Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám

1990. szeptember 4. Kelet-Magyarország 7 AZ m ARA Bő terjedelemben fog­lalkoztunk néhány napja a megye télialma-ter- mesztésével és az ehhez tartozó gondokkal. Szóba került az alma ára is. Dr. Inántsi Ferenc, a gyü­mölcsegyesülés irodájá­nak vezetője, a vele ké­szült interjúban közölte a télialma augusztusi-szep­temberi és novemberi árait. Ezzel kapcsolatban több észrevétel is érke­zett. Többen reklamálták, hogy áfész-átvevőhelye- ken a termelők az almá­jukért nem ugyanazt az árat kapják, amit a kül­kereskedelmi vállalat, avagy a gyümölcsegyesü­lés meghirdet. Ki téved, avagy ki kit csap be? — ez volt a kérdések lénye­ge. A válasz csak az árkép­zés és a forgalmazás mechanizmusának tömör ismertetésével adható meg. A Hungarofrucht, az importáló partnerrel és a gyümölcsegyesüléssel egyeztetve hirdeti meg az exportárakat, a körszedett alma árait, a szállítási és a szállítással kapcsolatos költségek térítését. Az ár­listát megkapják a ter­meltető, forgalmazó és felvásárló szervek. Az említett vállalatok, áfész- ek a kapott árlista alap­ján alakítják ki áraikat. Ez az ár természetszerű­en már nem ugyanaz, amit központilag meghir­dettek. A vállalati, felvá­sárlói árképzés tartal­mazza azokat a ráfordí­tásokat, amelyeket a köz­vetítő kereskedelem vé­gez (Originált almánál például válogatás és cso­magolás, de exportra cso­magolt almánál is tárolás, rakodás, szállítás és egyéb költségek adódnak.) A 14 forint 60 filléres elsőosz­tályú almaár tehát a köz­vetítő kereskedelem (fel­vásárló) szolgáltatási dí­jával lesz kevesebb, és nem azért, mert valaki becsap valakit. Napjainkban, amikor a mezőgazdasági termelést sújtja az ipari eredetű áruk árának szakadatlan növekedése, és ezzel szem­ben a termelői árak nyo­mottak, minden fillér szá­mít. A termelő gyakran ér­zi úgy — és joggal —, hogy a munkáját nem becsülik eléggé, a felvásárlási árak nem ismerik el a ráfordí­tásokat, a nehéz és meg­feszített munkát. Ennek az érzésnek rengeteg a valós alapja, de ezúttal nem erről van szó. Az ex- portalmaárak adottak — sajnos nem eléggé reáli­sak. És ezzel az árral kell a forgalmazóknak, felvá­sárlóknak dolgozniuk. Egyébként az árait min­den felvásárló szerv is­merteti a partnereivel, az árlistáikat kifüggesztik és az a mérvadó. S. E. Egy öl = egy ezres Uborkatermesztés gerendával Amarillisz — magról Kertészkedés a szobában Nagy a valószínűsége an­nak, hogy a kordonos és cse­pegtető öntözéses uborkater­mesztés a jövőben ugrássze­rűen növekedni fog. A kor­donos termesztés előnye a síktermesztésses szemben, a terület kedvezőbb hasznosí­tása, a hatékonyabb növény- védelem, a nagyobb termés, a jobb minőség, az uborka könnyebb és gyorsabb sze­dése. Mindezt a nyírmegy- gyesi szakmai napon többen is elmondták. Horilla János fábiánházi pedagógus a saját kertjével érvelt — Száznyolcvan öles a kertem — mondta —, de én uborkatermesztésnél iker­soros támrendszert alkalma­zok. A siker lényege, hogy a A felvételt Nyírmeggyesen Balogh Ferenc kistermelő kert­jében készült uborkatermesztési bemutatón. Sorilla János fábiánházi pedagógus 180 ölön termeszt; Ikersoros kordonos uborkát. (Báján Erzsébet felvétele) már szedtük, azóta is kétna­ponként szedjük, a termést, egy-egy alkalommal 160 —200 kilogrammot. Eddig (augusz­tus közepéig) a bevétel 80 ezer forint körüli. Most jó az uborka ára, az első osz­tályú 33 forint, a másodosz­tályú 26 forint. Még bőven lesz termés, úgy számítom; hogy idén 5000—6000 kilo­gramm uborka lesz. öt-hatezer kilogramm uborka 28 forintos átlag­árral 140—160 ezer forint ár­bevétel. Nem kevés mellék- jövedelem, Ha leszámítjuk a költségeket, a permetszer árát és más kiadásokat, a tiszta pénz 100 ezer forinton felül van. —■ Igen, ha a munkabért nem számítjuk Mert van munka is. Az uborkában a legtöbbet én dolgozom, de segít a család ís. Egyedül nem győzném. Mindenesetre jó dolog, ha van lehetőség a munkára és van piaca a terméknek. i Gyakori a panasz a virág- [ kedvelők körében, hogy nem j tudják virágzásra bírni az | amarilliszt — hivatalosabb I nevén a hippeásztrumot. I Legfontosabb a levelek Visszahúzódtatása azáltal, | hogy szeptemberben-október- f ben megszüntetjük a növény i öntözését. A nyugalomban lé | vő hagymát a cserépben szá- | razon, 8—10 fokos hőmér- ) sékieten teleltetjük a hajta- í tás megkezdéséig. És most jön a lényeg! A 1 cserepeket januárban vigyük í 22—24 fokos helyiségbe, de ä továbbra se öntözzük, amíg I a meleg hatására elő nem tör | a virágszár csúcsa. Ekkor f öntözzük meg alaposan 20— i 22 fokos langyos vízzel, hogy I a kiszáradt tala.i átnedvesed- j jen. Továbbra is szükséges | az öntözés, a virágboltokban | kapható tápsóval dúsított ' vízzel. A cserepet — kellő j óvatosság mellett, pl. desz- ! kaaiátéttel — a fűtőtestre is í állíthatjuk, hogy megkapja a | 22—24 fokos talpmeieget. j Amikor a virágok nyílni í kezdenek, vigyük hűvösebb, I világos helyre, 16—3.8 fokon i tovább tart a virágzás. A le­velek később bújnak ki. El­virágzás után, májusban cse­réppel együtt kisüllyeszthet- hetjük a kiskert talajába, és ősszel ismét megkezdhetjük a hajtatási előkészületeket A hippeásztrumot kevés sarjhagymája mellett magról is szaporíthatjuk. Ehhez két virágzó növényre és egy pu­ha ecsetre van szükségünk. Az ecsettel a kinyílt virág porát átvisszük a másik nö­vény virágának a bibéjére. Ezt fordítva is megtehetjük, s szerencsés esetben mindkét növény érlel magot. Amikor a magtok felreped, szedjük ki a íeketésbarna lapos mag­vakat és azon frissiben ves­sük el lapos ládában, laza talajba. Földdel vékonyan letakarva — fölé üveglapot helyezve — a nedvesen tartott mag 2—3 hét alatt kicsírázik. A kis növényeket tűzdeljük csere­pekbe. Levegőhöz szoktatás után szabadföldbe süllyeszt­hetjük a cserepeket, ott ne­veljük őszig. Mérsékelt öntö­zés mellett 12—14 fokon te­leltetjük, A gondosan nevelt hagymákat a negyedik évben hajtathatjuk. Nem szeretik a savanyút A tulipánhagymák ültetésének ideje kordon támfáin egy-egy hat­van centiméteres keresztge­rendát helyeztem el, ezek tartják a huzalokat, a huza­lokra feszített szegfűhálót. Az uborka sortávolsága te­hát a támrendszernél 60 cen­timéter és minden két sor uborka között a közlekedőút (növényvédelemhez, szedés­hez) másfél méter körüli. — Sokba került a kertbe­rendezés? — Nem tudnám pontosan megmondani. Mindent házi­lag készítettem, a támrend- szereket a fellelhető olcsó fanyagból. A csepegtető ön­tözést is úgy oldottam meg, hogy ne kerüljön sokba. A szegfűháló sem drága, fő­ként ha többször is felhasz­nálja az ember. — Mégis mennyiért lehet egy 180 öles területet a kor­szerű uborkatermesztésre be­rendezni? — Tizenöt, húszezer fo­rintért, de ez attól függ, ki­nek milyen anyag áll rendel­kezésére, ki mit tud saját ma­ga is megcsinálni. Egyébként a berendezés költsége csak egyszer jelentkezik, aztán több évig használható a meg­felelő karbantartással. A mezőgazdasági termelés, de főleg a zöldségtermelés mindig kockázatos. Nincs te­tő a kertek felett, fagy és aszály, vihar és jégverés egyaránt károsíthat. Az aszály ellen védelem a cse­pegtető öntözés, de a nö­vényegészség csak kemény munkával valósítható meg. Horilla János főként réztar- talmú szerekkel heti két al­kalommal permetezi a kert­jét. Idén sikerült elkerülni a gombabetegségeket. A ter­més jó része első osztályú. De mekkora jövedelmet ad­hat 180 öl uborka? — Én az uborkát május 16-án vetettem. Júniusban Idén a megyében többször is rendeztek uborkatermesz­tési bemutatót. Nagy volt az érdeklődés. Sokan a szer­kesztőségben is érdeklődtek, főként az iránt, hogy mi­lyen uborkafajtákat érdemes termeszteni. A legutóbbi nyírmeggyesi bemutatón a Magrovet Kft. a Claudia F—1, az Inge F—1, a Chris­tine F—1 és más, még hét holland fajtáját ajánlotta. Horilla János Sluis és Groot cég Orient fajtájú uborkával érte el sikerét. Sok jó fajta uborka van te­hát, de a termesztésnél nem­csak ez a meghatározó. Fon­tos a szigorú technológia. Seres Ernő A tulipán az egyik legde­koratívabb évelő dísznövé­nyünk. Az egészséges növé­nyek hagymáját, gesztenye­barna hártya fedi. Szépen diszlő „kékeszöld” levelei, széles lándzsa alakúak s hul­lámos lemezűek. Pompás ke­hely alakú virágai zártabbak, illetve nyitottabbak és a törzsfajnál skárlátpirosak. A íepellevelek tövi része sajá­tos fekete folttal díszített. A „korai tulipánok" ápri­lis hónapban, a „késői tuli­pánok’' pedig május hónap­ban virágoznak. Újabban igen kedveltek a rojtos szir­mú papagáj és a tarka virá­gú Rembtandt tulipánok. Tapasztalt kertészek szerint a tulipánok a napos, nyílt fekvésű, laza, homokos tala­jokban tenyésznek legszeb­ben. Nem kedvelik viszont a frissen trágyázott területeket, de a túl meszes és a túl sa­vanyú talajok sem kedvező­ek számukra. Csávázási követően, a jobb gombaölő hatás érdekében ne mossuk le a hagymákat vízzel, hanem hagyjuk azo­kat lecsöpögni és megszá­radni. Az ágyásokban a hagymák 20 centiméteres ültetési tá­volságnál! legyenek egymás­tól. ügyeljünk arra is, hogy a hagymákat legalább 8—10 cm vastag földtakaró borít­sa. A mély ültetés visszaveti a későbbiekben a növények fejlődését. A későn telepített tulipán­hagymák igénylik a taka­rást, ezért falombbal lazán terítsük be az ágyásokat. Amikor tavasszal a föld fa­gya felenged, a takarói azon­nal húzzuk le a növényekről. A gondosan ápolt növények hagymái június végére be­húzódnak és csak ezt követő­en szedhetők fel. Dr. Széles Csaba A hagymákat mindig jó kerti földbe ültessük, szep­tember hónaptól október kö ­zepéig. Közvetlenül az ülte­tés előtt, a gombás betegsé gek ellen feltétlenül csáváz­zuk a hagymákat, Chinoin Fundazol 50 WP 0,2%-os ol­datával, legalább 30 percig. Locsolni Állott vízzel, hordóból Véget ért a kánikula második nagy hulláma. A nagy meleget minden igyekezetünk ellenére számos kerti növényünk meg­sínylette De, következik az in­dián nyár, és van még a kertek­ben olyan növény, fa, amit ön­tözni érdemes. Nem mindegy vi­szont, hogy az öntözést mikor és hogyan végezzük. Ami a locsolást illeti, gyakran látni lehet, hogy motoros vízszi­vattyúk segítségével tűző napon is öntöznek a hétvégi kertekben. A friss hideg víz viszont nem tesz Jót a növényeknek, amit a nap melege felhevített. Kétség­telen kényelmes a gumicsővel, szórófejjel -való- öntözés,- de sok-«, kai többet használunk a papri­Védekezés a gyiimölcsmoly ellen kának és egyéb zöldségfélének, ha hordókba, tartályokba húzzuk & vizet, és a következő délután, lehetőleg este felé Használjuk fel locsolásra. Az esti öntözéskor adott víz nem párolog e3 gyorsan, és éj- I szaka a növény jobban tudja ! hasznosítani. Kis még valami. Ne , locsoló rózsával öntözzünk. A nö- [ nyék tövéhez juttassuk a vizet, | lehetőleg bőségesen. Nem a min­dennapi elaprózott öntözés se­gít. Bő locsolás után másnap sa­rad ölj uk meg & talajt, hogy el­romboljuk ezáltal & hajszálcsö- v esség ét, a földbe jutott víz minél tovább álljon a gyök érzet . -rendelkezésére. Samu András A késői érésű őszibarack - fák veszedelmes kártevői a keleti gyümölcsmoly hernyói. A hajtások elfásodása után, a hajtásvégek belsejének ki- odvasítása helyett kettőzött erővel vetik magukat a fa­lánk lárvák a gyümölcsökre. Kárképük igen jellegzetes, mert a gyümölcsökben mély járatokat készítenek, s a be- rágások helyén szövedékes ürülékcsomók és mézgafo- lyás jelzi jelenlétüket. Sajnos egy-egy gyümölcsöt: több her­nyó is megtámadhat. A kifejlődött 12—J 4 mm hosszúságú lárvák sárgás alapszínűek, s rózsaszín ár­nyalattal „élénkítettek”. Az utolsó lárvanemzedék her­A szőlő tárolása nyói a kéreg alá, a gyep­szinthez viszonylag közel ké­szített gumókban vonulnak relelőre Éppen ezért rendkí­vül fontos — a kellő időpont­ban végrehajtott — szaksze­rű védekezés. Szerencsére sok kiváló nö­vényvédő szer áll rendelke­zésünkre, így kedvünkre vá­logathatunk a hatékony ké­szítmények között. Jól be­vált készítmény az UNIFOSZ 50 EC 0,1%-bas., és a KARA­TE 5 EC 0,02%-os (azaz két századszázadékos) tömény­ségben. A permetezések so­rán magunk s környezetünk, védelme érdekében a mun­ka és balesetvédelmi óvó rendszabályokat.. , szigorúan tartsuk be. Azok a kertbarátok, akik tárolásra alkalmas csemege szőlőfajtákkal rendelkeznek, j hozzákezdhetnek az egészsé­ges fürtök kiválogatásához. Mivel a szőlő nem utóérő „gyümölcs”, ezérí csak kel­lően „cukrosodon bogyójú j fürtöket használ jónk tén tá- j roiásra. Ha esetleg sérült, beteg bo- I gyökat találunk, úgy azokat i — ollóval — feltétlenül távo- I lítsuk el. A fürtöket kettesé- j vei, a bogyókocsánynál meg- 1 kötve, rudakra aggatva he- j lyezhetjük el a tárolóhelyi- j ségekben. (A tárolókat előző- j leg fertőtlenítsük, 10 légköb- j méterenként egy azbesztkén- j lapot égessünk el.) — Sz — í Humusz — gazból Többször is szó esett eze­ken a hasábokon is arról, hogy a növényi hulladékok legjobb hasznosítása — már amennyiben nem etetjük fel azokat, — a komposztálás. A pihenőkertben levágott fű, a zöldségesben kikapált, kige- reblyélt gyom, a kerítés men­tének, az árokpartoknak a zöldje, az őszi érésű zöldsé­gek levele, a burgonya szára, és a többi konyhakerti hulla­dék kerüljön komposztálásra. A földdé érett anyag a leg­jobb természetes tápanyag­utánpótlása. A zöld növényi hulladékon kívül minden komposztálha­tó, ami szerves anyag. A sző­lővenyige vagy a fametszés hulladéka, a papír, a kóró íeiaprítva mind-mind élkor- bad több-kevesebb idő után. Hogy a folyamatot meggyor­sítsuk, keverni, öntözni kell a hulladékot. Amikor a 20— 30 centiméter magas halmot vékonyan leföldeltük, követ­kezhetnek az újabb rétegek, hogy aztán a komposzttelep, tart almától függően, egy-két év alatt humusszá érjen. A kömposzt a költségtakarékos kertgazdálkodás el nem ha­nyagolható része. — S —

Next

/
Oldalképek
Tartalom