Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-30 / 203. szám

1990. augusztus 30. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET Nyíregyháza holnapjáért Lassan eltelik az a bizonyos száz nap, amelyet türel­mi időnként kért a parlamenttől a kormányzó pártkoalí­ció és legerősebb tagja, a Magyar Demokrata Fórum. Elgondolásainak valóra váltása közepette nem tétlenke­dik az ellenzékbe szorult Szabad Demokraták Szövétsé- ge sem. Mint a legjelentősebb eUenzéki párt, érdemes odafigyelni kezdeményezéseire. Nyíregyházi ügy­vivőjüket, Poroszka Ottót kérdeztük: milyen feladato­kat tűzött maga elé az SZDSZ a megyeszékhely fejlesz- tése terén? Az ügyvivői teendőit és pártmegbízatásait társadal­mi munkában ellátó Poroszka Ottó hangsúlyozta: az SZDSZ egyik legfontosabb ténykedése most az önkor­mányzati választásokra koncentrálódik. Az egyéni vá­lasztókerületekben az SZDSZ-től független, elsősorban szakmájukban jól képzett embereket szeremének látni. A függetlenséget azért említette az ügyvivő, mert éppen elég baj származott már abból, hogy a politikát és a szakmai hozzáértést összemosták. Jó példa erre szerinte a parlament, a politizálás túlsúlya mellett a szakmai kér- dések háttérbe szorulnak. Vagy például a szeptember­ben esedékes igazgatóválasztásokat a kormányzó párt —Szerintük — politikai síkra terelte. A listán történő választások esetében az SZDSZ már olyan jelölteket látna szívesen, akik a szabaddemokra­tákhoz állnak közelebb. A legfontosabbnak azt tartják, hogy becsületes, a szakmájukban elismert emberek nyerjék el a választók bizalmát az önkormányzati vá­lasztásokon. S ehhez szorosan kapcsolódik az SZDSZ másik lé­nyeges törekvése. Arra gondolnak, hogy a megye és Nyíregyháza közélete erkölcsi tisztaságáért folyamato­san síkra szállnak. Amint a hatalommal való visszaélés, korrupció vagy más súlyos, a közéletet morálisan bomlasztó ügy jut a tudomásukra, az illetékes szervek­től vizsgálatot kémek. Mostanában például két konkrét esetben fordultak az ügyészséghez ténymegállapító fel­tárást kérve. S végül, de nem utolsósorban az MDF vezetőivel több területen igyekeznek együttműködni. Vannak ugyanis olyan kérdések, amelyek sikeres megoldása érdekében félre kell tenni a pártállást, és csak égyütt léphetnek fel eredményesen a régió érdekében. Például az igencsak hátrányos helyzetű megye holnapjának előbbrevitelében az SZDSZ mindenképpen szeretne az MDF-fel közös álláspontra jutni, úgy is, hogy a szakmai előkészítő munkákból együttesen vállaljanak szerepet, írásban felkérték a kormánypártok képviselőit arra, hogy a parlamentben egyformán képviseljék a megye és a város fejlesztését szorgalmazó javaslatokat. így ket­tős fórumon — a két nagy párt vezetői, illetve a két párt megválasztott képviselői — bizonyára sikeresebben léphetnek fel közös akcióikkal a terület és a megyeszék­hely gyorsabb ütemű fejlesztéséért. Hiszen elég egy pillantást verni arra a súlyos csomagra, amely nyomhat­ja a képviselők vállát. A vállalkozások élénkítésére kiírt hitelek, pályázatok elnyerése pártállástól függetlenül közös érdekünk. A foglalkoztatás bővítése, az újabb munkahelyek teremtése, vagy a közrend és a közbizton­ság számottevő szilárdítása, de legalább annyira lénye­ges a szociálpolitika javítása is. Kiemelte törekvéseik közül az SZDSZ nyíregyházi ügyvivője azt a törekvést, hogy az önkormányzati tulaj­don működtetése zökkenőmentes legyen és az eddigi­nél sokkal eredményesebb. Konkrétan arra gondol, hogy az eddig a helyi tanácsokhoz tartozó, szeptember végétől az önkormányzatok hatáskörébe utalt vállala­tok a korábbinál jóval hasznosabban működjenek. Pél­dául az ingatlankezelés módja — igaz, országosan is — egy csődtömeget halmozott fel, képtelen ebben a formá­ban megoldani az IKSZV az ingatlanok karbantartását, kezelését. De ide tartozik a közterület-fenntartók példája, vagy a távhőszolgáltatás helyzete. Amíg ezek a cégek abban érdekeltek, hogy nyereséget képezzenek gazdálkodá­suk által, nyilvánvaló, hogy a városlakókkal szemben tudják érvényesíteni ezt a szándékot. Az önkormányzat viszont nem azt fogja számonkénti a hozzája tartozó vállalatoktól, hány millió forint nyereséget hajtottak be az itt élőkön, hanem azt, hogy milyen takarékosan sáfárkodtak a rájuk bízott javakkal. Nyugati országokban szerzett tapasztalatokat az SZDSZ, hogy mondjuk egy távhőszolgáltató miként lehet a legeredményesebb a lakosság szempontjából. Azt látták, vannak olyan országok, ahol nem szabják meg, milyen fűtőanyagot használjon a távfűtő a lakások melegítésére. Ha a világpiacon az egyik fűtőanyagnak az ára felszökik, rögtön átállhatnak másikra. Mindig az adott helyen olcsóbban beszerezhető energiaforrást használják fel, nyilvánvalóan így a lakosságnak keve­sebbet kell fizetnie ezért a fontos szolgáltatásért. Az SZDSZ azt reméli, hogy egyszer nálunk is polgáijogot nyer ez a szemlélet, legalábbis ők ezen fáradoznak. Csak azért vezetőt cserélni, mert a régi rendszerben került oda, egyszerűen dőreség — vallja Poroszka Ottó, az SZDSZ nyíregyházi ügyvivője Tudják, nem lehet egyik napról a másikra átállni sem szemléletben, sem technológiában. Éppen ezért közös, szakemberekből álló bizottság felállítását javasolták az MDF-nek, hogy mire az önkormányzat megkezdi mű­ködését, kész megoldási javaslat legyen ezeknek a vál- tálatoknak az ésszerű működtetésére. Hiszen természe­tesen pártállástól függetlenül az egész lakosság elemi érdeke, hogy a közszolgáltatásokban ne legyen egyet­len nap kiesés sem csak azért, mert a tanácsok helyett önkormányzatok irányítják majd a helyi lakosok min­dennapjait. Nagyon fontosnak ítélik meg a kormányzópártokkal való együttműködést, hiszen a rendszerváltás során számtalan hátrányt kénytelen elviselni az egyébként is igen hátrányos helyzetű megye. így például a sajtóban gyakran megjelenik a hír különféle hitelek nyújtásáról. Ám arról nem szól a fáma, hogy honnan szerezhet részletes és megbízható információt, no és ennek függ­vényében pénz a pályázó. Éppen ezért igen fontos kérdés az SZDSZ szerint, hogy naprakész információ álljon rendelkezésre a megyénkben ezekről a lehetősé­gekről. Kormánypártnak és ellenzéknek ez a közös érdeke a megye és a város fejlesztése ügyében. Mit is szeretne megvalósítani az ellenzék Nyíregyhá­zán, ha lezajlik az önkormányzati választás? Poroszka Ottó szerint az oktatás reformja, a képzés színvonalá­nak javítása elodázhatatlan. így igen fontos, hogy megkezdődjön a menedzserképzés, hisz mai, még ke­vésbé holnapi előrelépésünk nemi képzelhető el hoz­záértő menedzserek, a gazdaság egészét átlátó szakem­berek nélkül. Nem a kiskapuk keresőit és találóit értik ez alatt, hanem a lehetőségeket ismerő és a folyamatok­ban eligazodó specialistákra van szükség. Az SZDSZ örül annak a jelenségnek, hogy a pártjuk­hoz nem csatlakozó, viszont a szakmájukban elismert mérnökök, közgazdászok jelentkeztek szakértőknek. A szakmai semlegességet mindenáron hangsúlyozni kí­vánják, hiszen vannak olyan emberek, akik nem egyik vagy másik párt programját támogatják, hanem a szak­májukat magas szinten művelik és ezen a téren szeretné­nek hasznos tevékenységet kifejteni. Három fontos területen várnak el mielőbbi eredmé­nyeket a nyíregyháziak a szabaddemokratáktól. Első­ként azt, hogy a gazdasági válság befolyásolásában az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet játsszanak. Működjenek közre a gyors szerkezetátalakításban, segítsék elő, hogy az önkormányzatok mielőbb fogadni tudják a vállalkozásokat, enyhítsék a munkanélkülisé­get. A másik lényeges terület az erkölcsi megtisztulás. Vissza kell adnia az emberek bizalmát, mert manapság még több közömbös ember él köztünk, mint a rendszer- váltás kezdetén. Ugyanis a lakosság aktív közreműkö­dése nélkül nem képzelhető el a rendszerváltás, ezért szükséges mielőbb a közbizalom helyreállítása. Az SZDSZ kifejezetten politikai hecckampánynak minősíti a mostanában fennen hirdetett, mindenáron történő vezetőcserét. Nem szabad politikai síkra terelni a szakmai kérdéseket itt sem, hiszen pártállástól függet­lenül művelheti egy vezető a saját területét eredménye­sen. S csak azért másat ültetni a helyébe, mert a régi rendszerben került oda — egyszerűen dőreség. Arról nem beszélve, lehet, hogy az illető már az utóbbi időben választással, a kollektíva titkos szavazásával nyerte el ezt a posztot. A rossz döntések ellen kell fellépni — emelte ki Poroszka Ottó —, nem pedig egyes személyek ellen. Ezzel együtt a szervezeti és a személyi váltás, amely jó ideje elkezdődött, egy belső megtisztulási fo­lyamatot is hoz. Igen nagy az ellenzék felelőssége is. Mint a nyíregy­házi ügyvivőtől megtudtuk: az SZDSZ nem a minden­áron való szembenállásra törekszik a kormánypárttal, hanem értelmes kompromisszummal, de ha kell, nyílt vitával segítenék elő Nyíregyháza fejlődését. Gyógyszálló, üzletközpont, autószalon... ' Tálcán kínált fejlesztés „Kockázat nélkül nincs üzlet. Ezt a kockázatot vál­lalnunk kell. Lehet, hogy még három év múlva sem és még azt követően sem lesz megtérülés, de egy gyógy­szálló megépítése Sóstón olyan referenciával szolgál, amely más beruházásokat is ide hozhat...” (Lóvéi Csa­ba, SZDSZ) „Mindenképpen nagyra becsülöm a tanács kreativi­tását ebben az ügyben, és egy hatalmas munkát látok amögött, ahogy ezt a részvénytársaságot megszervez­ték, s becsülöm azt az őszinteséget, ahogyan itt feltárták ennek a vállalkozásnak a gyenge pontjait is...” (Tatár András, FIDESZ) „Úgy tekintjük ennek a gyógyszállónak a megépíté­sét, hogy ez szükséges. Szeretnénk rámutatni, hogy az önkormányzat felelőssége nemcsak abban áll, hogy ez a gyógyszálló megépül-e Sóstón, s vele egy minőségi turisztikai-gyógyászati központ, hanem abban is, hogy ha itt minőségi turizmust akarunk, akkor milyen egyéb programokkal tudunk majd eléjük állni bizonyítván, hogy Kelet-Magyarország nem Magyarország Szicíliája...” (Hamvas László, MDF) Három rövid véleményt idéztünk abból a többórás ta­nácskozásból, amelyet a nyíregyházi városi tanácsi vezetés kezdeményezett a közelmúltban, hogy megbi­zonyosodjon afelől: Nyíregyháza fejlesztésének olyan sarkalatos pontjainál, mint a Sóstón felépítendő gyógyszálló, a Shell-kút (Orosi út mentén) szomszédsá­gában tervezett nyugati típusú bevásárlóközpont és egy, a város központjában létesíteni szándékozott BMW-autószalon és szerviz — mindezek elsősorban, vagy kizárólag nyugati tőkével épülnének meg — mi- lyen az egyetértés. Lássuk, milyenek részleteikben is a tervezett beruhá­zások, amelyekben már részben megállapodott a városi vezetés és a pézüket ide elhelyezni szándékozó tőkés csoportok. Á gyógyszálló ügyében hosszú évek óta kísérletezett Nyíregyháza, mindeddig nem sok sikerrel. Egy nem túl régen jelentkezett nyugati cég azonban nagyobb sebes­ségre kényszerftett az ügyben érdekelt minden illeté­kest, s már alá is írtak egy előszerződést, amelynek nyomán szeptemberben megállapodás születhet a szál­lodát építő és üzemeltető részvénytársaság alakulásá­ról. Mint Veres István városi főépítész elöljáróban hangsúlyozta: nem akármilyen beruházásról van szó. A jelenlegi terv a termálstranddal majdnem szemben lévő kilátó háta mögött létesülő 158 ágyas gyógyszálló megépítését célozza egy közel hathektáros erdőterüle­ten. (Mielőtt bárki is tiltakozna, hogy ebben a poros városban újra erdő irtásával tudnak csak fejleszteni, a szakember megnyugtatott: közel sincs arról szó, hogy mind .a hat hektárt kivágják. Másrészt a terület túlnyo­mó része akácfákkal telített, amely nem tartozik az értékes faállomány közé. S nem utolsósorban az erdő- gazdaság és a városi illetékesek négyszeres erdőpótlás­ban egyeztek meg, azaz húsz hektár telepítéssel bővül a város erdeje. „Erdőt és ezzel tisztább levegőt akarunk behozni Nyíregyházára, mégpedig a város közepébe. Erdősítjük így a Luka-lapost, a Sóstói út nyugati oldalát, s a Bujtost. Mégpedig vöröstölggyel és hasonló fafajtá­val.”) A gyógyszálló 4-5 szint magasságú. Alsó szinten helyezkedik majd el maga a gyógyfürdő és az orvosi- terápiái részleg. A földszinten a külső vendégek által is igénybe vehető presszó, étterem, tekepálya és a hotel­technikai rész. Ä felső szinteken találhatók a szállodai szobák, amelyeket — a későbbi igényektől függően — újabb 52 szobával bővíthetnek még. A szállóhoz tarto­zik egy golfpályaterület, amely ma még csupán lehető­ség, pontosabban egy részben üres, mezőgazdaságilag sem használt területen létesülne. A 11 700 négyzetmé­ter alapterületű gyógyszállóban mozgássérülteknek is kialakítandó szobákra is gondoltak a tervezők, de lesz uszodai bár, éjszakai bár és teraszpresszó is. Csabai Lászlóné tanácselnök — aki részt vett a beru­házási tárgyalásokon — elmondta továbbá: az 1.1 mil- liárdba kerülő épületre 450 milliós törzstőkével alakul­na részvénytársaság. 3 millió márkával szállna be egy német, tízmilliós készpénzzel és 40 milliós szellemi apporttal egy finn cég (Nyíregyháza testvérvárosa, Kajaani szállodatulajdonosa és az ottani részvénytársa­ság igazgatótanácsának elnöke). Jelentősebb összeggel venne részt a beruházásban a megyei tanács, a városi tanács, földtulajdonnal az erdőgazdaság, építkezéssel a Kemév, tőkével és munkával a Szavicsav és pénzzel az OTP egyik bankja. A beruházáshoz a város megnyerte a Bajor Bank hitelgaranciáját, s más forrásokból is szá­míthatunk hitelekre. A megtérülés — annak ellenére, hogy a pesti és dunántúli szállodaáraknál szerényeb­bekkel, kétágyas szobánként 120-150 márkás árakkal számolunk — ideje tíz év és az első három esztendőben nyereséget sem hoz az épület. Mégis meg kell fogni, — hangzott el szinte egyöntetűen a résztvevők véleménye —, mert aki most lépéshátrányba kerül, az hosszú évek múlva sem tudja azt behozni. Ezért szükséges, hogy 1992-ben már vendéget fogadhasson a finn cég által üzemeltetett és általa kiképzett magyar szakemberekkel működő, vendéglátási színvonalat jelentő gyógyszálló. Ennek viszont alapfeltétele, hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei is megértsék: Nyíregyházán minden perc drága ehhez és a hasonló beruházásokhoz, s a földtulajdonjogot véglegesen tisztázó törvény meg­születése előtt is járuljanak hozzá a létesítmény indítá­sához. (Ami nem utolsósorban a foglalkoztatás égető gondjain is segít, de mit ugyancsak nem lehet elfeledni: ez a beruházás kapcsolódó létesítményekkel is jár, s megfelelőbb környezetet teremt Nyíregyháza egészé­nek is.) Minden bizonnyal Nyíregyháza határközelisége (szovjet, román, csehszlovák) is szerepet játszik abban, hogy több nyugati cég is megkereste a városi vezetést egy bevásárlócentrum építésének igényével. Több terü­letet mutattak meg az érdeklődőknek, s a tárgyalások az ASCO-céggel indultak meg komolyan. Ez a cég egy 40- 60 000 négyzetméteres (vagyis óriási méretű!) bevásár­lóközpontot finanszírozna a hozzá tartozó járulékos beruházásokkal. Az ASCO letette elképzeléseit terület­re, funkcióra, árra, egyéves építési határidőre, s ami ugyancsak nem közömbös, megérkeztek a referencia- anyagok is a szándék komolyságáról. Elképzeléseik fontos részlete, hogy olyan autós bevásárlócentrumot telepítenének a városközponton kívülre, amelyet a vá­rosba érkezők is könnyen megközelíthetnek. A Shell- kút, az Örökösföld és az új iskola között beépítendő terület közművesítését, komplex beépítését is vállalja az ASCO, s az 1500-2000 gépkocsi parkolóhelyének kiépítésén kívül megoldja Örökösföld közlekedési, közművesítési gondjait is. Az üzemeltetés döntő részét is német cégekkel akarja megoldani a városi tanács. A lényeg: amennyiben minden jól megy, a cég két éven belül beépíti a területet, s az hármas haszonnal jár majd. Az első, hogy lesz a keleti országrésznek egy nyugati színvonalú bevásárlóközpontja. A második, hogy a gyógyszállóhoz hasonlóan itt is munkát kap mintegy háromszáz ember. A harmadik — és egyáltalán nem mellékes — haszon, hogy e beruházás árán kivált­hatja a város a ma nemlétező pénzén majdan építeni szándékozott korszerű utakat, közműveket. És még egy, ma számításba aligha vehető lehetséges nagy elő­nyünk a közvetett haszon, vagyis az óriási létesítmény idegent és egyéb beruházást is vonzó hatása. Amit már csak azért is meg kell fogni, mert pénzsze­gény világunkban ennek az ajánlatnak a híján évek, esetleg évtizedek múlva sem lesz lehetőségünk hasonló létesítményre, s mert Szegeden már megköttetett az üzlet, de Kecskeméten és Zalaegerszegen is megállapo­dáshoz közel áll egy hasonló központ létesítése német tőkével. S aki nem lép idejében, itt is lemarad — ebből pedig épp elege volt már ennek a sok megpróbáltatást átélt országrésznek. Ugyancsak kecsegtető ajánlat a harmadik is, amit szintén egy német úr tett a városnak. A nem akármilyen márkájú, a BMW autókat árusító és egyben szervizelő cég vezetője hajlandó Nyíregyházán — természetesen a belvárosban — építtetni egy olyan üzletházat, amely autószalont, szervizhelyiségeket és adminisztrációs szobákat foglalna magában. Itt folytanának a gépko­csiárusításhoz kapcsolódó olyan tevékenységet is, mint az autóalkatrész-autóápolási cikkek, munkaruhák és egyebek kínálata — kulturált körülmények között. Hogy mindezt miért a város központi fekvésű helyén leváltja megépíttetni a cégtulajdonos, az érthető, hiszen itt nagyobb a potenciális vásárlótömeg, s nem csupán a nyíregyházi. Amiben elvileg megállapodna a tanács, az a Vay Ádám körút — Hunyadi utca találkozása, a Domushoz közeli, jelenleg gazos terület, amelyet a város jelenlegi állapotában adna oda a jövőbeni cégtu­lajdonosnak. Aki viszont ennek fejében egy rendkívül impozáns, a környezetet egyáltalán nem zavaró és nem szennyező 1500 négyzetméteres üzletházat létesítene legkevesebb 250 millió forintos költségen. {Aminek a plusz haszna, hogy magyar építőket foglalkoztatna, hogy egy éven belül átadná rendeltetésének a házat, s hogy a tevékenység példaértékkel bírna a hasonló pro­filú helyi cégek munkájára is.) A pártok, no és a város országgyűlési képviselői — azzal a kikötéssel, hogy körültekintően és gazdaságo­san vezessék le a város jelenlegi és majdani illetékesei e beruházásokat — zöld utat adnak a városfejlesztés e lényeges témáinak. A végrehajtó bizottság ugyancsak egyetértett és megadta a felhatalmazást a további intéz­kedésekre. Most már élni kell a tálcán kínált lehetőségekkel. Kopka János Tóth Kornélia Ez a tervrajz a szegedieké, de ha sikerül, ilyen lesz a nyíregyházi nyugati típusú bevúsáHnküip—é is_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom