kenységére tekintettel fizettek ki neki. Eb­ben az esetben ugyanis nem a kifizetés idő­pontjában fennálló nyugdíjas állapot a dön­tő, hanem az, hogy milyen minőségben dolgoztak meg érte. Ennek egyébként a nyugdíjas táppénzre való jogosultságánál is jelentősége van: Megbetegedéskor a nyugdíjas is jogosult — keresetveszteség esetén — táppénzre. A táppénz összegének a megállapításánál csak a nyugdíjazást követően kapott munkabért lehet figyelembe venni. Levélírónk tehát megnyugodhat, ha „leesik a lábáról”, nem marad ellátás nélkül. Egyedülálló lévén, se­gítséget is megfizethet belőle, de ezzel a problémával reméljük, nem kell megküzde­nie. Munkanélküli-segélyen van K. V. tsz-teg. A háztáji juttatást ebben az évben gyümöl­csösben mérték ki neki, csakhogy olyan he­lyen, ahol levélírónk értesülése szerint na­gyon gyengén termő fák is vannak. Kérte, hogy adjanak neki még fákat, de ezt eluta­sították, holott másnak adtak. A betakarí­tásnál olvasónknak közel százötven ládával volt kevesebb almája, mint a szomszédai­nak, viszont a permetezésre épp annyit von­tak le tőle, mint tőlük. Kitől követelheti a kárt? — tudakolja olvasónk. A termelőszövetkezet alapszabálya rendel­kezik a közös földekből kijelölendő háztáji föld mértékéről, és annak alsó határáról. A felső hatóit művelési ágként eltérő mérték­ben is megállapíthatja. A terület nagyságá­val, minőségével kapcsolatos problémákat elsődlegesen a háztáji bizottsággal kell tisz­tázni még a kijelölésnél. Azt követően ugyanis már nehezebb a kialakult körülmé­nyeken változtatni, illetve egyéb befolyáso­ló tényezőket vizsgálni. Vita esetén végső esetben a döntőbizottsághoz lehet fordulni jogorvoslatért. Dr. Nyitrai Zoltán-Színes tv -video —HIFI—autórádió —hűti—automata mosógép javítás. Tel.: 11-118 Nyíregyháza, Rákóczi u. 3. (3625) ■ qSSÁQ SZQ. yr fl-NVIIlör £ ÍOeika 51 a «1 mrr li S <5 l •»KWVI* J&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom