Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-19 / 220. szám
1990. szeptember 19. Kelet-Magyarország 11 Olvasóink írják Csak úszYa... Bár a nyáron nem sokszor esett az eső, mégis, ha megérkezett az égi áldás, több mint egy félméteres víz hömpölygött a nyíregyházi guszevi aluljáróban. Az erre közlekedő gyalogosok kénytelenek fent, a vasúti síneken botorkálni, bukdácsolni. Innen nagyon sokan járnak be dolgozni a városba, esőzés esetén az életüket is veszélyeztetve. Nem törődik ezzel senki, pedig valakinek biztosan a feladata lenne az eldugult csatornarendszer ellenőrzése és tisztítása. Egy nyugdíjas olvasó Nyíregyháza Tisztelet az igazgatónak Akiknek részük volt, vagy van benne, egyetértenek velem: nagyszerű dolog egy kis létszámú, jó közösségi szellemű tantestületben dolgozni. Ez a tudat kiegyensúlyozottabbá teszi a nevelőt, aki így hatékonyabban tudja ellátni feladatát az iskolában és jobb kedvvel tér haza családja körébe. Különösen érvényesek a fenti megállapítások, ha egy olyan igazgató áll a tantestület élén, aki a komoly döntések, pedagógiai intézkedések, nagyobb beruházások előtt kikéri a kollégái véleményét. Nem a tekintély elv gyakorlásával vívja ki a tiszteletet, hanem a példás nevelés- és vezetéselméleti tudásával. Ügy gondolom, hogy az érpataki tantestület Nyitrai Pál- néról, Annuska néniről, az iskola igazgatójáról mindezt elmondhatja, aki nyugdíjazás előtt áll. Kiss László Érpatak Nem takarítják Nyíregyházán az Északi temető hátsó bejáratánál lévő WC női része lehangoló látványt nyújt. Nap mint nap tapasztalni, hogy nem takarítják. Nem értem, hogy miért nem ellenőrzik az ott dolgozókat; elvégzik-e munkájukat vagy sem. Szükség lenne egy szemetes edényt is elhelyezni., ezt nemcsak a kultúra, de’ az egészségügyi előírások is megkövetelik. Szabó Lászlóné Nyíregyháza “SZERK. MEGJ.: Telefonon megkerestük a Temetkezési Vállalatot. Tájékoztatásuk szerint jogosnak tartják a kritikát, de sajnos, az állampolgárok is nagyon fegyelmezetlenek. Többször megtörtént, hogy éjszaka a kerítésen bemászva összetörték a berendezést és összepiszkították a WC-t. Ígéretet tettek, hogy ezután jobban odafigyelnek a tisztaságra.) Udvariasan Ügyes-bajos dolgaim miatt Debrecenbe kellett utazni, egy kevésbé ismert hivatalt felkeresni. Miután az egész várost bejártuk eredménytelenül, és hiába érdeklődtünk, senki sem tudott tájékoztatást adni. Végül egy ismeretlen férfi magyarázta el, hogy hol lehet a keresett épület, sőt személyesen is megmutatta azt. Megkérdeztük, kinek tartozunk köszönettel és ö bemutatkozott. Lám, vannak még udvarias, becsületes jó emberek, kik- ; bői sok kellene a boldogulásunk- j hoz. Ezt az észrevételemet az Is megerősítette, hogy később egy tinédzser korú kislány igazított • útba, hogy melyik utóbuszra ül- I jünk, mivel nem volt jegyünk ! sem, azt is adott. Beke Sándor Nyíregyháza, Fürj utca KSrforgalmat szeretnénk Nyíregyházán a Tanácsköztársaság téren lakunk. Egyre jobban zavar bennünket a lakások előtti parkoló és az utca forgalma. Szeretnénk — mint más városokban —, Itt Is körforgalmat alakítanának ki, a zsúfoltság enyhítésére. Jó lenne, ha a gépkocsivezetők jobban kihasználnák a parkolókat is, mert az Irodaház előtti rész rendszerint üres, míg a többi helyen lépni ! sem lehet. GalU András Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér Nemcsak pénzkérdés A mentők se találnak oda Egyre többen fordulnak szerkesztőségünkhöz, akik azt szeretnék, hogy ügyeiket még ez, a mostani tanácsi apparátus intézné el. Magyarázatul azzal szolgálnak: elhúzódott a probléma megoldása, a hivatalban lévők hozzáállása miatt. De van olyan feltevés is: attól tartanak, hogy az új önkormányzat „másként” ítél majd. Persze, előkerülnek a zavarosban halászók is, akik ebben a bizonytalan világban szeretnék saját hasznukra kikaparni a gesztenyét. Vámost György Nyíregyházán, az Öz köz 61. szám alatt lakik. Ö is bízik benne, hogy kérését még ez évben megoldják. 1989-ben ugyanis kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy az öz közi tömbbelső parkolójából a Vasvári Pál utcára nyissanak egy útcsatlakozást. Erre azért lenne szükség, mert az említett rész megközelítése a mostani úthálózaton körülményes, nehezen található meg. Különösen gondot okoz ez a mentők esetén, megtörtént, hogy az érintett házat csak fél óra múlva találták meg. A kérelem elbírálására a városi tanács illetékesei, az út kezelője, a rendőrség bevonásával helyszíni egyeztetést tartott. Megállapították, „a csatlakozás létesítésének feltételei nem biztosítottak”, s nem járultak hozzá annak kialakításához. Vámosi György a határozatot megfellebbezte, negyvenkilenc aláírást gyűjtött össze, mely az ott lakók beleegyezését igazolta. Az újbóli helyszíni tárgyalás után ez év januárjában a megyei tanács műszaki főosztálya helyt adott a fellebbezésnek. Igaz, megállapították, az elsőfokú hatóság határozata — az indoklásba foglaltak alapján — helytállóak. Hiányossága viszont, hogy az eljárás során nem vizsgálták tel- jeskörűen a forgalombiztonsági előírásokat is kielégítő megoldásokat. A tárgyaláson jelenlévők egyetértettek abban, hogy az adott helyen a forgalomba bekapcsolás lehetséges, a „láthatósági” problémák kiküszöbölhetők, ha az útcsatlakozáson csak a befelé haladás engedélyezett. Olvasónk a határozat kézhez vétele után várt, de nem történt semmi. Felkereste az illetékeseket, ígérték, de még azóta sem történt semmi... Habzsuda Béla, a városi tanács közlekedési csoportvezetője elmondta; mint az út kezelői, forgalmi, technikai okokból nem tartják megfelelőnek az útcsatlakozás kiépítését. Az eredeti rendezési tervben sem szerepel a megoldás. A megyei tanács sem kötelezte őket, csak „engedélyt adott” a munka elvégzésére. Ezt figyelembe véve döntés Született mégis a tervezésről, s mivel ez új beruházásnak számít, az ügy átkerült a tervosztályra. A csoportvezető megjegyezte még azt is, hogy az ott élők között nincs meg a teljes egyetértés. A földszinti lakók nem örülnek az ablakuk előtt „száguldozó” gépkocsiknak. Akiknek nincs autója, nem értik, miért nem akaród- zik ötven-száz métert kerülni a járműtulajdonosoknak. (?) Az ügyhöz tartozik, hogy a tervosztályon már elkészült a csatlakozás terve, most folynak a különböző egyeztetések, de valószínű, a pénzügyi nehézségek miatt az idén nem kerül sor a kivitelezésre. S hogy ezután kinek lesz igaza? Az utat akaróknak, vagy az ellenzőknek, azt a jövő dönti el. Csak bízni lehet benne, hogy az önkormányzatnak lesz majd pénze az építésre. Dankó Mihály „Rutinos” kezek teszik tönkre hétvégeken az örökösföldi „Rutinpályáit” — panaszolják az Automobil Járművezető- képző Munkaközösség tagjak (H. P. felvétele) A jogász tanácsai Ki viseli a kárt? S. Miklósné nyíregyházi levélírónk termelőszövetkezeti tag férje ez év áprilisában meghalt. Olvasónk azt szeretné tudni —. hogy elhunyt férje után — jogosult-e háztáji földre. „A tag halálát követően, a vele együtt élt házastárs (élettárs) jogosult az elhunyt tagnak járó háztáji föld vagy ter- ményjuttatás felére. Akkor, ha a haláleset bekövetkezésekor elérte a nyugdíjkorhatárt, esetleg tartósan munkaképtelen, vagy törvényes kötelezettség alapján eltart mást és személyi tulajdonában vagy használatában nincs ilyen mértékű föld.” A juttatás akkor is megilleti a házastársat '(élettársat), ha a feltételek valamelyike a halálesetet követően egy éven belül áll be. Ez esetben a szövetkezet vezetősége engedélyezheti a háztáji juttatást. Amit csak akkor lehet megvonni, ha a jogosultság feltételei megszűnnek. K. József nyírbátori olvasónk 75 éves rokkantnyugdíjas tsz-tag. Arra kér választ, hogy köteles-e a háztáji földje után földadót fizetni, ha a juttatást nem földben, hanem terményben kapta. A rendelet szerint: „A magánszemélyek földadóját köteles fizetni mindenki, aki az ország területén mezőgazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen használ.” Földadót kell tehát fizetni a tsz-tagnak is e feltételek szerint. (Adóköteles az illetmény- föld használata is.) Mentességet többek között csak az öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő tsz-tag. illetve annak özvegye élvez a háztáji gazdaságok után. A tsz-törvényben meghatározott gazdasági és a hatezer négyzetméterig terjedő föld- használat után fizetendő adót a terület nagyságára és művelési ágára tekintettel kell megállapítani. Figyelmen kívül kell hagyni az aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelmet. Ha a háztáji földre jogosult tag a föld helyett természetbeni (termény-) vagy pénzbeni juttatásban részesül, az adót akkor is kivetik és azt fizetni kell. A kivetésnél számításba kell venni még a tag személyi tulajdonát képező, általa használt földterületet is. Nagy Jánosné levélírónk a helyi termelő- szövetkezettel megállapodást kötött a legelő használatára, kettőezer forintos évi díj ellenében. A legeltetés alkalmával egyik szarvasmarhája hőguta következtében elhullott. Olvasónknak nem volt saját jogú állatbiztosítása. így a biztosítótól térítésben nem részesült. Panaszosunk azt sérelmezi, hogy a tsz sem kötött az állatra biztosítást, illetve: ki tehető felelőssé a balesetért. A leírtakból nem derül ki. hogy az állatok legeltetését ki végezte: a szarvasmarhatulajdonosok. esetleg az általuk megbízott személy, vagy a termelőszövetkezet alkalmazottja. Az egyéni szarvasmarha-biztosítás kiterjed az állat betegség és baleset miatti elhullására, ezért ennek megkötése elsődlegesen a tulajdonos érdeke. A tsz-től nem várható a biztosítás megkötése, hiszen csak a legeltetés megoldását vállalta és egyébként csak a saját tulajdonú nagyüzemi és nyilvántartásaiban szereplő állatokat biztosíthatja. A termelőszövetkezet csak alkalmazottjának vétkes magatartásáért felel, ha annak felelőssége megállapítható. A tsz felelősség- biztosítása azonban ezekre az esetekre nem terjed ki. Javasoljuk levélírónknak, tisztázza a felelős személyt és eszerint igényelheti kártérítését. Amennyiben a balesetért senki felelőssége nem állapítható meg. akkor saját magának kell viselnie a kárt Dr. Nyitrai Zoltán Szerkesztői üzenetek T. P., Varsónygyüre: A napközis térítési díjak mérséklésére kérelmet a helyi tanácshoz kell benyújtani. Ök döntik el, hogy ki és milyen mértékben kapiiat kedvezményt. Sajnos, a megye legtöbb tanacsa pénzhiánnyal küzd, így a támogatási lehetőségek is beszűkültek. Nagy István, Nyíregyháza: Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1990. augusztus 1-től 4600 forint. A gyermekgondozási segély első gyermek után 800,— Ft, második után 900,— Ft, a harmadik és minden to- vábi után 1000 forint. A gyessel járó jövedelempótlék, szintén ez év augusztus 1-től 2450,— Ft. Kolozsvári Sándor. Nyíregyháza: Panaszával keresse meg személyesen szerkesztőségünket, mert csak ez esetben tudunk érdemben eljárni ügyében. Tóth Lajos. Nyírbátor: Jókívánságait köszönjük, önnek is sok boldogságot, erőt, egészséget kívánunk. K. B„ Kisvárda: Mint ismeretes, az, új földtörvény elkészítése most van folyamatban. A tervezet szerint a föld tulajdonosai a tsz-be került földjeiket térítés nélkül visszaigényelhetik. Mit szél ehhez az illetékes? Onbíráskodó bérlők Lapunk augusztus 29-i számában megjelent „Nem vigaszt, intézkedést kérünk” című cikkel kapcsolatos észrevételeit a következőkben foglalta össze a Nyíregyházi IKSZV illetékese. A Nyíregyháza, Törzs u. 52. sz. alatt lakó idős házaspár ellen az IKSZV-hez írásbeli bejelentés még nem érkezett. De a cikk megjelenését követően helyszíni vizsgálatot tartottak, elbeszélgettek az épület bérlőivel. Itt egybehangzóan elmondták, hogyha „nyugdíjas házaspár” ellenszenves magatartásával zavarja őket. Nevezetesen zaklatják az utcán játszó gyermekeket, vízzel leöntik őket, s a védelmükre kelő szülőket trágár szavakkal illetik, feljelentéssel fenyegetik. A vállalat illetékesei figyelmeztették a renitens, önbíráskodó bérlőt és szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellene. Remélik, hogy ez az intézkedés kellő hatást fejt majd ki. A lakásbérleti jogviszony felmondását — mint legsúlyosabb szankciót — csak az ismétlődő súlyos rendbontás esetén alkalmazhatják. „Az ígéret szép szó” címmel jelent meg olvasói levél augusztus 22-i számunkban. A leírtakra az alábbi reagálás érkezett a Nyíregyháza Megyei-Városi Tanács ÉKV Osztályától. A Városi Rendőrkapitányságtól kapott információjuk szerint, a nyíregyházi Kígyó utcán augusztus 9-én nem volt súlyos kimenetelű személyi sérüléses baleset. A statisztikai adatok .alapján az említett utcában 1985 óta öt baleset — ebből három súlyos és kettő könnyű — történt, ezek mindegyike szabálytalan közlekedésből következett be és nem az elégtelen útállapotok miatt. A Kígyó utca egyirányúsí- tására a Városi Tanács nem tett és nem is tehet ígéretet, A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ZÖLDÉRT Vállalat Szállítási Üzemegysége szeptember 20-ával megnyitja haszíli-erditu A kereskedelmi ágazat vállalja minden típusú — SZEMÉLY, — TEHER, — MG VONTATÓ és egyéb jármüvek ADÁSVÉTELÉT, BIZOMÁNYI értékesítésben. MINDEN TÍPUSÚ JÁRMÜVET MEGVÁSÁROL BONTÁSRA! A bizományi értékesítésre leadott járművek után szeptember 20-tól október 30-ig TÁROLÁSI DÍJAT NEM SZÁMOLUNK FEL. Cím: Nyíregyháza, Debreceni út 13. Nyitva: 1990. szeptember 20-tói, 6,30-tól 15,30-ig. Nem lehet egyirányú mivel annak nincsenek meg a feltételei. Nincs ellenirányú párja, szélessége pedig 6,5 méter, amin a kétirányú forgalom fenntartható. A szükséges szakaszon jelenleg is megállási tilalom van érvényben. Tény, hogy a Kígyó utca vonalvezetése kedvezőtlen, azonban a rendezési terv szerinti korrekcióra — mely az Arany János utca folytatása lenne — a jelentős szanálási költségek miatt a közeljövőben nem kerülhet sor. A baleseti adatok elemzése alapján t szakemberek indokoltnak tartják az utcában a „Veszélyes útkanyaru- lat” és a „Gyalogosok veszélyt” jelzőtáblák elhelyezését, melyről már intézkedtek is.
