Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-30 / 254. szám

Sipkay-szabnt avattak A nyíregyházi Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Iskola egy éve vette fel Sipkay Barna nevét. En­nek évfordulóján az intéz­mény tantestülete és diáksá­ga szoboravató ünnepségen vett részt hétfőn délután. Az avatóbeszédet Katona Béla nyug. főiskolai tanár, a Sipkay Barna Baráti Tár­saság elnöke mondta. — Sipkay Barnának nem­csak írói pályája, hanem utókora is sok tekintetben rendhagyó volt. Tudjuk, hogy írói tehetsége nagyon korán jelentkezett, s ha új­ságíróként a Kelet-Magyar- ország szerkesztőségében megismerhette is az önkife­jezés örömét, megízlelhette a nyomdafesték semmivel ösz- sze nem hasonlítható mámo­rát, a szépírói elismerésre meglehetősen sokáig kellett várnia — mondta Katona Bé­la, majd Sipkay pályájáról beszélt. Harminchat éves volt, amikor a Gesztenyék című novellája országosan is ismertté tette a nevét, öt év alatt kilenc könyve je­lent meg, de az utolsó három már posztumusz volt. — Él-e, és mennyire él Sipkay Barna szellemi örök­sége a mai olvasók tudatá­ban? Bizony, meg kell mon­danunk — folytatta Katona Béla — a válasszal nem lehe­tünk elégedettek. Ezért is fontos a mai esemény, mert azt a reményt nyújthatja, hogy az író öröksége tovább élhet. Az avatóbeszéd után le­leplezték Nagy Lajos szob­rászművész Sipkay Barnát ábrázoló bronz mellszobrát. (n. i. a.) I téeszlagok is jussanak részvényhez méta munkástulajdon A munkástulajdonlás kér­déseiről tárgyalt a napokban Budapesten Bajtay Józseffel, a MOSZ alelnökivel Krizsai Lajos, a megyei munkástaná­csok társelnöke és Kántor Csaba Áron ügyvezető elnök. Ezen kívül arról is szó volt, hogy a MOSZ vállalja-e a megyei munkástanácsok ér­dekeit? A megyében egyre több munkástanács szerveződik a munkástulajdon kialakításá­ért. Korábban néhány mun­kástanács kizárólag az érdek- képviselet megerősítéséért jött létre, de később a tulaj­donlás programját is belevet­ték elképzeléseikbe. Az orszá­gos szövetség alelnöke ebben a kérdésben úgy nyilatkozott, hogy a MOSZ részt vesz a dolgozói részvenyprogram törvényének előkészítésében. Javaslatuk szerint a dolgo­zók kedvezményes hitelekkel, adókedvezménnyel jutnának részvényekhez a privatizációs folyamatban. A másik megyei gond: a szövetkezeti törvény által deklarált szövetkezeti tulaj­donjogok gyakorlása, amely a gyakorlat szerint háttérbe szorul, vezetők valamint bér­munkások viszonyára korlá­tozódik. A MOSZ álláspont­ja szerint elveti a kisgazdák föld magántulajdonba vételi elképzeléseit. A téesztagság az elmúlt 40 év alatt ugyan­is hatalmas munkával mű­velte meg a földet, emiatt legyen joga beleszólni a föld Hetvenkét óra (3. oldal) privatizációjába. A téeszta- goknak egyfajta részvényt vagy értékpapírt kellene ki­adni, így jutnának földhöz. Ezzel a tulajdonosi résszel szabad elhatározás alapján döntenek. Mindezek alapján kiderült, hogy a MOSZ el­(Folytatás a 4. oldalon) Illési tartott a kormány Módosították a honvédelmi törvényt Egy év a sorkatonai szolgálat A parlament hétfői munkanapján történt A kormány szóvivői irodá­ja az alábbi közleményt jut­tatta el az MTX-hez: „A kormány hétfői ülésén áttekintette az Érdekegyezte­tő Tanács vasárnapi ülésén létrejött megállapodás vég­rehajtásának helyzetét. Meg­állapította, hogy az ország­ban a rend helyreállt, ezért intézkedéseket hozott a 12 forinttal csökkentett üzem- anyagárak életbe léptetésé­ről. Utasította az üzemanyag­forgalmazókat, hogy október 30-án 0 órától, illetve üzem­kezdettől az új, csökkentett árakat alkalmazzák. A kormány megtárgyalta és elfogadta annak a tör­vénymódosításnak a terveze­tét, amely az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megálla­podás alapján az üzemanya­gok árának és forgalmazásá­nak liberalizálásához szüksé­ges. A törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlés elé terjesztette.” A Parlament hétfői plenáris ülésén Horváth Balázs bel­ügyminiszter, a miniszterelnök helyetteseként először is kö­szönetét mondott az ország lakosságának az elmúlt három napban tanúsított türelméért, s mindazoknak, akik hivatá­sukat a nehéz körülmények között is ellátták. Majd kijelentette: a kor­mány tudatában van annak, hogy jobb előkészítéssel, hat­hatósabb tájékoztatással csökkenthétté volna a konf­liktus mélységét. A kormány levonja a tanulságokat — • tette hozzá —, s az Ország- gyűlés pártjaival, az önkor­mányzatokkal és az Érdek­egyeztető Tanáccsal együtt­működve kívánja az ország előtt álló súlyos feladatokat megoldani. A parlamenti pártok kép­viselői — élve a Házbizott­ság által meghatározott jo­gukkal — értékelték a hét végén történteket. A kor­mánykoalíció pártjai egyet­értettek abban, hogy a tilta­kozás ilyen módja törvényte­len volt, s az ország lakos­ságát alapvető jogainak gya­korlásában akadályozták. Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője ugyanakkor elis­merte azt is, hogy nem meg­felelően készítették elő az or­szág gazdasági helyzetéből szükségszerűen következő népszerűtlen intézkedést. Az ellenzéki pártok vala­mennyien a kormány fele­lősségére mutattak rá, s ki­fejtették, hogy nem benzinár­válság, hanem politikai vál­ság zajlott le a hét végén. Kisebb vihart aratott Or­bán Viktornak, a Fidesz ne­vében megfogalmazott kije­lentése, mely szerint a kor­mány hazudott. Torgyán Jó­zsef például a fideszes-kép­viselő rendre intését követel­te, a szerinte megengedhe­tetlen minősítésért. Fodor István a független képviselők nevében arra mutatott rá. hogy minden politikai erő­nek át kell tekintenie hol és miben hibázott, mert nem lehet még egyszer ilyen hibát elköivetni. (Folytatás a 4. oldalon) Érdekvédelmi megbeszélés Véleményezték a szövetkezeti törvénytervezetet A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége hétfőn Nyíregyházán elnök­ségi ülést tartott. A tanácsko­zás napirendjén szerepelt a megye termelőszövetkezetei­nek helyzete a kormány gazdasági szigorító intézkedé­seinek és az aszálykárok tük­rében. Az előterjesztés szerint — amit az elnökség elfogadott — a több mint egymilliárdos aszálykár mellett az árkiegé­szítés csökkentése 550 millió, az adókedvezmények csök­kentése, az energiaárak eme­lése újabb 450—500 millió fo­rintos terhet ró a mezőgaz­dasági szövetkezetekre. (Csak a legutóbbi energiaár-emelés a literenkénti 12 forintos csökkentés után is 150 millió forintos költségnövekedést jelent még.ebben az évben). Az e nökség úgy foglalt ál­lást: az országos érdekvédel­mi szövetséget arra kéri, hogy az érdekvédelmi egyez­tető tanácsban a helyzet sú­lyosságának megfelelően, ha­tározottabban lépjen fel a mezőgazdasági termelés és az elviselhető élelmiszerárak védelmében. Az elnökség a továbbiak­ban véleményt mondott a készülő szövetkezeti törvény- tervezetről, valamint a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek továbbfejlesztésének, szervezeti átalakulásának le­hetőségéről szóló előterjesz­tésekről. A két utóbbi napi­rendet szerdán tárgyalja az Országos Szövetség elnöksé­ge, erre készülve foglaltak állást. Cs. B. Törpfalva Nyírbátorban (2. oldal) Zavartalan az ellátás Tej, kenyér, hús, gázpalack, posta Kenyér, tej, hús, napilap hétfőn már zavartalanul elju­tott megyénk fogyasztóihoz, illetve olvasóihoz. A városok ellátása szinte zavartalan volt, ám a hét végi blokád okozta lemaradások miatt néhány faluban még nem jutott mindenkinek alap vető élelmiszerből. Néhány helyre délutáni járatokat is indítottak, így tulajdonképpen hétfőn délután­ra visszaállt a szokásos rend. Az autóbuszok is menetrend­szerűen közlekedtek. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál elmondták, hogy szombaton a megyeszékhely boltjaiban és vidéken is aka­dozott a kenyérellátás, de hétfőn hajnalban már min­den járat időben elindult. Néhány nyíregyházi bolt, il­letve ABC-áruház pótmeg­rendelését is kitudták elégí­teni. A megyei tejipari válla­lattól jó hírt kaptunk: a te­jeskocsikat a blokád alatt is indították, és valamennyi ko­csi el-, illetve vissza jutott rendeltetési helyére. Termé­szetesen késéssel. A szombati budapesti tejesjáratok csak másnap, vasárnap jutottak vissza. Volt elegendő gépko­csi, tejből és tejtermékekből hétfőn reggel a szokásos mennyiség állt rendelkezés­re. A tejipar is teljesítette a kereskedelem pótrendeléseit. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat élő állato­kat akart behozni pénteken Ibrányból, de csak szomba­ton kerülhetett erre sor. Pi- ricsén is élő állatokat készí­tettek elő szállításra, de a nyírbátori tiltakozók nem kegyelmeztek, sem szomba­ton, sem vasárnap nem en­gedték át a kordonon az üres, ám jól felismerhető ál­latszállító teherautókat. Hét­főn végre beérkeztek Nyír­egyházára a piricsei élő ál­latok. Hétfőn egyébként a hús- és húskészítményeket szállító járművek is időben elindultak. A Szabolcs Volán teherau­tóit pénteken kora reggel a szokásos módon megrakták gázpalackokkal. Ám ezek a járatok blokádon belül ma­radtak, és csak hétfőn jutot­tak el rendeltetési helyeikre, így némi zavar keletkezett a palackos gázellátásban. Hét­főn már valamennyi helyi és távolsági Volán-busz rend­ben közlekedett. A postások elmondták, hogy szombaton csak néhány településre nem jutottak el a napilapok. A táviratokat sem tudták kéz­besíteni szombaton és vasár­nap a kisebb településekre. Így több településen csak hétfőn kapták meg a szom­bati „gyors” üzeneteket, táv­iratokat. A hétfői napilapok — köztük a Kelet-Magyar- ország — a postások szerint hétfőn kora délutánig elju­tottak minden előfizetőhöz. HALOTTAK NAPJA ELŐTT Temetői rend, közlekedés Közeledik a halottak nap­ja, s ilyenkor országszerte százezrek keresik fel elhunyt szeretteiket, hozzátartozóikat. A Temetkezési Vállalatnál, a Nyíregyházi Közterület-fenn­tartó Vállalatnál és a Sza­bolcs-Volánnál érdeklődtünk: hogyan készültek fel a vár­hatóan hatalmas forgalomra. Szekrényes András, a Te­metkezési Vállalat igazgatója arról tájékoztatott, a nyír­egyházi Morgó temető vala­mennyi bejáratánál megszer­vezték az ügyeletet, virágot és gyertyát is árusítanak. A portáknál a sírok rendbe té­teléhez kérhetnek a látoga­tók kiskapát, gereblyét és lo­csolókannát, a gondnokságon pedig készséggel nyújtanak segítséget azoknak, akik sír­helyet szeretnének megke­resni. November elsején délelőtt 10 órától már nem fognak beengedni kocsikat, ezért azt tanácsolják, akik földet sze­retnének vinni a sírokra, ha­(Folytatás a 4. oldalon) MIT JELENT az üzemanyag liberalizálása ? Vasárnap az Érdekegyez­tető Tanács rendkívüli ülé­sén 12 forinttal csökkentet­ték a benzin fogyasztói árát, amely addig marad érvény­ben, míg az Országgyűlés törvényt nem alkot az üzem - anyagárak liberalizációjáról. Mit is jelent mindez? — kér­deztük Vas Jánost, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gató -helyettesét. — A jelenlegi üzemanyag­ár a termelői árból, a fo­gyasztói adóból, a kötelező biztosításból és az útalapra szánt öszegből tevődik össze. A jogos termelői ár növelése mellett a kormány jelentő­sen emelte a fogyasztói adó mértékét. Ezzel akarta rész­ben a költségvetési kiadáso­kat ellensúlyozni. Az árlibe­ralizáció alapján a fogyasz­tói adó meghatározott, fix összeg lenne, amely független a világpiaci olajáraktól. A benzin árát a mindenkori vi­lágpiaci ár határozná meg de nem úgy, hogy a fogyasztói adó mértékét is növelnék. Mivel ez gyakran változik az utóbbi időben, elképzelhető, hogy hetente nőne illetve csökkenne a benzin ára, il­letve kisebb eltérés lenne a Shell és az ÁFOR kutaknál az árakban. — Mivel csökkent a ben­zin ára, a költségvetés tétele­it is át kell tekinteni, ugyan­is több milliárd forinttól esett el emiatt a költségvetés. Hazánkban tartózkodnak a Nemzetközi Valutaalap kép­viselői, akik éppen azt vizs­gálják, az előre meghatáro­zott költségvetési deficiten belül marad-e az összeg. Csökkent a bevétel, emiatt más forrásból kell a kieső összeget pótolni és ehhez drasztikus lépések szüksége­sek, vagy el kell fogadtatni a valutaalap képviselőivel, hogy a deficit nagyobb lesz az előirányzottnál. Utóbbi azért nem mindegy, hogy mennyi lesz, mert a valuta­alap a negyedik negyedévre szánt hitelkeretet csak bizo­nyos feltételek árán utalja át és ez elsősorban a deficit csökkentése. XLVn. évfolyam, 254. szám ARA: 4.30 FORINT 1990. október 30., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom