Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

1990. augusztus 11. Kelet-Magyarország 3 A LÓ MÁSIK OLDALÁN Ó lig várom már a vagyonelszá­moltatókat, hogy felmérjék és nyilvánosságra hozzák, mit hal­moztam fel elnökségem alatt! Az én lelkiismeretem nyugodt, és nincs az az ítélőszék, ami előtt ne tudnám igazol­ni a szerzett javakat. Az 1976 óta az elnöki posztot betöl­tő Koleszár István (petneházi terme­lőszövetkezet szavait, de még inkább az érzéseit az utóbbi hónapok „tiszto­gatási” hulláma csiszolta érdesre. Az Egyakarat Tsz elnöke éppen azt sze­retné, ha egy akaraton lenne minden­ki a rendteremtés ügyében. Mert mégiscsak tarthatatlan, hogy most egyesek ugyanúgy általánosítanak, mint a szocializmus építgetésének kü­lönböző fázisaiban. Ki ne emlékezne arra, ha egy lakatos jelentkezett a pártba — sokszor meg se várták, hogy önként szóljon — megvolt a helye. Az őszinte hitből kérelmező tanárt, orvost, mérnököt sok esetben csak azért nem engedték az uralkodó elit sora­iba, mert értelmiségi és nem munkás. Mit számított, hogy a diplomás is le­het élvhű vagy a munkásban sem teng túl az öntudat? Szóval, ez jutott Koleszár István eszébe, noha joggal hihettük, hogy egyszer és mindenkorra letűnt a ha­zug általánosítás ideje. Amikor tény­leg az számít végre, hogy ki mit ér, függetlenül attól, hogy szakképzettsé­ge, tudása, erkölcsi tartása milyen posztra predesztinálja az illetőt. Olyan szépen hangzott, amikor előbb Kor-kórkép ellenzékként, majd a kormánypárt státusából fogalmazták meg az MDF vezetői: szakmai rátermettséget, veze­tői hozzáértést vár(ná)nak el a bár­milyen szintű funkciót betöltő ember­től. Joggal és megnyugvással tekint­hetett a már korábban is a közösség által megválasztott vezetők jó része az anyagi és az erkölcsi elszámolta­tás elé. Hiszen ép ésszel senki nem vehette komolyan, hogy ebben az or­szágban minden vezető tisztességtelen, harácsoló, népnyúzó és csak a saját pecsenyéjét sütögető lehetett. így az­tán nincs félnivalójuk a valóban a közös ügyért munkálkodóknak. Mert felnőtt közben egy olyan nemzedék, amelynek tagjai egyetemi, főiskolai diplomával a zsebükben, nyelvisme­rettel, hasznot hajtó külföldi kapcso­latokkal rendelkeztek. S az előző rendszer sok ilyen embert ültetett ve­zetői pozícióba. Éppen ezért furcsa a mostanában elharapózó közhangulat: minden ve­zető egyformán gyanús, biztosan tisz­tességtelen, és meg kell válnia hivata­lától. Borzasztóan kártékony szemlé­letnek lehetünk tanúi és sokan szen­vedő részesei, mivel egy kalap alá vesznek, és torzan általánosítanak mindenkit. Pedig, ha megnézzük, sok vezetőt titkosan, több jelölt közül vá­lasztott a kollektíva, bizonyára mérle­gelve az illető szakmai és emberi kva­litásait. Akkor van-e jogunk kétségbe vonni a hitelességét csak azért, mert most vezetőként tevékenykedik? Természetesen nagyon sok visszás­ságot tapasztalhat mindenki a kör­nyezetében. De vajon egycsapásra megoldódik minden bajunk, ha most X-et leváltjuk és Z-t tesszük a helyé­re, mindössze azért, mert a korszel­lem a mindenáron való elmozdítást sugallja? Nehogy úgy járjunk, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is ki­öntsük, és ott álljunk csupa új. eset­leg „megbízható” vezetővel, s megint későn döbbenjünk rá, ismét a ló má­sik oldalára estünk. 0 józanul gondolkodók értelem­szerűen támogatják a jó és a még jobb vezetők pozícióba ke­rülését, hiszen gazdasági kilábalásunk nagyrészt az ilyen személyeken mú­lik. De nagyon rossz emlékű a min­dent és mindenkit összemosó általá­nosítás. Nehogy ismét sok megkesere­dett honfitársunkat kelljen egy ké­sőbbi kormányzatnak rehabilitálnia, mert most menesztette a környezete csak azért, mert vezető volt. Tóth Kornélia Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében Farkas Győ­ző és Tóth Csaba fizikusok új jelenséget fedeztek fel a fotóeffektusra, azaz a lény hatására fémekből történő elektronkilépésre vonatkozóan. E jelenség, amit 1902-ben Lénárd Fülöp mutatott ki kísérletileg, majd Einstein ér­telmezett (mindketten Nobel-díjat kaptak érte), az újkori fizika: a kvantumelmélet egyik elindítójául szolgált. A KFKI kutatói azt találtak fel, hogy rendkívül erős lézer­fénnyel aranyat megvilágítva mintegy ezerszer nagyobb energiával lépnek ki az elektronok, mint a gyenge, hagyo­mányos fényforrások esetén. Ez azt jelenti, hogy az Ein- stein-formula jóval általánosabb érvényű, mint annak meg­születése idején gondolták. Barátságtalan lépés A határstop következményei SAJNOS KÖZISMERT, hogy augusztus 1-jén 0 órától Rizskov szovjet miniszterel­nök elrendelte a kishatár- menti forgalom leállítását. E határozatba sikerült betekin­teni annak a magyar kül­döttségnek, amelyik augusz­tus 9-én Beregszászon talál­kozott Kárpátalja illetékes, vézétőivel ' a körülmények tisztázására. Zilahy József, a Szábolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Tanács főosztályvezetője a következő tájékoztatást ad­ta lapunknak. — A Szovjetunióban kiala­kult belpolitikai helyzet mi­att sajátosan értelmezik a miniszterelnök határozatát, s a tagköztársaságok közül csak néhányán hajtják azt végre. A Örósz Köztársaság például nem fogadta el, Jel­cin nem engedi életbe lép­tetni, de nem szűnt meg a forgalom Moldávia és Romá­nia között sem. Az ukrán mi­niszterelnök viszont továbbí­totta az illetékes határőrizeti és vámhivatali szervekhez, így közös határunkon meg­szűnt a kishatárforgalom. A SZOVJET FÉL TUDO­MÁSÁRA HOZTUK, hogy mivel a kishatármenti forga­lom megindítását 1989-ben magas szintű szovjet és ma­gyar kormánybizottságok- hozták létre, megváltoztatá­sára is csak ez a két testület illetékes. Mivel a magyar fe­let ez ideig hivatalosan a mégvátöztatás tényéröl nem értesítették, így a szovjet fél egyoldalú lépésének kell azt' minősíteni. Ebből kiindulva kértük, hogy azonnali ha­tállyal állítsák vissza a kis­határmenti forgalom kétol­dalú engedélyezet rendjét. KIFEJEZÉSRE JUTTAT­TUK, hogy az intézkedés a két terület gazdaságainak je­lentős gazdasági kárt okoz, hisz töb mint 180 bartell- megállapodás született, me­lyek értéke meghaladja a milliárd forintot. Az áruk mozgatása így gazdaságta­lanná válik, hisz kerülő úton, több száz kilométert kell utaztatni a záhonyi ha- . tárátkelőig, az átrakás pedig több ■ napot vesz igénybe. Kértük, hogy' a. beregszászi ■ kórházépítkezéshez — éz mjndkét fél közös érdeke — ; az, áruk' és a személyek átjut­tatása zavartalanul történ­hessen.' ­Jeleztük, hogy 1991. au­gusztus 18-án Máriapócsra látogat TI. János Pál pápa', s várható, hogy Kárpátaljáról több ezren szeretnének ide zarándokolni. Kértük, hogy a kialakult szokásjogoknak megfelelően rugalmasan és gördülékenyen teremtsék meg a határon átjutás felté­teleit. Arról is tájékoztattuk a szovjet tárgyalóküldöttség résztvevőit, hogy európai piknik, lesz augusztus 18-án Béregsuráhy térségében, s ajánlottuk, hogy-ó rendezvé­nyen Kárpátaljáról is minél többen vehessenek részt. A szovjet delegációval ab­ban állapodtunk meg, hogy együtt fordulunk az ukrán és szovjet központi szervekhez. A magyar fél a tárgyi felté­telek javítására kiépíti a ba­rabási és tiszabecsí határ­átkelőket, a szovjet fél pe­dig a harangláb! és az aszté- lyi határátkelőt (ez utóbbi folyamatban van). A szovjet fél átépíti a csapi határátke­lőt, ami egy másik Tisza-hi- dat és egy európai szintű át­kelőt jelent. SIKERÜLT MEGÁLLA­PODNUNK, hogy a határőri­zeti és vámszervek a tisza- becsi és barabási határátke­lőknél állandó ügyeletet tar­tanak, s lehetővé teszik, hogy a rendkívüli családi események miatt szükségessé váló személyi forgalom to­vábbra is zavartalan lehes­sen. Az esemény igazolásár;, mindkét fél távirat bemuta­tását kéri. A bartellforgalom ugyanezen a két határátkelő- helyen bonyolítható tovább, a beregszászi kórház építésé­vel összefüggő személyi és teherforgalom feltételéit is biztosítják.­;Felvetődött egy speciális, kamionátkelőhely létesítése, inert ráost az almát is köz­úton kell kiszállítani. A tű- zséri és a mándoki állomáso­kon a kivonuló katonák és felszerelések átrakása folyik. ELMONDTAK azt is, hogy a kárpátaljai emberek­nek sokba — kb. 150 rubel­be —- került a határátlépő­kiváltás, ezért is szorgalmaz­zák a határátkelők újbóli megnyitását. Vaszil Vaszilje- vics Sepa, a terület parla­menti képviselője elmondta, hogy mint az ukrán parla­ment tagja, felháborítónak tartja a kishatárforgalom megszüntetését, 160 ezer ma­gyar kapcsolattartásának megakadályozását, ezért in­terpellálni fog az ukrán par­lamentben. Felszólalását már bejelentette, így a következő ülésszakon követelni fogja, hogy a magyar—szovjet ha­táron is zavartalan lehessen a kishatármenti forgalom. B. J. Naményi tartozik-követel Pénzt csinálnak a fából Szemmel látható, hogy modernizálták a Felső-tiszai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság vásárosnaményi üzemét. Egyenletesen, ütemesen jön le a faanyag a gépekről, de a termékek ellenértéke, a pénz csak nehézkesen csordogál a kasszába. Ügy hírlik: a 300 dolgozót foglalkoztató középüzemnek július elejét» 24 millió forint volt ä ■ kintlévősége, ennyivel- tartoztak. Am itt már kezd kialakulni --a piacgazdaság.' Minden lehetőt pénzzé tesz­nek. Inkább alacsonyabb áron Szabó Tamás üzemigazgató helyesel,.majd ezt mondja: =-r Sokan sokkal tartoznak üzemünknek, illetve gazda­ságunknak. Nekünk pedig nemcsak majd, hanem most is kell a pénz. Ezért, amikor tehetjük, alacsonyabb áron adjuk termékeinket azoknak, akik azonnal hozzák a forin­tokat. Megdöbbenve halljuk, hogy az ország legnagyobb válla­lata, a MÁV is tartozik a beregi középüzemnek. A té­máról így vélekedik Szatmá- riné Tar Mária gazdasági ve­zető: — Mi vagyunk a FEFAG legnagyobb önálló fafeldol­gozó üzeme. A raklapok árá- yal, valóban. tartozik nekünk a MÁV,' .Fizetési hátraléka van egy .másik, nagy cégnek, a ZÖLŰÉRT-nek is. Követe­lésünk van még néhány tsz- től és kft.-től. Valószínű, né- hányan késedelmi kamatot is fizetnek majd, ami 30—33 százalék, ám ha mi bankhi­telt veszünk fel, arra 35 szá­zalék a kamat. Vagyis előny­telen számunkra a két dolog összefüggése. A magas kész­letek is hátrányosabbak a számunkra. — Ez hogy függ össze az előbbi témával? — Mi egyenletesen terme­lünk, de termékeinket — fő­leg a ládákat — néha pénz­hiány, néha a várható ter­més latolgatása miatt késve veszik ál partnereink. Az el­ső negyedévben 19 millió, fél évkor 9 millió forint értékű volt a készletünk. Az ideális készlet nálunk 4 millió ló­rimban állapítható meg. A gondok ellenére féléves ter­vünket teljesítettük. wf maikan kopogtattak, majd nyílt az SS ajtó. s feltűnt egy doboz. Az­■■ tán két kéz. ami tartotta. Torta! — kiáltot valamelyikünk, mire beljebb került a dobozt tartó két kéz tulajdonosa. — Nem. nem! — hangzott a rövid válasz. — Akkor szén! — szólt a követke­ző. kevésbé elmés tipp. S mivel ven­dégünk hamar felmérte, hogy nem vá­gyunk találékony hangulatban, gyor­san megmondta a helyes választ: — JÉGNYALÓKA! Beindult az agyunk. A jégnyalóka olyan édességféle, amit az anyuka vesz a jó gyereknek. Folyadék formá­jában vékony, hosszú zacskóban kap­ható a boltokban, mélyhűtőbe téve jéggé dermed, akkor levehető róla a zacskó, s vígan szopogathatja a cse­mete. Teljesen olyan, mintha fagyit enne. csuk nincs hozzá tölcsér. Mire végigfuttattuk agyunkban a jégnyalókához írt programot, vendé­günk kezében a dobozból már kövér cseppekben hullott alá a létyó. Töl­csér — az nem volt. Sőt. semmiféle edény, amibe felfoghattuk volna a drága jó nedűt. Gyűjtöttünk hát újságot, hogy ven­dégünket megszabadíthassuk ..édes” terhétől, a dobozt földre tettük, gazdá­ját pedig hellyel kínáltuk. Elhelyez­kedve rögtön elmondta jövetele okát. Három héttel ezelőtt vásárolt két do­boz jégnyalókát a FÜSZÉRT-től. Azért ilyen sokat, mert boltvezető, s a kör­nyékbeli gyerekek nagyon szeretik. Nem őt, a jégnyalókát. Közben férj­hez ment a lánya, ő pedig szabadság­ra. Igen ám, de mire visszajött a sza­badságról. a teljesen normális, szabá­lyos körülmények között tárolt jég- nyalóka úgyszólván megereszkedett. A zacskó megszabadította magát tartal­mától, s most itt áll üresen, illetve időnként még csöpörészik. Elment a FÜSZÉRT-hez. hogy becserélje, mert hát százhúszból hetven üres zacskóval ugyan mit kezdhet egy kereskedő? Ott érte a hidegzuhany. A nyolc nap reklamálási idő lejárt, ők ugyan nem tehetnek semmit. Gyenge érvnek szá­mított. hogy a szavatosság viszont nem járt le. mert .90 napig érvényes, ez rajt’ vagyon a zacsekon. Most itt áll 73 üres zacskóval, és cirka 600 forint veszteséggel, mert ugyan ki az a bo­lond. aki üres zacskót vásárol csak azért, mert rá van írva: jégnyalóka. Persze, nem jött volna, ha ez először fordul elő. De máskor is volt már ilyen, és nem csak a jégnyalókával. Most azt tanácsolták neki, legköze­lebb egyenként vizsgáljon át minden darabot. Akkor csak nem lesz gond. Belegondoltunk, és rájöttünk, elég hosszú időbe telne átszámolni egy-egy borsoszacskót, nem beszélve a csatta­nó maszlaggal kevert lencséről. Per­sze. utólag könnyű okosnak lenni. De azért okoskodtunk utólag. £ lképzeltük. hogy az anyuka ro­han a boltba, majd haza, mert ki volt írva: a jegnyalóka még nem csöpög, tessék gyorsan megvenni, s behüteni. Vagy: a kereskedő maga hűti be az árut. s akkor még sebeseb­ben rohan a mama. hogy el ne olvad­jon. mire hazaér. Mert mélyhűtött árut újra hűteni veszélyes és tilos. S van egy végső elkeseredésben kialakított utolsó megoldásunk: jól be kell he­geszteni a zacskót, még a gyárban. Legalább 90 napra, amin le nem jar a szavatosság. (csk) A tervteljesítéshez hozzá­járult az az új raklapszegező gép is .amelyet a helyszínen Apagyi Ferenc üzemrészve­zető mutat be: Nem lesz leépítés — Ez a holland gyártmá­nyú gép méretpontos, és ki­váltotta a nehéz fizikai mun­kát. Naponta 7—800 Euró- raklapot tud jó minőségben elkészíteni. Ehhez a munká­hoz eddig tíz dolgozó kel­lett, most már hat is elég. Szabó Tamás nyugta­tóan teszi hozzá: nem lesz szervezett leépítés a bő 20 millió forintos gépi beruhá­zás ellenére. Ahogy járjuk a jókora területen fekvő tele­pet, az üzemigazgató egy új szárítóberendezést is mutat, mondván, hogy saját, ener­giával működik. Közli, hogy idén áttérnek a fa komplex felhasználására. — Az alapanyagunk felét a saját gazdaságunk adja, fe­lét felvásároljuk például a nagydobosi, a fényeslitkei tsz-től, a vízügyi igazgató­ságtól, sőt néhány kisebb té­telt maszekoktól is. Az olcsó eladók vannak előnyben. Volt olyan két hónap, amely alatt a segédanyagaink (szeg, vas, drót) ára 36 százalékkal emelkedett. Ezért eladási árainkra csak 3—4 hónapra szerződünk. Rugalmason alkalmazkodni — Mik befolyásolják gaz­dálkodásunkat? Említsen egyet-kettőt a külső hatások közül! — Előfordul, hogy tavasz­szal raktárra gyártjuk az al­másládákat. Aztán egyszerre sokat rendelnek az almater­melők, ha már látják a vár­ható termést. Ilyenkor a lá­daüzemünkben megerősít­jük a kétműszakos termelést A közelmúltban messze vidé­ken sikerült egy kölcsönö­sen jó üzletet kötni. Egy pé­csi kft. kicsiny, speciális lá­dákat rendelt nálunk. A nyu­gati háziasszonyok ebben a pár kilós apró ládában vá­sárolják meg és úgy viszik haza a nyári-őszi gyümölcsö­ket. Fehérgyarmat közeié­ben az állami gazdaság szil­váját is ezekbe a ládikókba rakják. Nábrádi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom