Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-02 / 180. szám

Kelet-Magyarország 1990. augusztus 2, A legfontosabb: kiküszöbölni az erőszakot A Szovjetunió debreceni főkonzulja Nyikita Dar- csijev a napokban fogadta lapunk munkatársát. A beszélgetés főbb kérdéseiről készült az alábbi in­terjú. ön előzetesen Jelezte, hogy kiegészítést kíván adni a la­punkban július 9-én megjelent „Mint egy égő fáklya Litvánia felé futott’* című cikkünkhöz, amely érinti a Szovjetunió ér­dekeit. — Pontosabban a főkon­zulátus és a nagykövetség te­kintélyével kapcsolatos. A cikkben az áll. hogy nem adtunk beutazási engedélyt Litvániába a Nyíregyházán élő P. Normantas szovjet ál­lampolgárnak, miután ő az önmagát Záhonynál elégető litván szobrász halálának körülményeiről érdeklődött. A valóságban nem így tör­tént. Normantas nem kért Litvániába beutazási vízu­mot. hanem Kazahsztánba kért. és azt meg is adtuk. Már elnézést, de lapunkat úgy informálta Normantas, hogy előbb Litvániába akart menni, s amikor arra nem ka­pott engedélyt, csak azután használta fel az Alma Atából érkezett meghívó levelet... — Nézze, itt a dokumen­tum. itt csak az áll, hogy Ka­zahsztánba kéri az enge­délyt . .. önmagában is furcsa, hogy a Szovjetunióba szovjet állampol- Kár csak engedéllyel léphet be. Nem? — Bejelenthetem, hogy im­már megoldódott a vízum- kérdés a Magyarországon élő szovjet állampolgárok szá­mára: ezután nem kell be­utazási engedélyt kérni, ha a Szovjetunióba kívánnak utaz­ni, bárhová mehetnek. Ezt örömmel hallom és ter­mészetesnek tartom, de mi a helyzet a magyar állampolgá­rok beutazásával'.’ Világútlevél­lel visszaküldenek a határról? — Magyar állampolgárok­nak. ha nem hivatalos, szol­gálati. vagy csoportos turis- taútra mennek, továbbra is kérniük kell a konzulátustól a beutazási engedélyt a szál­lásadó megnevezésével, hogy hol. ki fogadja őket. Ez az önök érdekeit szolgálja, mi- vei mi még nem vagyunk berendezkedve az egyéni tu­rizmusra. És mi a helyzet a kishattir- menti átkelőhelyekkel? — Az az érdekünk, hogy az onnan ide irányuló kisha- tármenti forgalom csökken­jen. amire azért van szük­ség. mert az amúgy is kevés árut a Magyarországra uta­zók felvásárolják, és — mivel a Szovjetunióban a rubelt forintra átváltani nem tud­ják — itt áron alul adják to­vább. Ezért átmenetileg szü­netel a kishatárforgalom. Hadd ragadjam meg az al­kalmat, hogy áttérjek tágabb, szélesebb területekre is, mint pl. a szovjet—magyar kapcsola­tok további alakulása. Miként folytatódik ez a magyar rend­szerváltás után? — A Szovjetunió külpoli­tikájának lényege az. hogy minden ország népének joga van olyan politikai életfor­mát választani. amilyet akar. Nem fordulhat elő, hogy a Szovjetunió más or­szágok életére befolyást gya­korolna. pl. ami Lengyelor­szágban. vagy Csehszlováki­ában történt, annak ügyében semmiféle jelt nem adott. Természetesen abban érde­kelt. hogy jószomszédi kap­csolatokat folytasson a szom­szédos országokkal. Azt nyíl­tan megmondhatom, hogy mi a baloldali erőknek drukko­lunk. de attól függetlenül, milyen erők kerekednek felül a választásokon, azzal a kor­mánnyal fogunk normális, korrekt kapcsolatokra töre­kedni, amilyen kormánya az országnak van. Aggodalommal vettük a na­pokban Gorbacsov ultimátu­mát, amelyet a feKyverben ál­ló szervezetekhez intézett. Mi áll emöKött? — Dúl a politikai harc az országban, konkrétan pl. az örmény—azerbajdzsáni vi­szály ellenőrizhetetlené vált, az emberek tele vannak fé­lelemmel. Ilyen körülmények között jogos volt az elnöki rendelkezés, amely a nem hivatalos fegyveres testüle­tek létezését megtiltja. Az örmény Legfelsőbb Tanács, amelyet a nép képviselőiből szabadon választottak, most tárgyalja az elnöki rendele­tet. Nem tudom, milyen kö­vetkeztetésre jutnak, de ezt a kérdést politikai síkon kell megoldani, nem erőszakkal. Napirenden van az a kérdés is, hogyan alakul a „biroda­lom” sorsa? — Nggyon bonyolult kér­désről van itt szó. Nem így képzelték el Leninék 1912- ben. mint ahogyan később alakult. Eredetileg úgy volt, hogy a Szovjetunió az önálló államok önkéntes szövetsé­ge. és az önkéntesség azt is jelenti, ha úgy döntenek, szabadon távozhatnak. A Szovjetunió jövőjéről most azt látni: a birodalomjellege el fog tűnni és új szövetsé- gesi szerveződésekre van szükség. Nehéz megjósolni azt. hogy ez hogyan fog le­játszódni. Észtországot nem lehet Kirgíziával összeha­sonlítani, a köztársaságok­nak más-más a fejlettségi szintje, komoly gazdasági, nemzetiségi stb. kérdések me­rülnek fel. Én nagyon nehéz tárgyalásokat várok. Egyet szeretnék hangsúlyozni: a legfontosabb. hogy ki kell küszöbölni az erőszakot. Azért kellene „harcolni'’, hogy a konfliktusokat euró­pai módon oldjuk meg. Hogyan látja, létrejöhet egy önálló, független baltikumi szövetség? — Itt csak találgatni lehet, nem vagyok jós. Nem egysze­rű kérdésről van szó pl. Lit­vánia esetében, és meg kell mondani, mind a két félnek vannak hibái, de semmisnek tekinteni 50 éves időszakot — kívánni lehet — de meg­valósítani nem. Csakhogy a litvánok ezt nem tartják jogosnak. —r Viszont ez idő alatt ren­geteg kapcsolat, összefonódás alakult ki a személyes viszo­nyokban is, a gazdaságban is, nem lehet félreállni: veszem a kalapom, viszontlátásra. Rengeteg vita lesz, máris van a köztársaságok között — a litvánokat az elnök türelem­re intette — persze nem aka­rom én megvédeni a másik felet, ezt a kérdést már ko­rábban rendezni kellett vol­na. Mármost, ha a személyes véleményemre kíváncsi, hogy lesz-e független balti unió, azt mondhatom: nincs kizár­va. Ám, hogy milyen feltéte­lek mellett, az tárgyalásokon dől el. Különösen érdekel és közvet­lenül érint bennünket a Kár­pátalján élő magyarok sorsá­nak alakulása. A változások korában hogyan alakul az ő kisebbségvédelmük? — Meg kell szokni, hogy a Szovjetunióban teljes szólás­és sajtószabadság van, meg­alakulnak az érdekvédelmi szervezetek, normálissá válik a politikai élet. A bürokrácia miatt ugyan igen nehezen, de megalakult a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövet­sége, a megyei tanácsnál pe­dig létrehoztak egy főosz­tályt, amely a nemzetek kö­zötti kapcsolatokkal foglal­kozik. Nehéz dolguk van, mert olyan politikát kell folytatniuk, hogy minden nemzeti kisebbség meg tudja védeni az érdekeit. Ismere­tes: több tüntetés is volt a Kárpátalján és a hivatalos szervek megtárgyalták azo­kat a kérdéseket, melyeket a tüntetők vetettek fel. A ma­gyarok választott képviselői létszámuk arányában ott vannak az ungvári városi ta­nácsban, a kárpátaljai me­gyei tanácsban, hallatják hangjukat. Az, hogy a múlt­ban történtek ott bizonyos dolgok, arról nyíltan esik szó, azt nem titkolja el. — Az más kérdés, hogy felmerülnek problémák, de annak hátterében nem a po­litika áll, hanem a gazdasági élet nehézségei. Ezt vala­mennyien érzik, ez nem ma­gyar probléma, hiszen Kár­pátalján a magyarok mellett ott élnek nemzetiségiként a németek, a zsidók, a romá­nok, a szlovákok és más szovjet nemzetiségiek. Az igyekezet most az, hogy ők maguk, ott Kárpátalján mintául szeretnének szolgál­ni, hogyan élhetnek együtt, békésen több nemzet fiai — mint egy kis Európában. — Az újonnan választott tanács első lépése a főosztály létre­hozása volt, hogy a helyható­ságok is be tudjanak kapcso­lódni. Ezeket a törekvéseket nemhogy nem akadályozzuk, hanem igyekszünk a megva­lósulásukat elősegíteni. A cél az, hogy az ott élő magyarok ne érezzék magukat kisebb­nek, kevesebbnek. Köszönöm a beszélgetést. Baraksó Erzsébet Szemüveglencse postán MOM-márkabolt Mátészalkán Aki szemüveglencsét akar csináltatni magá­nak, az többnyire meg­próbál összeköttetést szerezni a MOM-ban, de legalábbis Mátészalkán azért, hogy lerövidítse az elkészültére való vá­rakozás idejét. Ezt a protekciót szándékozik most mindenki számára elérhetővé tenni a gyár mintaboltja, amely — „ismeretlen ismerős­ként” — igyekszik azon­nal, vagy a lehető leg­gyorsabban kielégíteni a vevők, a megrendelők igényeit. A nagykereskedelmi tevé­kenységgel párhuzamos la­kossági forgalmazásban a vevők az országos kiskeres­kedelmi átlagnál lényegesen olcsóbban — árrések rá- számítása nélkül — vásá­rolhatják meg a terméke­inket — tájékoztatott Kujbus Ferenc, a gyár ke­reskedelmi osztályának ve­zetője. A szemüveglencse-, il­letve műanyaglenase-válasz- tékon túl ipari vízmérők, háztartási kis fogyasztás- mérők és közhasználati cik­kek — keverőkanalas mini konyhamérleg, szörpadagoló — találhatók meg kínála­tukban. Újdonság a vásárlók szempontjából, hogy szemü­vegkeretek, napszemüvegek is kaphatók a boltban, a leg­olcsóbb hazai készítmények­től egészen a legdrágább nyugati, extra gyártmányo­kig. Augusztus 1-től meg­kezdik a szemüvegkészítést is! Az osztályvezető külön hangsúlyozta a kis hideg­vízmérők iránt várhatóan megnövekvő keresletet: a lakossági vízdíjelszámolás megváltozott rendszeréből adódóan fontos, de egyben kifizetődő is lesz a csalá­doknak háztartási vízfo­gyasztásuk pontos és elkü­lönített mérése. — Minden kezdeménye­zésünk a gyár gazdasági önállósulása jegyében törté­nik. A piaci versenyben csak akkor lehetünk eredménye­sek, ha kereskedőink elfe­lejtik az íróasztalt, és min­den vonatkozásban igyekez­nek a vásárlók igényét és kényelmét szolgálni. A fej­lesztések lehetővé teszik a gyártási-szállítási határidők fokozatos csökkentését és fontos előrelépés az is, hogy az egyedi fogyasztónak — vagy látszerész kisipa­rosnak — nem kell Máté­szalkára utazni ahhoz, hogy hozzájusson a szükséges szemüveglencséhez. Levél­ben elküldheti megrende­lését, illetve a receptet és mi postán át utánvéttel szállítunk — mondta vége­zetül Kujbus Ferenc. A szaküzlet közvetlenül a gyár tőszomszédságában — a volt ifjúsági klub épü­letében — naponta 7,30-tól— 15,50-ig áll a vásárlók, az érdeklődők rendelkezésére. Réti János Nagyhódosi nyár Friss tej az árváknak Az állam gondoskodását élvező — vagy a szülei által erre a sorsa kárhoztatott? — fiatalok életében nagy ese­ménynek számit minden ki­ruccanás az otthon falai kö­zül. Sokkal szerencsésebbek azok a gyerekek, akiket ne­velőszülők vettek magukhoz és családban élnek. Mégis rendkívüli örömöt és kikap­csolódást jelentett 44-üknek a nagyhódosi táborban töltött pár nap. A megyei gyermek- és if­júságvédő intézet, valamint a nevelőszülők nemzetközi ér­dekvédelmi egyesülete, az EDUCOM megyei tagozata szervezte a nagyhódosi tábo­rozást, anyagilag a Népjóléti Minisztérium állta a kiadá­sokat. Mint Benkő Imréné le­veléből megtudtuk: a táboro­zó gyerekeknek nemcsak a játék, a kikapcsolódás jelen­tett pihenést, hanem az is, hogy maguk szedtek a kert­ből gyümölcsöt. Orosz Gusz- távné, Eszti néni ritka él­ménnyel ajándékozta meg ifjú vendégeit: láthatták, mi­ként fejik a tehenet kora reggel és megkóstolhatták a frissen szűrt tejet. A hagyományos tábori programok sem hiányoztak, kirándultak a tsz autóbuszá­val, találkoztak a rozsályi református tiszteletessel. Szí­vesen gondolnak vissza öz­vegy Kiss Andrásnéra, aki a saját kertjéből egészítette ki a tábori kosztot zöldséggel. Bár a nevelőszülők min­dent megtesznek, hogy saját­jukként nőjenek fel az álla­mi gondozottak, a gyerekek­nek mégis életre szóló él­mény volt a nagyhódosi nya­ralás. Csakúgy, mint a többi családban élő gyermeknek a táborozás. A nevelőszülők közül jó néhányan már főfog­lalkozásként munkakönyvbe írhatják ezt a kicsit misszió­nak tűnő tevékenységet. így érthető, hogy nagy reménye­ket fűznek az augusztus el­sején Nyíregyházán kezdő­dött országos nevelőszülői tá­borozáshoz és eszmecseréhez. Bizonyára nyilvánvaló, hogy nem dúskálnak az anyagiak­ban, ezért közöljük a számla­számúkat, hátha valaki meg­takarított forintjaiból adna a nemes célra: MNB Rt. Nyír­egyházi Igazgatósága, 441- 88883 EDUCOM. T. K. Harci díszben a papír-írószer bolt vásárlás után. (Balázs A. felv.) K. D. keddi írását ol­vasva én sem tudok hale- lújázni. Különösen azért nem, mert cikkében meg­említi pedagógus vol­tát is. Mégsem tudja elképzel­ni, hogy a szóban forgó negyvenihat éves asszony hivatásának érzi az anyaságot, és igenis boldog nagy családja kö­rében? Arról nem is be­szélve, hogy mint meg­tudtuk, az államtól ed­dig semmi segítséget nem kaptak, de nem is igé­nyeltek. Szemben olyan családokkal, akik mun­ka helyett, vagy munka­nélküli-segély melett az alanyi jogon járó családi pótlékot tekintik jó ke­reseti lehetőségnek. Az emiatt szaporodó család aztán követeli az államtól a lakást és a különböző támogatást. Én inkább ezt a jelen­séget tartom aggasztónak. Tisztelettel: L. A. ÜJ KÜLSŐT KAP a nyíregyházi református templom. Az építkezés óriási terhet ró az egyházközségre, így az foko­zottan számít a község híveinek támogatására. A FÉRT Épí­tőipari Kft. kivitelezésében elvégzendő teljes vakolatcsere és a megmaradó részek konzerválása után, műanyagfestés­sel, az alap törtfehér, néhány kiemelkedő elem pedig sár­ga színt kap. A felújítás során előkerültek a homlokzaton azok a finom építészeti elemek is, melyeket az előző „reno­válás” eltüntetett. (Balázs Attila felvétele) Kis-Európa a Kárpátalján Interjú a főkonzullal Áldás és támogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom