Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-11 / 213. szám
! A nap híre Daublos Rádió Hrfregyhizán Próbaüzemelés után, véglegesen fogható az OIRT URH sávban 67,30 MHz-en a DANUBIUS ! rádió műsora Nyíregy- 1 házán a kábelhálózatra ! kötött lakásokban, közölte a jó hírt a NYÍR- KÁBEL KFT. Tüntetés Brassóban Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka Megszűntek a kezelői logok: Szabad György elnökletével hétfőn reggel megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka. A törvényhozó testület 2 naposra tervezett plenáris tanácskozásának napirendjén több olyan pont is szerepel, amelyeket a korábbi ülésszakok programjára is felvettek, azonban idő hiányában nem tárgyalhatták meg. A házelnök bejelentéssel kezdte az ülést. Eszerint más irányú elkötelezettségre hivatkozva iemondott képviselői mandátumáról Ormos Mária és Huszár Tibor, az MSZP képviselője. Az Országgyűlés a bejelentést határozathozatal nélkül tudomásul vette. A napirenden szereplő előterjesztésekre áttérve az Országgyűlés elsőként a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról határozott. Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP -t a vagyonáról. A képviselőház hétfőn végre pontot tett e — úgymond a nép nevében megfogalmazott — követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Űittörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZnek, illetve utódszervezeteinek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949. január 1. Rövid részletes vita után az Országgyűlés döntött az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról. A változások érintik az állami vállalatokról szóló 1.977. évi VI. törvényt, illetve az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvényt. A jogszabály-módosítások célja, hogy a kormányprogram irányelveivel összhangban elősegítse o magántulajdon dominanciáján alapuló piacgazdaság kialakítását, ugyanakkor továbbra is kellő védelemben részesítse a nemzet tulajdonát képező állami vagyont. A képviselőtársak hozzászólásainak minősítése és magyarázata jellemezte az átalakulási törvény módosításáról folytatott törvényhozási vitát. Szabad-e a kormány erőteljes centralizációs törekvéseinek teret engedni? Helyes-e az Állami Vagyonügynökség hatáskörét a javasolt mértékben kiszélesíteni? — sorolta az alapkérdéseket újra Eörsi Mátyás (SZDSZ), az ellenzék véleményét tolmácsolva. Ezt a véleményt példákkal erősítette Kása Lajos (Fidesz) és Solt Ottilia (SZDSZ). A többszöri hozzászólásmagyarázat után Szűrös Mátyás a vitát lezárta. Az ülésnap utolsó napirendi pontjaként a megüresedett bizottsági helyeket töltötték be, ezekre a kormánykoalíció három pártja tett javaslatot. „Nem egy fillér, de ' két tallér kell ide paj- ? tás!” — az Eötvös Lo- ; ránd Tudományegyetem anyagi gondjaira utaló felirat fogadta az ELTE 356. tanévnyitójára látogató Antall József miniszterelnököt és a kíséretét. A miniszterelnök bejelentette: a kormány a súlyos anyagi gondok köze- j pette is arról határozott, j hogy az egyetemi hallgatókat | támogató összeget — a köz- ) ponti költségvetésből — egyénenként ötszáz forinttal megtoldja. A pénzt a felsőoktatási intézmények elsősorban a szociális szempontok, | valamint a tanulmányi ered- ! mények figyelembevételével, I differenciáltan oszthatják el i a diákok között. Nemzetközi csúcsvisszhang Tanévnyitó a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ELKELTEK AZ MSZP-LAPOK Osztrák résztulajdonban a Kelet-Magyarország Jó eredménnyel zárult az MSZP megyei napilapjainak értékesítésére kiírt pályá- lyázat. A vevőkről és a vételárakról hétfőn Máté László, a párt kincstárnoka adott tájékoztatást. Ez alkalommal nyolc újság talált gazdára, további három esetében pedig szeptember 12-ig meg- hosszabították a pályázatot. A vevők osztrák, német és angol cégek, s valamennyien lehetővé teszik, hogy a szerkesztőségek dolgozói is részesedést szerezzenek lapjukban. A szerződések aláírásö után az MSZP összesen 398.6 millió forinthoz jut. (Ez az összeg 46 százalékkal magasabb, mint amennyit a pályázók a tárgyalások kezdetén kínáltak a megyei orgánumokért.) A párt a lapokért kapott pénzt a közjó javára ajánlotta fel. Közismert, hogy a mostani lapeladás a Kelet-Magyaror- szágot, illetve a Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalatot is érinti. Több lehetőség megvizsgálása után az ausztriai Vorarlberger Nachrichten c. napilap részvételével alakult Fűnek Verlag und Druckerei-jal kötött együttműködési megállapodást lapunk, és a kiadó kollektívája. A tárgyalások eredménynyel zárultak, amit tegnap hirdettek ki Budapesten. Az említett osztrák tőkéscsoport, az Agrobank, valamint a szerkesztőség és a kiadó dolgozói a következő hetekben alapítják meg az új szervezetet, amely gazdasági társaságként adja ki a megújuló, pártoktól független, közel százezer példányban megjelenő napilapot, a Kelet-Ma- gyarországot is. A konkrét tervek ismertetésére hamarosan visszatérünk. Az új címerrel díszített nemzetiszínű és az egyetem kék zászlaja előtt tisztelgett a Himnusz hangjaira az intézmény oktatógárdája, sok száz hallgatója és a meghívott vendégsereg tegnap, amikor dr. Kocsis Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nemrég megválasztott rektora megnyitotta az 1990/91-es tanévet. Az ünnepségnek külön rangot adott az a tény, hogy azon részt vett és beszédet mondott Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter is. A mezőgazdasági tárca vezetője a kormányzat nevében köszöntötte a jelenlegi helyén 40 éve működő, de hagyományaiban még ettől jóval nagyobb múltú, a mai magyar agrár-felsőaktatás bázisának tekinthető intézményt az új tanév alkalmából, mely nem kis politikai és gazdasági nehézségek közepette indul. Az egyetemi oktatásról szólva a miniszter elmondotta: a szokásos feladatokon túl, a megváltozott, vagy még változás alatt lévő körülményekhez — mint például a hamarosan életbe lépő közös piaci agrár- rendtartás — alkalmazkodnia kell a képzésnek is. Űj szemléletű szakemberekre van szüksége a höT- nap mezőgazdaságának, azonban elismerte, hogy nem szabad mindent, ami a tegnaphoz és a mához tartozott, kidobni az ablakon. Kiemelte, különösen a jövő farmergazdaságainak szem előtt tartása miatt a gyakorlati oktatás fontosságát és erősítését. Nagy Ferenc József szavai után a rektori évnyitóbeszédből kiderült, hogy az új tanév több szempontból is újdonságokat hozott. Ez évtől tartozik a gödöllői egyetemhez a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola, mint annak főiskolai kara. Ez az első tanév, hogy a gépész karokon, így Nyíregyházán és Mezőtúron is felvételi vizsga nélkül a szokásosnál a 3—4-szer több hallgató kezdhette meg tanulmányait az országban egyedülállóan. Ehhez pedig lehetőséget a távoktatás bevezetése nyújtott, ami gyakorlatilag egyenértékű diplomát adó, csak némileg költségesebb oktatási forma. Az ünnepség befejezéseként díszdoktoravatások- ra, jubileumi oklevelek, teljesítménydíjak átadására került sor, valamint ismertették azon hallgatók névsorát, akik a Földművelésügyi Minisztériumtól a következő tanévre elnyerték jó tanulmányi előmenetelük réyén a 3300 forint havi összeggel járó Köztársasági Ösztöndíjat. Ezek között van a nyíregyházi főiskolai kar két másodéves hallgatója, Szabó Béla és Szabó János. G. B. A helsinki szovjet— amerikai csúcsértekezlettel foglalkozó első nemzetközi reagálások általában pozitívan, a két nagyhatalom összefogásának példájaként értékelték az eseményt. Az Irak által megszállt Ku- vait miniszterelnöke, Szaud el-Abdullah esz-Szalem esz- Szabah egy párizsi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a szovjet—amerikai együttműködés a stabilitás és a biztonság erősítését szolgálja. A kormányfő köszönetét mondott Bushnak és Gorbacsov- nak, amiért azok „az igazság oldalara álltak ' s elítélték az agressziót. Izraelben viszont azt fogadták elégedetten, hogy az amerikai elnök nem volt hajlandó összekötni Kuvait lero- hanásának ügyét a palesztin Kérdés megoldásával. Avi Pazner, a miniszterelnök egyik egíőbb tanácsadója erre reagálva aláhúzta: az izraeli—palesztin konfliktus — az iraki akcióval ellentétben — nem fenyegeti a közel-keleti tiékét, s különben sem szabad a jelenlegi válság megoldása közben a figyelmet más dolgokra terelni. Ami az európai országokat illeti, az első reagálások itt is méltatják a csúcstalálkozó eredményeit. NATO-miniszterek — Öböl Ki fizeti az embargót? A NATO külügyminiszterei hétfőn, az Észak-atlanti Tanács ülésén megerősítették azt az elvet, amelyet a helsinki csúcsról kiadott közleményben Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnök is vállalt, nevezetesen, hogy Iraknak a Biztonsági Tanács rá vonatkozó valamennyi határozatát el kell fogadnia, nem lehet szó félmegoldásról — ezt közölte az Északi-atlanti Tanács ülését követő hétfő délután brüsszeli sajtóértekezletén James Baker. Az amerikai külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: igen pozitív választ kapott a NATO-szövetségesektől arra az amerikai kérésre, hogy járuljanak hozzá a válság következményei által sújtott közép- és kelet-európai országok terheinek enyhítéséhez is. Hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak támogatnia kell a demokrácia útjára tért országokat, amelyeknek fejlődését veszélyeztetik a válság által rájuk rótt újabb terhek. A külügyminiszter ezzel ösz- szefüggésben utal arra, hogy a szovjet kőolajtermeléshez nyújtandó amerikai műszaki segítség később hozzájárulhat a közép-kelet-europai országok energiaellátásának javításához is. Baker bejelentette, hogy Szaud-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek az év hátralevő részére mintegy 12 milliárd dollárnyi összeg biztosítását vállaltak az öbölbeli válság költségeiből. Ennek mintegy a fele szolgái a térségbe vezényelt amerika csapatok költségeinek 'idézetéül, a számukra biztosított üzemanyag, kőolaj, élelmiszer és egyéb anyagok áraként, s jelentős része az embargó alkalmazása álta leginkább sújtott két pi sz?g Egyiptom és Törökország támogatására irányul. I Ösztöndíjemelés Antall József az ELTE-n XLVa évfolyam, 213. szám ARA: 4,30 FORINT 1990. szeptember 11., kedd ffe L ÍJ ■ _ • r | ■ mm ______| ■ ■ f*sMJl ifnri 5ITI5IQ S Ifire BIJR mm jjgH B jgg
