Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-14 / 216. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 14. Úton az önkormányzathoz % Hogyan készülnek megyénkben az önkormányzati választásokra? Ezt tudakoljuk sorozatunkban azokon a településeken, ahová munkatársaink eljutnak. Most a nyírbátori választókerület helységeiből mutatunk be néhányat. Nem mindegy. hányán mennek szavazni Kivártak a nyírbátori pártok szinte az utolsó pillanatig, és csak a jelölési határidő zárőszakaszában jelentkeztek a tanácson, lüket kívánnak indítani a önkormányzati választásokon. Az utcákon semmi látható jele nincs annak, hogy jó két hét múlva választás lesz, a tanács helyezte ki a hivatalos tájékoztatót, a pártok viszont azt ígérik, nem lesz továbbra sem plakát-, vagy cédulaháború. Ahol a rossz megbűnhődlk Az MDF nevében Petrócz- ki Ferenc a helyi szervezet elnöke elmondta, hogy a jelöltek kiválasztásánál azt vették figyelembe, legyenek köztiszteletben álló, jó szakemberek, akiknek megvannak az erkölcsi értékeik is. A jelöltek állításához a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal koalíciót alkottak, jelöltjeiket a három pánt színeiben közösen indítják mind a 10 választó- körzetben — a tízből öten nem tagjai semmilyen pártnak. A leendő önkormányzat legsürgősebb teendői közé az MDF a közbiztonság megerősítését helyezi a rendőri létszám emelésével, a technikai feltételek javításával, valamint annak elérését, hogy a város térsége, amelynek igerícsak „tartozik” az ország, kiemelt preferálásban részesüljön. Az egyéni körzetekben közösen induló három párt küCigányképviselet Hodászon és Kántoriánosiban kiemelkedően magas a cigánylakosság aránya, utóbbi helyen 40 százalék. Kántorjánosiban két cigány jelölt indul a választáson. egyiküket az MDF támogatja, a másikat pedig a Népfront utódjaként létrejött Társadalmi Egyesülések Szövetsége. A legutóbbi információ szerint Hodászon a két választókerületben 35 képviselő- jelöltet állítottak. közülük négy cigány. Ketten, függetlenként indulnak, egy az MDF, egy pedig a cigányok kulturális szövetsége jelöltje. A hodászi iskola igazgatójától, Szűcs Sándornétól kaptuk a hírt, hogy döntése alapján ebben a tanévben a 163 cigánygyermekké] együtt az összes tanuló — csaknem négyszáz — ingyen kapja meg a tankönyveket. ötvenezer forintot takarítottak meg azzal, hogy a nevelőtestület és a szülök társadalmi munkában cserepezték át az iskola épületét. lön-külön állít listát; hogy a kisgazdák és a keresztény- demokraták is érvényesül- hessenek. Sáfár Pál a kisgazdapárt városi elnöke elsődlegesen a mezőgazdaságban dolgozó emberek megsegítését tartja elengedhetetlennek, egy új hitel- és kölcsönrendszer kialakításával különösen most, amikor a munka- nélküliek nagy számban a mezőgazdaságba kerülnek vissza. A kereszténydemokraták konkrét oktatási, szociális és egészségügyi tervét Koczkás János, a szervezet elnöke vázolta fel. Reális alapja és az előzetes felmérés szerint igény is van rá, hogy a városban felekezetekhez nem kapcsolt, de egyházi intézményként működő iskola jöjjön létre. Szociális gondozás céljaira a részben megüresedő határőrségi épületben ' égy ' szeretetotthon működtetését (tartaiiák fontosnak. Egészségügyi téren kórház helyett reálisabbnak gondolják egy kisebb baj- megállapító központ létrehozását. Ügy vélik, kell a központi támogatás is, de sok függ attól is, hogyan gazdálkodik majd az önkormányzat. Giczey Péter SZDSZ-ügy- vivő elmondta, hogy mind a tíz körzetben indulnak ők is — őket támogatja a Fidesz — a jelöltjeik közül kettő tagja a pártnak. Az SZDSZ a csekély bevételek miatt nem mer ígéretet tenni a nagyléptékű, ugrásszerű változásra, viszont reményt lát arra, hogy szívós, aprólékos munkával előbbre lehet jutni. Kiemelik, hogy jobban lehetne hasznosítani a város helyi, főként idegenforgalmi értékeit, a műemlék templomokat és a múzeumot, illetve jobban be kellene rendezkedni a vendégek fogadására. Az MSZP kampányszervezője, Varga Csaba arról számol be, hogy kompromisz- szumra készen indultak a választásokon, de a szándék csak részükről nyilvánult meg, így kénytelenek voltak saját jelöltet indítani. Kilenc körzet jelöltjéből kettő tagja a pártnak. A maguk részéről a közbiztonság mellett az infrastruktúra fejlesztését, továbbá új munkahelyek teremtését és a kereslethez igazított szakoktatást tartják a városban a leglényegesebb kérdéseknek. Mindnyájan szóvá tették a vállalkozások felkarolásának szükségességét, természetesen ezt hangsúlyozza a Vállalkozók Pártja helyi elnöke, Szabolcsi Zoltán is. Konkrét példaként említi az egyik legújabb kezdeményezést: egy német érdekeltségű üzletét kaphat meg a város — amely a gázprogramot, illetve a tetőfedő- és esztergályos szakmákat érintené. A vállalkozók 9 körzetben 14 jelöltet versenyeztetnek, kettő tagja a pártnak. Több párt képviselője bejelentette: az önkormányzatok működésével kapcsolatban felmérést készítenek a városban, több százan kapnak kérdőíveket, kikérik az állampolgárok véleményét, javaslatait. Szóvá tették: a pártoknak is az az óhaja, hogy az önkormányzatban ne a pártok, hanem a város érdekeit tartsák szem előtt. Ezért nem mindegy, hányán mennek el szavazni, és a voksukat kire adják. Nyírbéltek azon kevesek közé tartozik, ahol a paraszt- gazdák semmi áron nem akartak megválni földjüktől, így aztán itt nem is alakult termelőszövetkezet. A helyi 52 fős Kisgazdapárt vezetője, Opre Lajos azonban figyelmeztet, nem kell olyan rózsásnak képzelni a helyzetet, ugyanis a hatvanas években a két szomszédos tsz., az ömbölyi és az encsencsi be- tagosította azt a földet, amit néhányan valamilyen okból mégis csak felajánlottak az államnak, majd ezt a rosz- szabb minőségűt kicserélte az itteni gazdák kertjével. Azóta is ott áll parlagon az Zavartalan, de nyugtalan Nyírbátorban eddig zavartalan az előkészület az önkormányzati választásokra, hallottuk dr. Nagy László vb-titkár tájékoztatójából — kifogást senki nem tett, panasz nem érkezett, felvenni a névjegyzékbe, vagy abból törölni senkit nem kellett. A városban 9 és fél ezer a választópolgárok száma, egy-egy választókerületben a képviselőjelöltséghez 9—11 jelölőcédula elegendő. A parlamenti pártokon kívül az Agrár- szövetség, * a Pedagógusok Szakszervezete és a Vállal- ' kozók Pártja indította jelöltjeit, továbbá elég szép számmal jelentkeztek választókerületenként a független jelöltek. Várhatóan minimum 6—7 jelölt közül választhatnak majd a szavazók. Nyugtalan viszont a hangulat a tanácsi dolgozók körében, sokan nem várják meg, amíg a leendő önkormányzat esetleg majd megköszöni a munkájukat, hanem biztonságosabb megoldást keresnek. Hallani, hogy a választásokon eséllyel indulók már szortírozzák a hatalmi állásokat. . . Többen megerősítették: nem esik jól a választópolgároknak, hogy nem választhatnak közvetlenül polgár- mestert, vannak, akik úgy nyilatkoznak, emiatt el se mennek szavazni. egész határ. Érthető, hogy az itteni kisgazdák szeretnék visszakapni vagy az eredeti földjeiket, vagy olyan értékűt, mint amilyen volt. Polgármestert nem állítottak, viszont van három jelöltjük a képviselő testületbe. Sok- mindent várnának az új ön- kormányzattól, de eddig csak Ígéreteket kaptak, Keveslik a cselekedetet. A helyi MDF-fel jól megértik egymást, az ő polgármester-jelöltjüket, Muszta Jánost támogatják. Az MDF- esek egyébként 13 jelöltet állítottak az önkormányzatba, közülük 7—8 befutóra számítanák. Programjukban szerepel a földkérdés rendezése, munkalehetőség biztosítása, a Ganz üzem nemrég leépített létszámának eredetire történő viszaállítása, a piac megteremtése. Sok gond van itt a cigányokkal, a 3100 fős lakosság 13 százaléka cigány, az iskolában az osztályok létszámának pedig csaknem a fele. A Demokrata Fórum azt tervezi, segélyek helyett földet juttatnak nekik, hogy abból éljenek meg. A cigányok egyébként ottjártunkkor már egy képviselőjelöltet állítottak, és ígérték még egy jelölését. Nyolc fős MSZP is működik még a községben, jelöltet nem indítottak, viszont négy függetlent támogatnak. A 11 tagú önkormányzatba való bekerülésért eddig összesen 32-en pályáznak, s a már említett polgármesterjelöltön kívül ketten indulnak a választásokon, a jelenlegi tanácselnök, Csik Mihály, valamint Deák Mihály. Mindketten pártoktól függetlenek: — Te kire adtad a céduládat? — Senkire. Ügyis az lesz, akit a többség akar, nem számít az, amit én mondok. — Én odaadtam az ismerősnek. Annyira kérte. De úgy se fogok őrá szavazni. o o o Máriapőcson. a kétezer- négyszáz lelkes községben az emberek kicsit visszafogottan, tartózkodóan — de politizálnak. Sokan nem vallanak színt, talán gyávaságból, vagy éppen közömbösségből. De az is lehet, hogy a józan paraszti ész bölcsessége diktálja hallgatásukat. A korábbi évek tapasztalatai belenevelték az emberekbe, hogy „Ne szólj szám, nem fáj fejem!”. De vajon nem lesz-e bűn a mostani hallgatás? A község tanácselnöknője szerint az itt élő emberekre valóban a megfontoltság, a realitás a jellemző. Nincsenek szélsőséges megnyilváNyírkáta, ez az alig kétezer lelkes kis község egyszer már beírta nevét a választások történetébe. A parlamenti pártok harcának idején itt az MDF aratott elsöprő győzelmet, helyi szervezete azóta sem pihent a babérokon. Nekik köszönhető a falu frissen visszaszerzett önállósága, s a második világháborús emlékmű létrehozásának gondolata is. Igaz, azóta már nincsenek egyedül, jelenleg a Független Kisgazda Párt, a FIDESZ és az SZDSZ is számontarthat nyírkátai tagokat. A tanácsházán délután 3-kor még teljes a nagyüzem. Jenei Sándor gazdálkodási előadó. Cseh Lajosné adóügyi előadó, valamint Kazamér Bertalan műszaki előadó ugyan nem újságírókra, hanem ügyfelekre vár, de kis rábeszélés után mégiscsak szót váltanak az újságíróval. Gyorsan kiderül, mindhárman itt élnek, s felelősnek érzik magukat a faluért. Mint mondják, tennivaló is akad itt éppen elég. Elöregedett, elszegényedett a nép, sok a segélyezésre jogosan rászoruló idős ember, s az egyetlen kenyéradó a Meggyessel közös termelőszövetkezet, amelynek varrodájában még ma is alig háromezer forintért dolgoznak megfeszített munkában az asszonyok. Nem csoda, hát,, ha itt is" kéáy széf szül te* dívát a nulások, hangoskodó beszédek. Egyelőre tizenöt képviselőjelölt van, és ketten pályáznak a polgármesteri posztra. Legtöbben . valamelyik párt jelöltjei, de vannak közöttük függetlenek, és olyanok is akadnak, akik korábban tanácstagként tevékenykedtek. A jelöltség elfogadását legtöbben megtiszteltetésnek értékelték. Talán ez is mutatja, hogy felelősséggel, komolyan akarnak dolgozni. A pártok közül az MDF és a KDNP mozog a politikai élet színterén, de az MSZP tagjai is hallatják hangjukat. Odafigyelnek egymás véleményére, álláspontjára, mert a másik is mondhat jót, párttagságtól függetlenül. A falu olyan demokráciát akar, ahol békésen élhetnek és dolgozhatnak, amely méltó lehet a görög katolikusok zarándokhelyéhez. Kiharcolva azt az országot, ahol a jó megmarad, a rossz pedig elnyeri büntetését. háztájizás, a zöldségtermesztés, s hogy az itt élőknek rég volt nyolcórás munkanapja. A kátaiak szavaznak, s eddig is szavaztak, ha értelmét látták. A parlamenti pártok választásában hetven százalékuk voksolt, a köztársasági elnök személyébe azonban csak öt százalékuk kívánt beleszólni. Most is biztosan meglesz a hetven százalék, hiszen a bőrünkre megy a dolog — mondják szinte egyszerre beszélgetőtársaim. A polgár- mester személye nemcsak a falu hangulatát, hanem a sorsát is eldönti majd. Mindezeket már Pásztor Bazil, a falu görög katolikus lelkésze mondja, aki az összetartozást, a közös gondolkodást tartja legfontosabbnak, s azt szeretné, hogy Nyírkáta végre olyan falu legyen, amelyben mindenki otthon érezheti magát, s amelyben egyetlen értékes ember sem lehet felesleges. S milyen legyen a polgár- mester? — mosolyog a kérdésen. Ahogy a szentírás fogalmaz: „Ne. legyen iszákos, rút, haszonleső”, legyen olyan ember, akire az egész falu tisztelettel tekint. Az összeállítást készítette: Baraksó Erzsébet, Bojté Gizella, Cservenyák Katalin, Kovács Éva, fotók: Balázs Attila. . A napokban fejeződött be a nyírgyulaji 18. századi barokk stílusban műemlék jellegű református templom felújítása. Segély helyet! llel Mindannyian a faluért