Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-09 / 186. szám

1990. augusztus 9. Kelet-Magyarország 3 A Dinamyc lengyelleket alkalmaz Német diplomamunka egy középvállalat átalakulásáról Ä profit Munkavállalási engedéllyel Nagykállóban máshová megy — Munkanélküliség léte­zik Magyarországon, de úgy látszik, Nyírlugos környé­kén kevés a munkanélküli­ek száma — magyarázza Hegedűs Mihály, a buda- j pesti székhelyű Dinamyc Trade KFT. képviselője. A fővárosi társaság ugyanis jú­liustól 60 lengyel vendég- munkást foglalkoztat Nyír- lugoson, és újabb 50 len­gyelt várnak a közeljövő­ben. A cég július elsejétől a Gyorsfagyasztó és Mély­hűtő Kft-től bérli a nyírlu- gasi hűtőházat. Lehet magyarázkodni, hogy azt a bizonyos kaput a Nyírlugosi Állami Gazda­ságnak a finn gépekkel fel­szerelt hűtőház felépítése tette be, de a jelen szituáció mégis mást mutat. Hegedűs Mihály szerint Magyaror­szágon a legmodernebb gé­pekkel felszerelt hűtőház a í nyírlugosi. Ennek ellenére ,! sem az állami gazdaság, sem a gazdaság és másik három cég által alapított Gyorsfagyasztó és Mélyhű- | tő KFT. sem tudta gazdasá- | gosan kihasználni, utóbbi ! ellen egyébként folyik a j csődeljárás A kft.-nek egyetlen alkalmazottja ma­radt, Benkóczy István ügy­vezető igazgató személyé­ben. Húszonnyolc dolgozót átvett a Dinamyc. Bár a munkaközvetítő folyamato- j san küldte az embereket a céghez, különböző indokok alapján szinte senki sem j vállalta a három műszakot Maradtak munkanélküli-se j gélyen. Így most egy budapesti székhelyű cég hasznosítja a modern hűtőházat, aminek ' hasznát senki nem sajnálja tőlük, de mennyivel szebb lett volna, ha ez a profit Nyírlugoson marad, és az ott megtermelt nyereségből a helyiek kapnak fizetést. Mivel nem volt ember, a Dinamyc behozta Lublin- bói és Varsó környékéről a lengyeleket, akiknek az el­látása így is kifizető. A Cserhágó Hotel és az állami gazdaság munkásszállóját bérelte ki számukra a bu­dapesti cég, amely a hűtő- házért fizetett bérleti díjat egy elkülönített számlára fizeti be. Erről törleszti adósságait a Gyorsfagyasztó és Mélyhűtő KFT illetve ebből marad valamennyi haszon is. A hűtőházban még min­dig tárolnak a korábbi fel­dolgozásból származó brok­kolit, karfiolt és almát, de ezek exportálásra alkal­matlanok, keresik a belföl­di vevőket. A budapesti cég egy holland vevőt hozott magával, aki különböző mennyiségű fagyasztott ku­koricát, brokkolit karfiolt, málnát, zöldbabot, szedret vásárolt meg Nyírlugostól. Az alapanyagot a környék­ről vásárolták fe) Hegedűs Mihály elmond­ta, hogy a korábban meg­tartott árverésen, amelyen a Nyírlugosi Állami Gazda­ság került kalapács alá, részt vettek, de pénzük nincs annyi, hogy a komp­lett hűtőházat megvegyék. Arra vállalkoznak, hogy to­vábbra is bérlik, illetve ha lehetőségük van rá, a gyors- fagyásZtó kft. adőságát át­vállalják és a lízingdíjat fizetik. Nekik, a. felek sze­rint, nagyon megéri a nyír­lugosi hűtőház. no» lulba. (m. cs.) Kisgépek farmergazdaságoknak A mosonmagyaróvári Kü­hne Mezőgazdasági Gépgyár­ban augusztusban megkezdik a farmergazdaságoknak szán t mezőgazdasági kisgépek so­rozatgyártását. A két-három vasú ekék, a 115—250—370 milliméter átmérőjű tárcsák és & 16 soros vetőgépek a 35, 5< és 30 lóerős traktorokhoz^ kapcsolhatók. Megkezdték ki­sebb vetőgépek fejlesztését is, és ha igény lesz rá, állati erő­vel vontatható talajművelő eszközöket is gyártanak majd. A takarékosságra nevelés jegyében szervezett 2 hetes nyá­ri tábort a nyíregyházi OTP Sóstón a napközis táborban. Képünk az aszfaltrajzversenyen készült. (H. P.) Június 20-án került kalapács alá az öncsődöt bejelentő Magyar Posztógyár. Különösebb vita nem volt az árverésen, hiszen a magyar származású kanadai üzletember, Berko- vits úr közel egymilliárdért az első körben megvásárolta a Posztógyár összes vagyonát. A Montreálból érkezett üz­letember korábban már kü­lönböző vállalkozásokba fo­gott hazánkban, amelynek hasznából egy kft.-t alapított. Ezt gyarapította a posztó­gyárral. Tervei között az sze-' repel, hogy ennek az iparág­nak a felvirágoztatása után 3—5 év múlva cégét a buda­pesti tőzsdén értékesíti. aki a minőségért és a tech­nológiáért felel, valamint át­adja tapasztalatait az NSZK- ban jól működő szervezeti formákról. Egyébként a fia­talember egyetemista, itt írja diplomamunkáját egy szocia­lista középvállalat átalakulá­sáról. Papájával együtt nem titkolt céljuk az. hogy amennyiben a Szovjetunióval anyag-festés és -előkészítés megszervezése volt. ugyanis az alapanyagot még mindig Csepelről kapják, az ottani ütemezés alapján. A kötőfo­nal-készítésben korszerű gé­peket vásároltak, amelyek szeptemberben érkeznek Nagykállóba. A nulladékne- mesítőben a textilipari hulla­dékok regenerálása folyik, emellett másodlagos nyers­anyagot. valamint további ipari feldolgozásra alkalmas félkész termékeket állítanak elő. Sikeres kísérletek foly­nak a dohánygyárban kelet­Csak ami gazdaságos Az új tulajdonos kívánsá­ga alapján valamennyi ter­mék költségvizsgálatát meg­kezdték. A szervezet korsze­rűsítése mellett a gazdaságos tevékenység koordinálása az elvárás. Bár év elején a he­lyi tanácshoz 80 nevet adtak le. akiket leépítenek, erre mégsem kerül sor. Az idei évre 350 milliós árbevétel a terv. de ahhoz, hogy ebből A tűzőgép előtt Cristoper Emannel Gaenslen. Kiss László Mária és Balogh Gizella gépszerelők. Amikor koppant a kalapács A kalapács koppanásával egyidőben a nagykállói NA- TEX. a Textil Kereskedelmi és- Hasznosítási Részvénytár­saság legfőbb tulajdonosa Berkovits úr lett. Az rt.-t még 1988. december 20-án 11 milliós alaptőkével a Magyar Posztógyár, a VARJÚ (Vár­palotai Jó Szerencsét Ter­melőszövetkezet). az Unítex Leányvállalat, a Csepel Tex­til Leányvállalat (azóta elad­ta részvényeit), a Gyapjú- és Textilnyersanyag Termeltető és Értékesítő Vállalat és a rátkai Búzakalász Téesz ala­pította. A részvénytársaság alapításakor ez az első lépés azt jelentette, hogy a posz­tógyár nagykállói gyárának hulladéknemesítő üzemében alakult egy részvénytársaság, majd második lépésként, ta­valy augusztus 14-én 125,7 milliós tőkével az egész gyár átalakult. Ehhez iött még egy | NSZK -beli cég igazgatójának i az ajánlata, akinek fia idén június 5-én 7,7 millió forint: tál emelte az alaptőkét. A 133,4 milliós alaptőkéből így lett 88 százalék Berkovits úré. Egyetemista főmérnök ! Az NSZK-bői érkezett tőke érdekessége, hogy á fiú Cris­toper Emanuet Gaenslen, mint az egyik tulajdonos és igazgatósági tag (részvénye) hat százalékot érnek) mun­kavállalási engedélyt kért Magyarországon, és jövő év márciusig a nagykállói rész­vénytársaságnál. dolgozik Be- i osztását tekintve főmérnök, áttérünk a konvertibilis el­számolásra — óriási piaci és szakmai ismerete mellett — jelentős tőkével járulna ah­hoz. hogy a szovjet piacot a határ mellől mind jobban el­áraszthassa minőségi termé­kekkel. A részvénytársaság tavaly a posztógyár által aláírt kö­telezettségeket vállalta át, így termelésének 60 százalé­kát a Szovjetunióba szállítot­ta, emellett jelentős mennyi­ség jutott a Hungarotexen keresztül Kínába és Albániá­ba (ők dollárral fizettek), va­lamint tőkés exportra, illet­ve belföldre A szovjet piac­ra való szállítások idén 70 millióra csökkentek. Gulyás Imre igazgatóhe­lyettes a 15 éves ipartelepí­tés visszásságait sorolta az üzemben folytatott beszélge­tés során. A fejlettebb tech­nológiai és a szervezet kiala­kítása közben az egyik leg­fontosabb lépés az alap­kezett filterhulladék újrafel­dolgozására. A kártolt szö­vetekből terveik szerint nem­csak takaró és kabát készül­ne, hanem a Magyarországon készülő -Suzuki . autókhoz üléshuzat. Ezenkívül ipari vattát készítenek, amelyből tőkés exportra is jut. A SZÍ GM A Kisszövetke­zetnek 20 tagja van. Vagyo­na nyolcmillió forint. Múlt évi árbevétele 60 millió, nye­resége 5,2 millió. Az egy fő­re jutó termelési érték há- i rommillióí üzemvezető-helyettes. Őri jelentős nyereség legyen, mi­nél előbb értékesíteni kell a felduzzadt készleteket. Ennek nagy részét szeptember 7-ig, á következő közgyűlésig sze­retnék eladni, hogy a várha­tóan Nagykállóba érkező új tulajdonos ne elégedetlen­séggel kezdje látogatását, > A kisszövetkezet vezetője Hugyecz Mihály: — Három megyében vég­zünk kereskedelmi szerviz­és javító szolgáltatási tevé­kenységet. Ezek: Szabolcs, Hajdú és Borsod. A partne- erk: SIGNÁL Mechanikai Művek NSZK-magyar Kft. — a MIGÉRT, az MMG Auto­matikai Művek, a SZÁM- ALK, a FOTOELEKTRONI- KA NOVOTRADE—ALFA GT. és mások. Gyors és ru­galmas lépések taktikájára szükség van a hatékonyabb gazdálkodásért. Erre egy példát. Jelenleg hazánkban a pénzforgalom lelassulásának vagyunk a tanúi. Szövetkeze­tünknek is nagy a kintlé­vősége. Mit lehet ez ellen tenni? Szerintünk elsősorban felgyorsítani Nyugaton a pi­ackutatási tevékenységet; to­vább bővíteni a partneri kapcsolatokat. Ez kemény munka, de megbirkóztunk vele... Az első félévben pél­dául az árbevételünk elérte a 36 milliót, nyereségünk a 2,5 milliót. — Jelenleg két ígéretes tárgyalást folytatunk. Az egyik: NSZK—osztrák cé­gekkel vegyes társulás for­májában Nyíregyházán üze­met kívánunk létrehozni. A beruházás értéke 10 millió. Az üzemben különféle mű­szerek gyártása, híradástech­nikai termékek összeszerelé­se történne. Kezdetben 80 fő dolgozna, a későbbiekben a foglalkoztatottak száma el­érné a 200 főt. — A másik: előrehaladot­tak a tárgyalásaink egy olasz céggel. Ugyancsak Nyíregy­házán egy 200 fős könnyű­ipari üzem létrehozását ter­vezzük. Itt • textilruházati termékeket gyártanánk. D. Gy M főváros Központi ul Húsipari. Szalonjában w r sor került az első nyilvános élelmiszeripari | aukcióra. Mindenki újdon- , Ságnak tekintette ezt a faj ta értékesítési az elosztás ) területén, és úgy vélték, hogy sikerült olyan megol­dást találni, amely a helyes irányba tereli a dolgok me­netét. Igaz hogy az árve­résre kerülő hús nem volt a legtökéletesebb: két kiló marhafartőről, egy kiló bel­sőségről és darabka kocso­nyahúsról volt. szó mind­össze. Már a licitálás megkez­dése előtt néhány órával az érthető izgatottság hangu­lata uralkodott. Az érdeklő­dők, akik előzőleg befizet­ték a kauciót a Szalon pénztárában, kíváncsian nézegették a pultra kitett árut, mely után annyira áhítoztak. A marhafartö- nek ugyan kissé ibolyaszíne, volt, a kocsonyahús pedig egyenesen büzlött, ennek j ellenére semmi sem tudta az egybegyűltek kedvét { szegni. A lengyel és külföldi te- j levíziók felállították kame­ráikat. A kábelek szövevényében rengeteg újságíró nyüzsgött a világ vezető tévéállomá­saitól. A licitálást lengyelül hir­dették meg, mivel, ahogy később ki is derült, egy fia angolszász sem volt a hely­színen. — A marhafartő kikiáltá­si ára: kétszáz zloty! — ki­áltotta az árverés vezetője. —• Ki ad érte többet? — Kétszázhúsz! — Kétszázhatvan! — har- santak a hangok a terem­ben vfatheié — Háromszáz! — kiáltot­ta valaki élesen. — Háromszázötven! — rikkantotta egy másik mű­gyűjtő, és nem hagyta ma­gát. — Háromszázötven elő­ször, háromszázötven má­sodszor, háromszázötven harmadszor — koppant az árverés vezetőjének kala­pácsa. A marhafartő szerencsés tulajdonosa büszkén ment föl az emelvényre. A dolgok menetének he­lyes irányba terelése gőz­erővel folyt. Egy szempillantás múlva már a belsőségekért lici­táltak szenvedélyesen. Erez­ni lehetett a levegőben a játékszenvedély remegését, es a feszültséget, melyet a két marokkal szórt pénz idézett elő. A belsőségek csak né­hány pillanatig kísértették a tekinteteket az emelvé­nyen. önmagát megnevezni nem, akaró illető szerezte meg az árut telefonon A. kocsonyahús árverése­kor c tömeg kissé hátrahő­költ, nehogy a bűz elfojtsa a hazárdírozás szenvedé­lyes élvezetétől reszkető érdeklődők játékának elekt­romossággal teli ózondús levegőjét. — Figyelem! — kiáltotta az árverés vezetője. — Ko­csonyahús ötszázötven zloty először, ötszázötven zloty másodszor... M boldog tulajdonos, émM aki végre valahára w 9 megszerezte a kocso­nyahúst, képtelen volt sza­badulni az újságírók gyű­rűjéből. — Meg fogja enni? — kérdezték tőle kíváncsian, és az orra alá tolták mikro­fonjukat. — Ugyan már! — vallot­ta be a vevő. — Én csak azért játszom, hogy fölver­jem az árakat, s csupán be­fektetés végett vettem meg ezt a vacakot Lengyelből fordította; Adamecz Kálmán (máthé) Üzleti kapcsolatai nyagati cégekkel Négyszáz új munkahely a láthatáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom