Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-27 / 252. szám
2 Ketot-Magjrironiác 1990. október 27. | Sxqkembtr véUméwy o kibontqkoiás helyi programjáról Talpon maradni, vagy eladósodni! Hazánkban a változások idáig döntően politikai jellegűek voltak. A gazdaság helyreállítása ma már sokat késik, ami az idegen tőke érdeklődését is rontotta. Csökken a garanciák, a tűrőképesség és az állam* irányítás szakszerűségének oldaláról, hiszen nem jellemző, hogy megnőtt volna a kereslet az államigazgatási munkaerőpiacon, a képzett szakemberek táborában. Hogyan éli ezt meg egy szakember dr. Vincze István megyei főépítész? Egyáltalán mi a véleménye az önkormányzati választások utáni lehetőségekről? pozíciótól. Komolyabban kellene venni a vállalkozásélénkítés intézményrendszerét és nem utolsó sorban kezdeményezőként fellépni az említett fontos kérdések megoldásában. — A kibontakozás helyi programjaira az egysíkúság a fantázia hiánya a jellemző, vagy a túlzott óvatosság — mondta Vincze István. Nagyfokú a bizonytalanság a szakmai szerveződésekben, az állami irányítás úgynevezett dekoncentrációs folyamataiban. A tervezett regionális — köztársasági hivatali — rendszer felülről szervezett államigazgatási kényszer és félő, hogy kialakításukban a koncentráció fogja játszani a legfontosabb szerepet. Arról nem beszélve, hogy a törvényben foglalt szerepkört véleményem szerint meg akarják és fogják haladni. Alulról Indítani Amennyiben ezek tartományi törekvések lennének, alulról kellett volna indítani, mélyebb történelmi gyökerekből és regionális pozícióból. Nem szerencsés, hogy csökkent a területi elviség, ami az életképes hálózati autonómiák és önszerveződések kialakulását késlelteti.» — A bizonyos fokig magukra maradó önkormányzatoknak nem marad más választási lehetősége mint a talpon maradás, vagy az eladósodás. Létezik ugyan további alternatíva is, például a térségi gondolkodás, de ennek a a feltételrendszere a legkevésbé kidolgozott. — Ezt legnagyobb vároirányokban; hiányos a köz- műgerinc-infrastrukturák kapacitása; rossz a városközpont közlekedési helyzete, hiányosak a közutak, kedvezőtlen a parkolási rendszer; rendkívül rossz a közép- és alapfokú ellátó infrastrukturális intézményhálózat állapota, de nem kielégítő a kínálati oldal sem. Nem tisztázott koncepcionálisan sem az autópálya és a város kapcsolata, nem beszélve arról, hogy kialakulatlan a nagyobb kereskedelmi központok helye, fejlesztése, közlekedési infrastruktúrával való kapcsolata, nincs igazán elképzelés arra, hogy az üdülőterület-fejlesztés lehetőségei egy dinamikusabb előkészítés esetleges privatizálás körülményei között milyenek lennének. is, hogy a fejlesztések hosszabb távon is megállják a helyüket. Tisztázni a feladatokat — Félreértés ne essék, nem hibáztatni kívánom az elmúlt időszak település- fejlesztési politikáját, csak arra akarok rámutatni, hogy a településeket az eddig megszokott gazdasági és térségi környezetből célszerű kiemelni és vizsgálni a nagyobb összefüggéseket — A jövőben a megye- székhely idegenforgalmi megállító és kereskedővá- rosi szerepköre feltételezhetően erősödni fog, ezért célszerű az elhatározásokat ennek függvényében mérlegelni. A külföldi tőke érdeklődési köre azt is mutatja, hogy a térség hasznosítása elsősorban financiális, idegenforgalmi export- és importelőkészítő, raktározási lehetne, de én hozzátenném az oktatási (át- és továbbképzési) kulturális, konferencia, tudományos lehetőségeket is. Azt gondolom, hogy esetünkben megfontolandó, hogy a privatizáció milyen további területet érinthet, ideértve a bérlakások építését és fenntartását, vagy a nagyberuházások, például közlekedési beruházások területét. Célszerű támogatni a kisebb volumenű vállalkozásokat is, nem nehezítve a megállapodásokat a remélhetően kevesebb önös, szubjektív, vagy hatalmi — Visszatérve a központi kérdésekre: sajnos a mai napik nem sokat javultak a szakmai irányítás feltételei. A terület- és településfejlesztési feladatokban a minisztériumok osztozkodnak, nem tisztázottak az építésügyi hatósági feladatok koordinációja és struktúrája, intézményrendszere, hatásköri kérdések, hogy tehát helyben, a megyében vagy a régiókban kell azokról dönteni. Ettől függetlenül bízom abban, hogy viszonylag rövid időn belül helyrerázódnak ezek a kérdések. sunk, a megyeszékhely példáján is be lehetne mutatni. Az elmúlt időszakban szegényes körülmények között csupán arra volt lehetőség, hogy a település pótolja a magasabb fokú ellátás intézmény- infrastrukturális hiányosságait, de még ezt sem sikerült teljes körűen megoldani. Az intézmények többsége egykét kivétellel alkalmatlan arra, hogy profi feltételeket biztosítson országos, esetleg nemzetközi ügyekben. Ugyanakkor a felvállalni kívánt megyei (regionális) szerepkörökből eredő olyan további feltételrendszert infrastrukturális kérdésekben kellene már most kiépíteni, ami a fogadóképesség és népesség minimális tartozéka. Nem lenne jó, ha az ágazat hátrányos kezelése a helyi munkában is éreztetné hatását Továbbra is az lesz a célunk, hogy a lehetséges eszközökkel segítsük az önkormányzatok munkáját, erősítve a térségi összefüggések felismerését és a regionális célokat Remélhető, hogy az önkormányzatok már csak kényszerből is jobban fognak támaszkodni a szakemberek véleményére, a szakbizottsági állásfoglalásokra, »menynyiben ennek feltételei biztosíthatók lesznek. Balogh József All a ház, le Reliii? Az első „lökést” az odaterelt autóbuszjáratok adták az épületnek. Ezért kitámasztották az utcafront felőli falakat A második „támadást” a szomszéd lakás bontásakor „szenvedte” el. A rakodógépek tevékenységének hatására a falon repedések keletkeztek, életveszélyessé vált az egyik szoba. Erről az oldalról is megtámasztották a házat. Az aládúcolt életveszélyes ház. Átalakul a megyeszékhelyünk belvárosa. Az új építkezések, a megnövekedett forgalom „szedi” házáldozatait. Ezek közül az egyik az Egyház u. 10. szám alatt lévő épület. Angyal László, a Nyíregyházi Megyei Városi Tanács műszaki osztályának vezetője elmondta; sajnos. nem egyedi az említett eset. Nyíregyháza régi KIK-lakásainak hetven százaléka hasonló állapotú. Ennek oka, nagy részük régen, alapozás és szigetelés nélkül épült, többnyire vályogból. Az Egyház utcai házak „tönkretételében” valóban nagy szerepe van az arra haladó járműveknek. A 15-ös számú lakóépület műszaki állaga rossz, (vizes, a téglák kézzel morzsolhatok) ,de nem életveszélyes! Problémát jelent, hogy az ingatlan egy része magántulajdoniban van, másik részében pedig bérlő Lakik. A leggyorsabb és a legjobb megoldás az úgynevezett előkisajátítás lenne: a tanács megvásárolná a lakrészt, és megoldaná a bérlő elhelyezését. Erre viszont jelenleg nincs pénz! Az eredeti beépítési terv szerint a területre üzlet és lakóház kerülne, ám a megvalósításra nem találnak vállalkozót a telek kis mérete miatt. A feladat megnyugtató megvalósítása az önkormányzatra vár. Reméljük, kibírja addig az épület...! (DM.—HP.) „Orrúm krumplikór” Eszményi Viktória Nyíregyházán A „vidéki lány” gitár nélkül érkezett a KPVDSZ Művelődési Házba, ahol a gyermeksereg már türelmetlenül várta. Jól ismert filigrán alakja, természetes bája a régi. Szemében pajkos fények. — Hol a gitárod? Hiányos elképzelések — Ilyen kérdés lehet, hogy a külföldi működő tőke bevonásának jelenlegi lehetőségei zárosak, nincsenek közművesített értékesíthető ingatlanok; rossz a közlekedési kapcsolat Budapest és a keleti A fehérgyarmati városi művelődési központ, a maga lehetőségeivel igyekszik segíteni az elhelyezkedésben. A helyi „Petőfi Sándor” Köz- gazdasági Szakközépiskola gépparkja és szakmai támogatása felhasználásával közel harmincán ismerkednek a gépírás fortélyaival. Friss gimnáziumi érettségivel, szakmunkásbizonyítvány- nyal, de ápolónői képesítéssel rendelkező ugyanúgy gépelni tanul, mint egy gyári munkás vagy éppen jövendő közigazgatási dolgozó. A foglalkozásokat dr. Sol- ténszky Tivadamé gépírás- tanárnő vezeti. A tanfolyam hallgatói között fiúk is vannak. — Már nem hordom magammal fellépésekre, bár megőriztem. Csehszlovák gyákorlógitár egyébként, afféle kabala. Sokat köszönhetek neki, nagy becsben tartam. — Akárhogy is számolom, legalább IS éve vagy a pályán. TŰZOLTÓ EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyílt Mátészalkán a tűzoltóparancsnokságon, mely bemutatja a szálkái tűzoltóság elmúlt száz évét. A kiállítás a hét minden napján megtekinthető november 4-ig. (Harasztosi Pál felvétele) A tárgyalóteremből Lopás a pap szobájából A betörök bizony szemfülesek, s jó helyzetfelismerők. (Kár, hogy e képességüket nem hasznos dolgokban kamatoztatják.) Ha valahol látok egy nyitott ablakot, még véletlenül sem jut eszembe, hogy azon valahová be lehetne mászni. Nem így a 30 éves Hajós György és a 35 éves Nagyváthy József László nyíregyházi lakosok. Ugyanis egyikük valamikor a megyei temetkezési vállalatnál dolgozott, s a helyismeretét bűncselekmény elkövetésére használta fel. A két férfi tavaly október 25-én a nyíregyházi Északi temető úgynevezett papi szobájának nyitott ablakán a helyiségbe mászott, ahonnan erősítőket, magnetofonokat, lemezjátszót, hangfalakat és mást loptak. A holmit ismeretlen személyeknek értékesítették. Hajós és Nagyváthy, valamint a 30 éves Márián Gábor idén január 11-én este bemászott Nyíregyházán a Vé- csey köz 29. szám alatti napközi otthonos óvodába, majd Hajós és Nagyváthy a pinceablak betörése után az épületbe ment, s onnan rádiókészülékeket, zsebszámológépet és más tárgyakat zsákmányoltak. A társaság 3 tagja idén január 11-én este Nyíregyházán, a Booscop Agráripari Fejlesztő Vállalat kirendeltsége előtt haladt el, amikor elhatározták: oda betörnek. Míg egyikük az utcán figyelt, ketten a kerítésen átmásztak, s az irodaajtó betörése után az épületbe hatoltak, melyből elvittek egy kávéfőző gépet. Ezt követően a csoport egyik tagjához hazamentek szerszámokért. A Booscophoz visszatérve az irodában felfeszítették a lemezszekrényt, amiből készpénzt és többféle holmit eltulajdonítottak. A Nyíregyházi Városi Bíróság Hajós Györgyöt jogerősen egy év 8 hónap, Márián Gábort egy év 10 hónap, Nagyváthy József Lászlót egy év 10 hónap és Mészáros Ferencet 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. (csgy) — Emlékszel még, mi indítót! el? — Egy KI MIT TUD-on látott meg Bergendy István. Attól kezdve menő nagyzenekarok koncertjein a szünetben én szórakoztattam a közönséget. — Minek készültél eredetileg? — Bármilyen furcsán hangzik, testnevelő tanárnak. De nem vettek fel a főiskolára. Ballasagyarmaton születtem, diákkoromban versenyszerűen atletizáltam. De miután felfedeztek, beleszerettem az éneklésbe. Nekem nem tűnik hosszúnak az elmúlt 15 év, mert azzal foglalkoztam, amit szeretek. Jól érzem magam a bőrömben, alapvetően romantikus vagyok és derűlátó. Még sokáig szeretnék színpadon maradni, bár ez a szakma olyan, hogy folyamatosan új arcok tűnnek fel, mások meg kimennek a divatból. Természetes, hogy egy idő után át kell adni a stafétabotot. Ám bennem a „nagy öregek” tapasztalata tiszteletet ébreszt, nem pedig szánalmat. zám a gyermeki képzelet mesevilága. Ezért is készítettünk több, kicsiknek szóló nagylemezt. A Három kívánság talán a legismertebb — Kikkel dolgozol szívesen? — Hogyan kerültél testközelbe a gyerekekkel? — Ügy kezdődött, hogy megszületett a fiam, Tamás. Most 7 éves. Kaptam egy ajándékdalt a férjemtől, Heilig Gábortól, aki egyben állandó alkotótársam is. Rájöttem, hogy igen közel áll hoz— Szeretek sokféle dolgol kipróbálni. Egy időben pl versek megzenésítésével foglalkoztam, felkérésre filmzenét, reklámdalt énekeltem sőt a Rockszínházban volt égj emlékezetes alakításom is Akkortájt ajánlottak próza: szerepeket. Nem vállalok el mindent, csak ami szerinterr jól áll nekem. Azért a zenéhez hű maradok. Régóta dolgozom együtt a 100 Folk Celsiussal, velük bejártam a fél világot. 3 éven belül 5 lemezt szeretnék készíteni, köztük a legújabb a Tündérkaszinó II. lesz. Teli vagyok mumkakedvvel, energiával. Ezt a gyerekeknek is köszönhetem, akiktől oly sok szer etetet kapok a műsorai man. Simonies Borbála ^ r r r I r ■ ■ a f ■! Gepirobacsik es -nénik
