Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-22 / 223. szám
1990. szeptember 22. U Kelet a WwQyafUrSZtfQ hétvégi melléklete Csikós Sándorral, a Móricz Zsigmond Színház igazgatójával 1941-ben született Karcagon. Édesapja paraszt anher volt, később kidák lett. Gimnáziumi tanúin anyait Karcagon kezdte, de csak Debrecenben fejezhette b-. Itt került közelebbi kapcsolatba a színjátszással is. hielt- ségi mán felvették a Színművészeti Főiskolára. V ég zés után Egerbe, aztán Miskolcra került, majd Budán* \sí következett. A fővárost hosszabb debreceni munkára - rélte fel. 1984 óta a Móricz Zsigmond Színház te Ez él’ tavaszán választották meg igazgatónak. • A Móricz Zsigmond Színház társulatnak tagjai 1080. augusztus 25-i alakuló ölé' ’ .ón közfelkiáltással elfogadták a színház alakító levelét. Knnek néhány pontja fölött etjá"< az idő. Melyek azok az értékek, amelyek r is fel vállalhatók? — Ezen a tájon, ahogy erről Váci Mihály is ;t írt. nehéz gyökeret verni, mert állandóan hot... a talajt a szél. Ha egy színház tíz évet men : ■ a magáénak, akkor bízni lehet benne, hogy már ni ;g- kapaszkodott. Valaki azt mondta nekem, hogy a jó vidéki színház olyan, mint a szatócsüzlet: ha cfcro lyát akar vásárolni az ember megteheti, de krumplit is lehet kapni. A vidéki színház nem mondhat k a szórakoztatásról, de arról sem, hogy a körű!\ evő világról véleményt mondjunk, a társadalmi érzületről tudósítsunk. A vidéki színház— a fővárosiak kai ellentétben — nem zárhat ki egyetlen közönség rcie- get sem. De minden feladatát a lehető legjobb szín vonalon kell megoldania. Olykoréi is kell gondolkodtatnunk az embereket. Az elmúlt évtizedekben — más híján — a színház nagyon gyakran töltötte be a közéleti fórum szerepét. Akkor volt igazán progresszív, ha az adott határokat felmérve felvállalt bizonyos fajta ellenzékiséget is. Mindenki tudta, hogy meddig terjednek a határok. Nem arra rendezkedtek be az emberek, hogy majd 1989-ben, 1990-ben ilyen vérteknél és gyönyörűen megváltozik minden. Hanem arra. hogy élni kell, gyerekeket nemzeni. azokat el kell tarteni. meg kell maradni embernek. Konfliktusok természetesen adódtak. De nem szabad úgy tenni, mintha az elmúlt évtizedekben minden rossz lett volna, mintha érték nem született volna. • Most viszont ez is megváltozott. A színház eltávolodik a politizálástól. <-— A politika kivonult az utcára, ormán meg a Parlamentbe. S így van jól, mert megszűnhet a színház fölötti gyámkodás is. Ezzel együtt a színház nem mondhat le arról, hogy beszéljen olyan erkölcsi értékekről. amelyekről eddig nem esett szó. V agy olyan helyzetekről, amelyeket eddig kévéssé elemezhetett. A színháznak egyéniségeket, egyéni példa/. : >s sorsokat kelt felmutatnia, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy észrevegyék: ma is vannak oly an értekek, amelyekre érdemes felfigyelni. • Visszatérhet a színház a shakespeare-i színjátszáshoz. amely a valóságot a maga teljességében akarja megjeleníteni? — Azt hiszem igen. Ma már nincs szükség politikai célzottságra. mint korábban. Ez feltétlen nyereség. A színház teljes arcával a valóság felé fordul hat. • A színház első igazgatója Bozóky István is színész volt. A harmadik szintén. Jó. ha színész az igazgató? — A kollégáktól kellene megkérdezni. De én >o- hasem fogok előállni a/zal. hogy el akarom játszani Hamletét. Raszktdnyikovot, Otellót vagy Mág: s\ Miskát. Nem akarom magamat megvalósítan. Én becsvágyó ember vagyok, de arra törekszem, hogy a színészek szeressék a színházat, érezzék a mat okénak, örömmel jöjjenek a próbákra. Tudjanak örülni egymás sikereinek. • A színész igazgató színészpárti? — Feltétlenül. Az egész színháznak annak kell lennie. A fél éves műsortervünket is úgy állitouuL össze, hogy mindenki feladathoz jusson. Mert a mostani társadalmi szervezetienségben a legfontosabb a munka. Az évad második felében tovább finomítjuk a szándékainkat. De a vezetés őszintén arra törekszik, hogy mindenki egy-két év alatt a tehetségéhez méltó feladathoz jusson. 0 Az igazgató színész nem akar visszaélni a helyzetével. így t iszont szerepek mennek el mellette. Nem fájdalmas ez? — Amikor Letter Péter e*ment, a lelkünkre kür tté. hogy Schlangen András és én is játsszunk Cg* gondolom hogy ha koráhrón nem játszottunk vofhn. most meg állandíkm a sz-rpadon lennénk, jogo.én háborodnának fel a nézők. De egyikünknek sem volt oka a panaszra... Egyébként pedig a szerepek gyakran elmennek mellettünk, s ritkák az olyan alkalmak. mint a Segítsd a királyt!, a Játék a kastélyban. az Ördögök esetében. • Fél évvel ezelőtt volt a színházban az igazgatóváltás. Úgy történt, hogy nem járt megrázkódtatással. Valóban így volt? — Határozottan állíthatom, hogy igen. Ahogyan nálunk lezajlott, az olyan értékű volt, mintha nagy botrány lett volna. Mind a kettőre odafigyelnek. Bár hozzá kell tennem, hogy a magyar színházi életben, a vezetőváltások körül inkább a botrányok a jellemzőek. Nálunk együttmaradt a társulat, erőteljes volt az a szándék, hogy a színház munkastílusa folytatódjon, legyen lehetőség a nyugodt és elmélyült alkotó munkára. 0 Sokféle válságot felmutató korunkban az egyik legtöbb gondot a gazdaság gyengélkedése jelenti. Mennyire alakította át ez az új helyzet a színház művészi elképzeléseit? — Azoknak az anyagoknak, eszközöknek az ára, amelyeket a színház felhasznál folyamatosan emelkedik. Nőttek az energiaárak. Rá vagyunk szorulva a vendégművészekre, akik természetesen bekalkulálják a tiszteletdíjukba az inflációt is. Ezekkel a gondokkal együtt a színház ebben az évben nem panaszkodhat, mert nagyvonalú tanácsi támogatást kaptunk. Hogy a továbbiakban mi lesz. nem tudom. Mi is tájékozódunk. Igyekszünk a produkciók elkészítésébe bevonni vállalatokat. Minél többszponzort szeretnénk taláSn>. akik úgy támogatják a színházat, hogy nekik is megérje. Az önkormányzati választások után remélhetően ismét meglesznek a színház működésének fehet. lei. Most még nem látszanak a következő év lehetőségei. Ami a műsorpolitikát illeti. A színházban kmailag és emberileg is kvalifikált munkának L folynia. Akkor c sináljuk jól, ha igyekszünk függetleníteni magunkat a politikai közhangulattól. 0 A gazdasági k szer arra ösztönzi a színházat, hogy árnyaltabban törekedjen a közönségigény kielcgitzsére. Nem jelenti ez a művészi érték feladását? — Szándékaink s. ;nt nem. A közönséget nem cserélte le senki. Az embereket ezután is érdekli majd, hogy milyen válaszokat kapna!, kérdéseikre a színházban. Amellett, hogy természetes a szórakozni vágyás. # Milyenek a színház közönségkapcsolatai? — A színház idei első bemutatója a Szép Ernő: Patika című vígjátéka lesz. De nemcsak a nyitódarab szól a szélesebben vett közönséghez, hanem az évadot záró is. A lervek szerint április hatodikén Szigligeti Ede: Lihomfi című vígjátékával ér véget az évad. Továbbra is bérletes rendszerben játszunk, de ezentúl lehet majd jegyet kapni a bemutató előadásokra is, mivel megszűnt a protokoll-h'la. és így helyek szabadullak fel. Érdekes újítás, hogy előadások előtt néhány perccel nagy kedvezménnyel lehet majd jegyet kapni. F /el a színház a hirtelen ötletnek kíván.-lébe merre. Je legfőképpen az a szándék vezeti, hogy a színház nézőterén lehetőleg ne maradjanak üres helyek A „fantom" nézők száma egyébként is csők! ;r_r; fog. hiszen ebben az évadban már nem a vállalatok vásárolják a bérleteket, hanem csak támogatják a vásárlásokat. így a bérlettulajdonosnak is érdeke lesz, hogy ha már megvette a bérletet, el is menjen az előadásra: Az elmúlt szezonban egyébként 9124 bérletes volt, akinek jórésze megújította bérletét. Öröm, hogy minden nyíregyházi középiskola rendelkezik bérlettel, de a vidékiek közül is sokan jelentkeztek. A nyíregyházi főiskolákkal szeretnénk elevenebb, közvetlenebb kapcsolatot kiépíteni, mert úgy gondoljuk, hogy rájuk, színházi jelenlétükre az eddigieknél nagyobb szükség van. Ők adják a jövendő értelmiségi rétegének egy jelentős szeletét, ezért nem mindegy, kialakul- e bennük tartós vonzódás a színház iránt vagy sem. Novemberben folytatódik a színház vidéki bemutatóinak a sorozata. Ezúttal a mátészalkai művelődési központtal közösén állítjuk színpadra Neil Simon: Napsugár fiúk című darabját. Régi igényt elégít ki a színház azzal, hogy ismét műsorra tűz gyerekdarabot is. November másodikén Lengyel Ferenc: Macska Jancsi című játékát láthatják a gyerekekGadpí Béla rendezésében. Közönségkapcsolatainkhoz tartozik, hogy fogadjuk a Pesti Színház társulalát, hogy lehetőség nyílik a Ruszi József vezette Független Színpad vendég- szereplésére, akik a Rómeó és Júliát hozzák Nyíregyházára. Októberben a színházban folytatódik Friderikusz Sándor talk show-ja. Gondolom, ezt is szívesen veszi a közönség. Mindezek nem járnak a színház számára többletbevétellel, a célunk inkább az, hogy változatosabb szórakozási lehetőséget kínáljunk a megye és Nyíregyháza közönségének. 0 A jegyárakról eddig nem esett szó. Drágulnak a belépők? — A színház vezetése nem törekszik a jegyek árának drasztikus növelésére, hiszen tisztában van a megyei kereseti viszonyokkal. A legdrágább jegyek a bemutatókra szólnak. Ezek hatvanhét és százötven forint közötti áron vásárolhatják meg, a többi előadásra ennél olcsóbban is jegyekhez lehet jutni. A színház szeretne a kulturális élet szervező erejévé válni, mert azt tapasztaljuk, ha erre most nagy szükség van. 0 Mit vár a színház igazgatója a tizedik évadtól, amelynek első bemutatója éppen ina este lesz? Miben reménykedik, miben hisz, amikor arra vár, hogy felgördüljön a függöny a színház századik bemutatóján? — Azt várom, hogy az előadásaink sikeresek lesznek, szeretni fogja őket a közönség. Bízom benne, hogy sikerül új sztárokat nevelni. Szeretném, ha a nyíregyházi színháznak megmaradna az arculata. Mostanában vetítették a televízióban Balczó Andrásról készült filmet. Volt benne egy emlékezetes jelenet. Amikor a hatvankilences VB-n a budai dombokon a közönség együtt futott Balczóval, Bandi arra gondolt, hogy ő most nem önmagáért fut. Valahogy úgy vagyunk mi is a színházban: nem önmagunkért játszunk, mindnyájan azért dolgozunk, hogy jobb színházat csináljunk. N°m önmagunknak, hanem a közönségnek. • Köszönöm a válaszait. Nagy István Attila ...az idős férfinak a lelki lejtőn nehéz lesz megállni, ahová nyugdíjasként került. Valamikor minden reggel nyakkendő sen, frissen borotválva, elegánsan, fényes cipőben baktatott munkahelyére. Mihelyt elérte a 60. évet, érezte, másnak kell a helye, már nem tartanak rá igényt. Zokszó nélkül belátta, leteltek a munkásévek, mennie kell. Kezdetben még örült is, hogy több ideje lesz a családra, az újság- és könyvolvasásra, a sétára, a TV-nézésre és másra. Jó is volt ez néhány hétig, de aztán hiányozni kezdett a reggeli sietés, a munka, a kollegák... Ha a vállalathoz ellátogatott, kezdetben szívesen látták, legalábbis úgy csináltak, de aztán egyre kevesebbszer értek rá vele beszélgetni. Amikor pedig érezte: azt mondják, minden nap mit keres itt ez a vénember, elhatározta, többé nem zavarkodik. Próbált klubokba járni, de az egyik helyen meghirdetett összejövetelre úsupán két fó ment el, máshol azt mondták neki j ide csak ilyen és ilyen szakmabeliek járhatnák, de volt olyan hely is, ahová mehetne rendszeresen, csak az első látogatása alkalmával senki sem szólt hozzá, s emiatt elment a kedve. Az idősödő ember sorsát látván elgondolkodtam: .vajon fel lehet-e készülni az öregségre? Mert van, akinek hiába vannak gyerekei, nem biztos, hogy azoknál jól érzi magát, meg olykor az unokák hangoskodása is idegesítővé válhat. Rettenetes, ha valaki azt érzi, neki lejárt, s rá senkinek sincs igazán szüksége. Az elzárkózás falai kívülről is belülről is nőhetnek, és eljöhet az az állapot, amikor az embernek valójában nincs kedve semmihez. Ez lelki- betegséghez vezethet, ami megjelenhet testi panaszokformájában is. Ilyen helyzetbe kerülhetnek azok is, akik alig várták, hogy nyugdíjasok legyenek. Felmerül a kérdés: vajon az elmagányosodás, az ember testi-lelki és szellemi leépülésének megelőzésére mit lehet tenni? Miben segíthet a környezet és miben nem? Azt hiszem, az emberi hullámvölgyből való kilábaláshoz mások figyelme szükséges, de nem elegendő feltétel. Annak sikeréhez kinek-kinek önmaga akarata, tenniakarása is kell. Talán az a legfontosabb, hogy az ember a világ iránt legyen nyitott. Érdekelje, hol, mi és miért történik, igyekezzen beleélni magát, hogy a dolgok alakulása neki sem mindegy. Sokan vallják, és én osztom véleményüket: minden életkornak megvan a maga szépsége. Az életbölcsesség birtokában való szemlélődés, gondolkodás is nyújthat élvezetet. Valahol olvastam: csak az mondhatja el magáról, hogy boldog, aki rengeteget szenvedett. Talán annak jó, aki el tudja magával fogadtatni azt a mozgás- és életteret, ami megadatott számára. Egyik rokonom szavai jutnak eszembe, aki egyszer kinyitotta konyhaszekrénye ajtaját, s mutatta: nézd meg, van nekem zsírom, cukrom, lisztem, hát miben szűkölkö- dök én? Mindegyik zacskó alján talán 20 dkg valami volt. És ő elégedett. Igaza van. Mit érne vele, ha azzal emésztené magát, hogy ő még nem volt „olaszban, törökben". meg másutt. Szerintem ott kezdődik a baj, ha valaki önmagával sem tud megbékélni. ,4 dolgokat, az őt ért hatásokat nem tudja magában hóvá tenni, megfelelően elrendezni. Úgy vélem, ha mi tole- ránsahhak vagyunk a világgal szemben, akkor a világ is az lesz velünk. Csodálom azokat az idős nőket, akik mielőtt kilépnek a- -érára jó ideig fésülködnek, rúzsoz- zák o . - ' t. igazgatják ruhájukat. Korántsem .ők bárkinek is tetszeni akarnak, vagy a korukat szándékoznak leplezni. A szépítkezést önmaguk iránti belső igényességből teszik, így érzik jól magukat, s ez meg- j másíihatatlan ösz- I törtükké, soha ki J nem húnvó tűizé : vált bennük. Cseiényi Györgyy 5. Szerintem...