Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-04 / 182. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. augusztus 4, Nem Bólogató Jánosok parlamentje II képviselő és a körhinta A kisembereket nem a nagypolitika érdekli, hanem az, bogy mit tesz a családja asztalára. S ebben a bizonytalan­ságban nem tetszik most az élete senkinek. Az egész olyan, mint egy máriapócsi körhinta — mondta egy falusi ember. — A sok képviselőjelölt felszállt a magasba és a sok ígérgetésbe beleszédült. Mi meg itt alulról addig néz­zük őket, amíg mi is megszédülünk. Megélhetünk muzsikaszi nélkül ? Á sókat emlegetett piaci viszonyok te­ret nyernek a vendéglátóipari ze­nében is. De nem mindig a keres­let-kínálat törvényei működnek, hanem va­lami más, a szubjektív, át nem gondolt in­tézkedések. Kétségtelen, a cigányzene van nehezebb helyzetben. Szinte hihetetlen, de a megye- székhelyen rövidesen megszűnnek a ci­gányzenés szórakoztatóhelyek. A „halálu­kat” kimondó szakemberek tulajdonkeppen nem is nagyon Indokolják a döntésüket. Legfeljebb az érdektelenségre vagy a ne­héz gazdasági helyzetre hivatkoznak. Min­denütt csak diszkót hallani, a Tölgyestől a Művész presszóig, esetleg egy-két szemé­lyes bárzenekar húzza a talpalávalót a szó­rakozni vágyó vendégnek. Nap mint nap beszélünk megyénk és Nyíregyháza idegenforgalmi fontosságáról. Arról, hogy szorosan együttműködve, sok­oldalú vendéglátással kellene várnunk a külföldieket. Országunknak e részében is szívesen látott legyen a „nyugati”, de a „keleti” vendég is- Arról is szó esik, hogy a világkiállítás, s az ettől remélt turista- forgalom megyénket is eléri majd. Ügy gondolom, a hozzánk érkezők túlnyomó többsége a természet, a táj szépségei mel­lett a Magyarországra jellemző ételeket, italokat és a cigányzenét is keresL Nyír­egyházán azonban ilyen muzsikát nem ta­lál. A legjobb zenészek elmentek Budapest­re, vagy más vidékre, meglepő viszont (például Sóstón) idegen országbeliek, (de találunk olyan helyet is, ahol nyugdíjasok) dolgoznak. A fiatalok viszont ideiglenes engedéllyel vállalnak munkát, ez nem sza­bályos. Terjed az a szokás, hogy ,.jatt”-ért mennek el zenélni. A tulajdonos örül en­nek, mert nincs munkabér, nem keli fizet­ni a társadalombiztosítási járulékot stb. Vajon ezek a „borravalóért” játszók hogy fogják összeszedni a munkaviszonyukat, ha őket is eléri egyszer a nyugdíjkorhatár? A probléma megoldásában nem tud se­gíteni senki, sem az Országos Szórakozta­tózenei Központ, sem a Zenészek Szakszer­vezete. Magukra maradtak e szép szakma képviselői, de reméljük nem sokáig. D. M. Padiáspatvar Egy rakás érv az ajtó előtt Egy szikrázó júliusi délelőttön rendőrökre, szerelők csa­patára, vaskos dossziét szorongató tanácsi tisztviselőre figyelhettek fel a járókelők Nyíregyházán, az Eperjes ut­ca 7. előtt. A városi tanács hatodik ügyintézőjét emésztő birtokvitás per egyik epizódjára került sor. Mert micsoda dolog az, hogy a parlamentben feláll az egyik képviselő, lecsapja a papírt az asztalra és kimegy! Maguk tanult emberek, s lá­tom a tv-ben, hogy állandó­an veszekszenek. Akkor meg mit várnak mitőlünk? -— tet­te fel a kérdést egy idős em­ber Kállay Kristófnak, a 4. számú körzet képviselőjének a múlt heti fogadóórán Gesz- teréden. — S állandóan „mocskolják” az MDF-et — folytatta Bodnár Béla. —- Hát Antall felelős azért, hogy ide jutottunk? Miért nem az MSZP-t fütyülik ki az újság­írók? Az ellenzék is csak kritizálni tud, mondjon jó tanácsot is, ne csak okoskod­jon! Az ellenzéknek a világon mindenhol az a dolga, hogy a kormányt támadja azért, mert ők is hatalomra akar­nak jutni — magyarázta a képviselő a jelenlévőknek. Elmondta, nem lehet várai, hogy o színfalak mögött kri­tizáljanak. Ha a kormány jót mond, az SZDSZ még jobbat akar. Ez nem „Bólo­gató Jánosok” parlamentje. S azért nem az MSZP-t tá­madják, mert nincs értelme, ez olyan lenne, mint döglött oroszlánba rúgni, ahhoz pe­dig nem kell bátorság. Né­hány képviselő viselkedése, modora valóban kifogásolha­tó. Természetesen másnak is lehet véleménye, azért még nem ellenség, persze ettől függetlenül mondhat butasá­got. A parlament egyébként a szűk három hónap alatt több ülést tartott, mint az előző országgyűlés két éven keresztül. Így nem lehet azt mondani, hogy nem dolgoz­nak, a törvények használha­tósága pedig majd kiderül. Kállay Kristóf szerint úgy kell rendezni a földkérdést, hogy a mezőgazdaság műkö­dése biztosított legyen. S az szerezze meg a földtulajdont, aki most is azzal foglalkozik, abból él. Az örökösök pedig hasonlóan a kereskedőkhöz, akiktől elvették a boltjukat, általános kártalanításban ré- szesüljenek. Az est folya­mán szó volt még a családi önadóztatásról is. A képvise- lő hangsúlyozta: olyan mód­szert kell kidolgozni, hogy az embereknek kedvük legyen dolgozni. Ezért is támogatja azt az elképzelést, hogy pél­dául a vállalkozóktól egy idő­szakban kevesebb adót von­janak le. Ennek biztos kedve­ző hatása lenne. Sokan ugyanis nem vallják be jö­vedelmüket, egy vállalkozói adóamnesztia viszont tisz­tességes állapotot teremtene. Nem engedhetjük meg, hogy olyan szisztéma alakuljon ki, mint a korábbi rendszerben, ahol az emberek lophattak, csalhattak. Fogunk-e repülni? — leg­alábbis arról a repülőtérről, melynek építése néhány hó­napja felkavarta a Kálló kör­nyéki emberek életét — kí­váncsiskodtak a geszterédiek. A képviselő válaszában el­mondta, hogy a Közlekedési Minisztériumban Kálnoki Kiss Sándor államtitkár-he­lyettessel megegyezett és most keresik a szponzort, aki a 100—200 ezer dolláros ta­nulmány elkészítésének költ­ségét támogatni tudná. S majd csak a terv alapján A lakosság a sajtó és a rá­dió útján napok óta tudjuk, hogy Románia egy kisebb te- rületén halmozottan fordul­tak elő kolerás megbetegedé­sek. Ezeket a hivatalos egész­ségügyi információ is meg­erősítette. Mivel megyénk szomszé­dos az említett országgal, és a turistaforgalom követ­keztében félő, hogy Ma­gyarországra is átkerülhet a betegség, Márton Mihálytól, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosától érdeklődtünk a pillanatnyi helyzetről. — Várható-e szervezett közegészségügyi intézkedés életbeléptetése 'hon? — A közeljövőben nem valószínű, de néhány jó dőlne el, hogy egyáltalán ér- demes-e Magyarországon épí­teni, szükséges-e, s ha igen, akkor hol. Ha sikerülne, a megyének ez óriási lehetőség lenne. Annál is inkább, mi­vel napról napra nő a mun­kanélküliek száma. Jelenleg zöldség termesztésével, fafel­dolgozással kapcsolatban ér­deklődnek külföldi cégek, melyből várhatóan lesz is va­lamilyen üzlet. A késő esti órákban meg­kérdezték még a vendégtől — aki a körzetéhez tartozó mind a 17 településen megkereste már választópolgárait —, hogy mint független és még­is három párt jelöltjeinek, melyikhez húz inkább a szí­ve. Nagyon diplomatikusan azt a választ hallhatták, hogy mindháromhoz, de mint ke­resztény és egyben egy ilyen ifjúsági szervezet vezetője, talán a KDNP-hez, ami nem jelenti azt, hogy a párt je­lenlegi működését fenntartás nélkül elfogadná. S mit je­lent a magyarság-tudat ná­la? — Nem jó, ha túlhajszol­ják ezt a kifejezést. Ennek lelkűnkben olyan helyet kell teremteni, hogy valóban ér­ték legyen az. De ha ezt ál­landóan fölemlegetjük, ak­kor az olyan, mint mikor a tv-ben az adás végén folyton bejátsszák a himnuszt. Ez pe­dig, úgy gondolom, nem mél­tó hozzánk. Nem mellverege- téssel, hangos szóval lesz va­laki igazán hazafi, hanem tet­teivel. — B. — tanácsot, javaslatot szeret­nék adni az állampolgárok­nak. Már korábban is aggá­lyainkat fejeztük ki, hogy (elsősorban Románia terü­letéről) jelentős mennyiség­ben élelmiszerek érkeznek turistaútvonalon. A szigorú ellenőrzések ellenére is át­kerülnek ezek a termékek a határon. Kérjük a lakossá­got, ne vásárolják meg eze­ket az olcsón piacra kerülő élelmiszereket. Ha valakinek mégis ilyen készítmény jut a birtokába, csak jól átsü­tött vagy főzött formába fogyassza. — Minden emésztőszervi fertőző megbetegedés ellen a legbiztosabb védelem a tisztaság! Ez általában ér­vényes. de különösen hang­súlyoznám azok számára, akik most terveznek romá­niai utat. A fertőtlenítő kéz­mosásról soha ne feledkez­zenek meg, a vizet előzetes forralás után fogyasszák, az ételt pedig jó főzzék és süssék meg. — Azok a turisták, akik Romániának a Duna torko­lati környékéről, vagy bár­mely területéről érkeztek haza, és bizonytalan gyo­mor-, bélpanaszaik vannak, javasoljuk, azonnal fordul­janak orvoshoz. Nem elég az otthoni „kuruzslás”. — Más országokban for­dult-e kolerás megbete­gedés? — A megyénkbe látogató . külföldiekről nincsenek ked­vezőtlen híreink. Egyedül az Uralon túli járványról . érkezett nyugtalanító jelen­tés, de ez nem érinti orszá­gunkat. Tudomásunk van viszont arról, hogy Csehország és Szlovákia egyes területén több kanyarómegbetegedés fordult elő. Ez azok részé­re lehet fontos és figyel­meztető, akik nem kapták meg a kanyaró-védőoltást és látogatóba indulnak északi szomszédainkhoz — dankó — A hatóság felügyelete alatt zárcserét hajtottak végre. A patvarkodás 1979 óta folyik, kétszer került már a legfel­sőbb bírói fórum elé. Az ol­vasók talán el sem hiszik: egy padlás körül támadt a haddelhadd. I széntárolóval kezdődött 1965-ben vadonatúj, két­szintes társasházba költözhe­tett négy család. Kettő a földszinten rendezkedett be, kettő az emeleten. A társas­házi szerződésben megálla­podtak arról, hogy az épít­ményből mindegyik famíliát negyedrésznyi tulajdon illeti. A közös helyiségek haszná­latára ugyanez az arány vo­natkozik. ebből következően azok esetleges javítási, fel­újítási költségeit is egyenlő mértékben vállalják. Akkor még senkinek sem jelentett problémát, hogy a földszin­ten lakók csak a felettük élőkhöz becsöngetve tudnak feljutni a padlásra. Csend és békesség honolt a házban. Hogy konkrétan miért éb­redt egymás iránt ellenszenv két tulajdonos — Csernyik József és a fölötte lakó Nagy Árpád — lelkében, az ma már kideríthetetlen. Talán Csernyikék lakásá­nak átalakításával kezdődött minden. Történt ugyanis, hogy az utcába bevezették a gázt. A széntárolásra szolgá­ló kis helyiségek felesleges­sé váltak. Csernyik József elhatározta, hogy kibontatja lakása két közfalát és a kis- szöbát kibővítteti a széntá­rolóval meg az addigi étke­zővel. No és a megnőtt te­rület miatt nagyobbra cse­rélteti az ablakot. Mindeh­hez a többi lakó beleegyezé­sét kellett kérnie. Ekkor háborodott’fel Nagy Árpád. Szerinte ugyanis Csernyik úr úgy jutott az át­alakítást engedélyező tanácsi levélhez, hogy a szomszédok­kal csak az ablakcserére vo­natkozó kérelmét Íratta alá. Amit pedig Csernyik úr széntárolónak nevez, az kö­zös helyiség — kerékpár- és babakocsi-tároló — volt. Kulcsok és látleletek Egyre mérgesedett a hely­zet. Tettleges bántalmazás is történt, derült ki a Nagy Ár­pád által fénymásoltatott lát­leletekből. Vita támadt a kapuk zárá­sából is. de a bomba attól robbant istenigazából, hogv az alsó szomszéd követelni kezdte Nagy Árpád lakáskul­csát, mondván: teregetni akar odafönn. meg tv-t javí­tani. Válaszolt amaz: csön­gessen be. amikor itthon ta­lál valakit, és mehet béké­vel. Ügy. mint eddig. Több se kellett Csernyik József­nek! Perre vitte a dolgot. Azzal érvelt, hogy a padlá­sért ő ugyanúgy fizetett, mint Nagy úr. Jogos tulajdonához pedig kulcs jár. Itt kell megemlíteni, hogy Csernyik Józsefnek az utób­bi időben rohamosan romlott a látása. Rokkanttá nyilvání­tották. A felesége vezetésére szorul, ő már nemigen hasz­nálhatja homályos, pókhálós padlásukat. Hiába szerelte le kétéves pörlekedés után Nagy Árpád a bejárati ajtaját. Csernyik József ragaszkodott a kulcs­hoz, a hatályos ítélet szerint jogosan. Igen ám. de Nagy Árpád 1988 karácsonyán nemhogy kulcsot adott volna, de még a bejárati ajtaját is visszatette. Állítólag Cser­nyik úr az ünnep éjjelén fel­lépdelt hozzá, és a szobája elé végezte dolgát. Hogy Csernyik úr mocskolt-e oda, vagy őt mocskolták be? Ez már titok marad. Az ügyből keletkezett becsületsértési pernek ugyanis a nyáron ki­hirdetett amnesztia véget vétett. Nagy Árpád fizetéséből az elmúlt másfél évben 39 ezer forintot tiltottak le bírság cí­mén. Inkább ezt választotta, minthogy kulcsot adjon „az orgyilkosának”. I békéhez egyezség kell(ene) A békességhez a perleke­dők egyezségére volna szük­ség. de sem a két lakás cse­réjében, sem újabb padlás- feljáró építésében nem tud­nak megállapodni. Az illetékes tanácsi ügyin­téző bevallotta: nem gondol­ja. hogy az akták nem duz­zadnak tovább. Gyüre Ágnes HALLÓ, ITT FEHÉRGYARMAT! púnk az új telefonközpontban készült, az első kapcsolá­sok közben. (Harasztosi Pál felvétele) Támad-e a kolera? A KELET-ben most is jól jár1 30—40% ENGEDMÉNY! 1990. augusztus 6-tól 18-ig több száz árucikk engedményes áron vásárolható. NÉHÁNY AJÁNLAT: — NŐI SZANDÁL 1390,— Ft helyett 834,— Ft-ért — NŐI SZANDÁL 1100,— Ft helyett 660,— Ft-ért — LÁNYKA SZANDÁL 890,— Ft helyett 534,— Ft-ért — férfiszandál 790,— Ft helyett 474,— Ft-ért — FÉRFI RÖVID UJJU ING 490,— Ft helyett 343,— Ft-ért — FÉRFI RÖVID UJJU ING 530,— Ft helyett 371,— Ft-ért — FIÜ RÖVID UJJU ING 380,— Ft helyett 266,— Ft-ért — FIÜ RÖVID UJJU ING 495,— Ft helyett 346,50 Ft-ért — NŐI FÜRDŐRUHA 1100,— Ft helyett 600,— Ft-ért — BAKFIS FÜRDŐRUHA 838,— Ft helyett 500,— Ft-ért — BAKFIS FÜRDŐRUHA 1450,— Ft helyett 900,— Ft-ért VÁRJUK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT! EREDMÉNYES VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK! ! ' '.in 4 C V . - K J J I I . t , * »'* I

Next

/
Oldalképek
Tartalom