Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
t Kelet-Magyarország 1990. szeptember 1, Kopogtat a botrány Kitört a botrány Sényőn — kaptuk a hírt egyszerre két helyről is. Az egyik polgármester-jelölt azzal fenyegeti beosztottjait, hogy aki nem rá szavaz, azt elzavarja. Egyenként hívja be a dolgozókat és egyáltalán törvénytelen, ahogy az ajánlócédulákat összeszedi. A legnagyobb baj pedig, hogy az emberek nem mernek nemet mondani. A nyírturai tanácsházán Lukács Lászlóné vb-titkár az előző nap készített jegyzőkönyvet szedi elő. Lajsz Miklós, a tsz vendéglátójának vezetője vitte a hírt, de két tanú, két „szenvedő alany” nevét is jegyzőkönyvbe mondta. Nem olvasgatunk, jobb lenne tőlük hallani, ki és mivel fenyegette meg őket. Míg Sényőre érünk, beszélgetünk. Félnek az emberek — A tsz-elnök az oka mindennek. Félnek tőle az emberek, azért nem írták alá a jegyzőkönyvet. A választási bizottsággal közösen kezdtük el kikérdezni őket, aztán bejött a tsz-elnök, elkezdtek remegni és utána meg se mertek szólalni. Alá se merték írni a félig kész jegyzőkönyvet. Megérkeztünk a sényői tsz központjába. Egy irodájában működik a választási bizottság. Jobban mondva csak működne, mert még senki nem „kopogtatott”, hogy ajánlana valakit képviselőnek, vagy polgármesternek. A két asszonnyal szeretnénk beszélni. Hívja egyiket a vb- titkárnő, de nem jön. Azt mondja: nem akar beszélni. Próbát teszek, talán ha ketten leszünk, rábeszélem, s aztán a nyilvánosság elég védelmet ad, ha „kitálal”, nemigen mernek vele kitolni, minden ellene tett intézkedés megtorlásnak minősíthető. Már nincs a szobájában, s míg ott vagyok, visz- sza se jön. A választási bizottság két tagja is hallgat. Legfeljebb addig merészkednek, hogy megerősítik: mindenfélét beszélnek az emberek, de csak ismerősöknek, mert félnek. És még a háromezer forintos állásukhoz is ragaszkodnak, ezért a nagy hallgatás. Beszél viszont a visszaélés gyanúját bejelentő Lajsz Miklós, aki egyébként az egyik polgármesterjelölt. A falu végén nemrég nyitott kis presszójában találjuk. — Hétfőn reggel azzal fogadtak a vendéglőben, hogy az úgynevezett másik tábor gyűjti az ajánlócédulát. Bementem a tanácsra és elmondtam, mert ez az emberek választási jogának korlátozást jelenti. Félnek az emberek, nem mernek nyilatkozni. Így nem azt választja, akit akar, hanem akit „ők” akarnak. A tsz-elnök előttem mondta: még egyszer akkora hibát nem követhetnek el, mint az előző választásnál az Agrárszövetség. Akkor összegyűjtöttek ötszázvalahánv kopogtatócédulát és nyolcvannál alig többen szavaztak rá. A tsz-elnököt, Shäffer Lászlót a szobájában találom. Mondom jövetelem célját, s kérdezem: igaz lehet-e, hogy az egyik jelölt, Pehely Zoltán a tsz szállítási üzemének egyik vezetője megfélemlíti és munkanélkül maradással rémisztgeti az embereket? — Kizárt dolog. Szerintem a leendő önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy megtartsa, sőt bővítse a munkahelyeket. E pillanatban az egyetlen adófizető a tsz, akire az önkormányzat számíthat. Ez nem fenyegetés. Itt a lakosság a fenyegetett. Ha szétzilálják a működő gazdasági egységeket, nyomorszintre süllyed a lakosság. Egyébként meggyőződésem, hogy e botrány kirobbantása a legtörvénytelenebb. Ameny- nyiben bejelentés érkezett, hivatalosan ki kellene vizsgálni és a tényeket közölni, nem feltételezést a rádióban, az újságban. A tsz az egyetlen adófizető — Igen, így volna a jó, — értek egyet — de az ön egyik beosztottja csak félig merte elmondani, amit jegyzőkönyvezni akartak, velem meg szóba sem mert állni. Állítólag ma reggel már megkapta a magáét. — Nem látom be, hogy egy polgármesterjelölt miért fenyegette meg a pénztároskislányt, akinek igazából tömegbefolyása nem lehet, nem potenciális ellenfél. Szóval nem látom a logikát. Egyébként nevetséges ez az egész kopogtatócédula-ügy. Állítom, hogy a kopogtatócédulát kitöltve össze lehet szedni. Üresen természetesen hamisítás, törvénybe ütközik, bűnvádi eljárást kell indítani és megbüntetni. De hogy valaki összegyűjti, az nem törvényellenes. Ezt csak a tanácstitkárnő nyilvánította törvényellenesnek. — Fogadjuk el, hogy nem törvényellenes. De ha valakihez a munkahelyi főnöke megy el a kopogtatócéduláért, vajon mer nemet mondani? — Ez a veszély fennáll, ugyanakkor szeptember 30- án a beosztott arra szavaz, akire akar. Nem szabadna a kampány során olyan dolgoknak elhangzani, amit a másik fél már nem tud megbocsátani. A választás után is együtt kell "dolgozni. Míg az elnökkel beszélgetünk, megérkezik Pehely Zoltán is. A kérdés változatlan: igaz-e, hogy a munkahelyük elvesztésével fenyeget embereket? Elkezdődött a lejáratás — Nem igaz. Van egy mondás: aljas ember a másikról is azt hiszi, hogy aljas. A tisztességes ember a másikról is feltételezi, hogy úriember. Ennyi. Még egy cédulát sem gyűjtöttem. Embereimnek tartottam gyűlést, ahol azt kértem: mindenki menjen el szavazni, s csak akkor adjanak le vok- sot, ha minden programot megismernek, akikor döntsenek, hogy melyik a meg- nyerőbb. Kérdem én. hogy lehet ellenőrizni, hogy ki kire szavaz? Hogy is lehetne megfenyegetni bárkit is? Ha nem kapok annyi ajánlást, amennyire szükség van. akkor hogyan szeretnék győzni? Amióta munkatársaim javasolták, hogy induljak a választáson, elkezdődtek a lejáratások. Biztos észrevette, hogy születési hibám van. Még arra is hivatkoznak : hogy lehet polgármester, aki nem tud normálisan járni? Ilyen alattomos módszerekkel nem lehet mit kezdeni. Én csak azt mondtam az embereknek: a mi falunkról, a mi sorsunkról van szó, beszéljék meg otthon, s olyan embert válasszanak, aki erre a legalkalmasabb. Nem tudom, hogy /értette ezt Lajsz Miklós fenyegetésnek? Szabó Miklós tanácselnökkel azon elmélkedünk: vajon nem volna-e célszerű falugyűlést összehívni? Azt mondja: ilyen feszült hangulatban veszélyes lenne. Elszabadulhatnak az indulatok, még jobban elmérgesedhet a helyzet. Marad egyetlen lehetőségként, hogy ez a botrány elhiteti mindenkivel: nem tsz-, vagy tanácsi vezetőtől függ Sényő jövője. Szeptember végéig egy tisztességes vetélkedő kellene, aztán győzzön a jobb, de aki a versenyben lemarad, az is emelt fővel gratulálhasson, s dolgozzon Sényőért, 1314 ember érdeke ez. Balogh József K utatom a közös vonásokat, gesztusokat, megtl lefödve hallgatom az ismerősnek tűnő szavakat, mondatokat. Mert rokonok között vagyunk Itt Debrecenben — a hetedik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson — még akkor Is, ha sosem láttuk egymást, ha még oly messziről is látogattak ide, mint az líraion tűiről, a mesx- szi északról Lappföldről, vagy a „közeli” Észtvagy Finnországból. Ob melletti Nyugat- Európa nagyságú hazájukból először jöhettek el a nagy testvérhez, a magyarokhoz, az alig, hétezren maradt vogulok és a 21 ezren megmaradt osztjákok képviselői. Díszes népviseletbe öltöztek a nagy találkozó alkalmából. Megilletődve köszönnek, szorítanak kezet. De itt vannak komik, udmurtok, mundvinok, marik is, akikről csak a A közelmúltban adták át Fehérgyarmaton a több milliós beruházással készült új posta épületét. (E. E. felv.) Halállal fizetett az adós Kezesek slamasztikában Újsághír: Nyírmadán egy férfi a sógora személyi kölcsöne ügyében kezességet vállalt. Az adós a részleteket januártól nem fizette, s a közte és a kezes között támadt vita során a kezes a sógorát egy késsel többször megszúrta, aki belehalt sérüléseibe. Talán alig van olyan ember, aki valakinek ne vállalt volna kezességet. Arra a munkahelyen is gyakran megkérik az embert, s bizony kellemetlen nemet mondani. Pedig a kezesek igencsak slamasztikába kerülhetnek. Többekben felvetődött a kérdés: például az OTP a kezesség úgymond intézményéről nem tudna-e lemondani ? Annál is inkább, mivel csinos kamatot számol fel. — Nem — válaszolta Simon János, az OTP Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Igazgatósága hitelosztályának vezetője. — Ugyanis a kezesség a kölcsön visszafizetésére bizonyos garancia. Készfizető kezességet általában a kis összegű fogyasztási hiteleknél — melyeket egyszerűsített ügyintézéssel bonyolítunk le — alkalmazunk. Annak során a kölcsönadós és annak kezesei a hitel visz- szgfizetésére garanciát vállalnak. — Mivel ezek a hitelek többnyire kis összegűek, ingatlanok, vagy nagyobb értékek és ingóságok fedezetként! lekötése nem indokolt — folytatta az osztályvezető. — Ha ilyesmivel élnénk, az az ügyintézést jelentősen megnehezítené, bonyolítaná, így a jövőben is az egyszerűsített eljárást alkalmazzuk. Ellenben arra van lehetőség, hogy a hitel visszafizetésére a Garancia Biztosító vállaljon kezességet. A biztosítási díj a hitel összegétől és a lejárati időtől függ. Az ügyintézés a hitelfelvétellel egy időben történik. Gond, hogy jó néhány olyan ember próbálkozik kezesi garancia biztosítással, akik egyébként sem hitelképesek. Tehát az OTP a magas törlesztő részletek miatt a kezességtől nem tud eltekinteni. Ha nem ezt tenné, akkor gyakoribb lenne az úgynevezett végrehajtási ügy, s mivel sok adóstól nem tudnának levonást eszközölni, azok tartozása gyarapodna, valamint az OTP hitelhátraléka is növekedne. Sajnos a korábban rendesen fizetők közül is jó néhá- nyan mulasztják el törleszteni adósságukat. A lakáshitelek ügyében kezességet vállalók is mind gyakrabban kerülnek kellemetlen helyzetbe, mert ha az adós nem fizet, és tőle nem tudnak elegendő pénzt levonni, akkor a megfelelő összeget a kezesek fizetéséből kénytelenek letiltani. Az osztályvezető megjegyezte: a hitelkamatok a betéti és a jegybanki kamatok emelkedése miatt magasak. (cselényi) tankönyvekből olvashattunk mind ez ideig. Na persze a finnek is, akik már mindennapos vendégek nálunk és az észtek, akik szabadságukért küzdenek. Kutatjuk egymás tekintetét, örvendezünk egymásnak, örülünk az ünnepnek, a találkozásnak. örülünk, hogy a történelem zűrzavarában, a nagyhatalmak szorításában él még a rokonság, ha néhol a számuk meg is fogyatkozott Bodnár István Réka gólyái /galkan kopogtatnak, s JÓ amint ajtót nyitok, 9' látom, hogy az ötéves Réka az; — Volna egy kis beszédem Kati nénivel — mondja nagyon komoly arccal. — Nocsak! — felelem meglepve, s tessékelem a szobába. — De nem ám olyan rövid dolog — folytatja, s már helyezkedik is el a fotelban. — Tessék leülni, mert hosszú lesz. Letelepszem hát én is, és izgatottan várom, mi az, ami csöpp lelkét felkavarta. — Délben boltban voltunk a nagyival — magyarázza. — Éppen megyünk át az úttesten, amikor felnézek az égre, és azt mondom: mama, nézd, menynyi repülő. Azok nem repülők, hanem gólyák, mondta a mama. Nyolc gólya volt. Azt mondta a mama, hogy már készül , nek haza, repülnek Afri kába. — Miért repülnének Afrikába? — kérdezem, játszva a tudatlant. — Mert ott meleg van. És most azért jöttem, hogy tessék megírni az újságbe hogy szerintem korai mér elrepülniük. Hát, megírtam. Bár tudom, a gólyák nem olvas' nak emberújságot, íg nem is tudhatják, h/fi' Réka átsírta miattuk egész délutánt. És a. tudom, hogy az ő új~- jukban már megírták, Közeleg az ősz, ideje indulni. De tavaszra, Rékával együtt visszavárjuk őket! (csk) Miok ha találtaik
