Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

1990. szeptember 26. Kelet-Magyarország 3 Állampolgári ügy M ár-már gyanússá kezd válni, annyiszor hangoztatják széltében-hosszában, hogy az önkormányzati vá­lasztás nemcsak pártügy — évödüt az állampolgár, miközben arról értesül, bogy a vasárnapi választásra az egyéni jelöltek mellett pártlistákat is a szavazópolgár elé tárnak, kérve a döntését Mások szerint éppen a pár­toskodás játssza a fő szerepet abban, hogy sokan kö­zömbösen szemlélik az előkészületeket, egyik-másik je­lölt programismertető gyűlésére jő, la tucatnyi ember elmegy. Elgondolkodtató ez, de tapasztalni a másik végle­tet is. Azt, hogy az egyes települése«: választókerületei­ben felforrósodott a hangulat, nem ritka a személyeske­dés, már-már a tetlegességtől is tártára kell Mi hát az igazság? Tény, hogy az őr.kormányzat megvá­lasztása, elsősorban a független pa3gé-\:-k akaratának kife­jeződése, s nem holmi pártesemény Kan is lehet ez utób­bi, hiszen — miként hallhattuk a nyíl egyházi televízió legutóbbi fórumán is — a meg;* es vkiiely lakosainak csupán elenyésztö töredéke tagja i a latmilyen pártnak, a meghatározó többség nem kötőt: « szervezetileg egyik tömörüléshez sem. Ilyenformán tehát a döntés arról, hogy kik is alkotják majd egy-ef. település tejhatalmú önkormányzati testületét, a szuve .íampdgárra tar­tozik. Igaz ez akkor is, ha a közis társadalmi nehéz­ségek befolyásolják az érdeklődést, a -zándék kinyilvání­tását az egyes embereknél, hiszen aligha ösztönöz aktivi- tásra több embert a munkanélkii;í jéme, a heti me­netrend szerint érkező áremelés, a rr ruh—upi megélhe­tés gondja. Nem alakultak ki az e évtizedekben az állampolgárok olyan közösségei. £:ne3yek nem pártsze- rűen, hanem kisebb csoportok keze* - snyezésére jöhettek volna létre, s ezek most erejük c egyesíteni tudnák. Ilyentén kétségtelen, hogy a párts: -saődései: hatéko­nyabban vehetnek részt a választ: :iiirieleir.b&n, s ezt nem is rejtik véka alá, amit bizony nak a már említett pártlisták, melyekről teljes jogú két sdfik kerülhetnek az önkormányzatokba. Azért egyik végletet sem szabad tangsólyoznü Nem valós az állítás, hogy minden vál&ízvákesűleíben csak passzivitás, a politikától wsegaűmó'iés tapasztalható a választók részéről, miként az sem i : nyitható, hogy a pártok ráerőltetik akaratukat az er-ss emberekre. Ilyen körülmények között érkeztünk az ^kormányzati válasz­tás finisébe, s nincs abban csodáin-, "alő, fcogy a végső döntés előtt méricskélni kezdenek az emberek, hiszen ki­mondva vagy kimondatlanul is érzik.; a szőkébb pátria gondjait, bajait olyan hiteles, közmegbecsülésnek örvendő jelöltek kezébe igyekeznek letenni, akik ha biztosítékot nem is, de legalább reményt gumMűlimk. arra, hogy fo­kozatosan, a lehetőségek határain beiül kedvező dönté­seket hozzanak a bajok orvoslására Aki nem rugaszkodik el a valóságtól, az nem kerget hiú ábrándokat az új önkormányzatokkal haprmla<l«iii s nem hangoztatja azt sem, hogy vasárnap, vagy az azt követő második fordulóban már végleg befejeződik a rendszer­váltás. A jó önkormányzati mfiködémek, a társadalmi igazságot tükröző rendszerváltásnak vramns feltétele van — elég, ha csupán a gazdaságit említjük — amelyek nél­kül legfeljebb álmodozni lehet. Ezeket a feltételeket kín­keserves munkával, olykor keHemetíesi döntésekkel kell majd megteremteni és a figyelmei a legfontosabb teen­dőkre összpontosítani. Ezért- válté.:na k nagy felelősséget azok, akik elfogadták a jelölést, fotezem megválasztásuk után szembesülniük kell a tényekkel, a felgyülemlett meg­oldatlan problémákkal, s bölcsen fapli tiadni kiválasztani ezek közül a legtöbb embert érintőekeí, s hívni mindenkit, aki kész tenni is a változásért. Szeretnénk hinni, nem lesz igájául- £ vészmadaraknak, akik most azt jósolják, hogy a többség távófenarad a vá­lasztástól. Mert csak az teszi ezt, aki nem méri fel hely­zetünket, aki szándékolt távótmara dí - :ral edzőként önma­gának árt, még a lehetőséget is eljátszó a kivezető út meg­találására. Mindenkinek szíve-joga tennésMtessi, bogy az urnák­hoz járul, e vasárnap, s hogy a döntésnél müven szem­pontok vezetik, amikor elhelyezi az X-t Árokkal lehet egyetérteni, akik vallják, a mostani választás valóban nem csupán és elsősorban a -pártok ügye. f-anem az egyes ember joga érvényesülhet egy demokratákra szavazás alkalmá­val. Igaz ez akkor is, ha hétfőttől mini járt nem lesz más a világ, de legalább ázzál a tudattal élhetjük az azt követő napokat, hogy szívünk szerint dömtötritzk ét megadtuk az esélyt önmagunknak, képviselőink né- saahetí akaratunk maradéktalan érvényesítésére. Angyal Sándor a lex kutyám a rövid­{Y szőrű német vizsla öntudatára ébredése pillanatától, a természet megmásíthatatlan rendje szerint, örökös perben, ha­ragban állt a macskákkal. Lehet, hogyha érdekégyez- tetésre került volna sor kö­zöttük, netán diplomáciai kapcsolatfelvételre, akkor az ősi ellentét kibékíthető lett volna, ám a felek ettől mereven elzárkóztak. A macskák — bőven volt belőlük a szomszédos ker­tekben — óvakodva surran­tak, sandán osontak, vagy büszkén lépdeltek keresz- tül-kasul udvarunkon, ami ugyebár történelmileg Alex felségterülete volt. A mi kutyánk ágaskodott, égéit ugatott, de hiába. A macs­kákban hamar tudatosait, hogy az ellenfél korlátozott a '.ozgásáben. ezért aztán mirden reáPs veszély és következmény nélkül kőbő­re-1 itnak keresztül- kmsml ki' ■■thstet'.ca célft'- leié. Pályójuk persze vagy í-bc* eV:-.Uilie a ki-.tya szákra £..j"'.or. í'ThJví Zz ^Sg akkor is így volt hz Alex, s jovotzenzbóí, tartósabban távol volt ettől a körlettől. A fÉtyőkmrdó augusztusi napok egyikén, aztán ti­zenegy éves szervezete egy­szeresek szétválaszthatatla- nul összegabalyodott ez el­múlás üzenetével. A halan­dóság elvan támadást indí­katyabaj j il ni .PI tol' i”. rs, aanirg: izemben * kS.zf.;~Tr* remé-jtelenné vűt A'szr. ott feküdt napo­kon űz rr vdxcr közepén — mo2:£;T~z* rtr-.-rzér nem kor’ " — r — régi kabátok Metet.. saérsrrKaSMI tele­tajk" r.. 3 a Hz és vem lét haté -f- Ts esc csodája netr . --.k r. ~'~~SÉk. A nme-: i'V ?:fü r: ■ i zketet- les. - - -ett. Tt-he-íarfc* be r - ■ bassz.-~d?: zmber szí: ■ 'telet­te. ___ zbMtsk me i ke: a, tél­ibe “iS .íz cla­css>„ : : t>.S£ - . Izísía. Gyógyfürdőhely leltet Gemzse? Rendszerváltás erőszak nélkül Elmérgesedett a választási hangulat megyénk több településén, néhol majdnem a tettlegessé- gig fajuló összeütközéseknek volt tanúja az új­ságíró, Ilyen a helyzet Gemzsén is, ahol a vá­lasztásokkal kapcsolatos falugyűlésen már-már tömegverekedés alakult volna ki,.ha az ország- gyűlési képviselő, Szűcs M. Sándor ketté nem választja a békétleneket. Egyes elmondások sze­rint a jelen lévők húsz százaléka ittas volt, a képviselőnek is sértő szavakat kiabáltak. Vincze Miklós, az MDF helyi elnöke szerint volt MSZMP-tagok keltik a han­gulatot, akik a demokratikus kibontakozás ellen vannak, védik a vezetői pozíciót, ragaszkodnának a hatalom­hoz. Elmondta: kirekesztik az MDF-et a közéletből, ko­rábban nem hívták meg a tanácsülésre, ahhoz is a tör­vényt kellett igénybe venni, hogy az MDF képviseltesse magát a választási bizottság­ban. Szászt Pál tanácselnök vi­szont úgy tudja, éppen a Vincze emberei okolhatók a feszült helyzetért, itt a só- gorság-komaság érvénysül. Kása Levente vb-titkár teszi hozzá, hogy erős kommunis­taellenes hangulat alakult ki, fenyegetéssel. Neki az a vé­Egy hét múlva Alex még- egyszer erőre kapott, de ha­marosan eljött a nap, ami­kor már csak az életösztön tartotta benne kétségbe­esetten utolsó állásait. Har­ci kedvének és kötelesség­tudatának maradék foszlá­nyai is távozni készültek belőle, amikor kimondtuk a felmentő ítéletet, a dön­tést a kegyes és gyors pusz­tulásról. Egy gépkocsi cso­magtartójában tette meg a végtelen út első kilométere­it Isten kegyelmét sóhajtó ligetei felé. Kívül a város határán, ahol a mezők és c fák derűs foltjai ölelkez­ne': egy puska dörrenése jaj dúlt visszhangzóan a iá- vr. legelésző bárányok fölőrt. A házőrzőként élt T:áz ízkmtya ekkor ismerte meg. egyetlen elsötétedő plTicnatra, a radószfeguver kr-T-űt. • s hazaértem elé-." il k-c-'-tc kellős középé - r5V r'-T 7 vöröses szőrzelí; '.is­- ~r CtÖTtl~~-?ŐÍ £7~ , ?; y x g a lo t a s iá i cr - :• - ( : .: m-zradéttok. Béli JÚ--05 leménye, megvalósult a ta­nácsi testületben az MDF képviselete, mivelhogy ő ma­ga tagja a demokrata fórum­nak. A választási bizottság összetételének megváltozta­tásáról szeptember 3-án kel­tezett ügyiratban értesítette Vincze Miklóst. Régi sérelmek is előkerül­nek a választási küzdelem során, hiszen a faluban mindenki ismer mindenkit. Egyes hangadó körök még a Vincze Miklós rokkantnyug­díjaztatásának az okával, körülményeivel is foglalkoz­nak — lapunk erre ném tér ki, feltételezve, hogy a dön­tést egy szakértői bizottság hozta. Vincze Miklós felidézi, mi történt a tavaszi választás­kor. Tizenhárom személy aláírásával április 7-én át­adott egy névsort a vb-tit- kárnak, kik kívánják, hogy mozgáskorlátozottságuk mi­att a szavazóurnát a laká­sukra vigyék. A szavazat- számláló bizottság határoza­tában mind a tizenhárom kérvényt elutasította — ami ellen az MDF nevében ki­sebbségi véleményt nyújtott be. Megkérdeztük Major Ka­talint, a szavazatszámláló bizottság egyik tagját, miért határoztak így. Azért, mert a bejelentés nem a szavazat- számláló bizottságnak tör­tént, hanem egy párt megbí­zottjának, és azért is, mfert a listán szereplők többségének hozzátartozója megjelent a szavazáson, és ők nem jelen­tettek be ilyen igényt. A to­vábbiakban Major Katalin Vincze Miklóshoz fordult. — Ne haragudj Miklós, a szemedbe mondom, itt a többiek előtt, mit csináltál a választás napján, amikor már nem lehetett semmilyen reklámot kifejteni. Szikrázik a levegő, meg­tudjuk: Vincze Miklós a NISÁ-val. MDF-zászlóval a szavazókor előtt fejtett ki pártreklámot. — Beismerem, ezt nem kellett volna — mondja, majd hozzáteszi, nem akart lema­radni. hiszen az SZDSZ-nek és az MSZP-nek is volt a kö­zelben plakátja. Dúlt tehát itt is a pártharc, amit közben érdemes idézni Major Katalin megfogalma­zását: annak semmi értelme, ha erőszakossággal akarunk rendszert váltani __ Az újságírót leginkább az érdekli: hogyan képzelik el helyben a polgármesterjelöl­tek a rendszerváltást? Jurcsisin Endre nyugdíjas, független jelölt: — Nem ta­gadom, MSZMP-s voltam, párt titkár is voltam, és arra büszke vagyok. Nem jóked­vemből indulok, nem karri­ervágyból. hanem azért, hogy' ezt a községet ki kellene emelni. A lakosság érdekeit kell nézni. Ügy érzem, szót tudok érteni az emberekkel, csak attól félek, nehogy kö­zömbösség miatt ne sikerül-* jön most ez a Választás. Szászi Pál független jelölt: — Van jövője a falunak, lett! önálló iskolája, önálló taná­csa, a gemzsei ember szorgal-j mas. a hét tagú önkormány-! zati testület erre a szorga­lomra építve előrelendítheti, a falut. Itt is van érték, pél­da most. hogy kicsinosítjuk a község közepét, a gyönyörű műemlék harangláb körül egy műemlék toronykertet alakítunk ki, az idegenforga­lom számára is. Vincze Miklós, az MDF je­löltje: — Én már 88-ban megkezdtem a rendszervál-j tást. hogy elszakadjunk Ilki községtől — sajnos a kérvény^ elakadt a hivatal fiókjában,1 új falugyűlést kellett össze­hívni. A jövőt tekintve: a munkahelyteremtés a fő gond. Két-háromhold vörös­fűzfát kellene telepíteni, ab­ból a cigányok fonhatnak ko­sarat, kerti bútort, két hold cserjét vesszőseprűnek. to­vábbá a cigányok a herbária- gyógynövények begyűjtésével is munkához jutnának. Itt a föld alatt a hajdúszoboszlói- val hasonló értékű gyógyvíz található, egy nőgyógyászati­reumatikus gyógyfürdő kiala­kítása nem lehetetlen. Ennyi a lényege mindan­nak. amit Gemzsén hallot­tunk. a magunk részéről pe­dig ígéretet tettünk, hogy a választás után visszatérünk megtudni, végül is hogyan döntött a gemzsei nép? Baraksó Erzsébet Olasz—ma­gyar kooperá­cióban az év végéig 22 N'C esztergagép ké­szül el a Cse­pel Müvek Szerszámgép- gyárának nyír­bátori Fúrógép Gyárban. Ké­pünkön a gép h??n>?rCvSC c­C- T ■ ‘. . tő. kB. A. felvé­tele) o 440 hektárról takarítják Be a napraforgót a kóta- ji Egyesült Erő Terme­lőszövetkezetben. (B. A. felv.) n '

Next

/
Oldalképek
Tartalom