Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-13 / 215. szám
1990. szeptember 13. Kelet-Magyarország 3 EZT AZ ESZTENDŐT MÉG KIHOZZUK valahogy. Lesz elegendő hús a boltokban, kiabálja az információs cikk címe, de az apróbetűs szövegben már ez áll: .......az ellátásban vélhetően csak a jövő év első felében mutatkozik hiány.” Megnyugtató!? Néhány hónapig tehát nem kell attól tartanunk, hogy üresek lesznek a húsboltok, a mészárszékek. De mi lesz azután? A Falurádióban nyilatkozó sertéstartó tizenkét anyakocáját fogta hízóba, jószágait eladja, a pénzt takarékba teszi és fial számára a pénz 26 százalékos kamattal. Jobb mint a veszteség, hiszen ma a kocatartás, amikor nincs ára a választási malacnak, amikor a takarmány ára megfizethetetlen, mikor nincs kukorica és ha van is, akkor méregdrága, nos ilyen gazdasági környezetben a kocatartás egyenlő a ráfizetéssel, a leégéssel. A sertéstartó magatartása, gondolkodásmódja ésszerű és érthető. Piac- gazdasági körülmények között se nagyüzem, se kisárutermelő nem tarthat és nem is tart fent olyan termelési módot, amely nem gyarapítja, de fogyasztja az eredeti tőkét. Hát ki kötelezhető szép szóval arra — a társadalom iránti felelősségérzetre apellálva —, hogy a teljes elBÖJTELŐ szegényesedésig, anyagi csődig sertést tartson, húst termeljen. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a nagyüzemi és a kistermelői szféra, bármennyire is szeretnénk, nem jótékonysági intézmény. Ha a társadalom, pontosabban a kormányzat és a tárca nem ismeri el, vagy nem tudja elismerni, értékén mérni a mező- gazdasági tevékenységet, úgy a következményeken nem lehet meglepődni. A NAGYÜZEMI ÁLLATTARTÓ TELEPEK lassan de fokozatosan leépülnek, a háztáji ólak kiürülnek. Ez a folyamat nem most — a katasztró- fális aszály hatásaként — kezdődött el. Bő évtizede már, hogy az állatszámláló statisztika, a sajtó arról tudósít, hogy csökken a szarvasmarha-, a juh- és a sertésállamány. Húshiány, tej- és tejtermékhiány eleddig ebből nem adódott. A termelés úgy ahogy szinten maradt, a raktári készletek nem apadtak, a boltok polcai tele voltak, de a viszonylag kedvező helyzet alakulásában az is közrejátszott, hogy a bolti árak miatt drasztikusan csökkent a fogyasztás. Most a tartalékok felélése következik. Ezen az őszön már nem az állat- állomány lassú apadásának vagyunk tanúi, hanem a gyors és azonnali felszámolásnak. A már említett sertéstartó a rádióban kategorikusan kijelentette, nincs takarmány és nem is lesz olcsó takarmány. Véleménye szerint a kilátásba helyezett importkukorica nagyon drága lesz, mert amíg a termelőkhöz jut, sok kéz nyúl hozzá, és minél több a közvetítő, annál inkább megfizethetetlenebb az áru. ö mint termelő nem vár, be nem következhető csodára. A PÉNZT INKÁBB A TAKARÉKBA TESZI. Jövőre legfeljebb ő is sorban áll húsért. Ilyen egyszerű ez. Érthető és tiszta a sor. így alakul a közeli jövőnk képe. Aggasztó csak az, hogy nem tudjuk, vajon mindenki hallgatja-e a rádiót? Vajon mindenki érti és átérzi-e a gazdák, a mezőgazdaság nehéz helyzetét? Vajon tényleg nincs egy olyan megoldásra mód és lehetőség, hogy az istállók, ólak ne ürüljenek ki? Ezekre a kérdésekre előbb-utóbb valakinek választ kell majd adni. Seres Ernő Tengernyi fonatán l Az iskola „házhoz” jön Vállalkozáslioz szakképesítés Termelni ugyan még nem, de kereskedni egyértelműen érdemes ma Magyarországon. Ismerik fel mindtöbben megyénkben is. Különösen csábító a különféle termékek export-importjával foglalkozni, hisz a kereskedelemhez pénzes vevő szükségeltetik, amiből egyelőre külfödön található több. A külkereskedés viszont nem kis felelősséggel jár a benne részt vevők számára, s ha valahol, hát ebben a szakmában tényleg vérre megy minden. Ezért nem mindegy, hogy milyen szakmai felkészültséggel rendelkezik az. aki ilyen területen szeretne boldogulni, ebből akar megélni. Stratégiaváltás Sok kisvállalkozás, magán- személy kezdi meg a kereskedést és nem egy régi külkereskedelmi cég szembesül — ha eddig nem, hát jövő évtől biztosan — eddigi módszerei. stratégiája megújításának igényével. Az elengedhetetlenül szükséges ismeretek megszerzéséhez járul hozzá. ad megfelelő jogosítványokat a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft., amelynek célja, minél több olyan felkészült külkereskedő képzése, aki gazdasági ismereteivel, nyelvtudásával öregbíti cége és oktatói hírnevét. Az iskola (a KOTK) a Debrecenben nemrég létrehozott irodája révén házhoz jön megyénk külkereskedelem után érdeklődő lakói számára is, mivel oktatás-szervezői al- centrumot szándékszik kialakítani Nyíregyházán, a KPV- DSZ Művelődési Házban. Együttmüködts a MTESZ-szel A különböző tanfolyamok szervezésével, a szükséges tankönyvek, szakirodalom, idegennyelvi szakmai hanganyagok forgalmazásával is foglalkozni szándékozó alközpont mellett, az egyre nagyobb érdeklődésre való tekintettel továbbra is együttműködnek majd a MTESZ megyei központjával, amely korábban is szervezett tanfolyamokat és jelenleg is fut az égiszük alatt három külkereskedelmi középfokú szak- tanfolyam. A Nyíregyházán és vonzáskörzetében élők számára a megyeszékhelyen a KPVDSZ-nél és a MTESZ- székházban, de kellő számú jelentkező esetén bármelyik megyei városban indítanak tanfolyamokat, melyek Zebo- nyolításában rugalmasak akarnak lenni (rövidebb időtartamú. de intenzívebb formára is lehetőséget adnak), viszont a magas színvonal tartásában következetesek óhajtanak maradni. Ez utóbbit azzal is szeretnék elérni, hogy -a vizsgáztatás és a jogosítványok kiadásának jogát a KOTK debreceni „csápján” a Külker Info Oktatási és Továbbképzési Kft.-n keresztül —. melynek megyei bázisa a KPVDSZ Művelődési Házban lesz — továbbra <s kezében fogja tartani. Könnyebb elhelyezkedés A jelenleg Debrecenben számon tartott 600 jelentkező jelentős része Szabolcs-Szat- már-Bereg megye lakója, akik a széles kínálati palettán lévők közül elsősorban a közép és felsőfokú külkereskedelmi és áruforgalmi, és a vámügyi szaktanfolyamok hallgatói szeretnének lenni. A kínálatból azonban további olyan, még ezután divatba jövő területekre is lehet képzési, formát választani, mint a nemzetközi szállítmányozás, vagy a külkereskedelmi propaganda. Különösen hasznos lehet a későbbiek során a gimnáziumi érettségivel elhelyezkedési nehézségekbe ütköző fiatalok számára, akiknek az ilyen irányú szakképzését — természetesen önkéntes alapon — akár a gimnázium befejező évében is meg lehetne kezdeni, ahogy azt már Nyírbátorban megpróbálják a következő tanévtől kezdve. — Jól működő vállalkozáshoz. jól képzett vállalkozók kellenek, melynek lehetősége szélesedik ki ezután a Nyírség, Szatmár és Bereg polgárai számára. G. B. A Ság vári Tsz vajdasi üzemegységében Nemes Gábor növényvédő főmérnök technológiája alapján , kiváló minőségű almát sikerült termelni az idén. Az átlagtermés hektáronként 450—500 tonna alma, amelynek egy része belföldön kerül értékesítésre, más része külföldi piacokra megy. (H. P. felv.) m mra minden főúttól tá- MJ vol esik. Ezt a hát- rányt a község egész történelme során kénytelen volt eltűrni, ám beleszokni talán soha nem fog. Bulyáki Gyula bácsi, aki a bal lábát a műtőasztalon hagyta az érszűkülete miatt, s azóta két hónaljmankóval tud csak járni, életével példázza, hogy nem szabad minden csip- csup dolog miatt, mint például egy láb elvesztése, feladni. Hiszen a kukoricát és a krumplit úgy is meg lehet kapálni, hogy az ember leül egy almásládára, és körbekapálja azokat a töveket, amiket így elér. Utána a ládát odébbhúzza és tovább kapál, amíg van még kapálatlan tő. övé a faluban az egyik legjobban gondozott kert ma is. Bevallom őszintén, nemcsak a kapanyélcsiná- lás, a sarlóélezés, a kutya- nyakörv-készítés fogásait lestem el tőle, de az élet tiszteletéhez szükséges emberi tartást is erősíti bennem. A lápi föld a krumpli szanatóriuma. Így hallottam az apámtól — mondja Gyula bácsi. — Bizony a kotuban az Ella krumpli két öklömnyire is megnőtt. A máié pedig emberi kar- nyira, könyöktől az ujjhegyig nagyságú csöveket hozott. A kukoricát és a krumplit úgy vetették, hogy a so- rozóval meghúzott sorokba a sarkunkkal egy kis gödröt nyomtunk a földbe, ebbe dobtuk a kukoricamagot vagy a krumplit, és a talpes. Nem is csoda, hogy rögtön terjeszkedik, ha a gazda nem figyel oda. Amikor az egyik tavaszon szántani mentünk, az apám a kezembe nyomott egy kihegyezett vasrudat, olyan hosszút, mint ott a mankóm. Rámparancsolt, hogy Makacs rózsabokrok púnkkal földet húztunk rá. Ha az egyik saroknyomban lévő magra a földet ráhúztam, már léptem is tovább előre és már a másik sarkam csinálta nyomot is bevetettem, betakartam, így a tövek távolsága mindig azonos volt. A sorozó három foka 70—70 centiméterre volt egymástól, szép, áttekinthető sorok lettek. így könnyebb volt kapálni, gazolni és a lófogattal feltölteni. — Engem az apám, pedig még alighogy visszavonult a láp vize, küldött ki gazolni. Legnagyobb ellenségünk volt a muhar, azt szinte folyamatosan irtanunk kellett. Nemrég olvastam valamelyik újságban, hogy a muharmag még 150 évesen is csírakéa szántásban menjek utána, és amikor ő szól, ott nyomjam a földbe a rudat. Ahol a hegye keménybe ütközik, oda szúrjak le egy jelzőbotot. Így is tettem. Amikor már lehetett, felástuk ezeket a megjelölt helyeket, és onnan egy fogatra váló egérfatörzset vittünk haza. Ha éhesek lettek, szalonnát sütöttek, tüzet gyújtani csak a dűlöúton, vagy az árokban lehetett. Az árokban azért, mert az oldala és az alja agyagos volt, ha a földön sütünk, kigyulladhatott volna a láp. — A lápon van salét- romos terület is, és ezt a salétromot meggyújtják. Egy gazdának két tehene ott pusztult el. Megijedtek valamitől és berohantak az égő salétromos földre. De a járom a nyakukon volt, nem szabadulhattak, így mind a kettő ott veszett. Utána sokáig járta is a mondás: úgy ne járj, mint Sarkadi a teheneivel. Ha távol is esik Ura mindentől, azért előnye is van ennek. Hogy nem figyelnek rá. A nagy iskola- körzetesítési kampányból is kimaradt. A Börvely úti iskolát viszont megszüntették — a tyukodi tanács tavaly eladásra 40 ezer forintért meg is hirdette, és 149 ezerért el is adta — és a Börvely úti iskola igazgatója lett az urai iskolaigazgató. Mondják, hogy amikor átvette, akkor ennek az iskolának az udvara egy kopár puszta volt. ö telepített ide lucfenyőket, a bejárati út mellé rózsabokro- kat, az udvarra gömbakácot és három szomorúfűzet. ö már elment nyugdíjba, és hazaköltözött szülőfalujába, Hermánszegre. Azóta két fűzfa kiszáradt, ki is lett vágva, a rózsatöveken is kezd eluralkodni a vadhajtás. De a rózsabokrok azért makacsul mégis virágoznak. Cserbakőy Levente
