Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-06 / 183. szám

Kölcsey hazafisága mindig időszerű marad Születésének 200. évfordulóján a Himnusz költőjére emlékeztek Szatmáretekén Nem drágul Folyt. köv. augusztus végén a kinyer? Szabadságié a honatyák XLVII. évfolyam, 183. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1990. augusztus 6., hétfi Ax ünnepség nónoka dr. Kseris Bemér református püspök. Katona Tamás emlékező beszédét tartja a A helybeliek virágai a Kölcsey-szobor ta- csekei temetőben. lapzatán. A kisgazdapárt tagjai, va­lamint a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői rész­vételével tartottak szomba­ton nagygyűlést a hajdú­bihari Létavértesen, ahol Nagy Ferenc József földmű­velésügyi miniszter, a Füg­getlen Kisgazdapárt országos elnöke mondott beszédet. A miniszter bejelentette, hogy a mezőgazdaságot adó- kedvezményekkel, árpoliti­kai intézkedésekkel továbbra is támogatni fogják. A mos­tani áremelések kapcsán ha­tározottan leszögezte: nem engedik a kenyér árának emelését. Nyitva is, lárva is Határdilemma A Tanjug Hírügynökségre hivatkozva közölte a tegnapi Vasárnapi Hírek azt a hírt, amely szerint a szovjet ható­ságok ismét megnyitották az országnak Lengyelországgal és Magyarországgal közös határát a szovjet állampolgá­rok előtt, akik most útlevél­lel, illetve a kishatárátlépés- nél alkalmazott betétlapok­kal újra szabadon elhagy­hatják a Szovjetuniót. Moszkvában ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az in­tézkedés ideiglenes: augusz­tus 10-én új, átfogó, a ko­rábbiaknál sokkal szigorúbb határellenőrzési rendszert léptetnek életbe. Megkérdeztük Veress Pál őrnagyot, a nyírbátori ha­tárőrség ügyeletesét. hogy valóban nyitva-e a határ. Mint az ügyeletes elmondta, hivatalosan nem kaptak er­ről információt, továbbra is a múlt héten kialakult hely­zet a jellemző. A magyar ha­tóságok mindenkit átenged­nek, akik érvényes útiokmá­nyokkal rendelkeznek, azon­ban a szovjet fél nem fogad7 ja őket, elzárkózik a határ­nyitástól. Honatyáink teljesítménye annyira egyedülálló, hogy akár a Legek Könyvébe is bekerülhetne. A szabadon választott parlament ugyanis a nyári szünetig 11 törvényt alkotott és 24-et módosított. Némelyiket többször is. Bi­zonyosan emlékezetes marad a pénteki, maratoni ülés is, amelyen Göncz Árpádot köz- társasági elnökké. Szabad Györgyöt a parlament elnö­kévé választották és elfogad­ták az önkormányzati tör­vényt. Soltész István, az Or­szággyűlés főtitkára mondja: — A képviselők ugyan most szabadságot kaptak, de Immár évek óta elmarad­hatatlan kísérője az augusz­tusnak a nyári vásár, ame­lyet az idén az Országos Ke­reskedelmi Szövetség au­gusztus 6-tól 18-ig tartó idő­szakra hirdetett meg. A ke­reskedelmi egységek önálló­an döntenek az engedmé­nyek mértékéről, idejéről. Nyíregyházán a Nyírfa Áruházban hatmillió forint értékű árualap várja a vá­sárlókat, a kedvezmény vo­natkozik konfekcióra, divat­árura, cipőre, méter- és la­kástextilre, rövidárura. Az engedmény mértéke osztá­lyonként változó. A bakfis fürdőruhát 50 százalékkal, a kötőfonalat 30 százalékkal, a többi árucikket 40 százalék­kal adják olcsóbban. A most kezdődő vásáron tőkés im­port termékekhez is hozzá lehet jutni olcsóbban. A Centrum Áruház már egész július hónapban tar­tott akciót, előzetes vásárként 30—40 százalék volt az en­magukkal viszik az augusz­tus végi ülések napirendjét. Erre már csak azért is szük­ség van, mert a most lezá­rult rendkívüli ülésszakon nem a normális- menetben, harmincnapos várakozási idő után, hanem kizárólag sür­gősséggel tárgyalták a tör­vényjavaslatokat. Az őszi program is gazdagnak ígér­kezik. A folytatásban egye­bek között a kereskedelmi, vendéglátó- és szolgáltató- egységek privatizációjáról és a vállalati jogszabályok mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatok kerülnek a Tisztelt Ház elé. gedmény mértéke. A mostani vásár során 30—50 százalék kedvezménnyel kínálnak sokféle méterárut (batiszt, balon, jersey), lányka, bak­fis és női ruhákat, blúzokat, szoknyákat, férfi rövid ujjú ingeket, pólókat, gyermek­nadrágokat, lányka és női szandálokat. A Kelet Áru­házban 30—40 százalékos en­gedménnyel kapható a vá­sár idején kötött- és konfek­cióáru, illetve cipő, s ezzel egyidőben a műszaki osztá­lyon engedménnyel ITT te­levíziók is kaphatók lesz­nek. Fehérgyarmaton az ÁFÉSZ ruházati áruházában 5,5—6 millió forint értékű árualap várja a vásárlókat, ez közel ötven százalékkal több, mint a tavalyi készlet. A máté­szalkai Kraszna Áruház 3 millió forint értékben kínál gyermek-, női és férfi ruhá­kat, fürdőruhákat, szandálo­kat, nyári cipőket, az enged - mény átlagosan 40 százalék. Kölcsey Ferenc születésé­nek 200. évfordulójára gaz­dag rendezvénysorozattal em­lékeznek országszerte. Az események közül kiemelke­dik a vasárnap délelőtt Szat- márcsekén tartott ünnepség. Sződemeter a születési he­lyet, Szatmárcseke az eszmé­lő fiatalembert, a gondolko­dó politikust és költőt, a meg­gyötörtén, fájdalmas rezig­náltsággal is a hazájáért te­Tovább tart a Nyírlugosi Állami Gazdaság felszámo­lásának kálváriája. Az el­múlt évben a Fővárosi Bíró­ság a Szanáló Szervezetet je­lölte ki a szanálásra, de mindez meghiúsult, mert a hitelezők nem adtak további határidőt. Ezek után márciusban a Magyar Közlönyben megje­lent a gazdaság felszámolá­sáról szóló hír. A Fővárosi Bíróság a felszámolásra is­mét csak a Szanáló Szerve­zetet jelölte ki, amely fel­számoló biztost nevezett ki. Azóta folyamatosan jönnek a hitelezők igényei. Mint ismeretes az állami gazdaság gyakorlatilag csak papíron létezik, hiszen egyet­len alkalmazottja sincs, Moldvai István vezérigazga­tó távozott utolsóként a gaz­daságból, aki azóta a sütő­iparban tevékenykedik, egy kft. felvirágoztatásán fára­dozik. A vezérigazgató a mérleg szerinti vagyonkimu­tatást átadta a Szanáló Szer­vékenykedő polgárt adta a hazának. A megemlékező eseményen több százan vettek részt, da­colva a kánikulai hőséggel. A művelődési ház parkjában felállított emelvényen helyet foglaló elnökség tagjai között volt Kocsis Elemér reformá­tus püspök. Katona Tamás külügyi államtitkár, Balogh Gábor, Daróczi Zoltán. Ká- vássy Sándor, Laborczi Géza, vezetnek, amely meghirdette értékesítésre a gazdaság va­gyonát. A nyilvános értékesí­tési tárgyaláson belföldi és külföldi jogi személyek is ajánlatot tettek, de csak bi­zonyos vagyonrészekre és mindezt áron alul akarták megvásárolni. A helyzetet bonyolítja, hogy a gazdaság vagyonának jelentős részét a múlt évben alakult kft.-knél helyezték el. Időközben az egyik társaság, a Mélyhűtő és Gyorsfagyasztó Kft. saját maga ellen indított csődeljá­rást. A csődeljárás beindítása valamint amiatt, hogy a Sza­náló Szervezet nem akarja elkótyavetyélni a vagyont, szeptember végére újra kala­pács alá kerül a gazdaság. Az értékesítésről szóló hirde­tés a Figyelőben és a HVG- ben olvasható. Mivel nincs egyetlen alkalmazottja sem a gazdaságnak, a felszámoló biztos az ügyek intézésére felvett egy könyvelőt vala­mint egy jogászt és egy gép­írónőt is alkalmaz. Molnár Péter, Takács Péter, Vargáné Piros Ildikó ország- gyűlési képviselők, Álmosd község küldöttsége, Riedenné Bakos Ildikó és Uray György Kölcsey leszármazottjai. Var­ga Erzsébet, Szatmárcseke tanácselnöke. Lakatos József megnyitó szavai után Kocsis Elemér re­formátus püspök, a megem­lékezés szónoka áttekintette Kölcsey Ferenc pályáját Sződemetertől Szatmárcse- kéig. — A költőnek, bárhogy kutatjuk is — szerelme nem volt, családot nem alapított. Legfeljebb ábrándjai voltak. De fiatal korában eljegyezte magát a halhatatlansággal, az irodalommal és a haza szeretetével. Ez olyan „láng­szenvedély” volt, amely hol­ta napjáig egyre magasabb lánggal égett — emlékezett Kocsis Elemér, majd így foly­tatta: — Amikor Kölcsey visszahúzódott Szatmárcse- kére, gazdaként is kiváló volt. Az ősi magyar föld sze- retete mélyen élt a lelkében. S akik itt nőttünk fel Szat- márban, tudjuk, hogy ezt a földet többszörösen lehet sze­retni népével együtt. A szó­nok Kölcsey politikai pálya­futását elemezve hangsúlyoz­ta: — Amikor Kölcsey szü­letésének 200. évfordulóját ünnepeljük, meg kell kér­deznünk, mire tanít bennün­(Folytatás a 4. aldalon) Kisül! itt minden (8. oldal) Hvilénil Kiuírhátnrhan A korábbi évekhez képest a legmagasabb számú je­SldilY Híy •lildlUl Udlla lentkezések után tizenkét ország száznegyvenhét hall­gatója vesz részt a szombaton délután ünnepélyes keretek között megnyitott Nyírbátori Nemzetközi Ifjúsági Zenei Táborban. Az ünnepségen Markovics Attila, a városi tanács intézményirányító és családsegítő osztályának vezetője beszédében a városi tanács és a város nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünnepi műsorban Kemény János, Wol- mann Mira, Décsi Zsuzsa fs Römer Márta művészek működtek közre. Ezzel kezdetét vette a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata. (Balázs Attila felvétele) A boltok önállóan döntöttek Mától nyári vásár Nyirlugoson a helyzet változatlan Gazdaság kalapács alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom