Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-29 / 253. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. október 29. Bemutató a blokád alatt Szomorú volt a hangulat a Bessenyei Színkör színjátszóinak öltözőjében pénteken délután. Az előadás kezdete előtt kiderült, hogy mégsem lesz táblás ház, mert az orosi gyerekek, akik megvásárolták csaknem az összes belépőjegyet, nem tudnak átjönni a fuvarozók - blokádján. A Kölyökvár nézőterén így csupán néhány tucat gyermek és felnőtt örülhetett az amatőrök játékának. A jubileumát ünneplő színkör A farkas kincse című zenés mesejátékot mutatta be. Az amatőrök közé is betört a zenés játék színpadra vitelének kényszere, pedig ehhez a feltételek jórészt hiányzanak. Még akkor is, ha Tomasov- szky Pál kiénekelhető dallamvilága nem állítja különösebb nehézség elé a szereplőket. Az amatőrök esetében már a színpadi megszólalás is érthetően nagyobb feszültséggel jár, mint a hivatásosoknál. Fokozottabban így van ez, ha el kell térni a megszólalás természetes közegétől. Béberné Gergely Ilona, a mesejáték írója ismert motívumokból építkezett. Gergő, a vadász az előadás végére úgy számol le az illúzióival, hogy közben rájön: csak a teljes emberi értékek tehetik boldoggá az embert. Az előadás még nem érett meg, az egyes jelenetek között az átmenet nem volt zökkenőmentes, elkésett az énekbelépő. Ezek a további előadások során természetesen megszüntethetők. Ilyés Péter volt Gergő, a vadász. Elnagyolt, megírat- lan, mélység nélküli szerep az övé. Talán ennek is tudható be, hogy nem volt túlságosan otthonos benne. Agya- gási Edit, a gonosz szívű császárleány szerepében többször tudott meggyőző lenni, a színpadi mozgása, az énekhangja is jó. A császár, aki öreg is, ütődött is volt egy kicsit, Szántó Sándor sok-sok rutinos gesztusából kelt életre. Ugyanígy otthonosan mozog a színpadon Kameniczky László is. Neki ezúttal a tor - zonborz erdei ember szerepe jutott. Emlékezetes volt Körei Ágnes az anya alakjában. Az előadást Szántó Sándor rendezte, ö gondoskodott arról is, hogy a díszletek és a jelmezek (amelyek ezúttal tökéletesen igaziak voltak) megteremtsék a mesejáték jó Jelenet az előadásból. Agya- gási Edit, Szántó Sándor és Ilyés Péter. (Balázs Attila íelv.) hangulatát, ami nélkül a közönség nem tud együttélni az előadással. Nagy kár, hogy ezúttal nem volt gyerekzsivajtól hangos a nézőtér. A délelőtti előadáson ennek is örülhettek a színjátszók. (n. i. a.) Halló! Itt Kalifornia! Tízből a negyedik Vita, harag nélkül Telefonbeszélgetés dr. Balogh Árpád főiskolai tanárral Sokan tudják, hogy dr. Balogh Árpád, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára másodszor jutott el a Kaliforniában lévő Berkeley egyetemre: fél éve, hogy az egyetem genetikai és növénybiológiai intézetében folytathatja a kutatást. — A korábban megkezdett kísérlet folytatásával, a répában lévő cukor mennyiségének növelésével kezdtünk Kiss Ferenc kollégámmal (Kiss Ferenc is o nyíregyházi tanárképző adjunktusa — mondta telefonbeszélgetésünkkor Balogh Árpád —, néhány hete azonban áttértünk egy új témára, a kenyér minőségével összefüggő fehérjék vizsgálatára több tudóssal együtt. Arról van szó, hogy bár a világon sok búza terem, olyan igazán jó búza azonban, amiből jó kenyér süthető, kevés. Ennek a megváltoztatását segítenék elő eredményeink. Szerényen foglalkoztak Természetesen nemcsak a kutatásról váltottunk szót, hiszen néhány napja Amerikában és Kaliforniában is járt Antall József miniszter- elnökünk. — Szerényen foglalkoztak az amerikai lapok Antall József látogatásával. Egy San Francisco-i lapban megjelent információ nagy elismeréssel szól a magyar változásokról, ugyanakkor azt is leírja, hogy Antall József nem részesült olyan fogadtatásban, mint Walensa, vagy Hável, jóllehet messze vannak Magyarországtól. ami a demokratikus átalakulást illeti. A New-York Times is elismerően ír Magyarországról, de valahogy úgy vannak ezzel Amerikában, hogy értékelésük szerint Magyarország sínen van, nincs rá különösebb okuk, hogy foglalkozzanak vele. De azt is nyilvánosságra hozták, hogy Bush megígérte: javasolni fogja a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy Magyarországot újabb dollármilliókkal segítse. Tönkramannek? — Itt most két fő téma van. Az egyik az amerikai költségvetés, a másik Irak. Bush bejelentette az adók emelését, s ez nagy port kevert, most mindennap bizonygatják, hogy e nélkül a gazdag „tönkremegy”. Azért úgy elgondolkodom, hogyis mennek itt a dolgok. Az elnök mindennap — kivétel nélkül — megjelenik a képernyőn, s beszél, papír nélkül és jól és meggyőzően. Ügy látszik, hogy ért a dolgokhoz. A szenátorok ügyszint. Az egyik elmondja, hogy „támogatom a Bush javaslatát” és kifejti miért. A másik: „nem támogatom” és kifejti miért. De! Nincs ócsárolás, mocskolódás, harag stb., hanem ahogyan mondani szokták, szakmai érv van csak. Vagy ért valaki ehhez, vagy nem. Ilyen egy képviselő. — Otthonról az utóbbi időben csak egy hír látott itt napvilágot, nevezetesen, hogy Horn Gyula és Németh Miklós mennyire haragszanak egymásra. Mégcsak meg sem említették, hogy választás volt. — Szerintem minden költségvetési hiányt elhitetnek a néppel, mert itt az a lényeg, hogy higgye el a nép és ne tüntessen! Persze nem tragikus ez, mert pl. megemelték a benzinárakat, s rögtön hosszú kalkulálás során bemutatták a tv-ben, hogy ez augusztusban egy átlag amerikainak egész hónapra vetítve 4,5 dollárral került többe. Tehát ha hetente tankol, akkor 10 helyett 11 körül fizet. Nem is tudom, mi lesz az áltag amerikaival, aki havonta 3000 körül is kereshet! Szóval így fest a dolog ... Legközelebb december 4-én — A Föld mostanság csendes. (Azon a napon, amikor Balogh Árpád odaérkezett, hatalmas földrengés rázta meg San Franciscoi.) Az újság szerint naponta 20 (átlagban) mozgást jeleznek a műszerek, tavaly október óta. Az egyik „vidéki újság” be is dobta, hogy december 4-én lesz a következő. Rendesek voltak, megvárják, míg hazamegyek. Egyébként jól vagyok. Pszichotréning — nem csak gyengéknek Ha Bélát elbocsátják... Simonfalvy Tamás 22 éves, az ELTE szociálpolitika szakának másodéves hallgatója számtalan városban megszervezett pszichotréning vezetője. — ön a pszichotréninget azoknak ajánlja, akik köznyelven szólva szeretnének mindent kihozni magukból. Az ön által vezetett kurzusok megfelelnek ennek az elvárásnak? — Tökéletesen. Az általam alkalmazott személyiségfejlesztő program arra szolgál, hogy a mindnyájunkban meglévő energiákat mind nagyobb mértékben felszabadítsa, s jó irányba hasznosítsa. Nem tanácsadás tehát, hanem felelősségvállalás és lelki gyakorlat, amit csinálunk. — Mit tud effy kívülálló például az én eddig szerzett élményeimmel kezdeni? — Megpróbálom példán bemutatni. A pszichotréning- re gyakran jönnek fiatalok, mert gátlásosak, nem tudnak kapcsolatot teremteni Korábbi élményeik akadályozzák meg például őket abban, hogy az utcán, vagy moziban megszólítsanak egy lányt, aki pedig tetszik nekik. Ha ez a gátlásosság reflexszé válik, az illető egész életében félénk, szorongó marad, s ez számára nagyon súlyos probléma. — Mi a gyógyszer gátlásosság ellen? — Gyógyszer nincs, lehetőségek vannak. A foglalkozásokon olyan speciális lehetőséget teremtenek az efféle problémával küzdők számára, amelyben maguk ismerhetik fel saját problémájukat, s annak megoldási lehetőségeit is. — Mi a garancia arra. hogy majd az élet is úgy reagál, mint a pszichotréningen megismert gyakorlat? — Az átlagembernek mondjuk 100 egységnyi pszichikus energiája van. Szakmai kutatások bizonyítják, hogy ebből a száz egységből jó ha 20-at, 25-öt tud hasznosítani. A tréning célja épp az, hogy a szunnyadó energiákat is fölszabadítsuk. A másik probléma, amit bizonyára ön is ismer, hogy manapság milyen gyakori a letargia, a fásultság. Ez annak az oka is, hogy az emberi kapcsolatok elhidegülnek, kiürülnek, az emberek nem tudnak, vagy már nem is akarnak egymás megismerésébe vagy megtartásába energiát fektetni, mert úgy érzik, fölösleges. — Miért csoda, ha valaki, sok-sok negatív élmény hatására fásult lesz? — Vegyünk például egy Béla nevű embert, akit húsz év után elbocsájtanak állásából. Két dolog következhet be. Egyik, hogy az illető úgy dönt, ez neki fáj, inni kezd, családjával is konfliktusba kerül. Nem elég a munkanélküliség, még lelki talaja is oda. A másik eset az, amikor fáj ugyan a dolog, de emberünk azt mondja: jó, ez most így van. Én viszont meg fogom mutatni, hogy lesz új állásom, s kétszer annyi pénzem. — S ha mondjuk ebben a megyében egyáltalán nincs munka? — Tudom, hogy ez most errefelé, sajnos, gyakori. A csapda azonban ott van, hogy az egyénnek először a döntését kell meghoznia, s ha a döntés pozitív, akkor jön az energia, s utána a siker. Ismeri a történetet, amely arról szól, mit kell tenniük azoknak, akik rajta vannak egy névsoron, de nem akarják. hogy felolvassák a nevüket? El kell érniük, hogy az ő kezükben legyen a papír! Nincs más megoldás, tehát akarni kell! — Önnél bevált ez a módszer? — Tökéletesen. Nekem ma már elegendő energiám van arra, hogy amit kitaláltam, megvalósítsam. A pszichotréning már országos hálózat lett, s jelenleg negyven asz- szisztens is segíti a munkámat. Kovács Éva Múltunkról kritikusan A tízkötetes Magyarország története legutóbb megjelent negyedik kötetéről nyitottak vitát október 26-án, pénteken Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán. Hasonló szakmai tanácskozásra korábban már volt példa, a könyvsorozat előző darabjairól is kifejthették véleményüket a történészek. A kötetviták jó alkalmul szolgálnak az eltérő vélemények, felfogások bemutatására, a nézetek ütköztetésére, az összefoglaló munka megjelenése óta született új kutatási eredmények ismertetésére. A Magyarország története negyedik kötete Buda visszafoglalásától, 1686-tól 1790-ig, II. József haláláig mutatja be nemzetünk múltját. Ebbe a bő évszázadba olyan jeles események tartoznak, mint a török kiűzése, a Rákóczi-szabadságharc, a királyi hatalom és a rendiség között a szatmári békével létrehozott félévszázados kompromisszum és a felvilágosult abszolutizmus negyedszázada. A kétnapos vitát Varga János, a történettudomány doktora vezette. Pénteken a felkért bírálók, a történettudomány jeles művelői mondták el véleményüket a kötet egyes fejezeteiről. Szóltak a török uralom magyarországi utóhatásairól, a visz- szafoglaló háborúkról, a demográfiai viszonyok alakulásáról, a függetlenségi harc és haladás XVIII. század eleji összekapcsolódásáról. Hallhatott a közönség arról mi jellemezte a Habsburgok külpolitikáját, milyen helyet foglalt el hazánk az akkori Európában, hogyan fejlődött a mezőgazdaság és az ipar, változott a falusi életmód. Szombaton délelőtt folytatódott a vita Magyarország XVIII. századi történetéről. Szó volt a felvilágosult abszolutizmus gazdaságpolitikájáról, a művelődési és iskolapolitika alakulásáról, a társadalom és életmód formálódásáról, a paraszti és nemesi kultúra jellemzőiről. A kétnapos tanácskozás a kötet szerkesztőjének és szerzőinek válaszával zárult. R. G. Templomszentelés Újkenézen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az utóbbi időben több új templom épült. Az újkenézi római katolikus egyházközséget is az a vágy vezérelte, hogy a településen templom legyen. 1989-ben hozzá is kezdtek az építkezéshez. A rendelkezésre álló pénz hamar elfogyott, de a hívek segítőkészsége nem csökkent. Ennek eredményeképpen — terv szerint — október 28-án délután fél háromkor felszentelhették a templomot. Nagy ünnepe ez a kis településnek, hiszen azt is jelzi- az itt élők nem adják meg önmagukat a sorsnak. A község elődje — Cserepeskenéz — 1888-ban a nagy árvíz során elpusztult. A lakók kénytelenek voltak magasabb fekvésű területet választani. Ebben a helyzetben sietett segítségükre gróf Forgács László, aki erdőterületéből házhelyeket adományozott. Itt épült fel az újkenéziek római katolikus temploma is. Az újkenézi római katolikus templom